Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-30 / 250. szám

Egyes szám ára 2000 kapana s?íí*S tl IMttM' alt SíimtWM-Biea x. (re> H<Sii»*íl*v»l * i*Bben.) ?*1*. S«« ÜiítUlÍTBl KiSdM a* fs»st t.ta tr» 2000 toKüMaii *«k i í íj • SílytSM 40000, Balafm í» »«:*»«« 45095 kat GED B.:det4»i «r«k : fé'hasaDoB I sím. 400, egy hasábon 800 hasábon 1200. Szöveg Mii 2S százalékkal drágább Apróhirdetés IC szúig SOOC kor. SzOvegkBzti közieméa-'ck soronként 6000 korona. C**;*di értesítés 450(10 koi. ¥. évfolyam. Szeged, 1924 október 30, CSÜTÖRTÖK. 250-ik szám. Takarékoskodjunk. Hála Istennek, rrost már holt bizonyossággal rendbe jön a magyar államnak a háztartása. A hivatalos lap tegnapi számából tudomást szerezhet mindenki, hogy megalakult az Országos Takarékossági Bizottság. Feladata ennek a bizottságnak, hogy az állam közigazgatási szervezetét, va'am'nt az önkormányzati szervezeteket a takarékosság elveinek érvényesítése szempontjából megvizsgálja és megvitassa azokat az irányelveket és intézkedéseket, melyek a takarékossági szempontoknak a keresztülvitelére alkalmasaknak mutatkoznak. Tagjai a bizottságnak a miniszterelnök által kinevezett elnök, alelnök, főtitkár, az összes miniszterek és helyetteseik, a nemzetgyűlés különböző bizottságaiból két-két képviselő és szintén a miniszterelnök által a különböző kormányzati ágakban működött egyének sorából kinevezett vizsgálóbiztosok. A vizsgálóbiztosoknak jogukban van az összes polgái és katonii igazgatási szervek okirataiba, számadásaiba betekinteni, hogy igy nyert tapasztalt taik alapján javaslatot tettessenek, hogy miben és hol kell takarékoskodni. Mikor az ember azt a meglehetősen hosszú rendeletet olvassa, amely elmagyarázza ennek a takarékosságot kigördülő bizottságnak a szer• vezetét, működésének módját, tárgyalás linak rendjét, más hatóságokkal való érintkezésének módozatait, akkor akaratlanul is felidéződnek emlékezetében azok a nagyon különböző bizottságok, amelyek az utolsó esztendők folyamán már Magyarországon születte*, nem éltek és meg* haltak. Van egy probléma, amely nagyon erősen foglalkoztatja a közvéleményt. írnak róla a sajtóban, beszélnek róla a nemzetgyűlésen s a kormány érzi, hogy cselekednie kell valamit. A cselekvésnek legegyszerűbb formája a rendelet és a megoldásnak legegyszerűbb módja a bizottság. Ennji létjogosultságuk van a különböző tanácsoknak és bizottságoknak, amelyebből van éppen elég. Legfeljebb még az, hogy megél még egy két elnök, főtitkár és beosztott t sztviselő, aki saját nílkü özfeetetlenségének bizonyítására igyekszik lázas tevékenységet kifejteni. Vele jár ugyanis az ilyen bizottságok természetével, hogy náluk mindig az akció tartóssága a fontos, de sohasem az eredmény. Az eredmény ugyanis egyértelmű a bizottság feleslegessé válásává. Harakirit pedig az ilyen bizottságok nem szívesen végeznek önmBgutson. A tapasztalatok fényesen igazolják ennek a megállapításnak sz igazságát. Van például egy ipartanácsunk és egy közlekedési tanácsunk, melyeket a mult esztendőben szerveztek ujjá. Ki emlékszik rá, hogy olvasott volna ennek a két tanácsnak az üléseiről és tudna valamilyen érdemleges működésüktől? A tény azonban az, hogy a közlekedési tanács tagjai szabadjeggyel utaznak a magyar államvasutak vonalain. Volt egy szénbí'zoltság, amelyet hosszú időn keresztül, az egész magyar együttes erejével is alig lehetett agyonverni. A szabadforgalomban már olcsóbb volt a szén, mint a bizottságnál, de azért a bizottság élt, voltak hiva'alnokii, helyiségeket foglalt el és makacsul ragaszkodott életérek a fenntartásához. Vannak más bizottságok is, melyeknek ugyanez a létjogosultságuk. Az ügyek elintézésének igen kényelmes módja azonban sz, hogy átteszik őket a bizottsághoz. Eg)érteima ez a felelősség áthárításának ÍZ elvével. Hogy a bizottság ezután mit csinál, körülbelül mellékes. Idővel minden akta önmagától elintéződik. Sohase vo!t jó sz a nagy sietség. Ilyenforma a vélekedésünk a most megalakult takarékossági bizottságról is. Az uj bizottság tisztán bürokratikus szerv, amely csak véleményező hatáskörrel bir, de intézkedési jogkCre nincs. Akik benne vannak, azoknak edd g is az lett volna a feladatuk, hogy olcsóbbá, jobbá és célszerűbbé tegyék az állam adminisztrációját. A változás csak annyi, hogy most intézkedő hatáskör nélkül újra csoportosultak. Bizottság let belőlük. Lehet-e képzelni, hogy ebben a minőségben meg tudjanak biikózni azokkal a feladatokkal, melyeknek elvégzésére mint hivatali szervek nem toltak elég erősek. Mikor a háború befejeződött, sz angolok is létesítettek egy takarékossági bizottságot. Ez a takarékotsági bizottság azonban nem a meglevő kormányzati szetvekrek az átcsoportosítása volt intézkedő jogkör nélkül, hanem a bizottság tagjaivá olyan gyakorlati szakembereket kértek fel, akik a kormánytól 'teljesen függetlenek és az igy megszervezett bizottságot fe hatalmazták, hogy a túltengő adminisztrációt saját hatáskörében egyszerűsítse, a felesleges hiva'ali állásokat megszüntesse és intézkedéseket tényleg foganatosíthasson. Egyúttal szonfcn kimondták azt is, hogy a bizottságnak záros batáridőn belül be kell lejezni a munkáját. Nem a bizottságot akarták állandósítani, hanem az eredményeket. Ennek a takarékossági bizottságnak volt is eredménye, bár sokak szerint még mindig nem annyi, mint lehetett volna. Kíváncsiak vagyunk, hogy egy esztendő elmúl ával el lehet vájjon mondani ezt a magyar takarékossági bizottságról, amely november első napján kezdi meg a működését? Az angol parlamenti választás. Lordon, október 29. Az országban ma megy végbe a parlamenti választás, amelynek eredménye elé nagy várakozással tekintenek. A mandátumok száma ísszesen 615, azonban 32 mandátum sorsa már e'dőlt. Az egyhangú választások alcpjdn eddig 16 konzervatív, 9 munkáspárti, 6 liberális és 1 pártonkívüli togja az uj alsóháznak. A többi 583 kertlelben összesen 1423 jelölt verseng a választók kegyéért. A jeleltek közül 536 komervattv, 510 munkáspárti és 350 liberális. A munkáspáit tehát 80 jelölttel többet küldött hcrcba, mi; t az 1923. évi választásoknál. A munkáspárt azért állított ilyen sok jelCltet, mert ÍZ uj parlamentben e'öntő többséghez akar jutni a másik két párt fölött. A hármas jelölés elkerülésére a konzervatívok és a liberálisok 43 kerüleiben kötöttek megegyezés*. A mcsUni választásikban a páttonkívüliek jóval nagyobb számban szerepelnek, mint máskor és a nők is nagyobb számmal vanntk jelölve. Ez n ár a negyedik választás, amelyen nők is szerepelnek. A tapasztalat azt mutatja, hogy a nöi jelöltekre adott szavaztok száma rohamosan szaporodik. 1923-ban már kétszer annyian szevtzuk a nőkre, mint 1918 ban. Az alsóházban a legutóbb nyo'c nő tag volt. A feloszlatott alsóházban a pártok a következőkép oszlottak m^g: Konzervatív 259, munkáspárti 193, liberális 158 és pártonkívüli 5. A mostani választások kimenttele egészen bizonytalan. Mind a konzervatív, mind a munkáspártiak bíznak abban, hogy többségre jutnak. Lendon, okióber 29, Szerdán éjszaka a nagyobb városokbtnés városi kerületekben mintegy 230 választási eredmény lelt ismeretes. Az első eredményeket London 11 órator éjszaka, vagyis középeurópai időszámítás szerint 12 órakor, a többi eredményt pedig a reggeli órákban fegja megtudni. 334 jobbára vidéki kerület eredménye csak holnap délelőtt érkezik be Londonba. KCzépeurípa a választások hozzávetőleges eredményéről csak holnap délután nyer áttekintést, London, október 29. Mig a legutóbbi években a munkáspírt a választásokon csak kisebb szerepet játizott s a tulajdonképeni küzdelem a konzervatív és liberális párt közt folyt le, most mindhárom párt egyforma erővel harcol. Az egyes pártoktól szerzett értesülés szerint a szavazás mindenütt rendkívül nagymértékű és különösen érdekes, hogy a nfk majdnem tetjes számban vonulnak fel az urnókhoz. Agyőze'emben a konztrva iv párt bizik leginkább. Bizonyosra veszik, hogy a két másik párttal szemben többségre tesz szert, vagyis a 615 kerület közül legalább 308 kerü etben győz. Wild és Gömbös szópárbaja a nemzetgyűlésen. Budapest, cktóber29. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A nemzetgyűlés mai ülését délelőtt 11 érakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Bejelenti a házszabályrevizió-bizottság megalakulását. Ezután az interpeilációs könyvet olvassák fel, amelyben több mint 30 interpelláció van bejegyezve. Létay Ernő demokrata a házszabályokhoz kér szót, kijelenti, hogy rem látja siükségét a házszabályok revíziójának, mert az elnök a mostani házszabályok mellett is fentarlhatná a rendet, ha a házszabályokat megfe elően kezelné. Kifogásolja, hogy a miniszterek az interpellációkat teljesen figyelmen kívül hagyják. 352 interpellációra nem adtak a miniszterek választ. Kérj, bogy a mínisz'erek felelősségétől szóló törvényt az egész nemzetgyűlés, pártkülönbség nélkül, respektálja. Scitovszky elnök megállapítja, hogy Létay házszabályellenes kitika tágyává tette az elnökség működését. Kijelenti, hogy az elnökség mindenkor teljesítette a kötelességét és teljesíteni fogja a jövőben is; ehhez kéri a nemzetgyűlés osztatlan támogatását. Ezután a napirendre, a fővárosi törvényjavaslat tárgyalására térnek át. Heinrich Ferenc felszólalása. Az első felszólaló Heinrich Ferenc. ElCre " kijelenti, hogy a javaslatot elfogadja, bár vannak kifogásai is a javaslat ellen. Mindenek- ; előtt kifogásolja a választandó képviselők szá- ; mát. Azt szeretné, ha 250 helyett 264-et válasz anána*. (A szocialisták közbe zólva gúnyos célzásokat (esznek Heinrich liberálizmusára.) Azt kívánja, hogy a p:lgármeítert a szabadon választott képviselők sorából válasszák,- (Propper: Nagyon helyes.) Azt szeretném, ha a polgármesterséget nem köfnék küön kvalifikációhoz. Lendvai is közbeszól valamit, mire Heinrich felé fordulva kijelenti, hogy nem ismeri Lendvait, csak a rendre utasításokból. Heinrich beszéde további folyamán ki jeleni, hogy a fővárosban a-polgárságnak kell továbbra is a kezében tattar i a vezetést. Őrá és barátaira is többen ízt mondták, hogy a zsidókat akarják i»mét nyeregbe segíteni és a régi szabadkőműves rezsimet visszaállítani és ennek érdekében a keresztény szellem gyengítésére törekszenek. Kérdezi, hogy feKéte'ezhető-e róla, hegy ezen irányt szolgálná? Kijelenti, hogy eszük ágában sincs a régi rezsimet visszaállítani és az 1000 éves keresztény szellemet még csak érinteri sem akarják. A keresztény egyház»n kivül leckét senkitől sem fogad el; neki szent a vallás, de másnak a hitvallását is szentnek tartja. Objektivitásra törekszik és ezért a régi reisimet nem szólja le, amelynek érdemei is vannak. Nagy hibája volt a régi rezsimnek, hogy a közgyűlési teremben sokat politizált. A javaslatot elfogadja. Pakots a gyűlölet ellen. A következő szónok, Pakots József Budapest