Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-21 / 242. szám

Egyes szám ára 2000 ííttt^t M ?iwstiiii»» Ö< Kai* »»f«a«-H4c» í. (H6ír-itijiiwiavi! tmnoen.) TalcM íí-*M, Jutasd" «eai»l«ti* t*SU kivitelivel niadiB i»gf« ««M in 2000 kait »«. BlSIlwíísl «nk I fia? • tr»w» MlybCB 4000Q, ' --M »» t<<tdkia 450® H •sjtíetesi arak i feihawDoo l mm. 400, egy hasábon 800 máitél hasábon 1200. Szöveg közi 25 százalékkal drágább Apróhirdetés 10 szóig (SOM kor, Szövegközti közlemények roronként 6000 korona. Családi értesités 45000 ko». V. évfolyam. Szeged, 1924 október 21, KEDD. 242-ik szám. A hontalan. A hontalan egy Vörösmarty-versnek a címe, amely valamikor igen híres vers volt, a mai szavalók azonban már nem igen kultiválják. Mert a Szózat költOje — nem Kis Menyhért, hanem Vörösmarty Mihály — abban a nagy fogyatkozáson szenved, hogy versei ólmosbotkiséretlel való előadásra nem alkalmasai;. Ettől eltekintve azonban A hontalan igen szép vsrs, a hazafias romsníika holdfénye süt benne és rendkívüli hatást tudna vele elérni például olyan nagy szavaló, mint Ulain Ferenc, ha elharsogná az első strófát: Járatlan utakon ki jársz S keblet viharra, vészre társz, Örömtől idegen, Ki vagy te bánat embere, Mi sorsnak üldöz fegyvere, Hogy bolygsz vad bérceken? Nem akarjuk megsérteni se Gömbös Gyulái, se Eckhardt Tibort, ők is igen jeles szavalók és illusztris romantikusok, de iit a helyzet igazán olyan, hogy az elsőbbség kétségtelenül Ulain Ferencet illeti. A hontalan, a bánat embere ugysnis az a Hitler nevü férfiú, aki régi üzletfele Ulainnak, hiszen az már tavaly ba akarta őí vezetni a magyar társaságba. Tetszik még tavaly ilyenkorra emlékezni? Akkor volt zenitjén a német firmsmentumnak ez a Hitlerhez címzett üstököse, akiről éppen ugy nem tudni, hogy miképen került az égre csillagnak, mint nem tudni a nagy medréről, a bikáról, vagy a fiaslyukról. Egyszer csak ott volt és Európa nem csodálkozott rajta, mert Európa megszokta tiz esztendő alatt, hogy a császárok és királyok elmenjenek kukoricát morzsolni, ami szintén nem utolsó foglalkozás, csak tehetség kell hozzá és helyeítük fess gépészmérnökök csapjanak fel jogforrásoknak és szállodai csizmapucolók csapjanak fel államtitkároknak és közvetlen modorú vidéki fiatalemberek csapjanak fel nemzeti géniuszoknak. Hit'er mázolósegéd volt a háború előtt és káplárságig, vagy talán őrmesterségig is felvitte a háborúban, tehát minden kvalifikációja megvolt arra, hogy a háború u<án ö lehessen a németek nemzeti géniusza. £s a német nacionalizmus vállalta a mázolósegédből lelt üstököst és egész Európa idegeseti leste, hogy miképen fogja ez a rettenetes kométa tengelyéből kibillenteni a földet és hogyan fogja összekavarni az egész naprendszett. Ezt nehéz megérteni és nehéz elhinni, de ez igy volt, éppen egy esztendővel ezelőtt, amikor as európai diplomácia el volt rá készülve, hogy a bajor mázolósegéd ketté fogja szakítani a német római szent birodalmat és a déli felét telemázolja horogkeresztesekkel, de a pemzlijét zsidóvérbe fogja mártogatni, — vsgy legalább is eíöfizeitet a zsidókkal az ébredő sajtóra, ami szintén igen jelentős nemzeti vívmány. Ez egy esztendővel ezelőtt történt és ma már nem üstökös a német égen, nem diktátor a bajor földön, még csak nem is jól kere&ő mesterember, — csak egy facér mázolósegéd, akit más gyanús elemekkel együtt beutaltak a toloncházba. Ennél rettentőbb katasztrófa politikusi nem érhet. Mert ha fejét veszik, ha kerékbe törik, ha felnégyetik, sz mind dicsőségére válik a mártírnak és hasznára a hitvallásának. Ha börtönbe csukják, annak akármilyen parányi ez ablaka, azon keresztül is láthatja, hogy a vetése érik. De a toloncházba kerülni, nem veszedelmes embernek, csak gyanús exisztenciának koldusok, naplopók, csavargók közé: ilyen szégyen még ezekben a bolond időkben se ért politikust. Hitlert azonban nemcsak megrugdosta a sors, hanem meg is köpdöste. Az elcsapolt nemzeti géniuszról a bajorok kiderítették, hogy tulajdonkép nem is bajor, hanem osztrák, tehát Ausztriába akarják áttoloncolni. Ausztria azonban nem vállalja a bukott üstököst, még a bécsi fajvédőknek se kell, akik nyilván a kenyerüket féltik tőle. Es most a szegénykét hazáju Hitler se kint, te bent, mint a küszöb és kellemetlen idegen mindenütt. Ez rosszabb sors, mint a Napoleoné volt és erről nem fognak még csak ponyvairodalmat se irni, mert Hitlerről már tiz ív múlva annyit te fognak tudni a világon, mint SctaindetherearőJ, pedig arról a kakas se kukorékol már, r.oba valamikor igen híres rablóvezér volt és sokáig rettegésben tartotta a tandíjával szerelett hazájat, Németországol. Nekünk, noha nincs szerencsénk ideálunkat tisztelni e szerencsétlen furulyáéban, az ő számára is van sziveink. Az volna az alázatos in- ! ditcányunk a társadalomhoz, hogy adopttáljuk hazánkfiává a bajor ébredők vezérét, akit mindenki ehagyott és közadakozásból vásároljunk neki egy villát Nagytétényben, ahol úgyis van már egy nevezetes villa. Talán még egyszer megnyílnak a nemzeti áldozatkészség csatornái és gondtalan megélhetést tudunk biztosítani a bánat emberének, akit fehérruhás lányok és kecskeméti bandérium várhatna az ország határán. Az üdvözlő beszédet természeteden Ulain Ferenc tartaná és az ébredők énekkara az Ergerberger kezdetű ébredő himnuszt énekelné, amikor a bujor ébredők vezére átlépné a diadalkaput, amelynek ez lenne a felírása: Világ gyilkosai, egyesüljetek l Föloszlatták a német Isirodalmi gyűlést. November végén lesznek az uj választások. Berlin, oklóber 20. (Saját tudósítónk jelentése telefonon Bécsen át.) Miután Gessler hadügyminiszter a pártok ellenszenve dacára még mindig helyet foglal a kormányban, a minisztertanács elhatározta, hogy a birodalmi gyűlést jeloszlatja. A kormány holnap ezt a határozatát tudatni fogja az orszaggal és elrendeli az uj választásokat. Mint az előjelekből látható, középpárti kormány fog alakulni. A birodalmi elnök az esti óráktan a következő rendeletet bocsátotta ki: „Parlamenti nehézségek lehetetlenné tették a mostani birodalmi kormány megtartását és egyszersmint a jelenleg fennálló bel- és külpolitika alaoján uj kormány alakítását is. A birodalmi alkotmány 27. §-a alapján tehát feloszlatom a birodalmi gyűlést. Ebért, a birodalom elnöke, Marx birodalmi kanerliár." Éjszaka jelentik, hogy a birodalmi gyűlési választásokat előreláthatólag legkorábban november 30-ára tűzik ki. Ki Is a pénzügyminiszter ? Budapest, október 20. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Megírta a Szeged, hogy Korányi pénzügyminizzter megválik tárcájától és mint azt maga is kijelentette, utóda Bud János lesz. Bud János ellen ez egységes pártban, különösen a kisgazdák részéről igen éles a hangulat. A kisgazdák ugyanis nem szívesen látnák Budot, j aki tudvalevően Hadik János grófnak legbizalmasabb barátja és ugy látják, hogy éppen ezért Bud a nagybirtokosok érdekeit képviselné a kormányban, miért is azt kívánják, hogy Bud mellé politikai államtitkárt nevezzenek ki. A Szeged munkatársa jól informált helyen azt a felvilágosítást kapta, hogy Bud János pénzügyminiszterré vaió kinevezése befejezett tény, sőt már holnap át Is veszi Korányitól a pénzügyminisztérium vezetését. Korányi felmentéséről, valamint Bud kinevezésére vonatkozó kézirat már a hivatalos lap egyik számában meg is fog jelenni. Ezzel a kormányhoz közel álló helyről azt a hirt közölték ma este, hogy Korányi egyelőre — marad. „Ragaszkodnunk kell a polgári jogegyenlőség elvéhez a haza minden polgárával szemben. Apponyi beszámolója Jászberényben. Jászberény, október 20. Apponyi Albert gróf vasárnap délelőtt tartotta beszámolóját választókerületében, Jászberényben, ahol választói nagy szeretettel fogadták. Apponyi Albert gróf a következőkben számolt be választóinak: — Előrebocsátom, hogy elvi álláspontom most is, amelyet már 1920-ban is kifejtettem önök előtt Megmondtam 1920-ban, hogy bár a közéletnek keresztény alapokra való fektetését szivem mélyéből üdvözölném, nem tudok elnézéssel lenni az úgynevezett keresztény kurzus leple alatt történt kihágásokkal, sem ezen kihágásokkal szemben történt elnézések tekintetében, - mert amit én keresek, az a keresztény morál valódi megvalósítása. — Megmondtam, hogy ragaszkodnunk kell a polgári jogegyenlőség elvéhez a haza minden polgárával szemben, mert minden erőre szükség van, amely elősegítheti ujabb felemelkedésünket és már ehhez van kötve jó hírnevünk visszaállítása is a világ előtt. Már elismertem, hogy az átmeneti krízis után a jelenlegi politika az anarchiából való kibontakozás terén haladást jelent. Megjelöltem j akkor azt a két kardinális elvi ellentétet, amely a i kormánytól elválasztott és amely ma is változatlanul fönnáll; az egyik az én tántoríthatatlan ragaszkodásom a jogfolytonosság nemzetfenntartó elvéhez, ennélfogva a törvényes királyság, a második, az a meggyőződésem, hogy hazánk nem maradhat ki azon demokratikus átalakulásból, amely az egész müveit világon uralkodóvá lett. — A külföldi kölcsön tekintetében tudvalevőleg támogattam a kormányt — folytatta —, mert meggyőződtem arról, hogy adott körülmények között ez a müvelet elkerülhetetlen. Hibáztatom azonban a kölcsönösszeg csekély voltát, a szanálási akcióra szánt idő rövidségét, de nem merem állítani, sőt az ellenkezőjét hiszem, hogy a müvelet hiányosságaiért a kormány volna felelős. Nem látom a rendszeres törekvést azon gazdasági szanálásra, amely nélkül tartós pénzügyi élet el nem képzelhető. Itt van pl. a drágaság problémája, mely ma, midőn a valutánk stabillá lett, hovatovább kétséges helyzetet teremt a nem dúsgazdagok részére, akik kénytelenek elsőrendű szükségleteiket pénzen beszerezni. — A belpolitika tekintetében lehetségesnek tartanék egy olyan tömörülést, amely a partikuláris érdekek előnyomulását meg tudná akadályozni az általános nemzeti érdek megformulázásával. Hasonló gondolatok vezethettek az egységes párt megalakításához és annyi eredményt el is értek, hogy tartósabb és tekintélyesebb kormányt létesítettek, amire a nemzetnek tényleg szüksége volt és van. De mivel azt a keretet tartalommal megtölteni nem tudták, csak olyan alkudozásokkal tartható fenn, amelyek a kormányzat gyengeségének félreismerhető szimptomái. — Kétségtelen, hogy a most kormányon levő férfiakon kivül is akadnának Magyarországon, akik a kormány ügyeinek sikeres vezetésére alkalmasak lennének, dé a parlamenti helyzetben még vonalait sem látom egy olyan alakulatnak, amely a mainál jobb kormány alakulását és működését lehetővé tenné. — Én a nemzetek szövetségének eszméjét, gondolatát nemcsak helyeslem, de érte lelkesedni is tudok. Igaz, hogy a nemzetek szövetsége mai szervezetében ezen magas ideáloknak nem felel