Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-21 / 242. szám

1924 október 17. SZEQB D 3 A szegedi egyetem orvosi karán még a numerus clausus alapján fölvett hallgatók sem tanulhatnak. „Nem törvényellenes, mert a kultuszminiszternek is ez az álláspont ja." Szeged, október 20. (Saját tudósítónktól.) A Kolozsvárról menekait és Szegeden vendigszerető hajlékot talált Ferenc Jóisef-tudományegyetem belső békéjét ismét komoly veszedelem fenyegeti. Ez a veszedelem ebben az esetben kivételesen nem a föllázitott él mindig békétlenkedő ifjúság körében támadt, a szegedi egyetem hallgatósága általában békét szerető és — ugy látszik — komolyan tanulni vágyó ifjúság legfeljebb akkor mozdul meg, ha bajtársi fővezérségének parancsa oktrojálja rá a megmozdulást. Hí a parancsot visszavonták, elvonul az egyetem kapuiból is az igazoltató bajtársi őrség és a tantermekben, a laboratóriumokban, a klinikákon zavartalanul folyik tovább a tudományos munka, mintha semmi sem történt volna. Az egyetem békéjét komolyan veszélyeztető uj veszedelmet most az orvosi kar zúdítja ez egyetemre, az orvosi fakultás tanári kara. A sregedi egyetem orvosi kara ugyanis kategorikusan kimondta, hogy azok a zsidó hallgatók, akik a numerus clausus cimü törvény alapján beiratkozhattak az egyetemre, nem vehetnek részt a bonctani és tájbonctant gyakorlatokon, igy ezekből a fontos tárgyakból nem is szigorlatozhatnak, tehát nem is szerezhetik meg diplomájukat. Pedig a Haller-féle kulturtörvény jogot ad néhány zsidó vallású magyar állampolgárnak is arra, hogy a magyar egyetemeken, igy a szegedin is, diplomát szerezzen. Igaz, hogy csak nagyon kevés zsidó fiatalember kaphatja meg ezt a jogot. Szegeden még kevesebb, mint például Pécsett, mert itt az orvosi kar a valóban fölvett hallgatók hat százalékának megfelelő zsidót vett csak fel, ellentétben a pécsi egyetem orvosi fakultásával és ellentélben a szegedi egyetem jogi fakultásával, amelyek a törvény értelmiben fölvehető hallgatók 6*/v-ka erejiig vett fel zsidó hallgatókat. A szegedi egyetam orvosi fakultása nem érelmezi „liberálisan" a törvényt, tehát kevesebb hallga* tót vett fel az idén ii, mint amennyit Haller István törvénye megengedett volna, söt most, a mig is felvett zsidó hallgatók számára is lehetetlenné teszi, hogy éljenek nehezen megszerzett jogaikkal. Az egyetemeknek nagyon széleskörű autonómiájuk van, de nem hisszük, hogy a széleskörű autonómia keretében még olyan Intézkedések is elfirjenek, amelyek kissi ellenkeznek a titeles törvényekkel, még ba olyan törvényekkel is, mint például a numerus c/ausus-ról szóló törvény. A szegedi egyetem orvosi fakultásának minap kelt határozatából az tűnik ki, hogy mig is csak elfér ilyen törvényellenesnek látszó intizkedis az egyetem autonómiájának keretiben. A szegedi egyetem anatómiai tantermének ajtaján néhány nap előtt a következő hirdetmény jelent meg. Tudomásulvétel végett értesítem a bonctani és tájbonctani gyakorlatokra beiratkozott zsidó hallgatókat, hogy egyetenünk orvosi kara egyetértően a budapesti egyetem orvosi karával, elhatározta, miszerint a zsidó orvostanhallgatók az 1924—25. tanév első félévétől kezdve csak az esetben vehetnek részt a bonctani és tájbonctani gyakorlatokon, ha a zsidó hatósádok kötelezően kimondják, hogy alávetik magukat az 1876. évi XIV. t. c. 112. § rendelkezéseinek s a hozzátartozók néllílil elhalt zsidók tetemeit tanítási célokra az egyetem bonctani intézetének rendelkezésére bocsájtják. Az orvosi kar megbízásából Dr. Davida Jenö. 1924 X/16. Az orvosi kar határozata már iletbe is lépett és igy a szabályszerűen fölvett és beiratkozott zsidó hallgatók nem vehetnek részt a bonctani is tájbonctani gyakorlatokon. A különös kurzusizü hirdetmény ügyében kérdést intéztünk dr. Davida Jenőhöz, a bonctani és tájbonctani intézet vezető professorához, aki a következőket mondotta: — Tulajdonképen a kérdés nem ujkeíetB. Két évvel ezlő.t, 1922 juniusában kezdődőit, amikor » budapesti egyetem orvosi fakultásának föinivásíT a budapesti zsiMbstóságok kategórikusan kimondották, bogy nem bocsátják a hozzátartozók nélküli zsidó hullákat az egyetem bonctani intézetének rendelkezésére. Ez váltotta ki axt a mozgalmat, amelyhez később mind a né?y magyar egyetem, igy a szegedi is csstlakozot t. A szegedi egyelem orvosi karának az a határozata, amelyet most hirdsimény formájában hoztunk a zúdóhallgatók tudomására, ennek a közös akciónak a következménye. A határozd célja az, hogy rábírják a zsidó egy házi hatóságokat az idevonatkozó iötvinyek betartására. Abban az esetben, ha a budapesti zsidécgytiázi hatóságok tanúbizonyságot tesznek jóindu'alukról és teljesítik az egyetem kívánságát, akkor természetesen nem lesz akadálya annak, hogy a szegedi zsidó hallgatók is folytathassák bonctani tanulmányaikat. — Mi történik abban az esetben — kérdeztük Davida professzort —, ha a szegedi zsidó egyhízi hatóságok az egyetemhez intézendő válaszukban kijelentik, hogy a kérdéses törvényt megtartják és a hozzátartozók nélkül elhalt zsidók nulláit az egyetem rendelkezésére bocsátják ? Mert előfordulhat, hogy évekig nem hal meg Szegeden olyan zsidó, akinek nincsen hozzátartozója. — Erre az esetre — mondolía dr. Davida Jenő — még nem foglalt állást a kar, de ha megkapjuk a zsidó hitközség ilyen értelmű átiratát, foglalkozni fogunk a kérdéssel. — Az orvosi kar határozata — kérdeztük ismét — nem sérti a numerus claususról szóló törvény rendelkezéseit ? — Intézkedésünk nem ütközik a törvénybe, mert hiszen a kultuszminiszter is ugyanezt az álláspontot vallja. A zsidó hatóságok magatartása volt törvényellenes, mert a törvény ba1áro« zottan kimondja, hogy a hozzátartozók nélkül elhaltak huliáit az egyetem rendelkezésére keli bocsájtani. Dr. Davida Jenő nyilatkozatából tehát kitűnik, hogy a szegedi egyetem orvosi karának akciója — nem is egyéni akció, hanem szoros összefüggésben van a budapesti egyetem orvosi karának egyéni akciójával. A szegedi egyetem orvosi kara tehát felsőbb parancsra csatlakozott a fővárosi mozgalomhoz éppen olyan szófogadással, mint például legutóbb a szegedi bajtársi szervezetek is csatlakozlak a fő?árosi bajtársak tüntetéséhez a fővezér távirati parancsára. Hogy a pécsi egyetem hogyan reagált erre a különös parancsra, nem tudjuk, de ugy érezzük, hogy a pécsi egyetem orvosi kara nem követett el ilyen hálátlanságot Pécs város közönségével szemben, amelynek áldozatkészségéből jutóit hajlékhoz a szintén száműzött Erzsébet-egyetem. A szegedi egyetem orvosi fakultása azonban — ugy látszik — nem nagyon törődik a város közönségével és a város áldozatkész közönségé• vei szemben nem érez holmi kötelezettséget. Megfeledkezik talán arról is, hogy a város egész közönségének képviselete, a törvényhatósági bizottság hajlandó ötven évig lemondani ezerkétszáz katasztrális hold termőföld jövedelmiről azért, hogy az egyetem intézetei jól fölszerelt, végleges hajlékot kapjanak. A közgyűlési határozatot felekezeti különbség nélkül minden városatya megszavazla, de azzal a feltétellel szavazta meg hogy a szegedi egyetemen a város minden polgárának a fia tanulhasson. Az egyetem orvosi fakultása talán azt sem bánja, ha a feltétel nem teljesítése következtében nem jut végleges hajlékhoz az egyetem, mert fontosabbnak tartja, hogy falai között örökös fészke legyen a reakciónak, a kurzusnak. Érdeklődtünk ebben a mesterségesen fölszitott ügyben dr. Biedl Samunál, a szegedi zsidó hitközség elnökénél is, aki a következőket mondotta: — Jóideje már nem fordult elő Szegeden, hogy teljesen elhagyott haloti leit volna, akiről senki sem gondoskodott volna. Az egész kérdést szinte a hajánál fogva rángatták most elő. Az egyetem és a szentegylet között soha temmiféle kontraverzió nem fordult elő és az egyetem orvosi kara eddig mig sohasem reklamálta a zsidó hullákat. Érdekesnek tartom egyébként azt, hogy az egyetem orvosi kara, dicára annak, hogy a szentegylet válaszát még nem kapta meg, már is nyilvánosan kifüggesztette határozatát. Az egyetem átirata szerint a szent egylet törvénytelenül járt el. Ezzel szemben kijelentem, hogy a szentegyletnek sohasem kellett megmutatni a követendő eljárást, mett ismeri a (örvényeket és soha nem helyezkedik törvényeilenes álláspontra. — Ez a kérdés különben nem is tartozik a szentegylethsz, mett a szentegylet csak abban az esetben temetteti el a zsidó halottakat, amikor senki, de senki sem jelentkezik értük, hogy igy megmenthesse őket a városi szegénylemetéstöl. Ha az egyetem szerint a szentegylet törvénytelenül járt el, akkor ezért ugy szerezhetett volna magának elégtételt, ha a közigazgatási hatóságokhoz fordul törvényes megtorlásért. Igy azonban csak az következik be, hogy még azok sem tanulhatnak, akiknek ma jogot ad a numerus clausus. Dr. Somogyi Szilveszter polgármesterrel is beszéltünk a kérdésről és hivatkoztunk a közgyűlésnek arra a határozatára, amellyel megszavazta az ivi 24 vagon buza hozzájárulást az egyetem fölépítéséhez, de amelyben feltételül kikötötte azt is, hogy a szegedi egyetemen minden szegedi polgár gyermeke akadálytalanul tanulhasson. A polgármester kérdésünkre kijelentette, hogy az egyetem tartozik a törvényeket betartani. Arra a kérdésünkre pedig, hogy a város hatósága nem avatkozik-e valamilyen formában a dologba, a következőket mondotta: — Elég nekünk a magunk baja is... A hitelezők Kroó Lipót szabadlábra helyezését kérik. Szeged, október 20. (Saját tudósítónktól.) A j Kroó Kipót-féle bank bukási ügyében befejeződtek az előzetes vizsgálatok. Ez ügyben Kroó Lipót most dr. Eisner Manó védője utján szabadlábra való helyezését kéri és a vizsgálati fogság megszüntetését. A szabadlábra való helyezési kérelem elmondja, hogy ez ügyben a vizsgálatot már befejezték s a vizsgálat folyamán nem merült fel adat, hogy Kroó Lipót a hitelezők megrontására törekedett volna. Nem volt az sem megállapítható, hogy Kroó Lipót vagyonából valamit is elrejtett volna. Bokor • Pál csődbiztos vallomása szerint Kroó Lipótot tj számos hitelező csapta be s tulajdonképen ez f okozta Kroó Lipót összeomlását. A szabadlábra való helyezési kérelmet több mint száz hitelező aláírása támogatja, kik maguk is kérik Kroó Lipót szabadlábra való helyezését. A hitelezők ugyanis remélik, hogy Kroó Lipót szabadlábra való helyezésével könnyebben megkapják követeléseiket. A védelem álláspontja szerint Kroó Lipótot csak vétkes bukás vétségében lehet bűnösnek kimondani. Viszont azonban számtalan enyhítő körülmény van Kroó Lipót mellett, aki tiz hónapja van vizsgálati fogságban és szökésétől nem lehet tartani. Jogá3zkörökben nagy érdeklődéssel néznek a szabadlábra helyezési kérelem elé. Két bűntársa volt Ft^oreichnek ? Az Egyedi-család mérgei kért Geley dv.-tóJ. — Froreich különös kívánságai; Sopron, október 20. Mint már jelentettük, Egyedi Arthur meggyilkolása a szakét tói vélemény komor és hideg megvilágításában, amelyet Kenyere" Balázs és Minich Karoly orvosprofesszorok Részitettek el a boncolásról, némileg tr.S iiépel nyer. A professzorok megállapították hugy a gyilkosság valószínűleg a hajnali órákh a 3-4 óra között történt és hogy Egyedit áímában fojtották meg és igy egrien valóHnü az a feltevés, hogy a gyilkosságot aligha előzte ta.g az a szenvedélyes szóváltás, amelyről Froreícn valíomasában olyan bőbeszédűen emiék^zett meg. Végió Következtetésében azt mondja a szakértői vdunény, bogy teljesen ki van sárva az {.Riasztás lehetősége. Az orvom?Sértők véleménye szerint leheteti len, fogy Froreich Ernő egyédPl kivette wina 1 el a gyilkosságot. Ezért továbura nyowoznak