Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-15 / 237. szám

llftB Hám Apa 2000 kawi Hl S.(P&> il • IHUJWld'l BM MW Mvttalfcral iUn lem. nwiHttti írüi Be MWB Iwiybta 10000, Ildi(Min ta MtlM (5081 fcH SZEGED •todetétl Irak i MHiarttw I nm. 100, egy hasábon SOS másfél hasábon ímSiOnr kOit IS számlikkal drágább Apröhlrdetéa 10 nőig 000* kor. SxOvegkOitl kOitantf. nyek toronként 6000 korona. Családi értesítés «5000 kot, V. évfolyam. Szeged, 1924 október 15, SZERDA. 237-ik szám. Nagyatádi Nagyharsányban. Ennek a vezércikknek nyugodtan lehetne .Kisgazda mozaik" is a címe, mert az a beszéd, amelyet a Nagyatádi Nagyharsányban elmondott, csak külső incidenst szolgáltat bizonyos észrevételeknek és reflexióknak a leszöge zéséhe*. Nem lehet ugyanis szó nélkül elmenni bizonyos jelenségek mellett, melyek eddig példa nélkül állottak a magyar parlamentarizmusnak és az egész világ politikai szokásjogának a történetében. Adva van egy miniszter — mellékes, hogy kinek hívják és csizmában jár-e vagy monilo ron —, aki le akar mondani, de a lemondási szándékát nem a kormány elnökének jelenti be, banem a nemzetgyűlésnek a nyilt ülésén vágja oda, hogy foglalkozik azzal a gondolatul, hogy nála alkalmasabb egyénnek adja át a helyét. A lemondás oka állítólag az, hogy lényeges ellen, tétek merültek fel közte és a kormánynak egy másik tagja között. Ezeknek a lényeges ellentéteknek egyik sajátságuk az, hogy periódusokban térnek vissza, akárcsak a Halley üstökös. A másik sajátságuk az, hogy ahányszor felmerülnek, velük együtt emlegetnek egy pört is, amely már esztendők óta folyik és még mindig nem jutott el a kezdet kezdetéhez. A miniszter végre lemond, de természetesen bent marad a hivatalában. Lemondott miniszteréénél régente mindig az volt a szokás, hogy csak adminisztratív ügyeket intéznek utóduknak kinevezéséig és hivatalba lépéséig. Ezúttal azonban a lemondott miniszier elmegy egyik kollégájával egy ünnepségre, hogy ott a kormányt képviselje t az ünnepségen elmond eav lényegesen ellenzéki beszédet, amelyben való!?«•/ vádját szögezi neki a löbbi áüami főhatóságoknak és azt állítja, hogy nem I akarnak neki segédkezet nyújtani a kormányprogram egy lényeges pontjának a végrehajtá- • sában. Hozzáfűzi mindezekhez azt á mcgáilapi- , tását, hogy meglehetős kormánykrizis van, melyet nehéz lesz eloszlatni, mert súlyos elvi differenciák merüllek fel közte és a kormány többi tagjai között. Hogy még bolondabb legyen az eiet a lemondásában kormányt képviselő és kormányt támadó minisztert, akit szirénhangok hívogatnak a szélsőjobb és szélsőbal táborába, kormánylapok a kormány legfontosabb tagja nevével illetnek, mintha az elmúlt idők tapasztalatai alapján egyáltalán nem vennék komolyan a már Írásban is bejelentett lemondó szándékot. Igaz ugyan, hogy erre némi okuk is lehet, mert mióta a Nagyatádi a Tiborcok sorából a bánok rendjébe emelkedett, egynéhányszor eljátszotta már a Peturok szerepet, de mindig idejében le ludta csillapítani háborgó lelkiismeretét és még erösebben háborgó elégedetlenségét. Elégedetlenségeinek és lecsillapodásainak ez a hullámmozgás törvényeivel ismétlődő váltakozása, társulva a politiaai kitéréseknek jobbra és balra egyaránt elhajló görbéivel, okozza azt is, hogy a Nagyatádi meg tudott maradni tettekkel tényezőnek és aktív miniszternek olyan váltakozó politikti irányzatok alatt is, melyek egymást kölcsönösen a hiza elárulásának a vádjával illetik. A politika kereke megfordult, mások emigráltak és B-listára kerültek, a Nagyatádi ellenben háborgott, megbékült és — miniszter maradt. Bizonyára sokan keresték már ennek a cso- ' dálatos állandóságnak és politikai sikernek a magyarázatát, amelyet tisztán a személyben nem lehet megtalálni. Hiába vádolják ugyanis a Nagyatádit főleg a legitimista és nagybirtokos oldalról azzal, hegy ö a parasztfurfangnak a politikai prototípusa, ezzel mindent megmagyarázni nem lehet. Egyszer minden furfang kiderül és bizonyos az is, hogy pusztán furfanggal nem lehetne boldogulni egy olyan társaságban, ahol az övénél sokkal több tudás, simaság és a politikai gyakorlatnak sokkal nagyobb mennyisége van elraktározva. Elvégre Bethlen se venné hizelgésnek, ha nagyon erősen domborítanák ki akár ellenzéki, akár kormánypárti oldalról, hogy a Nagyatádi túljár a kormány valamennyi tigjinak, az egész egységes pártnak, sőt az egész magyar parlamentnek az eszén. A lénytg nem is ebben van, banem a helyzeti energiákban. Amit a Nagyatádi esztendők óta a parlanentben cselekszik, alapjában véve mm országos és nem nemzeti, hanem érdekképviseleti politika, ő egy társadalmi osztálynak a képviselője, amely nagyon jól tudja, hogy benne mindig megbizhatik, akármilyen legyen az időknek a változása. Ez a társadalmi osztály nrgyon jól tudja, begy a Nagyatádi-féle politikának mindig az lesz a sarkalatos pontja, hogy a kiiSsí kivonja mtgát az idófizetés alól, mikor az egész országnak össze kell roskadni az adóterhek alatt és ingyen kapja mrg a földreformnak a válságföldeit, melyeknek becsületes eladási árával rendezni lehetne Magyarország háborús adósságainak kiferxtizediészét. Nagyhaisányban nyilten megmondotta ugyanis a Níf yatátíi, fcogy a legsúlyosabb elvi differencia közte és pénzügyi kollégája köxött az, hogy az utóbbi pénzt is akar azokért a földekért, amelyik ingyen jutottak a kormányrak birtokába. Amit a Nagyatádi ilyenformán már esztendők óta sikerrel csinál a mxgyar politikában, mások is megpróbálták már. Volt a gyógyszerészi karnak, a tanároknak, a kisiparosoknak, a nagybirtokosoknak és más társadalmi csoportoknak is képviselőjük a parlamentben, vagy legalább is e csoportok képviselőintk nevez'ék magukat. Rövidebb-hosszabb próbálkozás után vagy megbuktak, vagy észszerűbb plattformra helyezkedtek. Ami a Nagyatádinak sikerült, nekik nem sikerülhetett. Az ok kézenfekvő. Politikában minden olyan szervezkedés, amely e|y társadalmi csoportra támaszkodik és ennek érdekeit akarja képviselni még a többek rovására is, kibivása * többi társadalmi csoportoknak. Sikerre az ilyen politika csak akkor számithat, ha valamely osztálynak, vagy csoportnak a tagja mint választók egyes kerületekben olyan tömegben élnek együtt, hogy majotizáíni tudják a többieket. Ez a Nagyatádi esete és felszínen maradásának a titka. Miniszterségének a titka pedig az, hogy ő is nagyon jól tudja, hogy amit akar, belülről könnyebben lehet megvalósítani, minisztertársai pedig tudták és tudják, hegy nem egy politikai párt, hanem egy gazdasági érdekeltség áll mögötte, amely mindig követni fogja. Az ilyen emberre! pedig megalkudni érdemes is, célszerű is, hasznos is. A kormányzó elfogadta Nagyatádi lemondását. Budcpesst, október 14. (A Szeged tudósítójának telefonjelentése) Nagyatádi Szabó földmivelésügyi miniszter ma délután fél 6 órakor megjelent a kormányzónál. A miniszter már megmásíthatatlan elhatározással lépett a kormányzó elé, hogy lemondását minden körülmények között fenntartja. A délutáni óráfebsn már számoltak is azzal, hogy a kormányzó tudomásul veszi a lemondást és már előre bire járt annak is, hogy a kormányzó közli a földmivelésügyi miniszterrel, hogy tárcáját egyelőre Bethlen l.tván gróf vállalja. Információnk szerint a földmivelésügyi miniszter kihallgatása több mint egy óra hosszat tartott. A kormányzó teljes bizalmáról biztosította a távozni szándékozó minisztert, aki ismertelte lemondásának okait. Értesülésünk szerint a földmivelésügyi miniszter lemondásának elfogadásáról is Jelmentéséről szóló kézirat a hivatalos lop legközelebbi számában jelenik meg. _ E» " ft földmivelésügyi tárcát egyelőre Bethlen vállalja. fí„Hm^t Október 14 (SnMt u,M*n*nb - hogy a miniszterelnökkel folytatott tárgyalások Buácoest. oKicner informatív jellegűek voltak, amelyek során főként szakdolgokat vitattak meg. Tekintettel arra. hogy a miniszterelnök tájékoztatásáról ' «»•Budcpest, október 14. {Sóját tudósítónk telefonjelentése.) A kormányhoz közelálló helytől mondották: A földmivelésügyi tárcát egyelőre Bethlen Islván gtój miniszterelnök vállalja, mig a minisztérium vezetését Schandl Károly politikai államtitkár veszi át. Nagyatádi Szabó lemondásával függnek össze axek a kisgazdakívánságok, amelyeknek megtárgyalása dolgában a miniszterelnök értekezletre bivta meg az egységespárt kisgazdacsoportja képviseletében Szobó Sándor, Szijj Bálint, Neumayer János, Barla-Szabó József, Csontos Imre és Lovász János képviselőket. A miniszterelnöknél tar!oft értekezlet délután Arafcnr trán.1 A.i .«- ... • — _ io|cau«iaiasaroi volt szó csupán, semmiféle migegyezés nem tölt létre. Zsirkay tarpai .választása". A nemzetgyűlés harmadik számú bírálóbizottsága kedden délelőtt 12-kor ülést tartott, amelyen Zsirkoy János tarpai mandátuma ellen beadott panaszokkal foglalkozott. A bizottság megállapította, hogy a panaszosok a kötelező költségelőleget nem iették le és ezt közölte a kiküldött vizsgálóbiztossal. Petrovácz Qyula turtnmAc.,1 .oliUVl usiwou I KiKuiuott vusgaiODiztossil. Petrovácz Qyula tu3 órakor véget ért és a képviselők a parla- . domásul vette a bizottság döntését és bejelenmentbe mentek, hogy részt vegyenek a nem- J tette, hogy ennek következtében a jelentést bezeigyülés ülésén. Szabó Sándor nemzetgyűlési j adja a nemzetgyűlésnek, amely kiadja a bizottképviielö munkatársunk kérdésére kijelentette, 1 ságnak további tárgyalásra. mrYyrirrri~rriTir-irLirLirLrm-irL • Az ellenzék kivonult az ülésteremből a házszabályrevizió miatt. .. Budapest, október 14. f (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A nemzetgyűlés mai ülését háromr egyed 12-kor nyitotta meg Scitovszky Béla e'nök. Felolvasta a miniszterelnökség átiratát, amelyben értesiti a nemzetgyűlést, hogy a kormányzó Daruváry Géza külügyminisztert állásától felmenti é» a frü'ügyek ideiglenes vezetésével a miniszterelnököt bizza meg. Bejelenti, hogy Pakots József az Operaház váltsága ügyét-en sürgős inlerpellációra kért és kapott engedélyt. Az interpellációra a mpirend letárgyalása után, egynegyed 3-kor térntk át. Az igazsógQgymlnlszter birói igazságot Igér. Ezután Pesthy Pál igazságügyminiszter emelkedett szólásra. A nemzetgyűlés mult he i ülésén a támadások célpontjában a magyar birói függetlenség kérdése állott. Hivatali elfoglaltságunk folyán nem álit módunkban ezekre válaszolni, azonban nem térhetek napirendre a kérdés felett és a független magyar biróság ellen intézett durva támadásokat, valamint az egyes bírákat ért támadásokat a lej határozottabban vis/zautasitja. (Helyeslés.) Ki kell térni azokra a támadásokra, amelyek magas állásban lévő tekintélyes bírákat értek. A mult heti egytk ülésen Nagy Ernő, mikor korrigálni akarta előző napi sértését, megismételte a sértéseket Degré Miklósra vonatkozólag. Tartozom az igazságnak azzal, hogy megállapítom, miszerint Nagy Ernőt személyi motívumok vezették, csak ] azért támadta meg Degré Miklóst, mert az o I egyik ügyét kedvezőtlenül intézte el. Ilyen in-