Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)

1924-11-16 / 264. szám

1924 november 16. SZEGED 277 [T3 . LI -.'"•AVÍ." A Szeged karácsonyi ajándékkönyve legelsőrendü szakemberek tollából nyújt tájékoztatót arról, hogy miként kell eljárni az élet legkülönbözőbb vonatkozásaiban, kezdve a születés bejelentésétől egész a haláleset bejelentéséig. A közel 200 oldalas szép kötelet teljesen díjtalanul kapja meg a Szeged minden előfizetője, tehát azok is, akik november 15-től kezdve fizetnek elő lapunkra. s iiiwimrr.mA.TAa.rtfu lf I /IC Vasárnap. Róm. Kai. és protestáns A,/,0e E 23 Ödön. Oör. kat. E 23 Máté. Nap kel 7 óra 8 pitekor, nyugszik 4 óra 22 perckoi. Somogyi-könyvtár zárva. Muzeum nyitva d. e. 10—l-ig. Egyetemi könyvtár vasár- és ünnepnapokon zárva van. A színházi előadás délutón fél 4 és este fél 8, a mozi előadások 3, 5, 7 és 9 órakor kezdődnek. Szegeden a gyógyszertárak közül szolgálatot tartanak: Franki Antal Szentgyörgy-tér (telefon 118), Zakár Sándor Valéria-tér (telefon 695), Temesváry József Dugonics-tér (telefon 793), Salgó Péter Mátyás-tér (telefon 296), Moldvány Lajos Újszeged (telefon 846). A hercegprímás jubileuma, Budapestről jelentik: Vasárnap ünneplik Csernoch János bíboros-hercegprímás pappá szenteléaénik félszázados jubileumát. Aranymiséjét a Büzilihábsn tartja a hercegprímás és az ünnepi misén a kormányzó, a kormány és a nemzetgyűlés is képvisel'eti magát. Klebchbzrg Kutió gróf vallás- és közoktatásügyi miniizt r levelet intézett Csernoch János biboros-hercegpriTiáshoz arany miséje alkalmából : — Oiven éves jubileuma küszöbén sietve ragadó n meg az alkalmsf, hogy hódolstomat és hálámat nyilvánítsam nagy és áldásos tevékenységéért, amelyet Főm3gmágod a migyar katolikus egyház, de egyu'ial a magyar műreiödés érdekében egy fái é/századon ksresztül kifejtett. A legkiválóbb példáról kell vennem mértékei, hogy érdemei szerint méltathassam azl a gazdag és sokoldalú munkát. Midőn most Isten ktSlönOs kegyelméből Fő magasságod pappá szentelésének félszázados évfordulóját érte meg, a magyar katholikus egyház minden hü fia há'ával és szereieltel gondol a rnsgystság fmköltlelkü biboros-hsreegpri mására. Csernoch János 1852-ben született Szakolcán. 1874-ben szentelték Bécsben áldozópappá, első lelkészi állomása Felsőrados volt, A következő évben a budapesti krisztinavárosi plébánián volt segédlelkész, innen a Terézvárosba került mint káplán. Simor hercegprímás korán észrevette ragy szervező talentumát s rövidesen a primási iroda igazgatójává tette. Az egyházpolitikai harcok idején a politika terére lépett és Szakolca mandátumával küzdött a parlamentben a katolikus érdekekért. 1908-ban lett Csanádi püspök, 1911-ben bácsi I és kalocsai érsek lett, 1912-ben pedig esztergomi érsekké és Magyarország hercegprímásává nevezte ki a király. Rár egy esztendőre bibornokká kreálta a pápa. Mint bibornok két pápa megválasztásánál vett tevékeny részt és ő tette a szent koronát IV. Károly király fejére. Egész főpáiztori működése alatt törhetetlen harcosa volt a katolikus ügyeknek. A keresztény kurzus idején is békét, egyetértést és szeretetet hirdetve szolgálta az igazi kereszténységet. Mindaddig, amig a megszállás meg nem fosztotta birtokai nagy részétől, bőkezű támogatója volt mindazoknak az intézményeknek, ame- , lyek a művelődés szolgálatában állottak. A vasárnapi jubiláris ünnep fényesnek ígér- i kezik s résztvesz benne az egész ország katolikussága. — Pethes Imre ttmetés*. Budapestről jelenlik: Pethes Imrét vas űrnap délelőtt 10 órakor temetik a Nemzeti Színház előcsarnokából. A beszentelést Zadravecz István püspök végzi. A kormányt Wlassich Gyula báró, az állami színházak főigazgatója fogja képviselni, aki a ravatalra helyezi a kormány koszorúját é; a sírnál beszédet mond. A Nemzeti Színház részéről dr. Hevesi Sándor igazgató bucsuzta ja el a nagy magyar művészt, a Nemzeti Színház művészei részéről pedig Rózsahegyi Kálmán mond búcsúztatót. A temetésen az Operaház zenekara és énekkara is részt vasz. Peth :s Imré1 a kerepesi temetőben a fővárosadta díszsírhelybe te,netik el. — Bsthlen Margit grófnő Szegeden. Bethlen Msrgit grófnő, Bethlen István gróf miniszterelnök felesége a szombat esti gyorssal Szegedre érkezett. Az állomáson dr. Algner Károly főispán fogadta, aki este vacsorán vendégül is látta. A miniszterelnök felesége vasárnap reggel Hódmezővásárhelyre utazik és délelőtt féltizenegykor felolvasást tart a Fáketesas-siáHó nagytermében. Este jön vissza Szegedre éts hétfőn reggel a gyorássl tér viasia a fővárosba. Iparművészeti karácsonyi kiállítás és vásár. Wilhetm Ella iparmüvésznő lakásán, Petőfi Sándorsugárut 14. sz. alatt, december 7—10-ig iparművészeti kiállítást rendez. — Berievlczy Albert a szegedi egyetem díszdoktora. A szegedi egyetem bölcsészeli kara Berzeviczy Albert ölvén éves jubileuma alkalmából az egyetem díszdoktorává választotta. A kari határozatot a kultuszminiszterhez terjesztik fel, akinek jóváhagyása után ünnepélyes keretek között avatja fel Berzeviczy Alberfet díszdoktorává a szegedi egyetem. — A kenyérdrágaság kérdése a közigazgatási bizottság ülésén. A közigazgatási bizottság szombat délután tartotta meg novemberi ülését. A hivatalvezetők jelentéseinek tudomásulvétele után Taschler Endre főjegyző ismertette azt a leiratot, amit a kormány küldött válaszképen a bizottságnak a kenyérdrágaság letörése ügyében küldött felterjesztésére. A kereskedelmi miniszter kategórikusan kijelenti leiratában, hogy a kormány kivételes hatalmának megszűnte következtében nem szólhat bele az élelmiszerárak kialakulásába. Hivatkozik arra, hogy szabad verseny van, a gazdasági viszonyok szabják meg a kenyérárakat. Ha azonban visszaélés történik, mindenkinek iogavan ahhoz, hogy panaszával az uzsorabirósághoz forduljon. A bizottság a leiratot tudomásul vette. Halálozás. Krizsák István közismett szegedi cipészmester szombaton délután két órakor hosszú szenvedés után meghall. Temetése hétfőn délu'án három órakor Kálvária ulci 16. — A főispán az iparoktatásért. Dr. Aigner Károly Bugyi Mihály tanonciskolájának támogatására 500.000 koronát utalt ki, ami valószínűleg a város hatóságát követésre fogja sarkalni, mert a Bugyi-féle tanonciskola a városi tanoncoktatás válsága közepette is szeptember óta végzi feladatát. — A Szegcdi Ziidó Nósgylet szombaton délután a Kiss-szálló összes termeiben rendkívül sikerült jótékony teadélutánt rendezett, amelyen R. Étsy Emília tökéletes művészettel és mélységes hatással mondott Tompa- és Juhász-verseket, Székely Albert pedig finoman és közvetlenül énekelt, szintén nagy sikerrel. A pompás estély rendezése elsősorban bástyái Holtzer Aladárné lelkeséének és agilitásának érdeme. — M kea püspök elrendelte Olló királyfi születésnapjának megüléséf. Mikes János gróf szombathelyi megyéspüspök legújabb körlevelének élén a következő rendelkezést teszi közi: „November hó 20-án lesz örökös királyunk, II. Oltó őfelségének szüleésnapja. Messze idegenbe, saámkiveté^i hílyére, Lequietióba száll szeretetérzelmünk ezen a napon a magyar szent korona örököséhez és buzgó imáinkba foglaljuk &z ö személyén át sokat szenvedett hazánkat. Elrendel jm, hogy ezen a napon minden plébániatemplomban szent mise tariassék é? azon a katholikus iskolák növendékei jelen legyenek, úgyszintén a hívek is buzdittassanak, hogy az isten iszteleten tnen'ől nagyobb számban vegyenek részt. Székesegyházamban személyesen végzem az ünnepi is entiszteletet. A katholikus lsko ákban az elő dások egész nap szünetelnek." Helyszűke miatt minden elfogadható áron részletre is elad olajfestményeket Engel Lajos mükereskedése. toc dán királyi palota tróntermében az apród ásitani akar, mikor Hamlet egy kizökkent világ fájdalmát hordozza és ha hallom, hogy az Elektra, vagy az Oedipus király kórusa palóc dialektusban és az asztali áldás melódiájára mondja el a márványba kívánkozó verseket, akkor „mari wird verstimmt." Minden színházi előadás egy véletlen játéka, mig a remekek a sors és a múlás minden szeszélyétől függetlenek. A legjobb szinház minden lehető és lehetetlen színházak között: a saját fantáziám, amellyel olvasmányomat, a drámát rendezem és eljátszom a szobám négy fala között. De hagyjuk ezt. Nézd csak ezeket a nemes, komoly és pompás kódexeket. Mennyivel tartósabbak, szebbek és stílusosabbak, mint az úgynevezett modern könyvek. Ezeken a kódexeken egy élet szeretete és áhítata érzik, a magány, a csönd, a béke, az elmélyedés és az önfeláldozás illata. A tudós. Igen, régen mindent becsülettel és gonddal csináltak. A kolostor volt a városok lelke, nem, mint mostan a gyár. A költő. Pardon, én azért nem vagyok barátja a historizmusnak. Mindent becsülettel csináltak régen? Lehet, de különösen a világtörténelmet ugyancsak megcsinálták, tele vérrel és könnyel, a világtörténelmet, amely az emberállat természettörténete. Legalább az a része, amelyet ezekben a Történelem je'zésü könyverdőkben és beltengerekben megörökítettek, egymásnak ellentmondva, min dig az igazságot keresve'és mindig a hazugságot találva, a histórikusok. Nincsen érdektelenebb olvasmány, mint a történelem. Mégis: egy érdekes benne, hogy mennyire nem igaz a régi mondás : História est magistra vitae. Ellenkezőleg;, a 'történelem a tévedések és hazugságok mestere. Kegyetlen zsarnok volt-e Könyves Kálmán, vagy fölvilágosult bölcs, istentelen hetéra volt-e Borgia Lucretia, vagy jámbor matróna, vérengző bestia volt-e Bonaparte Napoleon, vagy az emberiség első hőse, ma már alig tudják megállapítani. Hasonlítsuk össze Shakspere és Schiller orleánsi szüzét és olvassuk el egymás mellett, párhuzamos idézetekben, mit irnak a francia forradalomról Carlyle és Michelet, Taine és Kropotkin, Quinet és Lamartine, pedig ezek részben és majdnem kortársai voltak a Szabadság és a Rémület hőseinek és áldozatainak. Martinovics Ignácról mást irt Fraknói a liberalizmus alatt és mást az ellenforradalom alatt. Dugonics gonosztevőnek nevezte, Petőfi vértanúnak tisztelte. Montaigne nem kételkedett aanyit, mint egy kritikai szellem, ha történelmet olvas. A tudós. Ilyen az élet. A költő. De a költészet nem téved és nem hazug. A belső igazság az egyetlen és egyedül üdvözítő. Julius Caesarról sok mindenféle vélemény és felfogás lehet, de Shakspere Caesarja világos és bizonyos. 0 él és nem változik soha. Es Shaw Caesarja sem: Perugino, a mester és Rafael, a tanítvány megfestették a Spiosaliziot. Az elsőnek képén Szent József balról áfcl és Szűz Mária jobbról, a második képén megfordítva. Mégis, mind a kettő abszolút igaz, mert a képek benső, művészi igazsága igy követeli. Senkr sem fogja történeti kritikával az egyiket, vagy a másikat helyreigazítani. De hagyjuk a könyveket és a művészetet és nézzük az alkonyatot, amelynek utolsó fénye siklik végig a szőke vizén és a szőke akácokon. Ars longa, vita brevis. Éppen ezért szeretném, ha volna egy nagy könyv, égy igazi biblia, egy vademecum, egy Silva silvarum, amelyben minden benne volna, ami szépet, jót és igazat irtak azóta, hogy Kadmus föltalálta a betűvetést. A tudós. És amelyből hiányoznék minden hai zugság és tévedés, amely a legjobb könyvekből ! se hiányzik. ; A költő. Que scais je? Talán akkor sok minden I hiányoznék, ami mulatságossá és tanulságossá teszi í az olvasást. Mindegy. (Találomra kivesz egy kötetet az egyik polcról és sortes vergilianae mód) jára felüti, A lemenő nap búcsúzó fényénél olvassa:) Sine me, liber, ibis in Urbem. A tudós. Szegény pontusi száműzött, ha tudta volna, hogy szomorúsága ezer év után mennyi városba megy és talál otthonra, talán megvigasztalódott volna. A költő. Miért ne tudta volna? ö életében halhatatlanságot igért már magának és lám, túlélte a consulokat és praetorokat, aediliseket és tribunusokat, akik Rómában maradtak, mig ő a géták földjén bolyongott. De hát mi a dicsőség? Néhány cim és jel a katalógusban. C/f. 372. I—III. Ennyi az egész. De a nap lement, az este denevérszárnyával sodorja a homályos polcokat. Künn már kigyúlnak a lámpák és a csillagok. Menjünk a ligetbe, a halandók közé, kövessük a másik költő tanácsát, aki az életet úgy szerette, mint a jó könyvet és a jó bort: . . . Dum loquimur fugerit Invida Aetas, carpediem, quam minimum credula posterol (A ligetből fölhangzik a szökőkút zenéje és a szerelmes párok kacagása.) Juhász Gyula.