Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-24 / 245. szám

Egyes szám ára 2000 lurewa ;»<*r.«i«i*Ml *s Martom* Ut VMM fnm-Hei L (?«• »íltsk<jl*»«l si.mDsn.) *«!«• «i«-a.».«i»ao<J" ««gj€i»i0i *t»Mel*»«l aladti Oh *rtn siáa ára 2000 k»> !-sik SKHiMttii trui En ,'MHii k«)yb€n 40000, »«<Sv ; >• üdéken 45008 te) GED aiidelfttl kral i PMluMDoa 1 nm. 400, egy hasábon 800 másít) hasábon 1200. SiSreg közt S százalékkal drágább áprö hirdet és 10 szóig 6001 kor. SzOvegkOzti közlemények soronként 6000 korona. Családi értesítés 45000 kos V. évfolyam. Szeged, 1924 október 24, PENTEK. 245-ik szám. Egy indítvány körül. Mi rendületlen hívei vagyunk a sajtó szabadsagának, amelyet a nemzet legnagyobb kincsei egyikének tartunk, mint ahogy Kossuth Lajos és Petőfi Sándor is annak tartotta. Mi annak a régiródi, becsületes, őszinte és harcos liberálizmusiiak és demokráciának hivei és hirdetői vagyunk, amelyet a legszebb magyar hagyományok és a legjobb magyar nevek szentesitettek és amelyet a mai kurzus 01 év óta megtagad, sárba tipor és destrukciónak bélyegez. Mi nem féltjak a szabad szellemtől és szabad gondolattól a világot, csak azután szellem és gondolat legyen az, amit hirdetnek és nem éretlen uszítás és olcsó demagógia l Éppen ezért mi egész szivvel, teljes lélekkel, a legnagyobb mértékben helyeseljük Dobay Qyula fölháborodását és fölbuzdulását, amellyel az usiitó destruktív síjtó ellen végre-valahára szót emel és tiltakozik az ellen, hogy ebben a városban és ebben a korban felelőtlenül lehessen felekezetek és pártok, eszmék és irányok ellen uszítani, a társadalom békéjét állandóan és tervszerűen megbolygatni, az indulatokat fölkavarni és magyart a magyarral, embert az emberrel, felekezetet a felekezettel szembeállítani, egymás ellen indítani csak azért, mert ez egynémelyeknek égésién jó fog* lalkozás és csak azért, mert némelyek alacsony ösztöneire és vak indulataira ilyen zavaros időkben o'yan könnyű apellálni és épiteni. (Ez az építés az igazi destrukció 1) Mi nem vagyunk egy párton Dobay Gyulával, bennünket a Nlkolaj szerzőjétől meglehetősen nagy világnézeti, Ízlésbeli és gondolkozásbeli szakadék választ el, de csak Örömmel és helyesléssel vesszük tudomásul, hogy végre ö észrevette és megsokallotfa azt a destrukciót, a, lelyet a demagóg uszítás, az állandó izgatás és célzatos ferdítés a sojlóban, ebben a városban és ebben a korban immár hossxu évek óta nem minden eredmény nélkül végzett. A liberális és demokratikus szegedi közvélemény már régen torkig van azzal az alpári hanggal, azzal a mucsai modorral, azzal az orgoványi stílussal, amely egy bizonyos szegedi orgánumnak állandó hangja, tulajdon modora és egyéni stilusa. De higyje el Dobay Qyula, hogy a legnagyobb destrukció nem éppen abban van, hogy a halálos unalomig és undorig, a végelgyengülésig és a végkimerülésig megismételnek százszor elcsépelt, üres és útszéli frázisokat, amelyektől öt év óta koldul ez az ország, hanem talán még ennél is nsgyobb bün az, hogy akik ezeket a frázisokat napról-napra papírra vélik, nincsenek tisztában a magyar nyelv elemi törvényeivel és nincsenek tisztában az emberi logika elemi törvényeivel. A magyar nyelvkincset szegényilik ezek a lelki szegények állandóan és akaratlanul, mert Írásuk veszedelmeten hasonüi a dadogáshoz és a magyar szintakszist csúfolják meg uípról napra, mert még ép mondataik sincsenek nekik, nemhogy ép gondolataik volnának. (Igaz, hogy gondolatok nélkül bajos okosan beszélni és irni) Mi annak a bizonyos destruktiv uszító orgánumnak minden egyes számából egész sor szerelvényt tudnánk közölni állandó rovat gyanánt, szemelvényeket, amelyek merényletek a magyar nyelv ellen, amelyek folytonosan és fokozatosan destruálják azt a gyönyörű hangszert, azt a mindnyájunk számára szent (bár sajnos, nem sérthetetlen) instrumentumo4, amelyen Berzsenyi és Vörösmarty harsogott és enyelgett, amelyen Pázmány és Jókai oktatott és mesélt, azt a nyelvet, amely semmiféle kurzus lobogója alatt se lehet szabad prédája és bitang jószága Írástudatlan és műveletlen tollforgatóknak, akiknél a hazafias fölháborodás nem lehet se ok, se cél arra, hogy Kemény Zsigmond és Pákh Albert és — hogy Szegeden maradjunk — Mikszáth Kálmán és Tömörkény István legdrágább örökségét elherdálják és legszebb hagyományalt ebek harmincadjára juttassák l Dobay Qyulának teljességgel nincsen igaza abban, hogy a sajtó szabadsága ellen támad, de a legteljesebb mértékben, sokkal jobban, mint ahogy gondolja, igaza van abban, ha a szegedi sajtó egy csekély töredékének destruktiv munkáján, romboló szellemén és ártalmas kinövésein fölháborodik. Már előbb kellett volna, mert igy nekünk önkénytelenül is eszünkbe jut a halhatatlan moliéreí mondái, amely szegedi fordításban igy hangzik: Te akartad, Dobay Qyula I Hiszen nem is akarta, csak hagyta! Gömbös fegyverrel támadja meg lfázsonyit, amint megtámadta a királyt is . • • Budopest, október 23. (Saját tudósítónk telefonjelenlése.) Ma délután példátlan dolog történt a parlamentben az ülésen kívül. Gömbös Qyula egyszerűen fegyveres erőszakot jelentett be nyilvánosan. Ilyen eset a magyar parlament életében nem fordult elő, csak hasonlatos volt hozzá az a jelenség, amikor Pékár Gyula a parlamentben Francia Kiss Mihállyal elegyedett barutságos beszélgetésbe. A Gömbös-botrány részletei a következők: Vázsonyi Vilmos beszéce közben az elnök szünetet rendelt el, mert a lormánypárton senki sem volt jelen. Szünet alatt a fejvédők az egyik keresztfolyosó sarkába összeültek és megvitatták Vízsonyi elhangzó kijelentiseit. A fejvédők csopDrtjában Gömbös Gyula vitte a szot és a következő kijelentést tette: — Vázsonyi pedig nem fog bejutni a városházára. Csak addig vagyok hive a jogrendnek és a parlamentárizmusnak, amig ez a nemzet érdekeit szo'gálj?. Abban a pillanatban, amikor ad látom, hogy Budapesten, az ország fővárosiban egy olyan faj akar bevonulni a városházára többségben, amelynek én sem államalkotó, sem más net.iíeti értékét el nem ismerem, abban a pillanatban fegyverrel szállok szembe vele, ép^en ugy, mint annak idején szembeszálltam még a királlyal is. Később Gömbös korrigálta kijelentéséi és ezeket mondotta: — Ha volt annyi erkölcsi bátorságunk, hogy az orsiág érdekében szembeszállottunk őfelsé- . gével, a királlyal, lesz annyi bátorságunk akkor I Is, ha a zsidóság be akar vonulni a városházára. { •MMMWMMMW^^ Vázsonyi hatalmas beszéde az iskolákat épitőy régi Budapestről. Ezt mindenesetre meg fogjuk akadályozni, A miniszterelnök megvédelmezi a polgárok Jogait. A MTI. jelenti: Gömbös Gyula nemzetgyűlési képviselőnek a Ház csütöröki ülése alatt a folyosón tett ama nyilatkozatára vonatkozólag, hogy szükség esetén erőszakkal is kész megakadályozni azt, hogy Budapesten a zsidóság többséget nyerjen a városházán, munkatársunk kérdést intézett Bethlen litván gróf miniszterelnökhöz, aki a következő kijelentést tette: — A nyilatkozat veszedelmesen hssonlit ahhoz a deklarációhoz, amelyet a szociáldemokraták tettek 1919 elején, amidőn arról volt szó, hogy a Károlyi-uralom elrendeli rz általános választásokat. Kijelentették a szocialisták, hogy válasszon bár az ország polgári többséget, ezt a többséget sohasem fogják elismerni és szervezeteik utján majd gondotkodnak róla, hogy a törvényhozás polgári többsége akaratát ne érvényesítse. Ha más szavakkal is, lényegében hasonlót tartalmaz a Gömbösféle nyilatkozat is. Van azooban a nagy belső hasonlatosság mellett e*y erŐ3 különbség is, mert hiszen akkor a szocialisták a kormány és a hatalom ural voltak és meg is tudták volna tenni azt, amit beígérlek. A mai nyilatkozat azonban nem felelős helyről jött és szemben áll vele a törvényes kormány, amelynek meglesz az ereje és bátorsága hozzá, hogy a polgárok szabadságát és politikai véleménynyilvánítását bárhonnan jövő támadással szemben megvédelmezhesse. Budapest, október 23. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Az elnöki előterjesztések után bejelenti, hogy Hegymegi Kiss Pál a napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyi. Mivel lehetne megmenteni Magyarországot ? Hegymegi Kiss Pál 16 képviselőtársa nevében és megbízásából bejelenti az Országos Demokratikus Szövetség megalakulását. A meggyőződésük az, hogy a mostani kormány nem akarja megvalósítani a demokráciát és ezért a demokratikus ellenzék összefogott annak a megvalósítására. Majd felolvassa a demokratikus szövetség programját, amely többek közt a következő pontokat tartalmazza: Követelik az általános egyenlő titkos községenkénti választójogot A választás szabadságénak és tisztaságának a biztosítását és ezen az alapon az uj választások elrendelését; az államforma kérdését népszavazás döntse el; az államfő hatalma törvényhozási u'on rendeztessék. Követelik a demokratikus közigazgatást, a jogegyenlőséget, a sajtószabadságot, az egyesülési és gyülekezési jog biztosítását minden társadalmi réteg és foglalkozási ág számára megfelelő jogelv alapján; követelik az esküdtszék visszaállítását, az internálási rendszer, a rendőri jelentkezések megszüntetését, az igazságtalan adónemek és vámok eltörlését, az emigráció liquidálásáf. Köve'elik az igazságos és gyorsan végrehajtható f öldreformot. Törvényes in ézkedéseket kérnek a munkanélküliség és a drágaság ellen; követelik az elbocsájtott tisztviselők revízióját és demokratikus külpolitikát, végül a trianoni békeszerződés igazságtalanságainak békés uton való rendezését. Hegymegi ezután elmondja, hogy ezek azon pontok, amelyek megvalósítására egyesültek; felveszik a küzdelmet a reakcióval szemben minden vonalon. Nagy Ernő az egységes párt felé: Igy meg lehet menteni Magyarországot, de nem ugy, mint Önök. Neubauer: Károlyi Mihállyal? A bejeentés után a Ház áttér a napirend tárgyalására. Vázsonyi beszéde. A'fővárosi törvényjavaslathoz elsCnek Vázsonyi Vilmos szólal fel. Mielőtt a javaslat bírálatára térne át, kijelenti, hogy az előtte felszólaló által felolvasott programot a magáévá teszi. Ezuán hosszasan bírálja a fővárosi javaslatot. Hiányai a javaslatnak, hogy nem nevezi meg, hogy a városi közigazgatási kerületek hány képviselőt küldenek a törvényhatósági bizottságba; helyteleni i a tagok kinevezését; úgyszintén he'yieleniti a választójognak 6 évi egyhelyben lakáshoz való kötöttségét. A választói névjegyzéket az 1923, évi ada'ok alapján álli-