Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-07 / 230. szám

2 SZBQED 1924 október 7. kellene létesíteni, amelynek feladata a szerencsét­len, elhagyott és nélkülöző gyermekek felsegélye­zésére irányuló mozgalmak központi irányítása. A pourparlek több hónapon át tartottak Bern, Lon­den és Genf között, mig végül az 1919. év végén megegyezésre vezettek. 1920 január 6-án ült össze a Nemzetközi Gyer­mekmentő Szövetség alakuló közgyűlése Genfben. Az ülés színhelye ugyanaz a történeti nevezetes­ségű terem volt, ahol 1863-ban a Vöröskeresztet alapították. Itt rakták le a Nemzetközi Vöröskereszt Bizott­ság védnöksége mellett a Nemzetközi Gyermek­MMMMMMMWMMMMMMM Cuno volt kancellár Budapesten. Előadása a középeurópai gazdasági kérdésekről. mentő Szövetség alapjait, amely azóta hiven jel­szavához: Salwate parvulos (Mentsétek meg a kicsinyeket!) mintegy ötven gyermekmentő bizott­ság utján fáradozik a szerencsétlen e'hagyott és nélkülöző gyermekek istápolásán faj, nemzetiség és vallásra való tekintet nélkül. A Nemzetközi Gyermekmető Szövetség kötelé­kébe tartozó Magyar Gyermekmentő Szövetség há­rom intézmény: az Országos Gyermekvédő Liga, az Országos Stefánia Szövetség és a Magyar Vöröskereszt-Egylet alapítása. A szövetség jelen­legi elnöke: Apponyi Albert grót. Budapest, október 6. Ma délelőtt fél 10-kor érkezett meg Budapestre Cuno volt német bi­rodalmi kancellár. A pályaudvaron a fogadta­fására megjelent Szterényi József báró, lWiltzek gróf budapesti német követ és még számosan. Délben 12-kor Cuno látogatást telt Szterényi József társaságában Bethlen István gróf mi­niszterelnöknél. A látogatás tisztán baráti jel­legű volt, mentes minden politikai vonatko­zástól. Délután gróf Wiltzek német követ ebé­det ad Cuno tiszteletére. Az ebéden részt vett Bethlen István gróf miniszterelnök, Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter, továbbá szá­mos közéleti előkelőség. Dr. Cuno Vilmos, volt német birodalmi kancellár a Magyar-Német Kereskedelmi Ka­raara meghívására nagyszabású, csaknem két órás előadást tartott ma este a régi kép­viselőház üléstermében a középeurópai gazda­sági kérdésekről s ezeknek a világháborúhoz való visionyáról. Fejtegetéseiben ezeket mon­dotta : — A háború után ugy látszott, mintha a világpiac közé csoportosuló országok kétrétzre szakadnának, amelyek közül az egyiket, Ame­rikát a bőség, a másikat, Európát az éhség jellemzi. Az egész európai, amerikai állam­szerkezet sorsának elválaszthatatlansága azon­ban ma már ismét látható kifejezést nyert. A bőség csoportjának egyetlen állama sem tűrheti rueg msga mellett egy hiányt szenvedő állam ürességét. A Ruhr-megszállás semmi mást nem jelentett, mint kísérletet arra, hogy a gazda­ságilag lehetetlent fegyveres erővel érjék el. Természetesen a jóvátételi kérdés még mindig párhuzamban marad egy második, épp ily jelentős és ezideig megoldatlan kérdéscsoport­tal: a szövetségközi adósságokkal. A válság tényezői lesben állanak, hogy mint a förgeteg törjenek az egész világ gazdaságára, ha el nem sáncolják őket. A békeszerződések végrehajtá­sánál sokkal inkább a rombolásra irányult minden, mint az újjáépítésre. Csak a Ruhr­háboru befejezésével ébredt fel annak felisme­rése, hogy az egyoldalú politikai eljárás a gazdasági és pénzügyi törvények figyelmen j kívül higyásával feltétlenül hajótörésre vezet. Ebben az értelemben a világháború valójábsn csak a Ruhr-kűzdelem hirtelen befejezésével ért véget. — A szegény rongyos szomszéd nem nyere­ség, hanem veszteség. A népek többsége élet­szükségletkép utalva van a világgazdasági kap­csolatokra. Németországnak, mint Európa közép­ponti gizdasági testének problémáját kétszere­sen komplikálja a jóvátételi kérdés. Az egyet­len lehetőség arra, hogy Németország teljesítse jóvátételi kötelezettségét az, hogy kereske­delmi szerződéseit a szabadkereskedelem ten­denciájával a legtöbb kedvezmény elveire épiti fel. Ez a tendencia helyes, de nem elegendő. Németországra nézve a gyarmatok é'etfontosságu jelentőséggel bírnak. Minden attól függ, hogy Európa és a világ az igazi gazdasági össze­függéseket felismerje. Az eliőbbleges ut az, hogy a nagy gazdasági csoportok nemzetközi megállapodással megegyezést igyekezzenek te- l remteni. — A természetes gazdasági kapcsolatoknak meg kell találniok a maguk törvényes szabá­lyozási módját, még ha politikai okok ezt a fejlődést egyidőre fel is tartják. — Az inkább mezőgazdasági feladatokkal biró Magyarország és a túlnyomóan iparilag orientálódó Németország közt a munkaterület ma már végtelenül nagy és még nagyobb lesz, ha sikerűi az orosz gazdasági életet ismét lábra­állitani. Dr. Cuno annak a reménységének hangsú­lyozásával fejezte be előadását, hogy a gazda­sági észszerüség győzelme magával hozza a politikai megbízást is Európa államaiban és igy az egész világon. A mindvégig figyelemmel hallgatott beszédet többször szakította meg a közönség tapsa. A hallgatóság soraiban ott voltak Wiltzek gróf német követ, Bethlen István gróf miniszterelnök, Walkó Lajos kereskedelmi miniszter, Thán Károly báró altábornagy, Apponyi Albert gróf, Lukács Qyörgy, Heinrich Firenc, Scitovszky Béla és még számos kitűnőség. A gázgyár egyezkedési feltételei. A koncesszió jelentékeny meghosszabbítását és majoritást kiván. Szeged, október 6. (Saját tudósítónktól.) Meg­írta a Szeged, hogy a gázgyárral megkezdett egyezkedési tárgyalások a központi igazgatóság tartózkodó hallgatása következtében megszakad­tak és hogy a polgármester sürgető átiratot intézett a vállalat igazgatóságához a részletes egyezségi ajánlat gyors elküldéseért. Minden valószínűség szerint ennek a sürgető átiratnak a következménye, hogy dr. Plstor Egon ügyvéd, a gázgyár szegedi ügyésze hélfőn délelőtt át­nyújtotta a polgármesternek a gázgyár egyez­kedési feltételeit tartalmazó iratot. A feltételekre vonatkozólag kérdést intéztünk dr. Pistor Egonhoz, aki a következőket mondotta: — A polgármesternek átadott tervezet még nem végleges, csak vázlatosan ismerteti a vál­lalat feltételeit, a részletesen kidolgozott ajánlat is megérkezik nemsokára. A késedelemnek az az oka, hogy a gázgyár külföldi igazgatója, aki disponál ebben az ügyben, hosszabb ideig beteg volt és igy nem revideálhatta a központi igazgatóság által már régebben elkészített ter­vezetet. Ennek a tervezeinek a vázlatát közöl­tem most a polgármesterrel. A végleges tervezet egyébként most már hamarosan megérkezik. — A gázgyár nagyjából a következőképen képzeli el a várossal való megegyezés lehelő­ségét: Részvénytársaságot alapit és a rész­vények negyvenöt százalékát átadja a város­nak. Külön alapítási é.téket nem kiván a vá­rostól, csupán azt, hogy bocsássa majd az uj igazgatóság rendelkezésére a jaigótőke bizonyos hányadát. A régi szerződés természetesen meg­szűnik, helyébe egy uj szerződés lép, amely lényegesen kitolja az eredeti szerződésben fog­lalt megváltási időt. A város és a gázgyár a világítás kiterjesztésére közösen dolgozna ki megfelelő programot. — A város mindenkori polgármestere az igazgatóságban vezető tisztséget töltene be, esetleg társelnöki minőségben, a felügyelő­bizottságnak ellenben a város megbízottja lenne az elnöke. A város a szerződésbsn biztosított százalékos haszonrészesedésen kivül még rész­vényének arányában a vállalat tiszta jövedel­méből is részesedne. A koncessziót megegyezés szerint hOBSzabbitaná meg a város. Az eredeti szerződés szerint 1935-ben vehetné át a város minden megváltás nélkül a gázgyárat, hosszabb lejáratú szerződésre azért van szükség, mert csak igy amortizálhatná az alakítandó uj rész­vénytársaság a vállalat uj üzemi beruházásait. Kérdést intéztünk a polgármesterhez is dr. Pistor Egon levele ügyében. A polgármester azonban a bsadványt még nem tanulmányozta át és igy nem is nyilatkozhatott róla. „Fajvédelem" és igazi igazság. Szeged, október 6. (Saját tudósítónktól.) A fék­telen gyűlölködés tobzodó szegedi harsonásat, A Nép cimü atrocitási sajtótermék szegedi vérbeli testvére, vasárnapi számában ismét igazat irt. Csak éppen azon csodálkozunk, hogy ilyen igaz és a teljes valóságnak megfelelő cikkek után rend­szerint a törvényszéknek azon tanácsa elé kerül az ügy, amely a sajtó utján elkövetett rágalmazási pöröket szokta tárgyalni. A Szegedi Uj Nemzedék —- amelynek felelős szerkesztőjét csak néhány nappal ezelőtt ítélte el a legfelsőbb magyar bíró­ság jogerősen 14 napi fogházra a változatosság okáért, sajtó utján elkövetett rágalmazás miatt és amelynek egyik volt munkatársa immár hatodízben nem tartotta szükségesnek, hogy a törvényszék előtt számot adjon tetteiért, a stílszerűség kedvéért — sajtó utján elkövetett rágalmazás címén — a Szegedi Uj Nemzedék ismét igazat irt. Most sze­gény Regdon Geyza halála körül volt kénytelen „igazat" irni. Vasárnapi számában ugyanis nem irt kevesebb „igazságot", mint azt, hogy a szegedi közkórház egyik orvosa, aki vallása szerint ma­napság az úgynevezett fajvédelmi elvek szerint a destruktlvok közé számittatik, nem siet egy ke­resztény beteg segítségére, hanem faji mosollyal ajkán örül annak, amikor egy keresztény embe. meghal. Zsidó orvos meghalni hagyja a keresztény embert, irja az „igazság" bajnoka ezúttal dr. Sin­gerről, a közkórház köztiszteletben álló orvosáról. A Szeged munkatársa fölkereste ebben az ügy­ben dr. Boros József főorvos-igazgatót, aki egy kicsit más formában mondotta el a Szegedi Uj Nemzedék igazságtól hemzsegő elbeszélését: — Megállapítottam — mondotta —, hogy mind­össze 8 perc telt el azután, hogy a rendőr jelen­tette a sajnálatos esetet és a kórház emberei ki­mentek az akkor már halott Regdon Geyzáért. Dr. Singer, aki akkor az inspekciós orvos volt és aki­nek a kórház szabályai szerint semmiképen sem volt szabad elhagyni az épületet, éppen ott volt a portásnál, amikor a rendőr segítséget kért. Ugyan­ekkor futott be a kórházba dr. Kovács Kálmán, Jankó professzor tanársegédje, aki jelen volt az utcán, amikor Regdon Geyza összeesett és azt mondotta Singernek, hogy nem lehet segíteni, csu­pán azonnali érvágással, tehát dr. Singer azonnal készüljön elő a műtétre — Dr. Singer ekkor ki is adta az utasítást az előkészületekhez és azonnal intézkedett, hogy két ápoló hordággyal rohanjon ki a templom elé. A két ember félig felöltözve — mivel éppen dolgoztak egyik kórteremben — szinte zihálva rohant ki Regdonhoz, aki ekkor már megszűnt élni. — A kórházban a lehető leggyorsabban meg­tettek mindent, mégis néhány percet tartott, amig a hordággyal elszaladtak. A kórházban senkit sem terhel felelősség, ott mindent megtettek — inkább azt terheli felelősség, aki egyrészt botrányt okozott a kórházban, másrészt közhivatalnokot rágalma­zott meg. Ezért elégtételt várok. Ennyit mondott a főorvos. Hol van az igazság ? BWMMMMMMMMMWMMMMMWMMMMMin — Vasárnap kezdődött az elmeorvosok országos értekezlete. Budapestről jelentik: Vasárnap délelőtt tiz órakor kezdödött az orvosegyesület Semmelweisz­termében a magyar elmeorvosok kongresszusa. Oláh Gusztáv, a lipótmezei elmegyógyintézet igazgatója nyitotta meg a tanácskozást. Moravcsik professzort betegsége tsrlja távol a kongresszustól, melynek el­nökségébe Schaffer Károly egyetemi tanárt és Fabinyi Rudolf főorvost választották be. A megnyitó ülés Epstein László elmeorvos emlékének felállással adózott. Fabinyi Rudolf évi jelentése után Oláh Gusztáv tar­totta az első előadást „A pszichiatrikus kutatások széj­jeltörő útjairól*, amelyhez Ranschburg Pál egyetemi tanár és Büchler József elmeorvos fűztek észrevétele­ket. Benedek László egyetemi tanár „A dementta para­litica progressiva gyógykezeléséről* értekezett. A hall­gatóság mindkét előadást nagy tetszéssel fogadta. A kongresszus mai, második napján a délelőtti ülés fél 10 órakor kezdődött. Nádasy Bertalan ügyvéd és Szladics Károly egyetemi tanár az elmebetegek magán­jogi védelmének ujabb irányelveit fejtegették. Tóth Zoltán gyógypedagógiai tanárképző intézeti igazgató a felnőttek gyógypedagógiájáról, Csörsz Károly és Széky Antal egyetemi tanársegédek Debrecenből .Hajdú-, Szabolcs-, Zemplén-, Bereg-, Szatmár- és Biharvár­megyék a modern elmegondozás szempontjából* cimen tartottak nagyszabású előadásokat. A hétfő délutáni ülés félötkor kezdődött Zsakó István dicsőszent­mártoni főorvos „Erdély történelmi szerepet játszó családjairól pszichiátriái vonatkozásokban*. Fabinyi Rudolf főorvos .Az intézeti elmeorvosok a polgári és orvosi társadalomban*. Deutsch Ernő igazgató-főorvos .A nehezen nevelhető és abnormis gyermekekről gyermekvédelmi vonatkozásokban*. Sombor József egyetemi tanársegéd ,Az alkoholkérdésről*. Naményi Lajos másodorvos „Pszichiátria és faji egészségtan" cimen ismertették tanulmányaikat. Budapestre utazóknak Elegáns szobák. Elsőrendű ellátás mérsékelt árban rövidebb időre is. Pension Distinguée Budapest. V., Bálvány-utca 19. ht

Next

/
Oldalképek
Tartalom