Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-31 / 251. szám

2 SZEOED 1924 október 31. A fővárosi javaslatot általánosságban elfogadták. Budapest, november 30. A nemzetgyűlés mai Ülését 11 órakor nyitotta meg Scitovszky elnök. Kegyeletes szavakkal parentálja el a tegnap elhunyt Szentpdly Istvánt, Miskolc város I. kerületének nemzetgyűlési képviselőjét. A nemzetgyűlés részvétének j'gyzőkönyvileg ad kifejezést Ezután felhatalmazást kér az elnök a nemzetgyűléstől, hogy a megüresedett választókerületbe 1 uj vá'ajztás elrendelése iránt a belügymini'ztert megkeresse. Mikovényi Jenö, a mentelmi bizottság előadója beterjeszti a mentelmi bizottság jelentését több mentelmi ügyben. Majd a házszabályreviziót előkészítő b'zottságba megüresedett tagsági helyeket beiöliik szavazás utján. Gaál Qasztoní, Östör Józsefet és Paupera Ferencet választják meg Az ellenzék a szavazásban nem vett részt, hanem kivonult a teremből. Fábián Béla személyes kérdésben kér szót. A napilapok tudósításai szerint Heinrich Ferenc tegnapi beszéde közben Lendvai azt kiáltotta Sándor P l felé: „Akár zsidó, akár izraelita, egyaránt büdös". Láng János: Nem igy mond-a : Azt mondotta, egyaránt szaga van. Fábián: Lendvait ezért a közbeszólásért nem utasították rendre. Lendvai annyira elvetemült, hogy vele nem törődünk. Elnök: Rendreutasítja Fábiánt ezért a kifejezésért. Fábián: Kénytelen vagyok törődni azzal, hogy a nemzetgyűlésen állandóan történnek ilyen kijelentések, olyan beszédek nangzanak el, amelyek a házszabályok megfelelő kezelése mellett nem hangozhatnának el. A házszabályok előírják azt, hogy ha valamelyik képviselő beszédében az osztály, vagy felekezet ellen izgat, az elnök egyszeri figyelmeztető < után megvonhatja tíle a szó . Kerdezi az elnököt, hogy hajlandó-e a házszabályok kezeléie tekintetében azt az utasítást követni, amelyeket a házszabályok előírnak. Elnök: A tegnapi napon nem hallottam Lendvai képviselő sértő kifejezéseit. Rothenstein Mór: Az ilyeneket rendesen nem hallják meg. Az elnök Rothenstein! rendreutasítja. Elnök: A gyorsirójegyzetekben a képviselő ur által emiitett sértő kifejezéseket nem találtam meg, igy tehát a beszéd első része tárgytalan, azonban a képviselő ur a házszabályokra is hivatkozott. Amit mond, az a szónokló képviselőre vonatkozik. Amidőn a szónok beszédében durva sértést követ el és ezt be«zéde további folyamán megisméli, akkor az elnöknek kötelessége a szónoktól a szót megvonni; ez azonban a közbeszólásokra nem vonatkozik. Én ezen szakaszt mindenkor alkalmazom és a jövőben is alkalmazni fogom. A házszabályok azonban nemcsak az elnökre rónak kötelességet, hanem a házszabályok betartása a képviselőknek is kötelessége. E'nöki kötelességét mindenkor teljesíteni fogja. Vanczák János személyes kérdésben szólal fel Visszautasítja Wolff Károly azon vádját, min ha ö állást foglalt volna olysn valorizálatlan hitelek elen is, amelyek a nép-élelmiszerakció céljait szolgálják. Ezután a napirendre: a fővárosi törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására térnek át. Az első felszólaló Láng János. A keresztény demokráciáról beszél. A keresztény demokráciát szembe állítja a vörös demokráciával, amely nemzeteket akar megfosztani az élettől. Sürgeti a keresztény demokratikus berendezkedést és a demokratikus választójogot. Ezután Vázsonyi beszédével foglalkozik és polemizál a beszéde során elhangzott kijelentésekkel. Vázsonyiék nagy terheket hagy ak hátra a fővárosnál utódai kra, mert a népszerűség érdekében nem vetettek ki pótadót. Ezután Reisinger Ferenc emelkedik szólásra. Polemizál Láng Jinos beszédével. Heinrich Ferencre hivatkozva megállapítja, hogy a névjegyzékek összeállítása hamis. Helyesli azt a megállapítást, h igy a vezeiő pozíciók bstöltését nem kö ik kvalifikációhoz. Kifogásolja, hogy a kinevezett tagok szavazati joggal bírnak. A fővárosi javaslattal egyidejűleg a vidéki törvényhatóságokról s óló törvényjavaslatot is bekellett volna terjeszteni, mert a vidéken már 13 év óta vállozstlan a helyzet. A javaslatot ne.u f >g dja el. Több szónok feliratkozva nincs és igy az elnök a vitát berekeszti. Ezután Rakovszky Iván belügyminiszter szólalt fel. A felszólaló képviselők két gondolatkörben mozogtak. Az egyik gondolatkör, atnelylyel a vita szónokai különös előszeretettel foglalkoztak, inkább politikai természeSü. A másik gondolatkör a székesfővárosi gazdasági életnek kérdése. Ha helyes szemüvegen keresztül nézzük ezt a törvényjavaslatot és annak következményeit, akkor a második gondolatkörbe kell beilleszkednünk és vétó? emelnünk az elleti, hogy a közigazgatás megszervezésében politikai tendenciát vigyenek bele. Politikai kérdéseket távol kell tartani a törvényjavaslat tárgyalásánál.. Igaz ugyan, hogy a törvényhatóságok életében tradíció az, hogy a törvényhalóságok politikai kérdésekkel is foglalkoznak, de ennek nem szabad túltengenie, mert beteg az a törvényhatóság, amely főleg politikai kérdésekkel foglalkozik. A közigazgatás egyszerűsítésének kérdését a közvélemény gyakran ugy fogja fel, mintha ez egy kormányrendelettel, vagy intézkedéssel rövid időn belül megoldható volna. Felfogási szerint ez a kérdés nem olyan egyszerű. A közönség könnyen ítél és feleslegesnek, nélkülözhetőnek mond olyan intézményeket, amelyek pedig a közigazgatásba szervesen vannak beilleszkedve. Olyan nagy szervezetben, mint az ország közigazgatási ága, már a fenntartása is rengeteg munkát ad, továbbá a fe'ebbvitel is. Ha egyszerűsítiről beszélünk, akkor nem a magasabb fokoknál kell azt megkezdeni, hanem a detailintézmények egyszerűbbé tételével. Innen kell kiindulni és erre kell törekednie a székesfővárosnak is. A székesfőváros közigazgatásának reorganizációja terén a legsürgősebb feladat éppen a kerületek határainak újból való megállapítási. A kerületek létszámának szaporításával a dologi kiadások nem fognak szaporodni, éppen ellenkezőleg, csökkenni fognak, mert hiszen egyes kerületek igen sok munkától fognak megszabadulni. A köiigazgatás második feladata a gazdasági kérdések megoldása. Itt stólni kell a közüzemekről. Revidiálni kell azi is, hogy mely üzemek szolgálják valóban a közütemet és melyek fenntartására van szükség. Arra kéri a képviselőket, hogy a választójog kérdésé! ne tárgyalják részletes vitánál, hanem annak idején a választójogi vitánál. Arra a kérdésre, hogy vájjon kell-e, hogy legyen külön országos autonómiai választójog, kijelenti, hogy véleménye szerint lehet különbség a kettő között. A névjegyzékek összeálliása között azonban nagy differencia, nagy luxus volna, ezért a két választójog között lényeges különbség nem lehet. Az életkor és a helybenlakás szempontjából látja a különbséget. Rassay Károly kifogásolta, hogy a kormány részt akar venni a választásokon. Sem a kormány, sem pedig az egységes párt a székesfővárosi választásokon nem vesz részt. Az egységes párt szívesen nézi annak a pártnak működését, amely az ellentéteket és a politikai szélsőségeket nem szívesen látja a fővárosban és dolgozni akar, egy olyan pártot, amelynek zászlajára ez a két szó van itva: „Béke és alko ó munka". A: elnök ezután snvazásra teszi fel a kér* dést. A Ház többsége általánosságban is részletes tárgyalás alapjául a javaslatot eljogadja. Eöry-Szabó Dezső határozati javaslatát, amely a vidéki törvényhatóságok újjászervezéséről szóló törvényjavaslat beterjesztésére vonatkozik, a Ház elvetette. Az elnök ezután napirendi javaslatot tesz. Javasolja, hogy a nemzetgyűlés legközelebbi ülését kedden, november 4-én délelőtt 11 órakor tartsa. A Ház ilyen értelemben határoz. Az ülés 2 órakor éri véget. IMMWMMMMMM^^ Az egységes párt nem tartja kielégítőnek a házszabályreviziót. Szűkebb körben ismertette Wild József felfedezéseit. Budapest, október 30. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Az egységes part csütörtökön este értekezletet tartott. Mayer János elnök megnyitva az ülés!, kijelenti, hogy a különböző pártok erélyesen szervezkednek. Kéri a párt tagjait, hogy kerületükben beszámoló gyűléseket és szervezkedő gyűléseket tartsanak. Bud János közölte az értekezlettel, hogy a jövedelmi adó és a kisűst ügyében a rendeletek a legközelebbi napokban meg fognak jelenni. Széchenyi Viktor gróf a házszabályreviziójavaslat kapcsán arra hívja fel az értekezlet figyelmét, hogy a legmesszebbmenő gondoskodás történjék azirányban, hogy a durva hang és bárdolatlan modor, mely a parlamentben nap nap után tapasztalható, a bázszabályrevisiós javaslat révén gyökeresen kiirtassék. Kijelentette, bogy ugy maga, mint a párt igen sok tagja sem tartja kielígitőnek ezeket az intézkedéseket, melyeket a javaslat e tekintetben tartalmaz. Több felszólalás történt még, de arról a sajtó képviselőit nem tájékoztatták, hogy Wild József referált- e állításáról a pártnak, vagy sem. Ezt a kérdéet a legnagyobb diszkrécióval kezelik. A Szeged munkatársa ugy értesül, hogy Wild csak privátim informál egyeseket felfedezisiről. Erről azonban a késő éjszakai órákig nem szivárgott ki semmi. MMMMMWMMMMMMÍMa^ Kegyúri bizottság választja ezután a katolikus papokat és kántorokat nem lehetett, szent volt a béke Szeged, október 30. (Saját tudósítónktól.) A katholikus papokat, kántorokat és általában minden egyházi funkcionáriust — mint ismeretes — a város törvényhatósági bizottsága választja a kegyúri jog alapján. A város közönsége ugyanis kegyura a szegedi katholikus egyháznak és ezért illeti meg a közgyűlést a választás joga. Valahányszor pap, vagy kántorvá'asztásra került a sor, a kegyúri jog gyakorlása körül mindig bizonyos ellentétek robbantak ki a közgyűlés kebelében. Ha alsóvárosi kántort választottak, az alsóvárosi városatyák kifogásolták és joggal kifogásolták, hogy a választás eredményébe a felsővárosi városatyák is beleszólnak szavazatukkal, már pedig mi köze van Felsővárosnak ahhoz, hogy ki énekel a Mátyás-templomban. A felsővárosi kántorválaszlások alkalmával természetesen ugyanilyen értelmű kifogások hangzottak el. A régi időkben, amikor a szegedi parlament még nem ismerte a felekezeti kérdést, a kántor- és pap választás ügye mégis kirobbantotta a felekezeti ellentéteket is, igaz, hogy nagyon szelídek voltak ezek az ellentétek. Akár Alsó-, akár Felsőváros kántori állásának betöltéséről volt szó, a katholikus városatyák kivétel nélkül megegyeztek abban, hogy az egyházi tisztségek betöltésénél — kegyúri jog ide vagy oda — csakis a katholikus híveknek lehet szava. Csatlakoztak ehhez a szintén indokolt álláspontáoz maguk a másvallásu városatyák is, a reformátusok éppen olyan készségesen, mint a zsidók, vagy a luíeránusok és a választások alkalmával nem éltek szavazati jogukkal. A felekezeti ellentéteknek igy soha komolyabb következménye minden vonalonNéhány év előtt azonban bizonyos változások történtek a szegedi katholikus egyház belső közigazgatásában. Megalakultak a katholikus hitközségek Szegeden is és ezzel egyidejűleg megindult a hitközségek autonom jogainak megszerzésére és kiszélesítésére irányuló mozgalom, amelynek jogosságát a kegyúr város közgyűlése is elismerte. Lemondott a közgyűlés a lelkész- és kántorválasztó jogáról és azt a hitközségekre ruházta át. A közgyűlés határozatát a tanács jóváhagyás végett szabályszei üen felterjesztette a belügyminiszterhez, aki a kultuszminiszter véleményének meghallgatása után most értesítette döntéséről a város hatóságát. Leiratában bejelenti, hogy a közgyűlés határozatát feloldja és ujabb határozat meghozatalát kivánja. Útmutatóul közli a belügyminiszter, hogy véleménye szerint az a megoldás lenne a legjobb, ha a közgyűlés saját kebeléből egy kegyúri bizottságot delegálna és a választás kegyúri jogát ennek a bizottságnak engedné át. A kegyúri bizottság minden választásnál az érdekelt hitközség elnökével és delegáltjaival egészítené ki magát. A tanács értesülésünk szerint elfogadja a belügyminiszter útbaigazítását és annak értelmében terjeszt majd javaslatot a közgyűlés elé. A dolog ugyanis ugy áll, hogy közel tiz évvel ezelőtt, 1915ben, a tanács a belügyminiszter tervezetével teljesen azonos javaslatot vitt a közgyűlés elé, ahol azonban a többség leszavazta, mert nem akarta megengedni a kegyúri jogok megcsorbítását.