Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-24 / 245. szám

Egyes szám ára 2000 lurewa ;»<*r.«i«i*Ml *s Martom* Ut VMM fnm-Hei L (?«• »íltsk<jl*»«l si.mDsn.) *«!«• «i«-a.».«i»ao<J" ««gj€i»­i0i *t»Mel*»«l aladti Oh *rtn siáa ára 2000 k»> !-sik SKHiMttii trui En ,'MHii k«)yb€n 40000, »«<Sv ; >• üdéken 45008 te) GED aiidelfttl kral i PMluMDoa 1 nm. 400, egy hasábon 800 másít) hasábon 1200. SiSreg közt S százalékkal drágább áprö hirdet és 10 szóig 6001 kor. SzOvegkOzti közlemé­nyek soronként 6000 korona. Családi értesítés 45000 kos V. évfolyam. Szeged, 1924 október 24, PENTEK. 245-ik szám. Egy indítvány körül. Mi rendületlen hívei vagyunk a sajtó szabad­sagának, amelyet a nemzet legnagyobb kincsei egyikének tartunk, mint ahogy Kossuth Lajos és Petőfi Sándor is annak tartotta. Mi annak a régiródi, becsületes, őszinte és harcos liberá­lizmusiiak és demokráciának hivei és hirdetői vagyunk, amelyet a legszebb magyar hagyomá­nyok és a legjobb magyar nevek szentesitettek és amelyet a mai kurzus 01 év óta megtagad, sárba tipor és destrukciónak bélyegez. Mi nem féltjak a szabad szellemtől és szabad gondolat­tól a világot, csak azután szellem és gondolat legyen az, amit hirdetnek és nem éretlen uszí­tás és olcsó demagógia l Éppen ezért mi egész szivvel, teljes lélekkel, a legnagyobb mértékben helyeseljük Dobay Qyula fölháborodását és föl­buzdulását, amellyel az usiitó destruktív síjtó ellen végre-valahára szót emel és tiltakozik az ellen, hogy ebben a városban és ebben a kor­ban felelőtlenül lehessen felekezetek és pártok, eszmék és irányok ellen uszítani, a társadalom békéjét állandóan és tervszerűen megbolygatni, az indulatokat fölkavarni és magyart a magyar­ral, embert az emberrel, felekezetet a felekezet­tel szembeállítani, egymás ellen indítani csak azért, mert ez egynémelyeknek égésién jó fog* lalkozás és csak azért, mert némelyek alacsony ösztöneire és vak indulataira ilyen zavaros időkben o'yan könnyű apellálni és épiteni. (Ez az építés az igazi destrukció 1) Mi nem vagyunk egy párton Dobay Gyulá­val, bennünket a Nlkolaj szerzőjétől meglehe­tősen nagy világnézeti, Ízlésbeli és gondolko­zásbeli szakadék választ el, de csak Örömmel és helyesléssel vesszük tudomásul, hogy végre ö észrevette és megsokallotfa azt a destrukciót, a, lelyet a demagóg uszítás, az állandó izgatás és célzatos ferdítés a sojlóban, ebben a város­ban és ebben a korban immár hossxu évek óta nem minden eredmény nélkül végzett. A libe­rális és demokratikus szegedi közvélemény már régen torkig van azzal az alpári hanggal, azzal a mucsai modorral, azzal az orgoványi stílus­sal, amely egy bizonyos szegedi orgánumnak állandó hangja, tulajdon modora és egyéni stilusa. De higyje el Dobay Qyula, hogy a legna­gyobb destrukció nem éppen abban van, hogy a halálos unalomig és undorig, a végelgyen­gülésig és a végkimerülésig megismételnek száz­szor elcsépelt, üres és útszéli frázisokat, ame­lyektől öt év óta koldul ez az ország, hanem talán még ennél is nsgyobb bün az, hogy akik ezeket a frázisokat napról-napra papírra vélik, nincsenek tisztában a magyar nyelv elemi törvé­nyeivel és nincsenek tisztában az emberi logika elemi törvényeivel. A magyar nyelvkincset szegé­nyilik ezek a lelki szegények állandóan és akarat­lanul, mert Írásuk veszedelmeten hasonüi a da­dogáshoz és a magyar szintakszist csúfolják meg uípról napra, mert még ép mondataik sincse­nek nekik, nemhogy ép gondolataik volnának. (Igaz, hogy gondolatok nélkül bajos okosan beszélni és irni) Mi annak a bizonyos destruktiv uszító orgá­numnak minden egyes számából egész sor sze­relvényt tudnánk közölni állandó rovat gya­nánt, szemelvényeket, amelyek merényletek a magyar nyelv ellen, amelyek folytonosan és fokozatosan destruálják azt a gyönyörű hang­szert, azt a mindnyájunk számára szent (bár sajnos, nem sérthetetlen) instrumentumo4, ame­lyen Berzsenyi és Vörösmarty harsogott és enyelgett, amelyen Pázmány és Jókai oktatott és mesélt, azt a nyelvet, amely semmiféle kur­zus lobogója alatt se lehet szabad prédája és bitang jószága Írástudatlan és műveletlen toll­forgatóknak, akiknél a hazafias fölháborodás nem lehet se ok, se cél arra, hogy Kemény Zsigmond és Pákh Albert és — hogy Szegeden maradjunk — Mikszáth Kálmán és Tömörkény István legdrágább örökségét elherdálják és leg­szebb hagyományalt ebek harmincadjára juttas­sák l Dobay Qyulának teljességgel nincsen igaza abban, hogy a sajtó szabadsága ellen támad, de a legteljesebb mértékben, sokkal job­ban, mint ahogy gondolja, igaza van abban, ha a szegedi sajtó egy csekély töredékének destruktiv munkáján, romboló szellemén és ár­talmas kinövésein fölháborodik. Már előbb kel­lett volna, mert igy nekünk önkénytelenül is eszünkbe jut a halhatatlan moliéreí mondái, amely szegedi fordításban igy hangzik: Te akartad, Dobay Qyula I Hiszen nem is akarta, csak hagyta! Gömbös fegyverrel támadja meg lfázsonyit, amint megtámadta a királyt is . • • Budopest, október 23. (Saját tudósítónk telefon­jelenlése.) Ma délután példátlan dolog történt a parlamentben az ülésen kívül. Gömbös Qyula egyszerűen fegyveres erőszakot jelentett be nyil­vánosan. Ilyen eset a magyar parlament életé­ben nem fordult elő, csak hasonlatos volt hozzá az a jelenség, amikor Pékár Gyula a parlamentben Francia Kiss Mihállyal elegyedett barutságos beszélgetésbe. A Gömbös-botrány részletei a következők: Vázsonyi Vilmos beszéce közben az elnök szünetet rendelt el, mert a lormánypárton senki sem volt jelen. Szünet alatt a fejvédők az egyik keresztfolyosó sarkába összeültek és megvitatták Vízsonyi elhangzó kijelentiseit. A fejvédők cso­pDrtjában Gömbös Gyula vitte a szot és a kö­vetkező kijelentést tette: — Vázsonyi pedig nem fog bejutni a város­házára. Csak addig vagyok hive a jogrendnek és a parlamentárizmusnak, amig ez a nemzet érdekeit szo'gálj?. Abban a pillanatban, amikor ad látom, hogy Budapesten, az ország főváro­siban egy olyan faj akar bevonulni a város­házára többségben, amelynek én sem államalkotó, sem más net.iíeti értékét el nem ismerem, abban a pillanatban fegyverrel szállok szembe vele, ép^en ugy, mint annak idején szembeszálltam még a királlyal is. Később Gömbös korrigálta kijelentéséi és ezeket mondotta: — Ha volt annyi erkölcsi bátorságunk, hogy az orsiág érdekében szembeszállottunk őfelsé- . gével, a királlyal, lesz annyi bátorságunk akkor I Is, ha a zsidóság be akar vonulni a városházára. { •MMMWMMMW^^ Vázsonyi hatalmas beszéde az iskolákat épitőy régi Budapestről. Ezt mindenesetre meg fogjuk akadályozni, A miniszterelnök megvédelmezi a polgárok Jogait. A MTI. jelenti: Gömbös Gyula nemzet­gyűlési képviselőnek a Ház csütöröki ülése alatt a folyosón tett ama nyilatkozatára vonat­kozólag, hogy szükség esetén erőszakkal is kész megakadályozni azt, hogy Budapesten a zsidóság többséget nyerjen a városházán, munkatársunk kérdést intézett Bethlen litván gróf miniszterelnökhöz, aki a következő ki­jelentést tette: — A nyilatkozat veszedelmesen hssonlit ahhoz a deklarációhoz, amelyet a szociál­demokraták tettek 1919 elején, amidőn arról volt szó, hogy a Károlyi-uralom elrendeli rz általános választásokat. Kijelentették a szocialis­ták, hogy válasszon bár az ország polgári többséget, ezt a többséget sohasem fogják el­ismerni és szervezeteik utján majd gondotkod­nak róla, hogy a törvényhozás polgári több­sége akaratát ne érvényesítse. Ha más szavak­kal is, lényegében hasonlót tartalmaz a Gömbös­féle nyilatkozat is. Van azooban a nagy belső hasonlatosság mellett e*y erŐ3 különbség is, mert hiszen akkor a szocialisták a kormány és a hatalom ural voltak és meg is tudták volna tenni azt, amit beígérlek. A mai nyilatkozat azonban nem felelős helyről jött és szemben áll vele a törvényes kormány, amelynek meg­lesz az ereje és bátorsága hozzá, hogy a pol­gárok szabadságát és politikai véleménynyilvá­nítását bárhonnan jövő támadással szemben megvédelmezhesse. Budapest, október 23. (Saját tudósítónk te­lefonjelentése.) A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Az elnöki előterjesztések után bejelenti, hogy Hegy­megi Kiss Pál a napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyi. Mivel lehetne megmenteni Magyarországot ? Hegymegi Kiss Pál 16 képviselőtársa nevé­ben és megbízásából bejelenti az Országos Demokratikus Szövetség megalakulását. A meg­győződésük az, hogy a mostani kormány nem akarja megvalósítani a demokráciát és ezért a de­mokratikus ellenzék összefogott annak a megvaló­sítására. Majd felolvassa a demokratikus szövet­ség programját, amely többek közt a következő pontokat tartalmazza: Követelik az általános egyenlő titkos községenkénti választójogot A választás szabadságénak és tisztaságának a biz­tosítását és ezen az alapon az uj választások elrendelését; az államforma kérdését népszava­zás döntse el; az államfő hatalma törvényho­zási u'on rendeztessék. Követelik a demokratikus közigazgatást, a jogegyenlőséget, a sajtószabad­ságot, az egyesülési és gyülekezési jog biztosí­tását minden társadalmi réteg és foglalkozási ág számára megfelelő jogelv alapján; követelik az esküdtszék visszaállítását, az internálási rendszer, a rendőri jelentkezések megszüntetését, az igazságtalan adónemek és vámok eltörlését, az emigráció liquidálásáf. Köve'elik az igazsá­gos és gyorsan végrehajtható f öldreformot. Tör­vényes in ézkedéseket kérnek a munkanélküli­ség és a drágaság ellen; követelik az elbocsáj­tott tisztviselők revízióját és demokratikus kül­politikát, végül a trianoni békeszerződés igaz­ságtalanságainak békés uton való rendezését. Hegymegi ezután elmondja, hogy ezek azon pontok, amelyek megvalósítására egyesültek; felveszik a küzdelmet a reakcióval szemben minden vonalon. Nagy Ernő az egységes párt felé: Igy meg lehet menteni Magyarországot, de nem ugy, mint Önök. Neubauer: Károlyi Mihállyal? A bejeentés után a Ház áttér a napirend tárgyalására. Vázsonyi beszéde. A'fővárosi törvényjavaslathoz elsCnek Vázsonyi Vilmos szólal fel. Mielőtt a javaslat bírálatára térne át, kijelenti, hogy az előtte felszólaló által felolvasott programot a magáévá teszi. Ezuán hosszasan bírálja a fővárosi javas­latot. Hiányai a javaslatnak, hogy nem nevezi meg, hogy a városi közigazgatási kerületek hány képviselőt küldenek a törvényhatósági bizottságba; helyteleni i a tagok kinevezését; úgyszintén he'yieleniti a választójognak 6 évi egyhelyben lakáshoz való kötöttségét. A választói névjegyzéket az 1923, évi ada'ok alapján álli-

Next

/
Oldalképek
Tartalom