Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-08 / 231. szám

4 * 2 B a » D 1294 október 8. doboz kerül elő, uj portékával: „abból adjon", siviija egy süldőlány, „nekem is", zúgja utána a kórus. A sátrasok mögött cigányzene pattogtatja a csárdást. Hatalmas udvari sátorban járják a nemzetit, amúgy tápéiasan, rezgősen, apró lépéssel, hogy az ember ki ne fáradjon, de ha kell, reggelig birja... A templom tövében sovány kis állvány, olvasókkal, szentképekkel. Hajadonfejjel öreg bácsi lesi a vevőt. Az ő üzlete a mise előtt volt, még reggel, most a világi gyönyöröket vásárolják. A templom homlokzatával szemben ringlispíl és a durranós erőmérő. Itt majd mind férfiak állják körül a mutatványost. A körhintának, feltűnt, — nincs verklije. Égy ember fújja keservesen a „Három grácia"-beli apacsnótát. Azután egy tízéves fiúcska telepszik melléje trombitával. Végül a jegyszedő kisasszony odaáll a nagydob mellé s pufogtatja irgalmatlanul s olyan apacs ábrázatokat fintorgat, hogy jobbnak láttuk továbbállni. összebarátkoztunk néhány tápéival. Nem az adó fáj, nem az árvizveszedelem, hanem a villany. — Látja kérem, ma már nagyon elkelne a villamvasut, meg a villamvilágitás. Az egész község úgyszólván naponta bejár Szegedre, este meg dolgozni szeretnénk, de nincs rendes világítás. Igy magyarázta az egyik polgár, a többi meg helyeselte. (Valóban, ha valamikor nem is volt üzletileg érdemes Tápéra kivezetni a villamost, azt hiszem, ma, amikor már a Somogyi-telep ezernyi lakója is Tápé és Szeged közé ékelődött, érdemes lenne nemcsak hatóságilag, hanem üzletileg is foglalkozni azzal a gondolattal, hogy a villamosvasutat kivezessék Tápéra, esetleg ugyanez a vállalat szolgáltatná a Somogyi-telep és Tápé világítását is.) De a keservek elpanaszolásának is vége lett. Rácsöndült a tápéi uj harang, a falu népe bevonult a templomba, hogy az Urat köszöntse, aki esőt adott és napsugarat, aki a gyékényt megnöveszti, szellőjével hajlóssá teski, aki mindegyikünkön őrködik, mintha egyforma gyermekei volnánk az igazságot osztó Atyának. Szép holdvilág fényesítette a Tiszát, amikor visszaindultunk Szegedre az ősi tápéi templomból. A kocsi egyhangúan kattogott a tápéi legények danájára: „Tápén bucsu volt, Szögedébe nem szeret engem egy kislány . Lugosi Döme. A döntőbizottság megszüntette a közalkalmazottak villanykedvezményét. A szeptemberi villany- és gázfogyasztás „ideiglenes" egységárai. Szeged, október 7. (Saját tudósítónktól.) A j helyek, általában minden nem lakás, vagy annak villanyáram egységárainak megállapítására kirendelt döntőbizottság, ugy látszik, nagyon súlyos feladatot vállalt magára, amikor arra vállalkozott, hogy a gázgyár több izben módosított kérelme alapján eldönti majd az egységárvitát. Végleges határozatát ugyanis egyelőre nem tudja, vagy nem is akarja meghozni, hanem ideiglenes jellegű határozatokkal csillapítja hónapról hónapra a gázgyár és a város közönsége közötti feszültséget. Szeptember elején, amikor már mindenki a végleges határozat kihirdetését várta, kiderült, hogy a döntőbizottság csupán az augusztusi fogyasztás egységárait állapította meg azial, hogy végleges határozatát rövid időn belül közölni fogja a felekkel. A rövid idő, ha az ideiglenes határozat meghozatala óta eltelt harminc egynéhány napot rövid időnek lehet nevezni, már eltelt. A gazgyár időközben ismét módosította eredeti kérelmét és legutóbbi beadványában az egységárképlet mellőzését és hit hónapra szóló lix egységárak megállapítását kérte. A kérelemre a város hatósága és közönsége nevében dr. Turóczy Mihály főügyész részletes teadványb3n tette meg észrevé eleit és mindennap várta a döntőbizottsági tárgyalás és hátán zathozatal időpontjának kitűzéséről szóló írtesitést. A döntőbizottság azonban még mindig nem hozta meg végleges jellegű határozatát, hanem október 4-én ismét ideiglenes jellegű határozatot hirdetett ki Budapesten. Határozatában csupán a szeptemberi áramfogyasztás „ideiglenes" egységárait állapította meg. Ebből padig aira lehet következtetni, hogy végleges dön ésében visszamenőleges egységárak szerepelnek majd. És következtetni lehet arra is, hogy ezek az Ideiglenes határozatok tetemesen megdrágítják a döntőbizottság eljárását, amire szintén az áram fogyasztó közönség fizet majd rá néhány százalékkal magasabb egységárak formáidban ... Az október 4 én kihirdetett dönőbizottsági határozat értelmében a szeptemberbea e fogyasztott áram ideiglenes egységárai a köve kezők: Számlálón mért magánvilágitási áramfogyasztás hektowattonként 886 korona, a közalkalmazottak kedvezménye megszűnt. A kávéházak, éttermek, Üzletek, irodahelyiségek, gyógyszertárak, mümellékhelyiségei jellegével biró helyiségek világítása, áramegységára 1110 korona; a motorikus áramfogyasztás egységára a nagyipari üzemek fogyasztásáért 444, éjjeli fogyasztásáért 266 korona, a kisipari üzemek számára 630 korona az egységár. A városi közterületek világítására elhasznált áram, valamint a város pénztárából fizetendő minden egyéb világítási áram és a szinház áramfogyasztásának egységárai 533, a város motorikus áramfogyasztása pedig 373 koron ». Az árammérők használati dija fejében a legutóbb megállapi ott bér fizetendő, a csengőreduktorok bére pedig 1500 korona. Az egységárakba a három százalékos forgalmi adót is belekalkulálta már a döntőbizottság. A döntőbizottság, mint választott bíróság a szeptembe i légszeszfogyasztás ideiglenes egységárait is megá lapította. Határozata szerint a gázmérőn mért magánfogyasztás egységára köbméterenként — tekintet nélkül a légszesz felhasználási módjára — 3930 korona. A városi közterületek világításáért lángonként és égési óránként 768 lángig Auer-égők után 357, InvertrendszerU égők után 464 korona fizetendő. A város pénztárából fizetendő minden egyéb gázfogyasztás köbmétere 2500 korona. A katározat végén szószerint a következő szakasz áll: „Az újonnan j lentkező gázfogyasztókra, a közvilágítás kiterjesztésére, a mü tűz eüen való biztosítására, a város részesedésére vonatkozólag, úgyszintén az 1893-ban létrejött engedélyezési szerződést érintő határozmányok tekintetében az 1924. évi január 28 iki választott bírósági döntés rendelkezései egyelőre változatlanul érvényben maradnak." Ez pedig azt jelenti, hogy a stabil korona mellett hiába emelkednek állandóan az egységárak, a világítási viszonyok Szegeden nem javulhatnak. G5EREiP8CALY&«Jfc§£ különféle szin és méretben kaphatók LANDESBERG 5 cementárugyárban Alice Terry és Ramon Novarró a »Négy lovas« és a »Zendai fogolY« főszereplőinek legújabb filmje: SCARAMOU péntektől a SxéeSfoesiyi Moziban. Nyolcvanezer korona egy nyúl. Szeged, október 7. (Saját tudósítónktól.) Éppen a borongós időn tűnődöm, mintha ólom húzná lefelé a lábam. Most kapunk kóstolót abból az időjárásból, amelyben semmihez sincs kedve az embernek. A levegő még nem hűvös, de a meleg ritka és futó vendég. Éjszakára az ablakot csak a szomszédos szobában lehet nyitva hagyni. Nappal szomorú a szoba levegője és bánatos haldoklás Újszeged, ahól a fáradt faleveleket olyan irammal söpri egy-egy hirtelen támadó szélroham, mintha csapattesteket dirigálnának tűzbe. Nehéz a fej és nehéz a kéz ilyenkor, csak arra jó ez az idő, hogy a szabadban csatangoljon az ember. Vállán puska, előtte egy hü kutya. (Ámbár sose gondoltatok rá, hogy a kutya csak az emberhez hü és nem a maga társához ?) A nyul ilyenkor megbúvik a rögök közt, lusta ő is, sokszor ugy kell felrúgni. A kocsizörgésre nem reagál, hagyja magát bekeríteni, ámbár rendes ember nem lő rá, amikor fekszik. Erre csak a szentjánosi oláh pap képes, aki még sose lőtt szaladó nyulat, ellenben a húsát felfüstöli. Egye is meg az öregapjával, ha van neki öregapja. A boltajtóból hirtelen rámveti megüvegesedett szemét egy néhai nyuszi. Egész gyenge süldő, az első, amit üzletbe hoztak, nem állhatom meg, hogy az ára után ne érdeklődjem. — Nyolcvanezer korona. Egy kissé mégis csak szemérmetlenség ez az ötvenezres szorzószám, akármennyire megdrágultak is a vadászati kellékek. Valamikor 80 krajcár volt a nyul ára, de csak az vette pénzért, akinek már senkije se volt a világon, hogy ajándékba kaphatta volna. A nyulat úriember csak tömegesen adta el, körvadászat után, amikor százával, meg ezrivel ritkították sorait uradalmakban. Ha valamilyen vadásztársaságba tévedt a suszter, az kiküldte becses nejét, vagy az inasát a piacra, hogy bocsássa áruba az elejtett vadat. Újszegeden Piílich Kálmán volt a legnagyobb nyulajándékozó, aztán Weiner Miksa következett utána, később pedig Pálfy Dániel. Az előbbiek meghaltak, az utóbbi abbahagyta a szokást. De ama régi időkben akárhányszor fanyar arccal mosolygott a háziasszony, amikor feltűnt a szolgalegény. — Istenem, már megint nyulat küldtek! A körfogalom pedig igy történt meg. — A tanár urnák küldjétek el ezt a süldőt, jelentette ki, vadászatról érkezve a gondos apa, különös tekintettel szeretett gyermekére, aki már megint intőt hozott családi teritékre és a fűszeres boltba. Tanárné őnagyságánál éppen két nyul volt pácban a kosztos diákokkal együtt. Ezek a kosztosok fölöttébb haszontalan lurkók voltak, rosszul tanultak, a leckét nem igen tudták. Ezért a tanár ur az iskolában büntetést szabott ki ráiuk. — Ma délben nem esztek a pecsenyéből. Kénytelen vagyok megállapítani, hogy a büntetések a hónap utolsó harmadában voltak a leggyakoriabbak. Hü neje konyhapénzi keserveit látva F. tanár ur már-már a levestől is hajlandó volt eltiltani diákjait. Most azonban még hónap eleje járta s, mondom, két nyul pácban, Tanárné hát azt mondta: — Illenék megajándékozni az adótárnokékat. Ugyanis szivem barátnéjától kaptam legutóbb azt i a kitűnő nőszeszély-receptet, amelytől — sajnos — büntetéssel tiltattak el konok rosszaságu kosztosaink. A nvul ezek szerint adótárnokékhoz vándorolt, ott huszonnégy óráig lógott az ereszet alatt. — A könyökömön nő ki már, mondta a ház ura. Végtére is nem ehetik az ember mindennap nyulat, néha jó volna egy kis malacpecsenye is. Adjuk hát oda valakinek. — Tán a patikuséknak, kockáztatta meg mama. Sose fogadnak el pénzt a Hoffmann-cseppekért. Patikusék épp expediálós munkában éltek, ez a nyul volt aznap mint olyan, a harmadik ajándék. Finnyás gyomrú népek, csak szárnyast tudtak enni, vadat nem. Tűnődések, fejtörések, melyik hova menjen, Mt kötelezzenek le velük. A körforgalmi nyul igy került a doktor úrhoz. A doktor ur rendkívül szívélyes ember, szép, hosszú recepteket ir, neki ugyan kidukál ujesztendőre egy kosárka vegyes minden (van abban parföm, szappan, púder, likőr, meg pezsgő), de évközben sem árt a jóbarátság ápolása. A közegészségi állapotok úgyis botrányosak, az emberek nem hajlandók megbetegedni, a recept ritkább madár a nyúlnál is. Doktor ur mosolygott ugyan az ajándék átvételinél, de szobájába vonulva komoly lett az arca. — Egyelőre elég a nyúlból, ránk romlik. Hanem tudod mit, asszony? Küld el a tainíréknak. Ott kosztos diákok vannak, nagyon megörülnek majd neki. Uj gyár létesült Szegeden! az Első Szegedi Kristálykeményitö Gyár amely gyárt: rlz&keményltőt, aranycslrlzt, buzakeményltőt dsxírlnt. i01 = Nagybani és kicsinyben! eladást z=