Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-04 / 228. szám

Ejyci iaáwi éra 2000 korona gti i íteák hMHta L l««imkt3Unl ranbenj T»)»sn 1I-SUJ»|«]' MKW«lit HHt khrttoltni «toJa Zfí>. BS7M tíia ári 2000 tolna. BHHtMttsi árak I Ed MM*» toly&M 40000, tad*. 3MM H »túttoB 4B0GB te. Hirdetési árak i Félhasábaa I mm. 400, egy hasábon; 800 másfél hasábon 1200. SzOvegkört » százalékkal drágába Apróhirdetés 10 szóig 0001 kot. SzOvegkOztI kOzlemAnyek soronként 6000 korona. Családi értesítés 45000 kor. V. évfolyam. Szeged, 1924 október 4, SZOMBAT. 228-ik szám. Európai vámunió. A csöndes béke napjai folydogáltak még. Nyugodt idegzettel éldegéltek békés hajlamú polgárok a hétköznapok munkájában, apró szórakozásaiban, örömeiben, megszokott torzsalkodásaiban, az élettől sohasem idegen fájdalmaiban. Az országos közéletben, a pártéletben voltak harcok, villongások, mint mindig, amióta magyarok élnek ezen a földön. S a közélet vezéreinek harcában résztvett minden vidéki kispolgár, aki pártállása szerint szenvedélyes veleérzéssel nézte a maga pártjának hadiállását és hadmozdulatait. Ds a kispolgárság tekintélyes tömegében ez az érdeklődés inkább a napi élet üdítő szórakozásai, mondjuk, szellemi fölemelkedései közé tartozott. Kellemes fölhevölés volt az untató tespedtségben. De aztán a belső politikai harcoknak egyre komolyabbá vált a jelentőségűk. A balkáni háború pedig kívülről szolgált izgató érdekességekkel. De csak érdekességekkel. A magyar polgárság a maga nagy tájékozatlanságában távol volt attól, hogy megszokott, unalmas békességének veszedelmét láthatta volna, hogy komolyan hihetett volna olyan háború lehetőiégében, amelynek testestül-lelkestül részese. De a balkánháború számtalan kisemberben sejtelmes vágyat kellett a háború iránt. Nagyon enyhe volt ez a vágy a távoli ismeretlen iránt. De azért ki ne hallotta volna még jóval a háború előtt apró, kenyérgondokban fáradó emberektől, a kisintelligenciatól: .Bárcsak háború lenne, mindjárt jobbra fordulna a világ sora 1" A vágy beteljesedett, váratlanul, hirtelenül. Vájjon ma akad-e egyetlen olyan szatócs, aki mikor csak legyek döngenek a pultja fölött, hogy vásárlóktól zavartalan pihenőjében megzavarják, háborút óhajtana a világ sorának jobbrafordulására? Vagy akadna-e olyan mindig telhetetlen milliárdos, aki tudatosabban a szatócsnál, ujabb háborútól óhajtaná a kívánatos, a lelket kápráztató konjunturákat ? Ma őszinte pillanataiban, amikor egymagában van otthonában, elrekesztve a szónoklás, a magát ünnepelieiő, a magát talán elöbbrevivő agitálás lehetőségétől, még a fajvédő-vezér is bekét kíván. Pedig sok jós jósolja most a háborút s nem is éppen jelentéktelen jósok. Nitti, az olasz államférfi ráérő nyugalmazottságában, pláne a háborúk sorozatát prófétálja. De, szerenctére, azoknak a millióknak, akik ma egyetlen háború után sem sóvárognak, nem is szólva a háborúknak alighanem még izgatóbb sorozatáról, Nitti elháritó gyógyszert, megelőző orvosságot is ajánl a háború ellen. Nagyon egyszerű főzetnek látszik ez a patikaszer, amelynek hatását biztosnak mondja az ajánlója. Szerinte meg kell teremteni az európai vámuniót. Kész. Más nem kell semmi... Ennél szimplább recept csak igen kevés akad a recepturában. Nitti, mielőtt a maga egyszerű orvosságát ajánlja, pontosan megállapítja a betegség diagnózisát. Európa mai súlyos betegségei, amelynek jelenségei sorvadtság, vérszegénység, pangás, belső izgalmak, viszályok — gazdasági baj, amelynek csak gazdasági gyógyszere lehet s ez Nitti szerint az európai vámunió. A betegség megállapítása alighanem helyes, hiszen ezt érzik azok is, akik nem olyan kiváló politikai orvosok, mint amilyennek Niíti föltételezhető. A követendő orvosi kezelés ajánlása is logikus. De az a nagy kérdés, hogy megvalósítható-e. A vámunió gyógyszerét Európa nem igen lenne hajlandó beszedni. Minden porcikája irtózik tőle. „Le kell bontani a vámhatárokat — ajánlja Nitti. Németország és Franciaország őszinte megegyezését nyomon követné az európai vámunió, ami aztán megnyitná az utat a politikai unióhoz." Gyönyörű terv ez, csábító kilátás ismeretlen, ragyogó tájak felé; de lehet-e ma hinni benne? Ki az, aki most Némel- és Franciaország őszinte megegyezésében hihet? Hisz Németországban hatalmas, harcos pártja van a revans gondolatának és Franciaországban is konok és rideg a németgyülölet ébrentartásában politizáló harcias nagy nacionalista párt, habár a gyűlölet forróságának emberséges hűtésére egy kis enyhe szellőt hozott is Herriot kormánya. S hol vannak a többi államok, amelyek ma egész a vámunióig békélnének meg egymással ? El lehet-e képzelni máma a kisántántnak irántunk a vámunióig menő jóindulatát, mikor az sem valószínű, hogy ennek az uniónak a saját érdekeire való hasznosságát belátná. S ki tud elképzelni ma olyan európai vámuniót, amelynek Szovjetoroszország is tagja ?.. Nitti terve eszményi terv, amely egyszer megvalósul, de ma még csak elérhetetlen ábránd. S ha ma valóban csupán a vámunió megvalósulásán, vagy meghiúsulásán múlna az u] háború, vagy az uj háborúk sorozata, akkor a háború volna a szomorú bizonyosság. Mert sokkal teljesebb politikai béke kellene, mint amilyen a mai, hogy az európai vámunió megvalósítása elgondolható legyen. Ez tehát epy circulus vitiosus: európai vámunió kellene Nitti szerint a megnyugtató, végleges békéhez, de viszont sokkal tökéletesebb béke kellene a vámunihoz. mint amilyennek most „örvend" Európa. Az európai vámunió egyelőre — elmarad; de ha annyi remény szétfoszlása után még mindig van remény, akkor talán vámunió nélkül sem fenyeget báboru, mert eleven még a közelmúlt háború fájdalma és utálata. S ha nem is aludt ki még, sőt javában forr a gyűlölet a nemzetek között, el kell fáradnia annak is, hisz derültek rá már Nyugaton biztató jelek. Macdonald kormányának válságos a helyzete. London, október 3/ A Reuter Iroda parlamenti levelezője a következőket irja: A politikai helyzet a kora esti órákban a poli tikai vélemények szerint abban tisztázódott, hogyha az alsóház elfogadja a konzervatívok bizalmatlansági indítványát, akkor ennek a következménye az lesz, hogy vagy uj választást rendelnek el, vagy a munkáspárti kormány visszalép. Egy liberális képviselő inditványt nyújtott be a konzervatívok bizalmatlansági indítványához és abban azt javasolja, hogy a kormány iránti bizalmatlanság kinyilvánítása helyett küldjenek ki vizsgálóbizottságot, amely megállapítaná, hogy milyen körülmények között történt a Workers Weerkly cimü kommunista lap ellen indított Németország fölvétele a Nemzetek Szövetségébe. büntelőeljárás beszüntetése. Egyelőre lehetetlen előrelátni, hogy a liberálisok eien lépése hová fog vezetni. London, október 3. A munkáspárt székházában kijelentették, hogy a Macdonald-kormány hivei megteszik az előzetes intézkedéseket az általános választások esetére. A kormány párthívei körében igen számosan azon a véleményen vannak, hogy a kormány megbukik. Az újságírók kérdésére Baldwln, a konzervatívok vezére kijelentette, hogy a válság bármely pillanatban bekövetkezhetik. A Star azt irja, hogy a kormányt ez alkalommal nem akarják megbuktatni a liberálisok. Páris, október 3. Németországnak a Nemzetek Szövetségébe való belépésével kapcsolatos rémet emlékiratra a francia választ csak akkor fogják megadni, ha a párisi és a londoni kormány ebben a kérdésben megegyezik. Herriot miniszterelnök Qenfben nyiltan kijelentette, hogy Franciaország semmiiépen nem ellenzi Németországnak elvi felvételét, csak azt követeli, hogy a német kormány az egyezményokmány határozmányának megfelelő effektív zálogokat nyújtson abban a tekintetben, hogy őszintén szándékában áll, hogy a Dawes-terv nemzetközi kötelezettségeinek eleget tesz és a katonai ellenőrzés tekintetében kötelezettségeit megtartja. Ezek mellett a feltételek mellett Németországot . fel lehet venni. Németország azonban nem tér- í het vissza a háborúban való felelősség kérdésinek felvetésére, amelyet a versaillesi békeszerződés Németország terhére már megállapított. London, október 3. Dr. Marx birodalmi kancellár a Daily Express berlini tudóiitója előtt kijelentette, hogy ö Németországnak a Nemzetek Szövetségébe való azonnali fel vételét óhajtja. A kancellár megcáfolja azt a hirt, mintha Németországnak az volna a szándéka, hogy az angol árukra védővámot vessen ki. A kancellár kijelentette, hogy a kölcsön tekintetében optimista felfogásban van és végül nyomatékosan kiemelte Németországnak azt az őszinte törekvését, hogy a Dawes-tervből eredő ^telezettségeinek teljes mértékben eleget akar tenni. tMMIIMMMMMM^^ A népszövetségi főbiztos negyedik jelentése. Budapest, október 3. A népszövetségi főbiztos ma teszi közzé augusztus haváról szóló negyedik jelentését. Megállapítja, hogy a hónap folyamán az újjáépítési kölcsön magyar és cseh részletét sikeresen elhelyezték. A 2350.000 dollárt kitevő magyar részlet kibocsátásából amerikai számlára átvettek másfélmillió dollárt ugy, hogy ezzel az Egyesült Államok részére a magyar ujjáépitési kölcsönben 9 millió dollárra emelkedett és a magyar kibocsátásra 850.600 dollár maradt fenn. Az összes bevételek 996.6 milliárd papirkoronát, azaz 57.7 millió aranykoronát tettek ki, ami 5 millióval több az előirányzatnál. A kölcsön biztositékául lekötött jövedelemből, tehát a vámokból, dohánymonopoliumból, cukoradóból és sómonopoliumból augusztusban befolyt 13.2, juliusban 11.3, juniusban 10.5 millió aranykorona. Az újjáépítési kölcsön törlesztésére szánt öszszeg egy évre körülbelül 31 millió aranykorona. Eszerint nyilvánvaló, hogy ennek a három hónapnak a bevétele bőségesen fedezi az újjáépítési kölcsön egész évi kamaíszoigálatáí. A kölcsön szeptember 1-én esedékes 34.4 milliárd koronányi kamatainak fedezése után a főbiztos a kormány részére felszabadított a folyó kiadások fedezésére 196 9 milliárd papirkoronát, amelyből augusztus 31-én 50.2 milliárd papírkorona, mint egyenleg fennmaradt A julius és augusztus havi jövedelemnek már emiitett gyarapodása igen kielégítő eredmény, ha tekintetbe vesszük, hogy az ezidei szak egyike a legrosszabbaknak a költségvetési évben. Az ujjáépitési költségvetés kereteibe nem tartozó kényszerkölcsönben augusztus folyamán 58.4 milliárd papírkorona folyt be. Ebböt a bevétel bői az állam 22.1 milliárdot használt fel beruházásokra, főkép a munkanélküliség enyhítésére. A pénzügyi helyzet cimü fejezetben a főbiztos azószerint a következőket irja: „Az tény, hogy a szoros értelemben vett pénzügyi helyzetre vonatkozólag kevés jelenteni valóm van, örvendetes szimptomdnak tekinthető". A főbiztos enután megemlíti, hogy a