Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-28 / 248. szám

2 SZEGED 1924 október 28. délben Walkó Lijos kcreíkedílfimagyi minisz­ter elnökletével értekezlet volt, amelyen ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági érdekképvise­letek, továbbá Dezsőfy Alajos és Mdtray Gyula miniszteri tanácsos vetlek részt. Az értekezleten a Jugoszláviával kötendő tarifiegyezmény ke­rült szóba. A tárgyaiéit legközelebb folytatják és le fogják tárgyalni a Csehszlovákiával és Romániával köíendő farifiegyezményeket is. Mint értesülünk, még ebben az évben előre­láthatólag sor kerül az egyes államokkal való tarljaegyezminyek megkötésire. A miniszterelnök Kecskeméten fog foglalkozni a fajvédőkkel. Megbízható értesülésünk szerint a miniszter­elnök közölte Zsi'vay Tiborral, a nemzetgyűlés alelnökével, hogy kecskeméti beszámolóján részt vesz és nagy beszédben száll szembe a fajvé­dőkkel. Idevonatkozóig Zsitvay Tibor a követ­kezőket mondotta: — A miniszterelnök urnák csakugyan az a terve, hogy a kormánypárt elnökével és több képviselő tagjával részt vesz a kecskeméti be­számolón. Remélem, hogy november valamelyik Ismét napirendre kerül a leánytanoncoktatás kérdése. A kamara átirata a város tanácsához. vasárnapjára már kitűzhetjük a kecskeméti nagygyűlés idejét, amelynek legnagyobb ese­ménye a miniszterelnök ur felszólalása lesz. Házszabályrévlzió, költségvetés és utoljára — a választójog. A fővárosi törvényjavaslat általános vi'ája nemsokára véget ér és utána a házszabály­revizió kérdése kerül a fővárosi törvényjavaslat után a nemzetgyűlés napirendjére. A terv az, hogy a törvényjavaslat után a költségsetést tár­gyalja a Ház és nyomban azután sor ke ül a választójogról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Jakabffy Károly a főváros uj pénzügyi tanácsadója. A kormány a főváros pénzügyi szakértőjévé dr. Jakabffy Károly miniszteri tanácsost nevezte ki, aki jelenleg a pénzügyminisztérium egyik számvevőségének vezetője. Jakabffy miniszteri tanácsos a napokban már szabadságra is ment, hogy tanulmányozza a főváros pénzügyi kér­déseit és szabadságáról a minisztériumba nem is tér vissza, hanem a városházán foglalja el uj hivatalát. Szeged, október 27. (Saját tudósítónktól.) Több izben foglalkozott már a Szeged a kereskedő- és iparos-tanoncoktatás kérdésével, amely állandóan napirenden szerepel, de megoldása, ha az illetékes hatóságok olyan közönyösen kezelik továbbra is, mint ahogyan eddig kezelték, a közel jövőben nem is számithat megoldásra. A kérdéssel leg­utóbb akkor foglalkoztunk, amikor a város tanácsa a felügyelőbizottság javaslata alapján azokat a városi tanítókat kötelezte ingyenes tanoncoktatásra, akik harmincnál kevesebb órát tanítottak osztá­lyaikban hetenkint. Ennek pedig van már vagy két hete, de azért a tanoncoktatás még mindig nem kezdődött meg Szegeden. A hivatalos és ille­tékes körök beállítása szerint azért nem, mert a tanítási rend megfelelő összeállítása technikai ne­hézségekbe ütközik. Más oldalról nyert értesülé­sünk szerint a tanoncoktatás megkezdésének egé­szen más akadályai vannak. A tanács határozata ugyanis meglehetősen kellemetlen ellenhatást váltott kiaz ingyenes oktatásra kötelezett városi tanitók körében, akik méltánytalanságnak minősítik azt, hogy a város minden ellenszolgáltatás nélkül kiván olyan munkát, amelyre sem fogadalmuk, sem a régi szervezeti szabályrendelet nem kötelezi őket és amelyért még az elmúlt évben is külön díjazást kaptak. Ez az erőteljes méltatlankodás okozza állítólag a tanítás megkezdésének állandó halo­gatását. Abban az esetben, ha sikerül is ezt a kérdést megoldani, van a tanoncoktatásnak egy másik kérdése is, amelynek megoldását sokkal súlyosabb és régebbi keletű akadályok gátolják: a leány­Szeged, október 27. (Saját tudósítónktól.) Je­lentette a Szeged, hogy a földmivelési miniszté­riumban az elmúlt hét szerdáján ankétot hívtak volna össze, amelyen véglegesen rendezték volna a paprikaminősités aktuális kérdését. Ez az ankét ismeretlen okokból elmaradt, ugy hogy a polgár­mester hétfő délutánra termelőkből, kereskedőkből álló bizottságot hívott össze, hogy a minősítés kérdésében egységes állásfoglalás történjék, amely­nek eredménye alapján könnyebben dönthet majd a földmivelési miniszter. Az értekezleten tiz kereskedő, kikészítő és ter­melő vett részt, megjelentek azonkívül Kószó Ist­ván, Aigner Károly, Bokor Pál, dr. Tonelli Sán­dor és Dunszt Kálmán, a gyógynövényforgalmi iroda igazgatója. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester nyitotta meg az ülést, ismertetve az összejövetel célját. Mivel az értekezlet kezdeményezése a kikészitők­től és a termelőktől származott, felkérte a jelen­levőket, hogy ismertessék a kikészitök állásfogla­lását a paprikaminősités ügyében. Csiszár István három pontban foglalta össze a kikészitök álláspontját. Mérsékeljék a különböző és sokféle állami terheket, töröljék el az őrlési tanúsítvány rendszerét s a mai minősítési rend­szer helyett csak vegytisztasági szempont veendő figyelembe. Csiszár után Aigner Károly főispán bejelentette, hogy a földmivelési minisztériumban összehívott ankétot november 12-én tartják meg. Véleménye szerint a kivitel szempontjából szükséges a minő­sítés rendszere, de ezzel szemben szükséges a paprikát terhelő állami költségek mérséklése is. tanoncoktatás kérdése. Szegeden a fiutanoncokat ugy-ahogy tanítják néhány esztendő óta, de a leánytanoncok számára nem volt soha iskola. A kereskedelmi és iparkamara néhány nap előtt átirt ebben az ügyben a város tanácsához. Átira­tában hivatkozott arra az 1922-ben kelt átiratára, amelyet levéltárba helyezéssel intézett el a tanács, mert ugy találta, hogy a leánytanonciskola kérdése csakis az" önálló tanonciskola létesiésével oldható meg. Mivel pedig az önálló tanonciskola létesíté­sére abban az időben nagyon kevés remény volt és ez a remény még ma sem gyarapodott, a tanács a leánytanonciskola kérdését még reménytelenebb­nek látta és ezért került a kamara átirata levél­tárba. A kamara ujabb átiratában ismét hangsú­lyozza, hogy a tanonciskola létesítéséhez külön belügyminiszteri jóváhagyás sem kell, mert nem uj hivatal létesítéséről van szó, hanem csak egy régebben jóváhagyott határozat végrehajtásáról, amely még a szanálási törvénnyel sem ellenkezik, söt a női tanoncoktatásnak további halogatása egyértelmű az idevonatkozó törvény imperativ ren­delkezéseinek nemteljesitésével. Kéri a kamara, hogy a város hatósága vegye ismét tárgyalás alá az 1922-ben kelt átiratát és találjon módot arra, hogy a közel hatszáz szegedi leány-tanonc meg­felelő elméleti oktatásban is részesüljön. A polgármester — értesülésünk szerint — a ka­mara átirata alapján már meg is bizta Antal Dénest, a tanonciskola igazgatóját, hogy a leánytanonc­oktatás ügyében tegyen előterjesztést a felügyelő­I bizottságnak. Az egész vonalon minősíteni kell a szegedi paprikát. Dr. Tonelli Sándor, a kamara főtitkára beje­lenti, hogy a kereskedők ez ügyben értekezletet tartottak s ismerteti a kereskedők állásfoglalását. Véleménye szerint kell, hogy a kereskedők ér­deke megegyezzen a kikészitök érdekeivel, mert a paprikának mindenek előtt piac kell. Magyaror­szág ez idei paprikatermése 400—500 vagon és ezzel szemben a belföidi fogyasztás csupán 35 vagon. A külföld megszokta már az állami minő­sítést s ez az eredménye, hogy a magyar paprika sokkal többet ér a spanyolnál. Véleménye szerint káros lenne a régi minősítési rendszer megszün­tetése. A kereskedők érdeke elválik a kikészitők­től abban, ha a termelők elfogadnának egy olyan rendszert, amely szerint csak a külföldre kerülő paprika minősíttetnék s a belföldi forgalmú pedig csak vegyvizsgálat alá kerülne. Előre bejelenti a kereskedők nevében, hogy ha ez a tervezet megvalósulna, ugy a kereskedők egy deka minősitetlen paprikát sem vásárolnak, mert a kereskedők nem hajlandók viselni annak az ódiu­mát, hogy az általuk vásárolt paprika leminösit­tessék. Kivezető ut csak az lehet e kérdésben, ha a ! földmivelési minisztérium végleg eltörölné a minő­! sitést és helyébe a vegyvizsgálat rendszerét vezetné 1 be minden vonalon. ! A vita során Pick Jenő, Márer Ármin és Peregi [ Mihály szóltak hozzá a minősítés rendezésének kérdéséhez. Pick Jenő véleményében elmondta, hogy ha a ; minősítést eltörölnék, előállna az 1914. év előtti zűrzavar s e helyzet a paprika külföldi árának ' leszállására vezetne. Hasonló értelemben még több felszólalás történt a minősítés szükséges fentartása mellett. Az elhangzott kereskedői felszólalásokra Csiszár István reflektált, arra hivatkozva, hogy a minősítés nem biztos, mert tévedések is történhetnek s ezért az eltörlés mellett nyilatkozik. Az értekezlet végén Somogyi polgármester össze­gezi az elhangzott véleményeket. Nézete szerint teljesen a földmivelési minisztertől függ, hogy melyik álláspont fog győzedelmeskedni. A döntőbizottság. Irta: Wimmer Fülöp. Nein igen szoktam a helybeli, kizárólag anti­szemitizmusból tengődő lap reám vonatkozó nyi­latkozataira reflektálni, ezúttal azonban a döntő­bizottság legutóbbi határozatának ismertetése kö­zepette reám tett megjegyzése éppen kapóra jön arra, hogy a bizottság ellen most már évek óta folytatott küzdelmemet egy ujabb, remélhetőleg ezúttal sikeres lépéssel kiegészítsem és egyúttal az antiszemita lap rosszhiszemű beállítását meg­felelően helyesbitsem. Az előbbi cél elérésére formális indítványt nyúl­tok be a holnaputáni közgyűlésre, kérve, hogy a köztörvényhatásági, bizottság utasítsa a tek. Ta­nácsot, hogy a döntőbizottság végleges eltörlése Iránt forduljon a miuiszterhez. Az antiszemita lapnak pedig figyelmébe aján­lom, hogy: igaz ugyan, hogy a gázgyáriak a háborús években folytatott túlkapásai ellen, ame­lyekkel szemben a hatóság kellő erélyt ki nem fejtett, kezdeményezésemre a kereskedelmi és ipar­kamara, a kereskedők szövetsége és főleg a köz­alkalmazottak egyesülete együttesen a miniszté­riumhoz fordultunk az árak szabályozása iránt, azon reményben, hogy ott a kereskedők, iparosod és hivatalnokok érdekében egy közkereseti válla­lat tulkövetelése ellen védelmet kapunk, de köz­tudomású az is, hogy ezen „hires" bizottságnak mindjárt első döntése ellen és azóta többször én szólaltam fel erélyesen és állandóan olyannyira, hogy az egyik tuíerélyesnek talált felszólalásom miatt a biróság 2000 korona birságra itélt. Tény továbbá az, hogy legelőször én voltam az, aki a közhivatalnokok egyesülele által a hi­vatalnokok részére kivánt kedvezményt egy, a döntő­bizottsággal tartott előzetes tárgyalás alkalmával felvetettem és követeltem, m. p. hosszabb időre legalább ezen egyetlen irányban eredménnyel és végre tény az is, hogy a döntőbizottságnak mind­annyiszor ki nem elégítő döntését a közgyűlésen szóvátéve, már talán másfél év előtt indítványoz­tam a közgyűlésen, hogy a város tegye .neg a szükséges lépéseket arra nézve, hogy ezen bizott­ságtól megszabaduljon. A döntőbizottság éppenséggel nem közmeg­nyugvással járó működését ily körülmények között igazán nem lehet az én rovásomra irni, hisz két­ségtelen, hogy a gázgyár épp ugy, mint ez más városokban történt, a mi kezdeményezésünk nél­kül is hozzá fordult volna érdekeinek megvédése céljából, ugy hogy egészen nyugodt vagyok az iránt, hogy akármilyen célzatos, egyoldalú izgatás­sal szemben, városunk közhivatalnokai tisztában vannak avval, hogy közéleti működésemmel min­dig — amint e kérdésben is — az ő érdekeik vé­delmében cselekedtem. BIMMMMMMMMMMIMMMMMMMMI A német jobboldali egyesületek sem tudják hallani, hogy „Ne legyen többé háború!" Postdam, október 27. A fekete-piros arany birodalmi zászlóegyesület brandenburgi helyi csoportja ma köztársasági gyűlést rendezett, amelyen felszentelték a helyi csoport zászlóját. A gyűlésen több ezer ember jelent meg Berlin­ből és környékéről. Stalling volt miniszter­elnök beszédet mondott, amelyben hangoztatta, hogy a birodalmi zásülóegyesület a türelmetlen­séggel szemben az emberi jogok és az ember­baráti szeretet szellemét képviselik. A birodalmi zászlóegyesület arra törekszik, hogy a szivekbe belevigye ezen gondolatot: Ne legyen többé háború. Az ünnepség után felvonulást tartottak a városban, majd később kisebb összetűzés támadt a jobboldali egyesület tagjaival. A rendőrség több embert letartóztatott; az eudigi hivatalos megállapítás szerint két helyen volt összetűzés. Összesen körülbelül 6—10 sebesült­ről lehet szó. A rendőrség 20—30 embert őri­zetbe vett, később azonban ismét szabadon bocsájtotta őket. xt. 4. Baranya János zqng&._aestie (Endrényi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom