Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-26 / 247. szám

1924 október 17. SZEQB D 26 Hétfőn ankétet tartanak a kultuszminisztériumban Budapest, október 25. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A kultuszminisztériumban ma délelőtt a ztidó hallgatók bonctani gyakorlatainak ügyében a kövekező imformációt kaptuk: — A kultuszminiszter ur most egy heti egészségügyi szabadságot vett magának és megbizta Tóth Lajos dr. államtitkárt, az egyetemi ügyek vezetőjét, hogy a hullák kérdését véglegesen rendezze Az állomtitkár hétfőre ankétet hívott össze, amelyen megjelennek a budapesti egyetem orvoskari dékánja Lenhossek Mihály, valamint Tellyesniczky Kálmán anatómus professzor, toa hullabotrány ügyében. vábbá a szegedi egyetem rectora dr. Csengery János, a szegedi egyetem orvoskari dékánja Veress Elemér és a szegedi bonctani intézet igazgatója dr. Davida Jenő. Ezenkivül meghívót kaptak még az ankétre a töbui egyetemek orvoskari dékánjai és az összes bonctani intézetek vezetői. Információnk szerint az értekezlet tárgya kizárólag a hullák ügyének végleges rendezése lesz és hogy ebben az ügyWen a végleges döntés már a jövő héten meg fog történni. Nagyatádi Szabó és Mayer János szombaton ismét nem jöttek Szegedre. Szeged, okióber 25. (Sóját tudósítónktól.) A hivatalos kommünikék nem egyszer beszámolták arról, hogy szombaton este Szegedre érkezik számos kormán>zati előkelőség között ragyatádi Szabó István és Mayer János is, akik részt veitek volna az Aljöldl Mezőgazdasági Intézet vasárnapi ünnepélyes megnyitásán. Nagyatádi szegedi látogatását nagy érdeklődéssel várták a legkülönbözőbb körök, éppen a tegnap egyidőre elsimult válság miatt. Nagyatádi személye a Károlyi-forradalom óta állandóan' a közérdeklődés sikjóban áll és személyének érdekességét az Eskütt-ügy, valamint a legutolsó események még inkább fokozták. Nagyatádi látogatása azonban elmaradt ezúttal ismét. Nem jött le Szegedre a régi kisgazdapárt egy másik vezető egyénisége: Mayer jáaos volt földművelésügyi miniszter sem. A Szeged munkatársát ugy informálták, hogy a látogatás elmaradása összefüggésben van a pénteki kiegyezéssel, mivel az u'olsó tárgyalások még szo.ubatoii este is tartottak. A Mezőgazdasági Intézet vasárnapi megnyitására egyébként szombaton Szegedre érkezek : Dr. Schandl, Károly a földmivelésügyi minisztérium vezetésével megbízott államtitkár, dr. Kószó István belügyi államtitkár, Tóth Jenő, Mayer Káro'y és Koós Mihály h. államtikárok, Zauner Alajos, dr. Gally Kálmán miniszteri tanácsosok, Horánszky Dezső, az OKH vezérigazgatója, Kovács János, az OKH ügyvezető igazgatója dr. Mikó Qábor gazdasági főtanácsos, OKH igazgató, Fabriczius Endre, az OMGE, Nagy Sándor, a Falu Szövetség képviseletében es még számosan. Héjjassal és Orgovánnyal fenyegettek meg a vámőrök egy eltévedt embert. A szombati főtárgyaláson Gombó tagadta a megvesztegetési szándékot. Elmondott?, hogy elfogatásakor az őrség Héjjassal és Orgoványnyal fenyegette meg, ugy hogy kétségbeesésiben maga sem tudja, hogy hogyan, de a nála lévő pénzt a katonáknak adta dt. A katonák az Erger-Berger éneklésére is kényszeritették, ugy hogy maga sem tudja, hogy mit csinált u katonai őrségen. A kihallgatott katonai tanuk beismerték, hogy Gombóval énekeltették ugyan az Erger-Bergert, umitől Gombó annyira megijedt, hogy a nála lévő pénzt azzal adta dt a katonáknak, hogy engedjék szabadon. A biróság a nagyszámú í Szeged, okióber 25. (Saját tudósítónktól.) Gombó Mpyer makói rőföskereskedő nagy megvesztegetési ügyét tárgyalta szombaton a szegedi törvényszék Pókay- tanácsa. Gombó Mayer a mult év januárjában Makóról Csanádpalota felé igyekezett. Útközben az ismeretlen uton eltévedhetett, mert az úgynevezett tiltott zónába került be, ahol vámőrökkel találkozott össze. A vámőröktől Gombó annyira megijedt, hogy a közeli kukoricásba menekült. A vámőrök a halálraijedt Gombót magukkal hurcolták az őrségre, ahol Gombó 1200 koronát adott át az egyik katonának, állítólag azzal, hogy küldjön el egy küldöncöt feleségéhez, akit értesíteni akart eifogatásáról. Az őrség az t„nll|t kihallgatása után bűnösnek mondotta ki átadott 1200 koronát tanuk jelenlétében letétbe Gombót és 600.000 korona pénzbírságra itélte helyezte és Gombót megvesztegetés elmén Jel- Qombó megfellebezte a marasztaló ítéletet. jelentettik a bíróságon. I Ismét klauzulás egységárakat állapított meg a döntőbizottság. Végleg megszűnt a közalkalmazottak villanykedvezménye. Szeged, október 25. (Saját tudósítónktól.) A villamosáram egységárainak megállapítására miniszterileg kirendelt döntőbizottság végre meghozta végleges és jogerős határozatát és azt terjedelmes füzet formájában már meg is küldte a város hatóságának. A döntőbizottság sem a gázgyár, sem pedig a város kérelmét nem találta teljesíthetőnek, helyesebben mindkét fél kérelméből teljesített néhány részletet. Elutasította többek között a gázgyárnak azt a kérését, hogy a klauzulás egységárak mellőzésével fix egységárakat állapítson meg, de elutasította a városnak azt a kérelmét is, hogy a gázgyár és a város között fennálló alapszerződést helyezze ismét teljes egészében hatályba. Ehelyett uj alapegységárakat és uj árváltozási tényezőket állapított meg. Megszüntette a közalkalmazottak eddigi kedvezményeit és az egyenlő elbánás elve alapján azokat is a közönséges magánfogyasztók kategóriájába sorozta. A döntőbizottság határozata értelmében szeptember elsejétől kezdve a következő egységárak érvényesek : A számlálón mért magánvilágitási áram hektowattja 886; a kávéházak, éttermek, üzlethelyiségek, irodák, gyógyszertárak, műhelyek, általában minden nem lakás, vagy annak mellékhelyiségeinek jellegével biró helyiségek világítására elhasznált áram hektowattja 1110; a motorikus áramfogyasztás egységára nagyipari üzemek nappali fogyasztásáért 444. éjjeli fogyasztásért (este 9 órától reggel 7-ig) 266; kisipari üzemek éjjeli és nappali motorikos áramfogyasztásának egységára 630 ; a városi közterületek világítására elhasznált áram, valamint minden városi közpénztárból fizetendő áramfogyasztás és a szinház áramfogyasztásának egységára 533; a város pénztárából fizetendő motorikus áramfogyasztás egységára 573; a vasút világítási áramfogyasztásának egységára 710, motorikus egységára pedig 488 korona. A felszerelt árammérők után fizetendő havi béreket a következőképen állapította meg a döntőbizottság : 3 és 5 ampéres áramszámlálókért 1800, 10 esért 2300,15 ősért 2700, 30-asért 3100,50 esért 3600, 100-asért 5000, 200-asért 9000 és a kéttarifás, vagy nagyfeszültségű számlálóért 7500 korona fizetendő havonkint. A felszerelt csengőreduktor havi átalánybére 1500 korona. Ezekken az egységárakban a három százalékos forgalmi adó is bennfoglaltatik. Az egységárak a szeptemberi fogyasztásra véglegesek. Október elsejétől kezdve azonban csak alapáraknak tekintendők és belőlük a következő hónapokra érvényes egységárak ugy számitandók ki, hogy minden fölfelé, vagy lefelé bekövetkező egy százalékos szénárváltozásnak az alapegységárak 0.22 százalékos, minden egy százalékos « munkabérváltozásnak 0.21 százalékos egységárváltozás és a magyar korona minden egy százalékos l árfolyamváltozásának 0.57 százalékos egységárválí tozás felel meg. A szénárváltozás alapja a tatai, borsodi és salgótarjáni aknaszenek, valamint a rózsaszentmártoni lignit 1924 szeptember 30-án érvényben levő árainak százalékos ái változása, illetve az árváltozások középértéke. A munkabérváltozás mértéke a Magyar Vasmüvek és Gépgyárak Országos Egyesülete által szeptember 30-át követően időről-időre megállapított átlagos munkabérváltozás. A magyar korona árfolyamváltozásának mértéke pedig az angol fontnak a budapesti tőzsdén 1924 szeptember 30-án 347.000 koronával jegyzett devizaáru árfolyama, ahány százalékkal emelkedik, vagy csökken ez az árfolyam, annyiszor 0.57 százalékkal emelkednek, vagy csökkennek az egységárak. „Amennyiben a város — mondja továbbá a döntőbizottság határozata — a jelen döntés érvényességének tartama alatt elektromos áramot fogyasztó berendezéseinek teljesítőképességét számottevően növelni óhajtaná, az ebből eredő többletfogyasztás után nem tarthat igényt a kedvezményes egységárakra. Úgyszintén nem igényelheti a város azt sem, hogy a vállalat a jelen döntés érvényességének tartama alatt a saját költségén több uj lámpát állítson fel, mint az ezidöszerint használt lámpák öt százaléka és ezt is csak a már kiépített hálózat mentén Az újonnan jelentkező áramfogyasztók, ha az árammérőt nem ők szerzik be, kötelesek az igazolt beszerzési ár felét három havi egyenlő és utólagos részletben a vállalatnak megtéríteni, az árammérő ennek ellenére mégis a vállalat tulajdonát képezi. A régi fogyasztók lakásváltoztatása esetén a vállalat a számlálók kicseréléseért hozzájárulást nem kérhet. A kiépített elosztóvezeték mentén uj áramcsatlakozások létesítését a fogyasztók csak abban az esetben igényelhetik, ha a csatlakozás érdekében létesítendő vezetékberendezéseknek a magán telek határán kivül eső része költségeihez ötven százalékkal hozzájárulnak. Hosszabb, ki nem épített elosztóvezetékek és ezekhez való csatlakozások létesítési költségeinek mikénti megosztására nézve a döntő tanács a feleket egymással való szabad egyezkedésre utalja. A döntés szerint az esetleges tűzkárt a vállalat vagyonából tartozik fedezni. A város haszonrészesedése továbbra is hét százalék marad. A döntőtanács kész kiadásai 37,898.000 koronára rúgnak és tiszteletdiját 88,000.000 koronában állapította meg. A határozat a gázgyárat kötelezi arra, hogy ezt a 125 millió koronát nyolc napon belül megfizesse. A döntés indokolásában a döntő tanács részletesen kifejti, hogy miért nem állapított meg fix egységárakat. Ugy találta, hogy a magyar korona árfolyamának állandó jellege ellenére az árak még mindig nem stabilizálódtak. A tisztviselőkedvezmények megszüntetését azzal indokolja meg a döntő tanács, hogy az aranyparitásos fizetésrendezéssel más tisztviselői kedvezményeket is megszüntetett a kormány és igy nincs már semmi ok arra, hogy az egyenlő elbánás elvének mellőzésével a közalkalmazottak kedvezőbb helyzetbe jussanak, mint a közönséges áramfogyasztók. A nem lakás jellegű helyiségek világítási egységárát pedig azért állapította meg huszonöt százalékkal magasabban a döntő tanács, mert a kereskedők, iparosok és a többi magánpályán működő exisztenclák ezt a differenciát még mindig átháríthatják a fogyasztó közönségre. Végül megállapítja a döntő bizottság, hogy a gázgyár elektromos üzemének fél évi költségelőirányzata nyolc és egynegyedmilliárd korona. •MMAWWAAAMWMWMWMMMMMMMANM — Életbelépett teljes egészében a mérnöki rendtartás. A belügyminiszter rendeletben értesítette a törvényhatóságokat, hogy a kereskedelemügyi miniszter teljes egészében életbeléptette a mérnöki rendtartásról szóló 1923. évi XXVII. törvénycikket. Ezzel kapcsolatban felhívja a törvényhatóságok figyelmét a törvénynek ama rendelkezésére, hogy halálozás eseién a halálesetet felvevő közeg köteles a mérnöki kamaránál bejegyzett mérnökök vagy mérnökhelyettesek elhalálozásáról a kamarát azonnal értesíteni és ennek megtörténtét a haláleset felvételében megjegyezni. — Lovagias ügy Szterényi és Kónyi Hugó között. Az Angol-Magyar Bank legutóbbi közgyűlésén tudvalevőleg kimondta a Lloyd Bankkal való fúziót és ez alkalommal Szterényi József báró és Kónyi Hugót, a Hazai Bank ig zgatóját beválasztották az igazgatóságba. Tegnap ülést tartott az igazgatósig, amelynek folyamán Szterényi Jó?sef báró éles szóváltásba keveredett Kónyi Hugóval, aminek lovagias ügy lett a vége. Szterényi báró Szurmay Sándor volt h'dügyminiszter és Almássy László nemzetgyűlési képviselő által provokáltatta K'nyi Hugót, aki segédül Miklós Andor főszerkesztőt és dr. Bedő Mór ügyvédet nevez'e meg. A segédek a mai nap folyamán ülttk össze tárgyalásra, de minden remény megvan arra, hogy az ügyet békésen sikerül majd e intézni.