Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-01 / 225. szám

1924 október 1 SZBQKD 5 A kereseti adó revíziója. A pénzügyigazgatás terén elsőrendű szaktekintélynek elismert kézből kaptuk a következő sorokat: Körülbelül 8—10 napja, hogy az első fizetési meghagyás vészmadárként megjelent Szegeden. A városi adóhivatal ugyanis ekkor bocsájtotta szárnyra ezt a csodabogarat. Azóta az érdekelt szaktestületek : iparkamara, ipartestület, kereskedők egyesülete, úgyszólván permanenciában vannak, a segítés minden eszközét felsorakoztatják, hogy védelmet nyújtsanak a létalapjában megtámadott polgárságnak. Táviratoznak a pénzügyminiszternek, beviszik az ügyet a törvényhatósági bizottságba, itt határozatot hoz a közgyűlés a távirati uton való közbenjárásért a pénzügyminiszternél, vasárnap pedig a szaktestületek egyesült nagygyűlést tartottak, ahol szép, okos és tárgyilagos beszédek hangzottak el az adózókat ért sérelmekről, felolvasták a törvény és utasítás vonatkozó szakaszait, hogy miként kellett volna készülnie az adókivetésnek. Különösen megkapta figyelmemet az a kifejezés, hogy adópolitika. Ilyennek is lehetne, vagy kellene érvényesülni a kereseti adókivetésnél. Nagyon naiv ember azonban, aki ilyen valamit is feltételez és keres ennél, vagy egyéb adómunkálatnál, amelyek ezen fogalom teljes, kizárásával, ötletszerűen készülnek. Csakugyéfl hibáztatni kellene a város hatóságát, ha adópolitikáját a szükségletei kielégítése szempontjából irányította volna antiszociálisán és ezzel idézte volna fel azt a bántó igazságtalanságot, amely a kereseti adókivetésnél megnyilvánult. Akkor, amidőn a kereseti adóvallomásokat kézhez kapja a városi közeg, hogy megtegye azokra vonatkozólag kötelességszerű megjegyzéseit, sem az adópolitika nem izgatja, sem azok a szabályok, amelyeket e tekintetben a törvény és utasítás előir, hanem csupán az, hogy a tömegmunkát mihamarább elvégezhesse, nehogy a pénzügyigazgatóság sürgetésének tegye ki magát. Az adózó vallomását a legritkább esetben fogadja el, de semmivel sem indokolja attól eltérő, rendszerint a vallomásban kitüntetett összeget messze felülhaladó javaslatát, mert nálunk nem az a fontos, hogy jó, arányos és igazságos adókivetés történjen, hanem az, hogy a pénzügyminisztérium által rendszerint elkésve, az utolsó pillanatban kiadott rendelet értelmében, a legrövidebb határidő alatt legyen kész. A főhiba tehát tulajdonképen nem a végrehajtó hatóság és közegek eljárásában keresendő, a felületes, rossz munkaeredmény a minisztérium, a kormány késedelmessége miatt jön létre. Ahhoz, hogy az adókivetést a törvényben és utasításban foglalt utmutatás szerint elkészíteni lehessen, két tényező szükséges. Az első: a munkálat elkészítéséhez szükséges idő elegendősége, a második pedig, hogy kellő számban -szakértő és megfelelő számú munkaerő álljon rendelkezésre. Ezzel szemben mit látunk és mit hallottunk a vasárnapi nagygyűlésen elhangzani ? Azt, hogy minden alkalommal, ha szaktestületéhez fordul a hatóság, oly kevés idő engedtetik fontos, nagyhorderejű munkálatok elvégzésére, hogy azokat jól elvégezni lehetetlen, rossz, helytelen munkálatot pedig egy komoly testület sem szívesen ad ki kezéből ; továbbá, hogy az illetékes helyeken, ahol a kivetési előmunkálatok és maga a kivetés történik, feladatuk magaslatára feljutni nem is képes női és férfi napijasok, tehát ideiglenes alkalmazottak végzik a nagyhorderejű munkálatokat, avagy kezdő, fiatal, az iskolából alig most kikerült, háborús képesítésű, jobbára úgynevezett menekült, tehát helyi viszonyokat nem ismerhető tisztviselők kezében van az adózó polgárság sorsa, akik az egyik vasárnapi szónok megállapítása szerint is — rosszul lévén fizetve, a magas árakat kényszerű helyzetében követelő kereskedőben és iparosban ellenséget látnak s azt a véleményt táplálják, hogy a kereskedő és iparos minden összegű adót meg tud fizetni. Nagyon szép ez a törekvés, csak emellett, szerény véleményünk szerint, arra is súlyt kellene helyezni a kormánynak, Hogy nyújtson lehetőséget az adózó polgároknak, miszerint a kivetett adók megfizetésére szükséges összegeket meg is tudják keresni. Ezt mindegyik szónok kifelejtette a beszédéből, pedig sok szó esett pangó üzletekről és a munkanélküli iparról. Ha a szanálás keretében megparancsolt aranyfizetésekkel, például horribilis vámokkal, fogyasztási adókkal, stb.-vel sorvasztja az állam az ipart és kereskedelmet, miért nem siet a kereskedelmi szerződések sürgős, azonnali megkötésével a kereskedelem helyzetén segíteni? Sok baj van itt nálunk, de ezek orvoslása a politika útvesztőjében megfeneklik. Megvizsgálják a kormányzó merénylőjének elmeállapotát. Budapest, szeptember 30. Ez év május 26-án tárgyalta a budapesti bűntetőtörvényszéken Langer Jenő tanácsa Staron Sándor és társainak ügyét, akik a vádirat szerint merényletet akartak elkövetni Horthy Miklós kormányzó ellen. A tárgyaláson Staron cinikusan és kihívóan viselkedett, hangoztatta, hogy nem bánta meg teltét, bár nem kommunista és nem szo cialis a, de egyéni világnézete van, amely azt diktálja, hogy végei zen a kormányzóval. A tárgyaláson a bíróságot osztálybiróságnak nevezte. Staron Sándort 6 évi fegyházra, két társát, Paczurát és Szokolait pedig 3—3 hónapi államfogházra ítélte. A királyi tábla ma délelőtt kezdte meg az ügy tárgyalását, a jegyzőkönyvek részletes ismertetése után az elmeorvosi szakvéleményt olvasták föl, amely szerint Staron ekzaltáll, idegbeteg ember. Védője is idegbetegnek tartja és erre vonatkozóan több irat beszerzését kérte. Az iratok felolvasása után dr. Szőke Sándor védő terjesztette elő indítványát és a bizonyítás kiegésziiéiének kérdésében ismételten indítványozta, hogy rendeljék el Staron elmebeli állapotának megvizsgálását. Továbbá az ítélet megsemmisítésével egyidejűleg oly vizsgálatot kér, ame'yb.n hallgassák ki ismét a bűnszövetséggel vádolt embereket, akik külföldön tarlózkodnik. Az ügyész ellenzi a védő összes indítványait. Rövid t.nácskozás után a tábla tanácsa megsemmisítette a törvényszék azon végzését, amelylyel elutasítja a Staron elmeállapotának megvizsgálására irányuló kérelmet és Staron elmej állapatának megvizsgálását elrendeli. Az orvosj szakértők véleményének beérkezéséig a tábla a j tárgyalást elnapolta. Állandó hajlékot kap a hajléktalanok menhelye. Szeged, szeptember 30. (Saját tudósítónktól.) Amikor a Ferenc JózseMudományegyetemet elhelyezték Szegeden, többek között hajléktalanná vált a hajléktalanok menhelye is. Kapott ugyan ideiglenes jellegű hajlékot, a háborús időkből fennmaradt bmkkek egyikében, de ezzel a hajléktalanok ügyét nem tekinthette senki elintézettnek. A kérdés végleges megoldása évrőlévre eltolódott. Az idő vatfoga auposan megrágta a hajléktalanok menhelyének ideiglenes barakhajlékat ugy, hogy a menhely gondnoka állandóan tatarozást és javítást kívánt. Ez pedig tekintélyei összegeket emésztett fel — minden tartós eredmény néikül, mert a barak faanyagának korhadása veszedelmes arányokat öltött. A menhely gondnokának beadványára a tanács nemrégen arra utasította a mérnöki hivatalt, hogy készítse el a menhely-barak alapos rendbehozásénak költségvetését. Fenyő Lajos műszaki tanácsos most készült el a költségvetéssel és azt a tpnács elé is terjesztette. A költségvetés szerint a nagyon megrongált barak rendbehozása kétsiáznegyvenmillió koronába kerfllne, de a város még ezzel a tekintélyes összeggel sem biztosithatja azt, hogy a jövő évben ujabb javításra ne legyen szükség. Fenyő Lajos inkább azt javasolja, hogy a barak faanyagának felhasználásával végleges jellegű hajlékot építtessen a város a hajléktalanok számára. A téglafalu hajlék Fenyő Lajos számítása szerint 387 ni lió koronába kerülne, tehit nem sokkal több, mint a barak kijavítása. A tanács i kettős költségvetést fedezet kijelölése végett kiadta a számvevőségnek, ahol most gondolkoznak azon, hogy melyik összeg illeszthető bele a jövő évi költségvetésbe. A város hatóságínik akárhogyan is, de módot kell találnia arra, hogy végre állandó jellegű hajlékhoz jusson a hajléktalanok hajléktalanná • tett menhelye. A Huspénztár szerződése módosítását kéri a várostól. Szeged, szeptember 30. (Saját tudósltlónktól.) A központi igazgatás alá vont városi üzemek igazgatósága minden hétfőn délután nyilvánosságmentes ülést tart, amelyen az üzemek sorsát intézik a tanács tagjai. Az üzemigazgatóság üléséről nagyon kevés szivárog a nyilvánosságra, pedig néha elég érdekes dolgok történnek a légmentesen elzárt tanácsteremben. A legutolsó üzemigazgatósági ülésen például a Szegedi Hus- és Vásárpénztár egy készülő beadványa volt a napirend főtárgya. A Hus- és Vásárpénztár ugyanis szerződéses viszonyban van a várossal, amelytől jelentékeny kedvezményeket és jogosítványokat élvez cserébe bizonyos ellenszolgáltatásokért, amelyekkel a szerződés értelmében a város közönségének, leginkább a szegedi husíparosoknak a helyzetét kellene megkönnyitenie. A háború és a háborút bekoronázó gazdasági fölfordulás azonban súlyos helyzet elé állította ezt a szerződést, amelynek egyik legfontosabb pontját a Hus- és Vásárpénztár legjobb akarata mellett sem teljesíthette. A kérdéses szerződési pont ugyanis arra kötelezi a Hus- és Vásárpénztárt, hogy a szegedi husiparosokat olcsó hitellel lássa el. A részvénytársaság azonban a mostoha gazdasági viszonyok következtében soha sem rendelkezett akkora tőkével, amelynek felhasználásával teljesíthette volna vállalt kötelezettségét. A Vásárpénztár igazgatósága egy alkalommal megkísérelte ugyan a részvénytársaság alaptőkéjének felemelését, ami azonban nem sikerült. A Hus- és Vásárpénztár Igazgatósága éppen ezért elhatározta, hogy beadványt intéz a város tanácsához és az alapszerződés megfelelő módosítását kéri. Kéri elsősorban a huspénztári illetékek újból való megállapítását, mert a szerződés csak az évekkel ezelőtt megállapított dijak szedésére jogosítja fel a részvénytársaságot. A szerződés ezenkívül kimondja azt is, hogy a Huspénztár által, de a város hozzájárulásával épitett épületek a szerződési idő lejárta után bíróilag megállapítandó becsérték ellenében a város tulajdonába mennek át. A Huspénztár az utóbbi időben több épületet emelt telepén, de az építkezéshez eddig nem szerezte meg a város hozzájárulását. A készülő beadványban azt fogja kérni az igazgatóság — amelyben egyébként több vezetőállásban levő városi tisztviselő is helyet foglal —, hogy a város utólag adja meg a hozzájárulását, amellyel azt kívánják biztosítani, hogy a harminc évre szóló szerződés lejárása után, ez pedig tizennégy év múlva következik be, ezeket az épületeket is megváltsa a város. A városi üzemek központi igazgatósága azért foglalkozott értesülésünk szerint a készülő beadvánnyal, hogy akkor, amikor sor kerül majd annak elintézésére, meglegyen a kialakult álláspontja. A tárgyalás eredményeként — értesülésünk szerint — az az álláspont alakult ki, hogy a város hozzájárul majd a szerződés módosításához, de a módosított szerződésben kiköti, hogy a Huspénztár a husiparosoknak nyújtandó kölcsönökért magasabb kamatot nem követelhet, mint amennyit a nagyobb szegedi pénzintézetek kapnak. Más irányból nyert értesülésünk szerint szó van ismét a Huspénztár alaptőkéjének a felemeléséről, még pedig olyan formában, hogy a majoritást egy szindikátus kapná. Jelenleg a részvények többsége egy szegedi pénzintézet kezében van. DOHNANYI ERNŐ zongoraestje okt. 4 (mozi fél 9). I. Filharmonikus október 5. Vezényel Abráoyl Emil. (Mozi délelőtt 11 órakor). Basilides Mária dalestje okt. 18 (Tisza fél 9). Jegyek a Korzó és Belvárosi Moziknál kaphatók. Wilhelm Ella iparművésze i tanfolyamai októberben megkezdődnek, Petőfi-sugárut 14. Részletfizetésre 336 A r « ff férfi-, noiés gyermekBLAU IGNÁC Szeged, Kelemen-utca 5. sz. ruhákat felöltöket, átmeneti és téli kabátokat, szőrme* bundákat raktárról és mérték után is szállít: Angol uri szabóság.