Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-19 / 241. szám

4 8 1 E a H D 1294 október 19. * Eltemettük Varovics közvadászt. 1914 október 19. Irta: Tonelli Sándor. Varovics közvadász október tizenkilenced'kén déli tizenkét órakor elesett a San mellett vivőit harcokban. Előző éjszaka érkeztünk az állásunkba. Két hosszú árok a San nyugati partján az elsí vo­nal és a tartalék számára; bennük foglalt he­lyet az egész zászlóalj. Szemben velünk a túlsó oldalon, alig kétszáz méternyire tőlün*, ugyan­ilyen lövőárkokban az oroszok. Mikor b reggeli mocsárgáz és köd föhzakadt, kezdtünk megis­merkedni egymással. Ha valaki kidugta a fejét az árokból, vagy ha valami megmozdult a lomb­jukvesztett parti bozótok kőzött, rgyszerre tiz golyó is süvített ab:a »z irányba. Eleinte csak az oroszok lövöldöztek, akik már ismerősek voltak a helyi viszonyokkal. Később a mieink is .dolgozni" kezdtek és egy-két jajfciáltásbó', amely időről-időre á hallatszott hozzánk, meg­állapíthattuk, hogy nem is egészen eredmény­telenül. Igy töltöttük az egész délelőttöt. Varovics közvadásznak úgynevezett szép ha­lála volt. A két párhuzamos lövőárkot fu'óárok­bal akartuk összekö'.ni, hogy saját embere nk érintkezhessen k egymással. Vigyázatlan volt, fölemelkedett és abban a pillanatban, mikor ásóját belenyomta a galíciai homokba, elérte a gyilkos golyó. Pont a homloka közepén ment be és hátul a nyakszirtjén jött ki. Szót se szólt, csak kiejtette az ásót kezéből és egyenesen arcra bukott. Egy pillanatnak a századrésze alatt elköltözött ebből az árnyékvilágból. Lent Gyakovóban felesége és kicsiny gyerekei hiába vá ják visszatérését a háborúból. Földi porhüvelye alkonyatig azon a helyen maradt, ahol elesett, öngyilkosság lett volna megkísérelni az elszállítását. Ahányszor valaki kimerészkedett a lövöárokból azzat a szándék­ból, hogy megközelítse, rettentő puskaropogás üdvözölte a túlsó oldalról. Meg keltett várni, mig öt óra tájban beáll az októberi alkonyat. öt órakor két vöröskeresztes legény odaro­hant, ahol Varovics közvadász feküdt. Hord­ágyra fek et ék és lehozták a lövőárokba. Homlokán krajcárnyi seb, a nyaka csupa vér. Arca olyan volt, mint életében, cseppet sem volt eltorzulva. Nem is volt rá ideje, hogy ki­menjen a formájából. Holmiját hivatalosan át­kutattuk, töltényeit és kenyerét felosztottuk a többi legények között, tiz korona és ötvennégy fillér vagyonát őrizetbe veti ük, hogy annak ide­jén halotti értesítés kíséretében elküldjük a köz­ségi e'őljáróságnak. A vöröskeresztesek és egy önként jdentkező legény vállalkoztak, hogy sirt ásnak az elesett bajtársnak. A hátunk mögött száz lépésnyire öt fehér nyárfa rezgette gilyait az esti szürkület­ben Odavitték a holttestet és megásták a sirt. Egy másik vadá«z fenyőfából durva keresztet ácsolt össze fejfának. A többiek némán huiód­tak mee a lövöárokban. Senki sem tudhatja, mikor lesz osztá'yosa az elesett sorsának. Carl kapitány, akivel közös fedezék alatt fe­küdtünk az összehordott avaron, csendesen megszólalt: — Megyünk temetni 1 Mindketten felálltunk. Kiugrottunk az árok­ból ét futva megtettük a száz lépést a nyár­fákig. A sir meg volt ásva. Mellette guggolt a három legény és ott feküdt Varovics köiva­dász. A hol testet leeresztettük. A kapitány kezébe vette az ásót és az első nyom rögöt belev-.tet e a tátongó gödörbe. Egy ásónyomot eresztettem rá én is Utána a katonák gyorsan lapáolni kezdték a felhalmozott földet. Még nem értük el a sir száját, mikor élesen süvített el mellettünk az első golyó. Az orosz puska síró hangja volt, amit már más alkalom­Dói is jól ismertünk. Odaát már nem láttak tisztán bennünket, de észrevették a mozgoló­dást. Rögtön megkezdődött a tüzelés. Célozni már a'igha tud ak, de arra számíthattak, hogy a sok golyA közül majd csak talál valamelyik. A mieink viszonozták a tüzet a lövSárokból és sz'nte szakadatlan volt a puskaropogás, mikor a gödör bs volt hantolva egészen. Temetési zene az elesett katonának. Mikor a keresztet fel Uitotluk, recsegve törte le egyik nyárfa gályát fejünk fölött az orosz golyó. Józan emberi ész szerint pillanatnyi veszteni való időnk sem volt. VÍSÍZJ a biztos lövő- I árokba, amily gyorsan csak lehet. De ki lud higgadtan, nyugodtan gondolkozni ilyen pilla­natokban. Akapi ány leveszi a sapkáját, keresz­tet vet magára és golyók süvitése közben kezdi mondani a Miatyánkot Gyönyörű emberi vonás, amilyeneket csak a hábotu tud kiváltani: a halálban mindannyian egyformák vagyunk és a végtisztesség egyformán megilleti a legnagyob­bat és a legkisebbet. Imádkozni pedig annyian megtanultak a háborúban. Mi is levett sapkával állunk ott, mig az imád'ág végére ér és a kaptány újra keresztet vet magára. Az emberek a lövőárokból felénk kiáltanak: — Vigyázni, kapitány ur, vigyázni I Mintha lehetne vigyázni egyáltalán. Cs k a ji szerencsénk az, ami mind az ötünket sértet­lenül visszavezéret a lövőárokba. 01 jutunk először világos tuda ára, hogy ennek a vég­tisz ességnek a megadása a saját életünk koc­káztatásával lárt. Csak utólag fut el bennünket az, amit az ember a csatában érezni szokolt. ... A lezsajszki magasi-tokon megszólalnak a nehéz mozsaraink. Hat villanás a szürkület­ben, utánuk ha< nehéz, tompa dörrenés. A föld megreszket és máfodpcrcekig lehet hallani a harci óriisok búgó zenéjét. Ahova érnek, kő nem marad kövön, minden elpusztul és tátongó fekete üreg marad a nyomukban. Búgásuk adja meg az utolsó akkordját Vtrovics közvadász temetésének. A kapitánnyal meghuződunk a fedett lövő­árokban. A mélyén gyertyát gyujtunk, erősen a f:ldbe beásva, hogy a világosság el ne árulja helyünket. E>;ész napja nem ettünk, kávét főzünk vacsorára. K zben beáll a teljes sö;étség. Hideg szél süvít végig a fák között, rikoltozni kezdenek az éjjeli madarak. A parányi gyertya alig világit, mi is alig beszélünk M gis csodálatosképen ebben a vigasztalan, sötét éjszakában, ahol leskelődve jár a halál, van valami a karácsony estéjének hangulatából. A tanyai vasút problémájának megoldása a gázgyári egyezkedés keretében. Gőzvasut helyett elektromos vasút. Hogyan juthatna elektromos áramhoz Alsótanya. Szeged, október 18. (Saját tudósítónktól.) A közigazgatási nagytemető halottainak egynéme­lyike — ugy látszik — nem végleges halott, ha­nem csak tetszhalott, ha valamilyen rázkódtatás éri, csak alkalmas legyen az a rázkódtatás, fel­ébred és tovább él, ha egyáltalában életképes. A világháború nagyon megnövelte a közigazgatási nagytemető igazi és álhalottainak a számát, hatal­mas tervek buktak le a napirendről az első puska­lövésre szép álmok röppentek szét, amelyek pedig már odavetitették a képzeletekbe a nagy Szeged bizonytalan, de szines kontúrjait. Tiz meddő és halálosan néma esztendő után végre mozgás támadt a nagytemetőben. Egyik­másik régi halott megmozdult, van olyan is, ame­lyik felkelt sírjából és már jár is. Ilyen például a fogadalmi templom. Jövőre már a tornyát épitik és ha igaz, az idei karácsony estéjén benne ün­nepli majd az áhítat a betlehemi jászol ünnepét. Ujabbban egy másik közigazgatási halott moz­dult meg. Lehet, hogy első mozdulása után egyelőre nem következik több, de azért mozdulás volt, még pedig figyelemreméltó megmozdulás. Az alsótanyai kisvasút régóta vajúdó és régóta nyugvó kérdéséről van szó, amelynek föltámasztásával boldogult Balogh Károly kísérletezett az elmúlt esztendőben, de eredménytelenül. Tavaly még na­gyon mélyen aludt a tetszhalott, az idén talán már nem olyan mély az álma és lehet, hogy az élesztési kísérletek most csakugyan sikerrel járnak. A dolog ugy történt, hogy Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos, a város mérnöki hivatalának vezetője szombaton délelőtt bekopogott a polgár­mesterhez. — Azért jöttem — mondotta —, hogy megkér­dezzem, nem lenne-e célszerű a tanyai vasutat elektromos vasút formájában megvalósítani. Az elektromos erőre berendezett vasút ugyanis sokkal gazdaságosabb, mint a gőzvasut. Nem kell moz­donyokat beszerezni, ami jelentékeny megtakarí­tást jelent. A szén energiája elektromos áram for­májában sokkal inkább kihasználható, mint gőz­erő formájában. — Hogy jutott most eszedbe ez a kérdés? — kérdezte a polgármester. — Arra gondoltam, hogy a város most egyez­kedik a gázgyárral. Az egyezkedéssel meglehetne oldani valahogy ezt a kérdést is. A gázgyár vil­lanyfejlesztő gépei nappal alig dolgoznak, ha nap­pal is dolgoznának, éppen elegendő áramot fej­leszthetnének a tanyai villamoskocsik hajtásához. Lenne azonban ennek egy másik előnye is, még pedig olyan, hogy hasznát látná a vállalat is, a város is, de leginkább a tanyai lakosság. A tanyai villamosvasút tervének megvalósulásával ugyanis Alsótanya lakossága azonnal villanyhoz jutna, tehát villanyos erővel csépelhetne, vethetne, arat­hatna, öntözhetne és világíthatna is. Célszerű lenne, ha a gázgyárral való egyezkedési tárgyalá­sok alkalmával szó kerülne a tanyai vasútról is. A polgármester elgondolkozott a tetszetős terv fölött, majd kijelentette, hogy a kérdés annakide­jén szóba fog hozatni, csak azon aggodalmasko­dott, hogy a villamosvasút költségesebb beruhá­zást igényel, mint a gőzvasut, mert vezeték is kell hozzá. A polgármesterrel történt beszélgetés után fel­kerestük Berzenczey Domokost, hogy részletesebb információkat kérjünk tőle a valóban nagyfontos­ságú kérdésről. Kérdéseinkre elmondotta, hogy a kérdéssel alaposabban még nem foglalkozott, de részletes tervezetet dolgoz majd ki, mert ugy látja, hogy ezzel minden nagyobb nehézség nélkül meg­oldható a tanyai kisvasút problémája. — A villamoserőre berendezett vasút fenntartása kétségtelenül olcsóbb, mint a gőzvasuté. A hazai szenek kaloriatartalmának ugyanis csak husz szá­zaléka használható fel a gőzmozdonyok alkalma­zása esetén, ellenben az elektromos megoldás a kaloriatartalom fokozottabb kihasználásának lehe­tőségét biztosítja. Ezért van szó mostanában arról is, hogy az államvasút főbb vonalait is elektromos erőre alakítják majd át. A hazai szénterületek csökkenése is kívánatossá teszik ezt az átala­kítást. — Felbecsülhetetlen gazdasági előny származna abból is, ha a szegedi tanyák elektromos áramhoz jutnának. Igy máról-holnapra megteremtődne Sze­ged környékén a modern mezőgazdaság, a ter­melési költségek lényegesen csökkennének, a ter­melési feltételek javulnának, aminek pedig a gazdák után elsősorban a város látná a hasznát. Talán még arról is szó lehetne, hogy a vasutat a meg­alakítandó uj gázgyári részvénytársaság építené fel. Berzenczey Domokos terve annyit mindenesetre megérdemel, hogy komolyan foglalkozzanak vele az arra illetékesek. Talán csakugyan föltámad tőle a közigazgatási nagytemető egyik életrevaló halottja. L BRILIÁNS ékszerek. Ezüst evőszerek. Schaff­hausen, Omega, Doxa gyártmányú zseb­órák, készpénzért, valamint igen előnyös részletfizetésre is nagy választékban Fischer Testvérek 10. Toipfon- órás, ékszerészek lOösS"' SZEGED, 1120. Kárász-utca Seelenfreundné sk^unM; elvállalja kelengyék és kézi­munkák hímzését elsőrendű kivitelben. Tisza Lajos-körut 48. sz. Vigyázz 11 Jön I A száguldó kerék Kedden a KORZÓBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom