Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-10 / 233. szám

I'lfgg mmém ára 2000 karowi ;'ÍSí*I3l!»S«I II IMtMIiMU Fnna-clca 1 (F»ttOMMHal matbanj tilson !l-IM.Siagod* ®eEl«l»IÖ Mül» UvétoiMel HindM :•»> <»« n*« ára 200Q tv fc)W, BííHlwMti árak i Bfy St*W« Mybnt 40000, ímím it fid tkon tóooe kei, • irdetési árak i Péllusáboo I Km. 100, egy hasábon 800 másfél h» Bábon 1200. Sz3»es< kOzt 23 százalékkal drágább Apróhirdetés 10 szóig 0001 kor. SzOvegkOzti kBzlemények soronként 6000 korona. Családi értesítés 45000 koc. V. évfolyam. Szeged, 1924 október 10, PÉNTEK. 233-ik szám. A kulisszák mögött. Ami a kulisszák előtt történik, az a régen elcsépelt ötesztendős darab reprize, az ismert sze.eplőkkel, a szokott betanulással, a kellő Ö8szjá:ékfeal és az állandóan elmaradó sikerrel. Már nagyon unjuk a komédiát, már a kritikákra se vagyunk kíváncsiak. Tudjuk kérem, tudjuk, hogy Bithlen Utván gróf jól adta a genfi polgár bálás és hatásos szerepét, aki He;ceghalom fáján leveti nyugati álszakállst és könnyű magyarban alakítja tovább a fajtája során busuló juhászt. Tudjuk kérem, tudjuk, hogy nagyatádi Szabó Istvánnak lemondási szándékai támadnak, ha Eskütt Ltjos elmeállapotának megvizsgálása nem htlad elég gyors mederben és keliö eredménnyel és ha Bethlen István gróf nem veszi őt ésire maga mellett a piros bársonyszékben, amikor az átkos és hazaáruló Károlyi kormány bűneit ostorozza éí felelősségét feszegeti. Tudjuk, kérem, tudjuk, hogy Ulain Ferenc, a bajor fajvédelem oláh vidékről ideszakadt spostola és a többi ulainok állagukból kikelve ordítanak, büdös zsidóznak és pofonokat ígérnek, ha a türelmük és egyebük pohara kicsordul és ha az idő már éjfélre ]á., vagyis érzis, hogy ütöti a cselekvés és tettlegesség tizenkettedik órájs. Tudjuk kérem, tudjuk, hogy a fíjvédelem egynémely lovagjai a konszolidáció egynémely bajnokaival is hajlandók egy követ lún>, egy gyékényen árulni és egy tálból cseresznyézni, ha az átkos kormányt meg lehetne buktatni valahogy és azt is tudjnk kérem, tudjuk, hogy ezek a lovagok és bajnokok állanának leginkább tanácstalanul és meglepetve pirrhusi győzelmük után, mert hitzen Ck éppen ugy nem tudnának mit kezdeni ezzel a csonka és szabad, jogrendes és forradalmas királytalan királysággal, ami most Magyarország, mint ahogy Bethlen vezér nem tudj*, jobbra-e vagy balra, keletre vagy nyugatra, előre-e vagy hátra és c«upán csak annyit tud, mint nagy erdélyi földijének, a tragikus Keménynek hőse, Petőfi lovag, aki szerint: „várni kissé mit se tesz, vagy keleten, vagy nyugaton sírja leszi" Hát hiszen politikának ez is csak politika, sőt fatalizmusnak egészen hatáiozottan fatalizmus, de a maradék ország egyelőre aligha lesz tőle akár boldogabb, akár okosabb és a külföld te lehet biztos benne, hogy a reakció erdejétől nem lehet-e itt látni a liberalizmus fáját, vagy a liberalizmus fájától a reakció erdejét ? Mondottuk, hogy a kuliszák előtt a régi bukott darabot játszák tovább, a régi rossz színészek. De mi törtérik vájjon a kuliszák mögött? Mi azt hisszük, hogy ott sokkal több és sokkal fontosabb dolog történik, mint a kuliszák előtt. Ulain Ferenc fejébe merünk fogadni Bethlen István fejével szemben, hogy a kuliszák mögött folyik ma ennek az országnak igazi története, a magyar jövő drámája, a lényeges és a valódi, a véres és a könnyes, titokban és csöndesen, szinte a némajáték hangtalantágával. De ez a játék nem babra megy és a tisztelt aktorok és faktorok hamarosan tapasztalni fogják, hogy a játékot ők elveszhették, hogy a szerepükbői kiestek, hogy a mélyen tiszteit köiönség mélyen megveti őket és a süllyesztőbe küldi, ahonnan annak idején olyan hangosan és gangosan fölbukkantak. A nemzetgyűlésen még mindig tart a nagy komédia, amelyet se divinának, se humanának nem lehet jó szívvel és igaz lélekkel nevezni, mert bizony azt minálunk egészen másképen hívják. Még jó reggelt kívánnak délfelé Kuna P. András bácsinak, még mámorittas hangja recseg Lendvai-Lehnernek, még az erkölcsbiró tógájában feszeng Kiss Menyhért, a magyar bibortalan Cicero, még az öklét rázza Ulain és ez erkély gótikus ivei alatt szellőzteti honfiúi bánatát és ellenzéki dühét, még áll a nagy szélmalomharc arról, hogy kik tették tönkre az országot, kik csinálták a háborút és kik a forradalmat, kik voltak a hazaárulók és kik voltak a renegátok, de mindez a gyér közönség megesappant érdeklődése, tőt teljes közönye mellett folyik már, a kulisszák lassacskánt ingadoznak és roskadoznak, a huszadik szárad éles reflektorának fényében halálos sáppadtsága fénylik a facies hippocraticának és mindenki érzi, hogy vége a komédiának, amit kurzusnak neveztek öt esztendeje és hogy itt vagy élet kezdődik megint, vagy a Sipka szoros csöndje következik! A nemzetgyűlésen, mióta megint megnyílt, volt szó sok mindenről, mondhatni mindenről volt szó a kerek világon, csak arról nem beszéltek, ami egyedül fontos, égető, aktuális ma, ami a sorsunk, az életünk, a mindennapi kenyerünk, csak arról hallgattak mélyen, amiről nem is beszélni kellene, meri minden szó egy halál: az általános gazdasági válságról, ami van! Mert konszolidációról, ami nincs, igazságról, ami nincs, lovagiasságról, ami nincs, tekintélyről, ami nincs, demokráciáról, ami nincs és forradalomról, ami nincs, beszéltek, sőt viharzottak tizenhárom órán keresztül. Mi pedig, közönséges és egyszerű, nincsetlen és jog alan dolgozók, adózók, szenvedők és kárvallók, akik a kulisszák mögött lessük, hogy mikor lesz már egyszer egészen és igazán vége a komédiának, amit nekünk és ellenünk játszanak hosszú évek óta, utoljára is belekiáltjuk a színpadi zűrzavarba és hangzavarba: kenyeret a népnek, a cirkuszi játékokból elég volll Október 29-én lesznek az angol választások. |] London, október 9. Az alsdház szavazása, amely eldörtötte a lormány sorsá', é)jel fél tizenkét órakor tOitént. E!őbb 359 szavazattal 158 ellenében elvetették a konzervatívok bizalmatlansápi indítványát, majd utána 364 szavazattal 198 ellenében elfogadták a liberálisok javaslatát, f mely vizsgálat megindítását követelte. Az alsóház éjjeli ülésének befejezése után a külső folyosókon tCbb ircicfens történt. Macdonaldnik tok híve gyűlt ötsze a folyosókon s ezek a kilépő miniszterelnököt tüntetően éljenezték és vöiös zászlót lobogtattak. Már-már összetűzéstől lehetett tartani s a rendőrség ennek megelőzésére kénytelen volt közbelépni. , A miniszterelnököt hatalmas tömeg kisérte lakására. Macdonald búcsúzóban kijelentette, hogy az elmúlt nyolc hónap igen súlyos idő volt. Nem ez az utolsó alkalom, hogy Anglia hall róla és a munkáspártról. London, október 9. A kormány tegnap két ízben összeült tanácskozásra. E őször a kormány magatartására vonatkozólag határoztak. A tanácskozáson a kormány néhány tagja a kompromisszum mellett volt, amit azonban Atquithnak a második ülésen mondott beszéde után elvetettek. Az éjjeli órákban Macdonald mondott nagy beszédet a rá várakozó tömegnek és többek között ezt mondotta, hogy az utolsó szavunkat még nem mondottuk ki. London, október 9. Macdonald miniszterelnököt csütörtökön fogad'a a király s felhatalmazta az uj választás kiírására. London, október 9. A parlamentet ma elnapolták. Az uj választások október 29 én lesznek. Az uj parlament egy-két héttel azután összeül. Fábián Béla a forradalmi, sz Wolfff Károlyról, Ismét viharos volt a Ház ülése. Budapest, október 9. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11-kor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök és bejelentette, hogy Nagy Ernő személyes kérdésben kér szót. Sajnálja, hogy a tegnapi nap folyamin sértő kifejezésekre ragadtatta el magát a biróság ellen, ó nem a birói kar egységére értette kijelentéseit, hanem azokra, akik igazságtalan Ítéletet hoznak. Elnök: Mivel a képviselő ur mentegetődzései után ismét fentartja tegnapi állításait — bár ezúttal csak egyes bírákkal szemben — a képviselő urat rendreutasítom. Ezután a fővárosi törvényjavaslat tárgyalására térnek át. Eöry Szabó Dezső és Peidl Gyu'a az elnök felhívására nem jelentkeznek, miért is a felszólalók soraiból törlik őket. Az első szónok Rupert Rezső. A kormány politikájának a múltját bírálja és kijelenti, hogy az első lépés a konszolidáció felé Gömbösnek a kormánypártból való kilépése volt. Ha a miniszterelnök valóban a konszoldáció felé törekszik, akkor a demokraták programját kell magáévá tenni. Ezután részletesen foglalkozik a politikai perekkel és i'életekkel. Elnök: Figyelmezteti a szónokot, hogy maradjon a tárgynál. Rupert engedelmet kér arra, hogy mivel olyan dolgokról beszél, amelyek a tárggyal szorosan összefüggnek, bizonyos mértékig eltávolodhasson a szorosan vett témától. Az elnök szavazásra teszi fel a kérést és mivel az ellenzék többségben van, Rupert engedélyt kap arra, hogy igazságügyi kérdésekre is kitérhessen. Rupert ezután további beszédében bírálja a bíróságot és azt mondja, hogy a biróság meg van fertőzve és csak a Kúria áll még ma is tisztán azon a magas polcon, ahol régen volt. Egészséges közszellemre van szükség és ilyen közszellemet csak a tiszta demokrácia hozhat. A demokrácia biztositéka a békének. Első feladatunk tehát bekipcso'ódni a demokratikus rendszerbe. Majd a fővárosi törvényjavaslatról beszél, amelynek egyes rendeleteit bírálja. Szól ezután a gazdasági viszonyokról. Ma a termelés csak 16—60 százalék mellett tud hitelhez jutni s főleg ez az oka a drlg*ságnak. A javaslatot nem fogadja el. Wolff Károly védekezik. Ezután Wolff Károly személyes kérdésben felel Fábián tegnapi beszédére. Azt állítja, hogy ő a Nemzeti Tanács előtt csak a magyar alkotmányra és a magyar törvényekre esküdött, ezt is csupán azért tette, mert a király feloldotta hivatalnokait a neki tett eskü alól és mert felettes hatóságok egyenes fölhívására kellett a Nemzeti Tanács előtt megjelenni. (Zajos közbeszólások, ellentmondások a szociáldemokraták részéről.) Fábián azt is mondotta róla tegnap, hogy igazgatósági tagja az ÉME-nek és egyúttal elnöke a birói és ügyészi egyesületnek s hogy ilyen körülmények közt az ébredő elemek a biroi székben is érvényesülnek. Figyelmezteti Fábiánt, hogy ő nemzetgyűlési képviselő és igy bírói funkciót nem gyakorolhat. Fábián kövei keztetésri tehát alaptalanok. (Óriási zaj és ellentmondás a baloldalról.) Állandóan azt kiáltják Wolff felé: Terrorista, gyilkos! Ernst Sándor viszont a padot verve ezt kiáltja a baloldal felé: „ Nem fogjuk tűrni a kisebbségnek ezt a terrorját /" Most a szoc áldemokraták még hangosabban