Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)
1924-10-14 / 236. szám
4 «ZBOB D 1294 október 14. A kamara főtitkára az aktuális gazdasági kérdésekről. Szeged, október 13. (Saját tudósítónktól.) Tonelli Sándor kamarai főtitkár a mult hét folyamán hivatalos ügyekben Budapesten, Kalocsán és Baján e rt. A különböző hatóságoknál folytatott tárgyasairól következőket mondotta a Szeged tudósítójának : — Mult szerdán a kereskedelemügyi minisztériumban volt értekezlet Valkó Lajos miniszter személyes elnöklésével a kisipari hitel ügyében. Ez a kérdés, amely ma gazdasági életünknek egyik legfontosabb, mondhatni sarkalatos problémája, a kamarák többszöri sürgetésére került napirendre, amelyek a kereskedelemügyi miniszterhez intézett beadványaikban többször rámutattak, hogy a kisipar bajait elsősorban nem rendeletekkel kell megoldani, hanem lehetővé kell tenni a hitel nyújtása révén, hogy a kisiparos anyagot, szerszámot, gépet tudjon vásárolni, szóval dolgozni és termelni tudjon. Annál fontosabb most a kisipari hitelnek az Ugye, mert az összes iparfejlesztési célt szolgáló állami támogatások és segélyezések megszűntek és az iparosság teljesen a saját erejére van utalva. Az lOKSz-nak feladata volna ugyan, hogy a saját szövetkezetein kivül a kötelékébe nem tartozó iparosságot is hitellel támogassa, a szerdai értekezleten azonban maga Hadik János gróf, az IOKSz elnöke jelentette ki, hogy ezt a feladatot az IOKSz ellátni nem tudja. A szerdai értekezleten a miniszter azt a tervezetet mutatta be, melyet megbízásából a Pénzintézeti Központ a kötelékébe tartozó intézetek utján elsősorban termelői hitelt nyújtana a kisiparosoknak, olyformán, hogy leszámítolná az iparosok áruváltóit és adott esetekben a' hitelnyújtást megfelelő fedezetek mellett oly irányban is kiterjesztené, hogy az iparos saját elfogadványa alapján is vehessen hitelt igénybe. A kölcsön a jelenlegi jegybanki váltóleszámitolási kamatlábat figyelembe véve 24 és fél százalék évi kamatterhet jelentene, ami mindenesetre igen nagy könnyebbség volna a mai terhes kölcsönökkel szemben. Valószínű azonban, hogy még ez a kamatteher is a további tárgyalások során még csökkenni fog. Az értekezlet a bemutatott tervezetet a tárgyalás alapjául elfogadta, de különösen annak szükségességét hangsúlyozta, hogy minél előbb valóság legyen belőle. Voltak különböző javaslatok, hogy kik kaphassanak a kölcsönökből, ezeket a javaslatokat azonban az értekezlet elvetette, mert ilyen tekintetben nem lehet megkötni az anyagi felelősséget viselő pénzintézetek kezét. Hogy a tervezett hitelakció milyen keretek között lesz lebonyolítandó, az még nincs megállapítva, mert a Pénzintézeti Központ erre vonatkozólag még hozzávetőleges becslést sem tudott felállítani. Szintén a kereskedelemügyi minisztériumban Wimmer Fülöp kamarai elnök és Tonelli főtitkár résztvettek egy másik értekezleten is a kamarák pénzügyelnek rendezése ügyében. Ezen az értekezleten Wimmersperg Frigyes báró államtitkár elnökölt és a pénzügyminisztériumot Lukács Ödön miniszteri tanácsos képviselte. Az értekezleten teljes megállapodás jött létre, hogy a kamarák aranyköltségvetést készítenek és a kormány olyan illetékjövedelmet biztosit nekik, hogy működésüket ismét a háború előtti keretek között felvehetik. — Pénteken — folytatta Tonelli —, Magyary Géza államtitkár, Darvas Ferenc dr. gyógynövényirodai igazgató és Ráday Gyula dr. osztálytanácsos társaságában a földművelésügyi minisztérium kalocsai paprika-kisérleti telepét látogattam meg. Kalocsa a budapesti kamara területéhez tartozik ugyan, mégis örömmel fogadtam a telep megtekintésére a meghívást, mert igy alkalmam nyilt, hogy Szeged mellett Magyarország második nagy paprikatermelő gócpontját megismerjem. A látogatás annál érdekesebbnek Ígérkezett, mert a kalocsai telepet néhány esztendő óta dr. Obermayer Ernő fővegyész vezeti, aki Magyarország legképzettebb mezőgazdasági kémikusai közé tartozik és a paprikatermelés terén igen szép eiedményeket produkált. A kalocsai telep hetven kat. hold kiterjedésű, melyből hat hold van paprikával beültetve. A kísérleti telepen Obermayer csaknem kizárólag szegedi eredetű szelektált növényekkel dolgozik, melyeket azonban klsérletképen más fajtákkal házasít. A törekvése az, hogy egy korábban érő, egyenletes formájú, jól termő, kevés erezetű, enyhén csipős izü paprikát hozzon létre. Erre irányuló kísérletei nagyrészt már sikerültek, mert a telep száritóhelyiségeiben felfüggesztett füzérek paprikái meglepően egyformák. Az igy kitenyésztett paprika szedése mintegy tiz nappal hamarább kezdődött meg, mint a többi paprikáé. A telepen holdankint mintegy 16 mm. légszáraz paprika termett, mig a többi termelőknél a holdankinti átlagos termés nem haladta meg a tiz mázsát. Ma már Kalocsa környékén mindenütt a telep nemesitett szegedi magvait vásárolják illetve cserélik be. A telep másfél kiló tisztított közönséges magért ad egy kg. nemesitett paprikamagot. Szeged szempontjából igen nagy jelentősége van, hogy az utolsó évek folyamán Kalocsa mind erősebb versenyt fejt ki az édesnemes paprika előállítását illetőleg. Azelőtt a kalocsai malmok leginkább csak középminőségu árut állítottak elő, mióta azonban a termelök jobb magot kapnak és a feldolgozás is javul, Kalocsáról édesnemes áru is fokozódó mértékben kerül forgalomba. Négy év előtt a kalocsai paprikának 1 százalékát sem minősítették édesnemesnek, ma már a termelésnek egynegyed része édesnemes. Obermayer a számomra egy kis gyűjteményt állított össze a telepen termelt különböző paprikafajtákból. Közötte van a magyar paprika ősnövénye, egy alig gyüszünyi nagyságú, haragosvörös kis paprika, van egy négy centiméter hosszú, egészen vékony indiai csilli, egy arasznyi hosszú török paprika, egy ugyanolyan hosszú tengerentúli sárga paprika, egy füzérekben termő japán paprikafajta, néhány spanyol paprikafaj és egy teljesen fekete, exotikus paprika. A telepen ezeket a fajokat kísérleti célból minden képzelhető változatban házasítják. Baja és Szeged kapcsolata. — Kalocsáról Bajára mentem át — folytatta Tonelli főtitkár —, amely szintén a szegedi kamara területéhez tartozik, de a trianoni béke következtében elvesztette a kerület székhelyével való öszszeköttetését. Ott Vojnics Ferenc polgármesterrel, a kereskedők egyletével és az ipartestülettel folytattam tárgyalásokat. Baján augusztus folyamán adták át a forgalomnak a vasútállomás és a Dunapart közötti összekötő vonalat, amely nagyszerűen bevált, ugy hogy ennek kiegészítése gyanánt most a legkomolyabb formában felmerült egy rendes kikötő létesítésének a gondolata. A kamara felterjesztést fog intézni a kormányhoz egy bajai vámhivatal létesítése ügyében. Szeged szempontjába is fontos az az értesülésünk, hogy már nemcsak a szegedi és bajai, hanem a szabadkai érdekeltség is megmozdult, hogy Szabadkán át közvetlen összeköttetés létesíttessék Szeged és Bdja között. Ez irányban a tárgyalások szintén meg fognak indulni. Megemlítette a kamara főtitkára, hogy a különböző kormányhatóságok a legközelebb napirendre kerülő fontos ipari és kereskedelmi ügyek intézése körül nagy szerepet kívánnak juttatni a kamaráknak és ezért erősen ki kell építeni a kamarák szervezetét. Egy fiatal szegedi festő festette meg a veszprémi püspök portraitját. Szeged, október 13. (Saját tudósítónktól.) Csöndes, szinte néma világban élnek a szegedi festők, hiszen itt Velasquez-éknél is híresebb a szatymazi homok és száz Rembrandtnál hatalmasabb a buckái bor. Itt a magyar városok elsejében a képek hatalmas kiállítási termek helyett egy hotel kicsi halijába juthatnak csak el és néha még elkerülhetnek bizonyos boltok kirakataiba, nagyszerű nagyságú őszibarackok és valóban szépen szőtt szőnyegek közé. Hiszen itt elég „müvészetpártolás"-nak tartják, ha olykor egyetlen képet vesz a város saját pénzéből és műtermek építése helyett itt megelégszenek, ha egy városi bérház körül egymásnak rontanak a római vallás és Calvin János hívei. És mégis. Hiába kaszálják a rétet tavaszkor, — nyáron újra nő. Hiába tépdesik a mezőkön a margaréták szirmait, májusban a piain-airben uj margaréták érkeznek. És hiában hagyják a porok és a borok nagy, halálos városában szenvedni és hervadni a szegedi piktorokat, — idegen pátriák mozdulnak meg és melegen ráölelik a sziveikre. Amig Szegeden kirakatokban virulnak a vásznak hatalmas őszibarackok és sárgarépák között, addig idegen, más városok arannyal fonják be a szegedi piktort. A piktorok csöndes, szinte néma szegedi világában talán legcsöndesebben és legelvonultabban él egy fiatal jfestő : Balogh Margit. Világos, könnyed, szinte pasztell- portraitit még csak kevesen ismerik — és másfelől már babérok érkeznek. A műtermében jártunk, — műterem! — egy ebédlő, hol a falak és ajtók teli vannak vásznakkal és az ablak előtt, a kredenceken és a foteleken tul, a festőállvány áll. Szegedi műterem ! Most jött haza nemrég. Lassan és nem a hivatásos nyilatkozók határozottságával beszél: — A háború utolsó esztendejében kezdtem komolyan festeni tanulni. Budán Deák-Ébner műtermében mutatták nekem az első vonásokat, a királyi kastély alatt, a Várkert-Bazárban. Aztán Münchenben tanultam tovább, a kicsi Párisban. Később Berlin és Drezda következett, mindig uj irányok, uj mesterek, uj szisztémák. De egyetlen célért: megtanulni rajzolni és igazán rajzolni. — Az idén Páris következett, minden művészetek ragyogó fővárosa. Délutánonkint végigbujtam szinte elválhatatlanul a Louvre-t és a Luxemburgot, ahol egyetlen, teremben talán a világ legszebb szobrai vannak. És délelőtt — hónapokon át — tanulni jártam. Az Académia des Beaux Arts-ba inkább csak franciákat vesznek föl és ennek az akadémiának igen kevés haszna van a fiatal festőre. A legmerevebb tervek szerint kell mindenkinek tanulni és elmozdulni az akadémia szent hagyományaitól — lehetetlen. Ehelyett az Académie Julién-ekhez hasonlatos műterembe jártam, ahol kizárólagosan aktot rajzoltunk és festettünk. Acél itt is az volt, minden leszögezett irány nélkül, rajzolni tanulni. A festőnek ezt kell örökké és örökké tanulni. Soha nem elég. — Tanítottak Párisban és Németországban különbözőképen rajzolni, Drezdában szinte szoborszerüen, síkokba állítva minden testrészt és Párisban sokszor ráhelyezkedve az anatómia törvényeire és mégis kerek, egész vonalakkal. Végigcsináltam mindegyik iskolát és a sok városban végignéztem minden művészi irányt. A posztimpresszionistákét éppen ugy, mint az expresszionisták irányát. Határozott irányhoz nem kötöttem magam. Nem csináltam előre teóriákat és nem festek ezekre képet. Tisztán és szabadon akarok festeni határozott irány nélkül. Világosan, meleg, szelid színekkel és ahogyan látom a modellt. |Minden modellnél más hangulat is lehet. És a más hangulat: más látás, más szin, talán más forma is. Balogh Margit most végigmutat az ajtókon, hol a legújabb aktok vannak. Drezdai és párisi portrék egymás mellett. , Mintha két egészen más ember rajzolta volna. És a falon meleg, megfogó tónusu portrék, égő égi-kékek, szelid pirosak, aranysárgák. És finom ceruza-rajzok, mint a rézkarcok. Igy beszél aztán: — Rendszerint csak portraikat festek. Csak nagyon ritkán kap meg egy-egy tény, amit aztán a szabadban festek. A ragyogó Páris után nemrég Veszprémbe hivtak. Kaptam néhány megrendelést és egyszer egy meghívást. Rott Nándor veszpémi püspök valahol meglátta egyik portrémat és másnap kijelentette, hogy velem kívánja megfestetni életnagyságú képét a püspöki kastély galériája számára, ahol egymás mellett vannak a veszprémi püspökök arany keretben és sötét olajban —, csupa elismert és megérkezett híres festő müvei. — Két hétig ült a püspök a rezidenciában és két hét után sokan mondták, hogy ez a portrait egyik legsikerültebb munkám. Most itt dolgozom. Nyáron Itáliába szeretnék menni. Tanulni újra. És Balogh Margit szegedi fiatal festő két rajzát most fogadta el a zsűri a Műcsarnok őszi tárlatára, aki Szegeden legfeljebb a boltok kirakataiban állithatja ki vásznait, valóban nagyszerű őszibarackok és valóban hatalmas sárgarépák közé. Vér György. BRIILANS ékszerek. Ezüst evőszerek. Schaflhausen, Omega, Doxa gyártmányú zsebórák, készpénzért, valamint igen előnyös részletfizetésre is nagy választékban Fischer Testvérek 10. _ Telefon: 1065 és 1120. órés, ékszerészek SZEGED, Kárász-utca Ujízegeilei 100 Liliéi szép gyümölcsös 2 szoba, előszoba, konyha, kamra, verendás azonnal elfoglalható uj lakóházzal 55 millióért eladó. A vételár részletekben is fizethető. PETRIK HNTHL ingatlan forg. iroda, Attila-u. 7. Boliinsl Bank is MraMni l-l Telefon: 1494, 157, 1106, 451. Folyószámla Betétek heti és évi kamatozásra. Hitelek