Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-15 / 237. szám

1924 október 12. SZEGED 216 Kedden délután öngyilkosságot követett el dr. Balogh Marcell. ! fedezte fel édesapjuk öngyilkosságát, kik mit sem sejtve, nyitották ki az ügyvédi iroda ajta­ját, abol szemben, az ablakon függött édes­apjuk boltteste, felismerhetetlenségig eltorzult arcul. Sikoltozásukra előrohantak az emeleti szomszédok, kik közül Derdnszky Kálmán mér­nök, az ügyvéd jóbarátja vágta le a vékony zsinórt, amely valósággal átszelte a szeren­csétlen ügyvéd nyakát. Az azonnal előhívott hatósági orvos, dr. Liderer Dezső már csak a beállott háláit kon­statálta, amit az ügyeletes rendőrliszt, Gyar­maty János rendőrfelügyelő is megállapított. Az öngyilkos holttestét a ménfők a közkórház hullaházába villák. Dr. Bilogh két levelet hagyott hátra. Egyet feleséginek és egyet a rendőrségnek. A rendőr­ségnek címzett levélben bejelenti, hogy ön­kezével vetett véget életének, mig feleségéhez címzett levélben külön-külön elbúcsúzik gyer­mekeitől és feleségéfői, anélkül, hogy meg­írta volna öngyilkosságának okát. Az öngyilkosság közvetlen okát a család semmiképen sem tudja megmagyarázni. Való­színűnek tartják, hogy anyagi okok késztelték az öngyilkosságra. Dr. Balogh ugyanis a vá­rostól nagyobb bérföldet birt és az idei termés silánysága teljesen felborította anyagi egyen­súlyát. Szeged, október 14. (Saját tudósítónktól.) Egy fáradhatstlan munkaember vált meg tra­gikus öngyilkossággal az éleitől, három árvát és egy szerető hitvest hagyva maga után. Dr. Balogh Marcell ügyvéd 47 éves kordban kedden délután háromnegyed két órakor Tisza Lajos-körut 73-ik szám alatti lakásán fel­akasztotta magát s mire észrevették, már meghalt. A szomorú öngyilkosságnak igen érdekes előzményei vannak és csodálatosan különös az öngyilkosság déíelőttjének nzpja is. Dr. Balogh Marcell jómenő Ogyvédi irodája egész délelőtt valósággal teli volt kliensekkel. Dr. Balogh még déleiőlt tiz órakor felszaladt egy járái­birósági tárgyalásra, ahol a legn*gjobb nyuga­lommal mondotta el védőbeszédjét, tárgyalt bírókkal és ügyvédekkel. Ekkor még senkisetn sejtette, hogy néhány órával később bekövet­kezik a tragédia. Viselkedése, külső megjele­nése, beszédének nyugodt tónusa, életerős munka- és életszerető ember benyomását keltette. Tizenegy órától déli egy óráig felekkel tárgyalt. Amikor az utolsó kliens elhagyta irodáját, irta meg dr. Balogh Marcell két búcsúzó levelét, majd felakasztotta magát az ablakfejfájára. Dr. Balogh Marcell felesége az öngyilkosság délutánján nem tartózkodott Szegeden, hanem künn a tanyán várta férjét, kinek délután kel­lett volna kimenni. A két kis iker Balogh-fiu mmjum A Pantheonban helyezik el Anatole Francé holttestét. Anatoíe Frarxe péntek óta majdnem teljesen eszméletlen volt és csak egy pillanatra tért magához, amikor anyját emlegette és azt mondta: — Meghalok. A nagy iró agóniája reggel 6 órakor kezdő­dött és nehéz haláltusa után 23 óra 26 perckor hunyta le a szemét. Valamennyi párisi lap kimerítő cikket szen­tel a nagy írónak, amely mint a francia köz­nagy pompával fogják eltemetni Anatole Franceot• Herriot indítványt fog a kamara elé terjeszteni, hogy a költőt csak ideiglenesen hantolják el a Pere-Lachaise temetőben és később a Pantheonba vigyék át. A íemetés olyan katonai disszel fog történni, amilyennel köztársasági elnököt, vagy tábornagyot szoktak végső ujjára kisérni. A te­metési menet élén gyalogság és egy század lovasság fog haladni, ott lesz a kormány vala­mennyi tagja, a francia tudományos Akadémia vélemény egyöntelü gyászáról tesznek tanúságot, < területileg és & becsületrend lovagjai állnak a Mint Párisból jelentik, az állam költségén I ravatalnál. Frohreich Ernő kedden délután beismerte9 hogy ő fojtotta meg Egyedi Arthurt. Budapest, október 14. (Saját tudósítónk telefon- ; festzorok is résztvettek s amelyen a gyilkosság jelentése.) Napok óta izgatja szinte az egész » tárnát már kétséaen kivöl meotfiianitniMb közvéleményt ÍZ Egyedi-féle, egyre jobban bo­nyolódó hatalmas bünügy. Mint már tegnap •V _ jelentettük, a nyomozás annyira előrehaladt, hogy minden percben várni lehetett a döntő fordulatot. Ez a fordulat kedden a késő dél­utáni órákban megtörtént. Frohreich Ernő dr., Egyedi Arthur sógora a helyszínen bevallotta, hogy ö követte el a gyilkosságot. A keddi nap eseményeiről a Szeged tudósítója az alábbiak­ban számol be: A csornai járásbíróságon Szakács járásbiró több mint tizenöt órán át hallgatta ki Galey drt, Egyediék háziorvosát, aki az első vizsgálat­nál Öngyilkosságot állapított meg. Galey ki­hallgatása alkalmával elmondotta, hogy tisztá­ban volt azzal, hogy szerepe ez ügyben a leg­hálátlanabb lesz. Félt a családi botránytól s csak ezért állapított meg előszir öngyilkosságot. Benső meggyőződése az volt, hogy Egyedi nem önkezével vetett véget életének, ezt a tényt azon­ban egyelőre Htokban akarta tartani. Galey találta meg a véres újságpapírokat, amiket az­után elrejtett, de mindent, amit tett, jóhiszeműen tette s egyedül a szerencsétlen Egyedi-család érdekébei tette. tényét már kétségen kivül megállapították. Üsd agyon az öreget! Ettől függetlenül tovább kutatták Frohreich előéletét is és ebben a munkában ujabb szen­zációs adatok kerüllek napvilágra, amely sze­rint Frohreich már régen gondolt a gyilkos­ságra. Frohreich Ernőnek ugyanis most október 20-án kellett volna visszafizetni Bárczy Ernő számára 800,000 000 koronát készpénzben, vagy értékpapírban. Ma délelőtt jelentkezett a rendőrségen Frohreich titkára, aki érdekes vallomást tett. Eszerint abban az időben, ami­kor Frohreich nem tudta Bárczy követelését kiegyenlíteni, feltűnően ideges volt, napokig nem szólt egy szót sem. Mikor egy Ízben meg­kérdezte tőle, hogy honnan fog pénzt szerezni, bogy Bárczyt kifizesse, indulatosan azt mon­dotta:. — Üsd agyon az öreget, akkor mindjárt lesz pénz elég I A litkár vallomása szerint ezt fóltréfásan, idegesen mondia, mindamellett a rendőrsé­vallomást jegyzőkönyvbe gen a vallomást jegyzőkönyvbe vették, mert atra mutat, hogy Frohreich mégis foglalkozott , Egyedi halálának gondolatával, aminek bekö­Kedden délután tartolták meg a helyszíni 8ondl,iíó1 emlét, amelyen Kenyeres és Minnich pro- I szabadulhatott volna. A beismerő vallomás. m EtWArtH* ms. atakmt ki tettének vé£h.w£ar™mfc "IS ^W Sn kedvező alkalom. Elmondotta, lior^^/^JLXiiJ.5, 5ondo". de n« kínálkozott rá í* Bey«U Arthurt, aki az tf^ kivonszolta a moa«oz, USS&Sg" Frohreich összeesik. Erről az izgalmas vallatásról a késő éjszakai órákban még a következő részleteket jelentik: Forhreich láthatólag nyugodtan viselkedett és a csendőrszázados ama ki jelentéé ével kapcsolat­ban, hogy valószínűleg öngyilkos lett apósa, azt mondotta: — Természetes, hogy öngyilkos lett az apósom. EzutáH két óra hosszat a legnagyobb nyu­galommal beszéli a családtagok egymáshoz való viszonyáról. Vallomásának befejezése után hozzá­ugrott Posselt százados, elkapta Frohreich torkát is elszánt hangon rákiáltott: — Hát nem igy fojtotta meg maga az apósát? A jelenetnek döbbenetes hatása volt. A na­pokon át magára hagvott és az álmaílarságtől teljesen megtört ember összeroskadt és ugy kellett fellocsolni. Midőn magához tért, dr. Kun fordult hozzá és azt mondolti neki, bogy könnyítsen lelkiismeretén. — Mindent magamra vállalok, mert tn tet­tem — mondotta Frohreich sáptdtan és verej­tékezve. Elmondta, mini könyörgött apósának, hogy ne hagyj* nyomorogni a csaladját, az öreg azonban ridegen vissjautasiíoita. Erre ő#i *en­Í dégszobába ment és nem tudott aludni, de nem gondolt semmire. Éjféltájt viESzament apósához * és tovább könyörgött neki, hogy adjon pinzt Az öreg rongynak nevezte családját és hajtha­tatlan maradt, ö erre elvesztette az eszét, rá­vetette magát az öregre és megfojtotta. Azután összeesett. Megmutatja könyökét, amelyen még most is látszanak az esés következtében szen­vedett ülődések. Mikor magához tért, e1 vé­gezte az álakasitást és visszament szobájába. Azért nem akart eddig vallani, mert nem akarta családját ilyen szégyennek kitenni. Arra gon­dolt, ha sikerül a vád alól kibújni, akkor ön­gyilkos lesz, vagy kimegy Amerikába. Eiután felesége előtt is :lisméili vallomását. Alig hall­ható hangon mondta: ' — Én tettem, bocsásss meg, tudom, el fogsz hagyni, de irtetek tettem... A fiatal asszony halálsápadtan csak annyit mond: — Megbocsátok neked, mert a család már­tirja vagy. Díjazást kér a tanítóság. Szeged, október 14. (Saját tudósítónktól.) A hi­vatalos iskolai év már régen megkezdődött, azon­ban a nagyfontosságú iparostanonciskolák kapui még mindig zárva vannak, a több mint ezer főnyi, továbbtanulásra törvényileg kötelezett iparos­tanoncok előtt. A város fönhatósága alá tartozó tanonciskoláknak ugyanis már szeptember 10-én esedékessé vált az iskolai év megkezdése, mint erről már többször beszámolt a Szeged. A beirat­kozás is megtörtént rendesen, a növendékeket azonban szélnek eresztették azzal, hogy egyelőre nincs tanító, aki tanításukat elvállalná s várjanak türelemmel, mig értesítést kapnak. Ezer iparostanonc maradt iskolázás nélkül, anélkül, hogy az iskolaszék, mint illetékes hatóság bármit tett volna ez ügyben. Történt ugyanis — mint ismeretes —, hogy a szanálás következtében a város közigazgatási bi­zottsága kimondotta, hegy a községi tanítók heti 30 tanítási órára kötelezettek. A mindennapos iskola azonban átlagban csak 10—25 tani'ási órát ró rá egy tanítóra, aki igy a fölös órákban köte­les az iparostanonciskolákban tanítani. A bizott­ság apellált a tanítóság hazafias lelkületére és el­várta minden egyes tanítótól, hogy fölös óráikban díjmentesen tanítsanak az iparostanonciskoUkban. Az amúgy is sovány fizetésű tanítóság azonban nem érezte át ezt a figyelmeztetést, kereken meg­tagadta az iparostanoncok díjtalan tanítását. Ki­jelentették, hogy a vasárnapi templombajárás, a leventa-cktatások és a különböző társadalmi el­foglaltságok minden szabad idejüket igénybeve­szik és igy nem hajlandók tanítani az iparos­tanonciskolákban. A tanítóság fenti állásfoglalása természetesen kínosan érintette ar Illetékes köröket. A tanfelügyelőség véleménye szerint a tanítókat fegyelmüeg kell kötelezni a heti 30 cra betartá­sára és his/i, ! ogy a tanitói kar belátja a rende­let törvényes ereiét és minden külső kényszer nél­kül megkezdi a tanítást. A polgármester különben «z ügyben utasította az iskolaszéket, hogy a tanítást megtagadó taní­tót fegyelmi eljárás alá vonják, ugy hu-7 minden remény megvan arra. hogy a tanítóság kényszerí­tés nélkül tanítani fog heti 30 órában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom