Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-25 / 246. szám

1924 október 17. SZEQB D 3 A kultuszminiszter már régebben tudott a szegedi egyetem botránykeltő határozatáról. Miért nem vonta vissza az orvosi fakultás a kijáró határozatot. A rektor nyilatkozata. Szeged, október 24. (Saját tudósítónktól.) A szegedi egyetem orvost fakultása — mint ismeretes — csüíörtök délután tartott kari ülésén a hullabotrány ügyében ugy határozott, hogy a kérdést leveszi a napirendről, a döntést igy bizonytalan ideig elnapolja, tehát a numerus clausus cimü törvény alapján fölvett zsidó vallású orvostanhallgatók továbbra sem vehetnek riszt a bonctani és tájbonctani gyakorlatokon. Az orvosi fakultás ugyanis nem vonta vissza botránytkeltő határozatát, amely eltiltja a zsidó vallású orvostanhallgatókat egy igen fontos szigorlati iárgy hallgatásától mindeddig, amig a zsidó szentegylet kötelezően ki nem mondjat hogy aláveti magát az 1876. évi XIV. t.-c. 112. § rendelkezéseinek s a hozzátartozók nélkül elhalt zsidók tetemeit tanítási célokra az egyetem bonctant intézetének rendelkezésére bocsójtja. Az előre várt és az egyetemi tanács rendkivűii ülésén kialakult álláspontja alapján jogos reménynyel várt „(utározat-rcvokálás* elmaradásának OKáról és magyarázatáról minden felvilágosítási megtagadott cz orvoskari dékán és igy fel kellett tételeznünk, hogy a kar elhatározásának bizonyára súlyos indító oka és elfogadható magyarázata lehel, mert faiszen az orvosi fakultás nagy taktikai hibát követett volna el akkor, ba minden súlyosabb ok és elfogadható magyarázat nélkül hagyja kihasználatlanul azt a tisztességes visszavonulási lehetőséget, amelyet a kultuszminiszter elítélő nyilatkozata után is biztosított számára az egyetemi tanács. Most csakugyan kiderült, hogy föltevésünk nem volt alaptalan, a szegedi egyelem orvosi fakultásának valóban vottak súlyos okai arra, bogy ne vonja még vissza botránytkeltő határozatát, hogy az egész ügyet levéve a napirendről inkább állandósíts azt a nagy hullámokat fölvert botrányt, amelyet a bonctani tanterem ajtajára kifüggesztett hirdetmény keltett. A számos ok közöl — mint értesülünk — a legsúlyosabbnak hiúsági színezete van. Az orvosi kar ugyanis presztízs-kérdésként kezeli az ügyet és az az álláspontja, hogy semmiféle fehérasztal mellől jölt üzenetre sem szabad visszavonulnia — a kar tekintélyének megóvása szempontjából. A határozathozatal elhalasztását ezzel természetesen nem igen lehetne megindokolni, a kar nem is indokolja ezzel, talál egyéb okokat is erre a célra. Ezek közflf az okok közül egyik súlyosabb természetű és fokozottabb figyelmet érdemel. Megbízható és az egyetemhez nagyon közelálló forrásból ugyanis i következőkről értesülünk : Az első *ari ülés. Klebelsberg Kunó grój kultuszminiszternek tudomása volt, itíetve tudomása lehetett a szegedi egyetem orvosi karának arról a határozatáról, amely eltiltja egy szigorlati tárgy hallgatásától a zsidó orvostanhallgatókat és amely október 17-íke körfii került a bonctani előadóterem ajtajára és onnan s nyilvánosságra. A miniszter álláspontja. Döntésének elhalasztását tehát ezzel indokolja meg, mert előbb közvetlenül óhajtja meg udakolni a kultuszminiszter álláspontját. Az orvoú kar határozata értelmében tehát a boíránytkeltő határozat visszavonására csak akkor kerü het sor, ha a kultuszminiszter az egyetem hatóságai előtt hivatalosan is megismitll a kérdésről tett ismeretes nyilatkozatát. Ez ax indokolás egyáltalán nem állja ímg a helyét, mert hiszen a kultuszminiszter többször is hangoztatta, hogy törvénytelennek tartja az egyetem eljárását. Ezeket a nyilatkozatokat a miniszter egyetlenegyszer sem helyesbítette. Igy tehát egészen bizonyos, hogy az orvosi karral hivatalosan sem közöl mást, mint amelyről az összes lapok beszámoltak. Az indokolás csupán arra alkalmas, hogy a kizári hallgatók továbbra sem vehessenek riszt a bonctani gyakorlatokon. A hiúsági kérdéseknél talán mégis csak előbbre való a törviny és mégis csak fontosabb kérdés az, hogy tanulhatnak-e a szegedi egyelem diákjai, vagy nem. A rektor szerint kevés a garancia. A csütörtöki kari ülés elhatározása ügyében egyébként fölkerestük dr. Csengery János rektort, aki kérdéseinkre a következőképen indokolta m:g az orvod kar határozatlanságát: — A kar azért halasztotta el döntésé*, meri a zsidó szentegylet válaszát nagyon akadimikusnak találta is nem lát elig garanciát benne arra; hogy a szentegylet valóban ki fogja a jövőben szolgáltatni a hozzátartozók nilkül elhalt zsidók hulláit. Ezenkívül szükségesnek találta a kar, hogy a dékán utján közvetlenül érintkezésbe lépjen a kultuszminiszterrel és igy tudakolja meg a kérdésben elfogult álláspontját, mert a hírlapi közleményeket nem tekintheti irányadóul. A döntés előli megkívánja tudni a ksr azt is, hogy a kultuszminiszter milyen módon szerez majd irvinyt az idevonatkozó törvényeknek és mit tesz annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok nélkül melyik hulla tekinthető hozzátartozók elhall ember hullájának ? — A döntés elhalasztásának legfontosabb magyarázata pedig az, hogy a kar eredeti határozata következtében a zsidó vailásu orvostanhallgatókat mindezideig semmiféle sérelem nem érte és bizonyos ideig még nem is fogja érni. Az orvostanhallgatók ugyanis turnusokban vesznek részt a bonctani és tájbonctani gyakorlatokon és arra a turnusra, amelyben a zsidó hallgatók vannak, még nem került i sor. Amig rájuk kerülne a sor, addig a kar bizonyára meghozza döntését... Eddig tart dr. Csengery János reklor nyilatkozata, amelyhez csupán annyi észrevételünk van, hogy még ha külön csoportba, az utolsó csoportba osztották is be a zsidó hallgatókat, az orvosi karnak még sem szabad törvénytelen határozatot hozni. A határozat okai pedig mindis érvényt szerezzenek a törvényes rendelke- mind csupán kifogások, amelyek csak arra jók, zéí eknek. Tisztáznia kell a miniszternek azt a ! hogy minél később térjenek vissza a törvényes nyitva hagyott kérdést is, hogy tulajdonképen ' állapotok a szegedi egyetem orvosi fakultására. A kultuszminiszter rendeletben szólította fel az orvosi kart, hogy vonja vissza a kitiltó határozatot Budapest, október 24. Politikai körökben megütközéssel beszéltek ma arról, hogy a szegedi egyetemen a vallás- és közoktatásügyi miniszternek legutóbbi nyilatkozata ellenére sem vonták még vissza azt az intézkedést, amellyel a zsidó hallgatókat kizárták az orvosi fakultásról. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter erre vonatkozóan a következőket mondotta: — Ugyanazon a napon, amikor először ismertettem ebben az ügyben felfogásomat, intézkedtem arról is, hogy a szegedi egyetem haladéktalanul megkapja azt a rendeletemet, amelynek értelmében vissza kell vonni a zsidó hallgatók kizárását. Ugy tudom, hogy ez a rendeletem már el is ment Szegedre és igy a legrövidebb időn belül feltétlenül intézkedés fog történni arról, hogy a szegedi zsidó hallgatók zavartalanul hallgathassák az orvosi fakultás előadásait és résztvehessenek az anatómiai gyakorlatokon. A Szeged munkatársa ugy értesül, hogy a szegedi egyetem ezt a rendeletet még nem kapta meg. Óriási vihar lficzián rosszul sikerült rágalmai körül. A mozirendeiet apja meg akarta rágalmazni a szociáldemokrata pártot. Lendvai kutyakorbácsot igért. Kijelenti, hogy csak a nemzetgyűlésnek felel Budapest, október 24 (Saját tudósítónk telefonjelentése ) A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Az elnöki elő erjesztések után a fővárosi törvényjavaslat tárgyalására térnek át. Első felszólaló Kiss Menybért. Nézete szerint ez a törvényjavaslat nem csupán közigazgatási javaslaf, hanem politikai javaslat is. Két világ .. rézét küzd egymással, a keresztény nemzeti imíuszminTwter tudott, esetleg' fodhatott errőí jj eszme, a literális, demokrata és szociáldemoka határozatról jóval annak kifüggesztése és i rata felfogással. Hibáztatja, hogy a törvényjanydvácosságra jutása előtt, amennyiben az ide! félév elején tartott kari ülés Jegyzőkönyvét, amelyben már ez az október huszadika körűi kifüggesztett és publikált határozat is szerepelt, annak rendje és módja szerint már jóval a botrány kipattanása előtt felterjesztették hozzá az egyetemi szabályok értelmében — jóváhagyás végett. A kultuszminiszter bizonyara niegkapta ezt a jegyzőkönyvet és tuduu is annak tartalmáról, ha áttanulmányozta, de mindentől függetlenül tudhatott róla. Mivel pedig a kérdéses határozatot egyetlen szóval sem kifogásolta, az egyetem orvosi kara ugy vélte, hogy amikor a határozat végrehajtását a kerül majd a sor, maga mögött találja a kultuszminisztert is. Valószínűleg ezért nyilatkozott ugy néhány nap előtt dr. Davida Jenö, a bonctani és tájbonctani intézet vezető professzora, hogy „a k -ltuszmlniszterrek L ugyanaz az óllásponija' ebhen a hu uügyben, mint az egyetem orvosi ,' firáé, Most azonban, amikor a í jlluszminiszh: 'örvénytelenneh. bélyegezte a sugedi egyeíg. , urvosi ksrának eljárását, akar » szélitolta arra, hopy e parlamentben tett közbenem tudta, ogy valójában mi is a kultusz- I szólást u uyil. ínosság előtt is ismételje meg. vasla ot későn terjeszeték a nemzetgyűlés elé. Majd a demokráciáról beszél. Bizalmatlan ezen sokat hangoztatott demokráciával szemben, mert az 1918-iki demokrata uralom alatt tapasztalta, hogy mennyire visszaéltek a demokráciával. Ezután statisztikai adatokat sorol fel a zsidóság térhódításairól. Beszéde lovíbbi során elmondja, hogy olyan kereszténységei akar, amely szabad versenyt biztosíthat a kereszténynek és a nem kereszténynek egyaránt. Malasits Oéza: 1919-ben miért verték a kapitalista zsidók érdekében a munkásokat? Kiss: Az összes gazdasági pozíciókat el kell foglalni a keresztényeknek. Azt akarják, hogy a magyar ne legyen idegen a hazájában, ne vándoroljon ki, hanem itthon ta'áljon boldogulást. Budapest lako sága már régen elszegényedett és a vagyon a zsidók kezére ment át. Pofont igért egy képviselőnek. Saly Endre mentelmi jogának a megsértését jelenti, mert Sientmiklóssy rendőrkspi'ány felazért, amit a nemzetgyűlésen mond; különben is a rendőrkapitányt is védi a mentelmi jog, mert ha mint egyszerű privát ember állt volna vele szemben, akkor nem merte volna azt mondani, hogy megpofozza. Mentelmi jogának megsértését látja abban is, hogy az ülés megtartása előtt Szentmiklóssy figyelmeztette arra, hogy hazsellines és társadalomellenes beszédet ne tár son. Nem engedi magát terrorizálni és kijelenti, hogy azt beszél, amit akar. Rakovszky Iván belügyminiszter: A képviselő ur nyilvános gyűléseken csak olyat beszélhet, ami lörvénybe nem ütközik. Klárik Ferenc ugyancsak mentelmi Jogának megsértését jelenti be, mert Szentmiklóssy őt is felszólította, hogy állításait ismételje meg a nyilvánosság előtt. Majd Rupert Rezső félreértett szavainak a megmagyarázása cimén kér szót. Kijelenti, hogy a legutóbbi interpellációjában Denk táblabírót egyéni és birói integritásábar nem akarta sérteni ; az távol áll tőle, mert Denket kitűnő bírónak ismeri. Ezután az elnök az ülést 5 percre felfüggeszti. Viczián, a moz! és Báeker Béby. Szünet után Viczián Isíván szól a javaslathoz. A zsidókérdésről beszél. Felsőmagyarország területén 135 ezer zsidó él, ezek közül ma 29 ezer vallja magit lótnak, holott azelőtt tótzsidóról íiam tudiunk, ezzel szemh.n csak 21 ezer vallja magát magyarnak, 78 ezer németnek és 71 ezer zsidó-nemzetiségűnek. Még szomorúbb állapotokat találunk rulhén fökttn,