Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-17 / 239. szám

4 8ZBQBD 1294 október 17. Frohreichet az egész bűnügy látszólag nem érdekli, mert mindig most is kicsinyességekkel foglalkozik. Az ügyre vonatkozólag a vizsgálóbíró tudó­sítónknak elmondotta, hogy a bünügyre tariozó igen fontos okmányok még nem érkez'ek meg Budapestre, amikre pedig a vizsgálat érdeké­ben okvetlen szükség van. Kérdést intéztünk Sándor Bé ához, az ügyészség elnökéhez, hogy van-e eljárás folyamatban a főispán által (el­függesztett tisztviselők ellen. Kijelentette, hogy a btk. 375. és 377. paragrafusa szerint egy évig terjedhető büntetéssel sulytbatók a bün­perben vádolt tisztviselők. Azon kérdésüukre, hogy indult e eljárás Froh­reieh hozzátartozói ellen, kijelentette, hogy ilyen esetben figyelembe veszik a hozzátartozóknak a terhelthez való szoros viszonyát is nem bün­tetik őket. Ez az oka annak, hogy Vakini ellen nem indult eljárás. Frochreichné ellen terhelő adat nincs. Kdrdezősködtünki lletékes helyen, hogy indult-e közigazgatási eljárás az egyes tisztviselők ellei. Informátorunk kijelentette, hogy a főispán dr. Völgyessy vármegyei főjegyzőt utasította dr. Geley is Kiss fenő elleni vizsgálat lefolytatására. MMMMWMMM^^ Tanúkihallgatások a szombathelyi vámpanama fötárgyalásán. Szombathely, október 16. Ma délelőtt 9 órakor j — Nézd folytatták a textil-panama bűnügyében a főtárgya­lást, amely iránt a közönség részéről élénk érdek­lődés nyilvánult meg. Pontban 9 órakor nyitotta meg Mályusz tanácselnök a tárgyalást. Először megkérdezte Kolbát, igaz-e az, hogy Deutsch neki azt mondta, hogy járjon közbe Beke rendőrtaná­csosnál és öt ki fogja stafirozni. Kolba: Igen. Deutsch mikor velem érintkezett, hangoztatta, hogy nagy szívességet tehetnék neki, azt kérdezte tőlem: — Nem lehetne-e Beke kapitánnyal okosan beszélni ? Majd később sürgette, hogy mi van az üggyel. Az elnök Deutschoz fordulva: Igaz ez ? Deutsch: Nekem volt ügyvédem és nem szóltam Kolbának. Ezután áttérnek Beke Gyula rendőrtanácsos ki­hallgatására. A hozzája beosztott Kolba önként is eljárt a rábízott ügyekben. Mikor a Hir formális feljelentést tett, az ügyészségtől Kolba vette át a beadványt és ő kapott utasítást, hogy referáljon arról, mit mondott neki az ügyész. Kolba kérte, hogy adja neki ezt az ügyet, mert ő nagyon jártas az dyen dolgokban. A nyomozást át is adtam, de az irányítást magamnak tartottam fenn. Ezután el­mondja a nyomozás lefolytatását. Utasítást adott Kolbának, menjen ki a vámhivatalba és méresse le a gyanús collikat. Kolba a mérlegelést meg­kezdte, közben az egyik colliból hulladékdarabok estek ki. Erre utasítást adott Kolba, hogy a gya­nús collikat bontsák fel. Elnök: Van-e tudomása arról, hogy Kolba a detektívek előtt azt a kijelentést tette, hogy Deutsch tisztességes ember, vele szemben kímélettel kell eljárni. Tanú: Igen, ezt a detektívek hallották. Ezután elmondja az úgynevezett szekrényjelenet históriáját. Február első napjaiban volt, amikor Magyar be­ismerte, hogy Kolba 10 millió koronát kapott Deutschtól. Magyar azt mondotta, hogy ő ezt Deutschtól magától hallotta, ő Magyarnak azt mondotta, hogy irjon levelet Deutschnak, amely­ben Deutschot a rendőrkapitányságra kérette. Deutsch megjelent a rendőrkapitányságon. Előző­leg azonban Német rendőrt elrejtették egy szek­rénybe. Beszélgetés közben megszólalt a telefon, mire ő a telefonhoz ment, mig ő távol volt, Deutsch ezeket mondotta Magyarnak: Feri, én adtam 10 millió koronát Kolbának. A biróság ezután Bekét megesketi. Dr. Tóth László ügyvéd kéri a szombathelyi takerékpénztár 1923 szeptember 23-iki könyvkivo­natának beszerzését és Paty Gyula kihallgatását arra vonatkozóan, hogy Kolbának a takarékban 70.000 cseh koronája volt. A biróság elrendeli a könyvkivonat beszerzését A következő tanú Szekendy detektív. Elmondja, hogy Deutsch először december 6, vagy 7-ikén volt nála. Mikor másodszor jött, csak annyit mon­dott, hogy kíméletesen bánjunk vele. 30-án az ágyban talált, láttam, hogy két köteg pénzt hozott és az éjjeli szekrényre tette le. Én azonban a pénzt visszautasítottam. A biróság 10 perc szünet után Maray detektív kihallgatására tér át. Kolba tényleg mondta neki, hogy legyenek figyelemmel arra, hogy Deutsch A gázgyár ügye. Irta: Wimmer Fülöp. Azt mesélik a városban, hogy a polgármester ur egy különösen a kurzus ideje óta feltűnt bizott­sági tagnak, aki nála egy bizottság összehívását sürgette, azt felelte volna: — „Hát nem veszi észre, hogy a városnál most már hosszabb idő óta csendes autokratizmus ural­kodik ?" Ez a mondás — akár igaz, akár nem, — arra késztet, hogy a gázgyár ügyével itt foglalkozzam, nehogy a „csendes autokratizmus" ezt az ügyet is elintézze, mielőtt azt az arra hivatott bizottsági tagokkal letárgyalta volna. A gázgyár két módot jelölt meg a tárgyalások alapjául, még pedig: először a Kúria által kimondott megváltási lehetőség és egy még a mostani szer­ződés (1935) lejárta után történendő meghosszab­bítás ellenében, a város különféle kívánságainak teljesítése, másodszor egy részvénytársaság alakí­tása, amelyben a város — kisebbségben — a mostani ajánlata szerint 45 százalékkal részes legyen. A polgármesternek, illetve a tek. Tanácsnak az eddigi újsághírek szerint a részvénytársaság terve tetszik, én pedig a leghatározottabban az első módozat mellett foglalok állást, a következő in­dokok alapján: Anélkül, hogy a tegnapi Szeded-ben emiitett számokat venném alapul, mert 3 millió aranykorona alaptőkét és 10 millió aranykorona telepértéket emlit és ezen két szám tetejébe még azt is, hogy ugy a gázgyár, mint a város 25—25.000 arany­korona forgótőkét szolgáltasson, — a részvény­társaságtól, egyenesen kimondva nemcsak azért fázom, mert a város minoritásban van és ennél­•8 4K •8 •K H( *K •8 +8 Telefon 11-85. Korzó Mozi tisztességes ember és hogy vele enyhén kellene eljárni. Ezt ő határozottan visszautasította és ki- fogva a többségben levő másik fél minden intéz­jelentette, hogy egyformán jár el mindenkivel ; kedését tűrni tartozik, de főleg azért is, mert az szemben. igazgatóságba kiküldendő két tag (valószínűleg a A következő tanú Borbély Sándor pénzügyi fő- polgármester mint elnökhelyettes, a pénzügyi tanacs­biztos. Elmondja, hogy 1923 november hó 23-án ! nok mint igazgatósági tag) ellenőrzésétől sem arról értesült, hogy a vámraktárban gyanús áruk ' tartok és remélek sokat, a két tagtól a gázgyár vannak. Kibontották a csomagokat és azt tapasz- j egész üzemét teljesen tetszése szerint folytathatja, talták, hogy azokban téglák és egyéb értéktelen az összes könyveléseket és az eredmények csopor­tosítását nyugodtan saját érdeke szerint végezheti, egyszóval a részvénytársaság eszméjétől annál inkább semmit sem várok, mert mindazt, amit a Szeged cikke szerint a polgármester a részvény­társaságtól vár, sokkal helyesebben, nyomatékosab­ban és biztosabban, egy a gázgyárral kötendő uj szerződés utján érhetjük el. Erre a szerződésre egy elsőrendű utmutatónk van, ha összegezzük az eddigi szerződéseknél szerzett tapasztalatokat és ezeket az uj szerződésben érvényesítjük. Egy fontos érv a részvénytársaság terve ellen az is, hogy a városnak a vállalatba tökét befektetnie nem kell, hanem az uj szerződés lejártakor az egész vállalatot, ugy mint a mostani szerződésben (csak természetesen helyesebben szövegezve) in­gyen kaphatja és ismétlem, ennek dacára a mos­tani megváltási lehetőség feladása és egy ezenfelül f még adandó szerződés hosszabbítás ellenében ki­köti magának, illetve megkapja mindazt, amit a városnak a mostani tárgyalások alkalmával kap­nia kell. ; Kapnia kell ugyanis 1. a bruttó bevétel egy bi­f zonyos százalékát, amelyet a város sokkal helye­sebben és nyomatékosabban követelhet akkor, ha anyagok vannak. Kasztovics Sándor szömbathelyi szemlész után Németh László szombathelyi rendőrt hallgatták ki, akit egy szekrényben bujtattak el, hogy Deutsch Henrik és Magyar Ferenc beszélgetését hallgassa meg a rendőrkapitányságon. Németh elmondja, hogy ekkor hallotta, hogy Magyar Ferenc azt mondta Deutsch Henriknek: — Jegyzőkönyvek vannak arra vonatkozólag, hogy te adtál Kolbának 10 milliót. Feigelstock Gáspár, Deutsch Henrik üzleti se­gédje dr. Kolbát többször látta bent az üzletben. Dános Emil kijelenti, hbgy kétmillió koronát köl­csönzött Deutschnak. Haug Manó kereskedőtől is kért Deutsch ötmilliót. Néhány jelentéktelen tanúkihallgatás után a tár­gyalást holnapig elhalasztották, amikor is a pör­beszédek fognak elhangzani. Kiurina a legcsodásabb hangú éne­kesnő okt. 23. a Tiszában. (H A R M O N I A.) Telefon 11-85. Október 17., 18. és 19-én, pénteken, szombaton és vasárnap: )Ü nem részvényes és amely igy egy biztos jövedelmet képez; 2. a város világítását illető követelések tel­ié jjujabb filmje ^ Előadások kezdete: Hétköznap 5, 7 és 9 órakor, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. ^ \ jesitése, amely tehát a városnak egy röviden meg­határozott időn belül egy modern város igényeinek megfelelően kivánt világítást feltétlenül biztosit. Egy kifogástalan minőségű világítás szolgálta­tása a mindenkori viszonyoknak megfelelő árak­, ban, amire nézve — és ez lesz a kötendő szerző­)W i dés legfontosabb pontja — a szerződésben egy • ugy technikai, mint kereskedői tapasztalattal biró ^ közös helybeli bizottság, egy magasállásu biró A asszony. Dráma ö felvonásban. — Azonkívül: % A párisi Olympiád VIII. része. «* Vigyázz I! Jön!! A száguldó kerék Kedden a KORZÓBAN elnökletével kell, hogy kiköttessék. Ezt azért kell megtenni, hogy a mostani, a város érdekeit sértő és a kormány által még mindig el nem küldött bizottság működése megszűnjön. Természetes, hogy a szerződésben — noha a város avval szemben, hogy egyelőre 11 éven át nem váltja magához a gyárat és hogy azontúl még egy bizonyos számú évre, — de semmi esetre sem még 35 évre — a szerződés időtartamát meg­hosszabbítja, — nagyon lényeges ellenszolgáltatá­sokat követelhet, — a gázgyár olyan kívánságait, hogy a tőle követelt világítás kiterjesztése ellené­ben a város bizonyos számú fogyasztást biztosít­son, eredményesen érvényesítheti. Röviden összefoglalva, a részvénytársaság terve mellett a városnak egész viszonya a gázgyárhoz • úgyszólván mindent függőben hagyna, a város j minden követelése a részvénytársaság igazgató­sága elé tereltetnék, ahol a többséggel szemben csak a gázgyár érdekében fekvők fogadtatnának el, az elszámolások bizonytalanok maradnának, • a nagy mérvben szükséges befektetésekhez a város­nak nagy tőkéket kellene beszolgáltatni, a nagyon kétes módon kimutatandó haszonnal szemben. Ezenkívül az ármegállapítások egész ódiuma a I várost terhelné, mig tt másik módozat szerint a

Next

/
Oldalképek
Tartalom