Szeged, 1924. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1924-09-14 / 210. szám

1924 szeptember 14 SZEGED 11 Karinthy Frigyes. i. Ö ma a legkomolyabb magyar író. (Ezért érzi, hogy nehéz neki szatírát nem Imi.) Komolyan veszi a művészetet, akár az életet. Neki az irás vér és velő. Mert az agyával ís érez és a szivével is gondolkozik. Vagy talán mondjak ugy, ö az első magyar iró, aki mélyen és igazán átlátta, hogy itt nincsen dualizmus, hogy igaza van Wildenek, a valődi művész nrndig kritikus és — teszi hozzá Karinthy — a valődi művészet mindig egy neme a kritikának. Persze, a szó teremtő értelmében. Mivel ő ma a legkomolyabb magyar iró, csak természetes, hogy kinevez ék vicces embernek, mint ahogy a mii hazai kritika megállapítja egy Ady paródiáról, hogy az a legmélyebb Ady-versek egyike és Karinthy legkomolyabb könyvéről hallgat, zavartan hallgat. (Gyulai Pál, jöjjön el a te országod!) 2. Karinthy paródiákkal kezdte és ez a végzete lett neki. Ezek a paródiák volt k eddig a modern magyar irodalom legkomolyabb és legalaposabb kritikái. Ugy hatottak, ma még inkább ugy hatnak, mint tegnap, holnap még jobban, mint ma, akár egy tömeges szoborleleplezés. (A leleplezésen van a hangsúly.) Az ilyen bátor és tehetséges stikli után az írónak vagy kitekerik a nyakát, vagy pedig megállapítják róla, hogy ez a legény a csárdában! Karinthynak karriért hozott az Igy irtok ti és egyúttal ezután paródiát láttak abban is, amit tragikust komolysággal irt. (Pedig ő a paródiáit is tragikus komolysággal irta.) 3. Nem vetted észre, nyájas olvasó, jobban mondva, kritikus olvasó, hogy mennyire nem röghözkötött és hogy mennyire nem aszfalthozkötött ez az iró, aki pedig igazán magyar és pesti? A repülőgép az ő legkedvesebb és legalkalmasabb járműve, az aeroplán, amely ferdén mutatja a tájakat, a végielenség távolából, madártávlatból, szinte metafizikai magasságból és a jövő Karinthy igazi birodalma, a holnap reggele, amely biztosabb, mint a tegnap, amely elmúlt, mert a holnap jönni fog, a holnapot nem lehet kijátszani, a holnap ott szunynyad a mának méhében, övé az élet és a győzelem! Karinthy utrpista, mint korunk és minden korok legigazabb és legbölcsebb gondolkodói és vívódói, utópista, mert ő a nietzvschei értelmében vett jó európai, aki hisz a tudásban, améy üdvözi', hisz a gondolatban, amely megvált, hisz az igazságban, amely mindenható (ha ma még lehetetlennek is látszik) és hisz a kulturában, amely a homo sapienst emberré tette és hisz abban, hogy az ember egyszer valamikor majd. szolidáris lesz az emberrel l 4. Karinthyról nem lehet elmondani, amit Aristoteles formulázott Platón kétlábú tollatlan állatáról: ő nem zoon politikon. Nem. 0 antipolitikus. Mert igazán művész, mert valóban kritikus, mert utópista. 0 már régen tudta, amire a magyar irodalom legjobbjai is csak hosszú és keserves tapasztalások árán jöttek rá, hogy a leghelyesebb és legeredményesebb politika: irni, írni és írni. Gondolkozzál is dolgozzál I: ez az uj evangéliumi mondás van Karinthy minden műveinek homlokára írva. A genfi konferenciánál többet jelent egy jó könyv, amelyet csöndes magányban írtak. A létek dolgai a' fontosak, a lélek forradalma a világmegváltó, a lelket kell gyógyítani, hogy Európa, az emberiség beteg teste fölépüljön. Karinthy freudiBta, de éppen ugy descariesista, jpinozista, kantista és karinthysia is. A világ titkainak és a lélek mélységeinek csöndes búvára, amellett csöndes apostol is. A haladás híve, de nem a azaladásé. Ezért nem tömörült soha semmi tömörülésbe, amely máról holnapra akarta megváltoztatni a föld színét. Ó, a filozófus, mélységesen és fájdalmasan érzi, hogy minden tett igaztalanság. És tudja, hogy azért cselekedni kell l Königin. das Leben ist doch so schönl — mondja ő' Schiller hősével és fájdalmasan mosolyog hozzá. 5. Mindig azzal Jönnek elő a „barátai* és a „tisztelői", hogy miért nem ír valami nagyot, valami nagyon komolyat? Ö erre komoran mosolyog. Vagy mosolyogva elkomorodik. Egy kis könyviárat irt össze eddig, egy egész nagy életre valót, mint általában a „lustaságukról" híres magyar hók, mint Biódy Sándor, skit Karinthy is igen szeret és nagyrabecsűl. Egy kis könyviárat irt össze eddig Karinthy, aki mindössze harminchat esztendős és ebben a könyvtárban vin minden: regény és dráma, novella és vert, kroki és tanulmány, víg é* vérei, a bohózatcstól a tragikusig, sz aktuálistól az örökkévalóig. írói és emberi (ez egy) hajlandósága mindenkor erősen vonzotta a végletes lelki élmények és állapotok felé. Az örülfség Ingerelte fantáziáját és érzését, mint az állatok királya az oroszlánszeliditőét. Pedig a lelke, a szelleme, egész lénye — egészség, ö a valódi bon sens irodalmunkban. A tiszta ész, amely kritiKát gyakorol örökké. Az előbbi hasonlatom sántít. Inkább talán ugy érdekli öt az őiüíet, mint az elmeorvost. Móta a világ megörült és a mi kis tilágunk még külön, nagyon sok Smith főbiztos résztvesz a pesti tőzsde szanálási munkájában dolga van Karinthynak. Ugy jár, kél a polilika, élet, irodalom, művészet berkeiben, mint Cbatcot a poüklínikán. Kevés tanársegédje van és napvon sok gyógyíthatatlan betege. De ő biaik. 0 oívcs és humanista. (És humorista.) 6. A versei, ez külön fejezet. 1924-ben eddig tőle olvastam a legmélyebb hangú, Irgerőiebb kízengésü, legigazabb hú ú uj verseket. Férjtlíra. (Magyar Stríndberg — mondaná Harmincad Lajos.) Végre ismét egy költő, akinek van mondanivalója. Es aki el tudja mondani a magáét. És kölfő, költő, költő. A verskulfuráról beszélt nekem tegnap, bitlel éa áhítattal, a versről, amely szent éa amelyet hirdetni kell, mint az igét hirdették az apostolok. Egy Heine-verset idézett és hozzátette halkan: — Valljuk meg, nagy kölíö volt. Karinthyiól ís ezt fogja vallani a bálás utókor, amelyet, remélem, mindketten meg fogunk még érni. Juhász Gyula. Budapest, szeptember 13. Smith népszövetségi főbiztos ma délelőtt még Genfben tárgyal és ma este utazik vissza Budapestre. HétfCn reggel fél 7-kor érkezik vissza a magyar fővárosba és még a jövő bét elején hozzáfog a Magyarország szanálásáról szóló negyedik jelentésének elkészítéséhez. A jövő héten részt vesz a főbiztos a budapesti tőzsde szanálására megindult tárgyalásokon és Bud miniszterrel együtt kidolgozza a megindítandó intézkedések tervét, illetve a bankok vezetőinek utmutafásokat ad a szűkségesnek mutatkozó intézkedések ügyében. A genfi konferencia. Vita a kémiai hadviselésről. Genf. szeptember 13. A Nemzetek Szövetsége közgyűlésének mai folytatólagos tárgyalása során igen érdekes vita indult meg az úgynevezett kémiai hadviselésről. Érintette ezt a kérdést a plénum előtt mondott beszédében gróf Apponyi Albert is, akinek különösen az a kijelentése keltett nagy figyelmet, hogy Magyarországnak nem engedik meg a gázvédő eszközök gyártását, holott a legtöbb állomban javában gyártják a mérgező gázokat A leszerelési bizottság eőtí igen érdekes adatokat mondott erre vonatkozólag Tánczos Gábor altábornagy, aki részletesen ismertette, hogy egyes államokban milyen nagyszabású tevékenység fo yik a mérges gázok gyártásának kifejlesztése és tökéletesítése érdekében. Táncos altábornagy kiemelte, hogy szerencsére a mérgező gázok tökéletesedésével párhuzamosan halad a védőeszközök tökéletesedése is. A védekezés azonban csak akkor lehet hatályos, ha ezeknek az eszközöknek használatától senkit sem zárnak el és azt idejében megszokhatja a lakosság. Megújította azt a javaslatát, amelyet már a mult évben előterjesztett és amely annak idején e fogadásra nem talált, hogy t. i. tegyék lenetővé a világ minden országának a védőes? közök használatát. Javasolta, hogy a kfzgyülés kérje fel az egyes kormányok közreműködését a bizottságnak a kérdésre vonatkozó munkásságához. A Kolban-blzottsőg sok hivatalnoka. Genf, szepfember 13. A negyedik főbizottságnak a nemzetek szövetsége költségve'ése tárgyalása során Tánczos Gábor tábornok a magyer küldöttség nevében arra kérte a főtitkárságot, hogy adjon felvilágosítást arra vonatkozólag, hogy mire való a Kolban vezetése alatt álló kisebbségi ügyosztályban a nagyszámú hivatalnok. Miután ezen ügyosztály a kisebbségi kérdésről semmiféle speciális tanulmányt nem folytatolt. Tanács felszólalása után Kolban hosszasabban magyarázkodott és védte az ügyosztály munkásságát. A bizoltságban dr. Bárányi Zoltán azt kérle, hogy a közgazdasági és pénzügyi osztályban fdveendő két uj állás egyikét magyar embernek adják, mivel magyar ember még nincs a főtitkárság személyzetében. A fegyverkezés korlátozása, Cenf, szeptember 13. A Nemzetek Szövetségének közgyűlése megbizta a fegyverkezés korlátozásával foglalkozó bizottságot, hogy a kormányoknak garacciatervezefre adott válaszai mellett vizsgálja meg azokat az ujabb tervezeleket is, amelyek a fegyverkezés korlátozásának és a kölcsönös katonai támadásnak kérdésében érkeztek be a bizottsághoz. Ilyen tervet dolgozott ki az ujzeelandi Hyde is. E terv értelmében nemzetközi konferencián kellene meghatározni a tagállamok fegyverkezésének általános csökkentését. A Nemzetek Szövetségének meg kellene szabnia azt is, hogy sz egyes államok mekkora hadifelszereléssel rendelkezhetnek. A terv legérdekesebb pontja az, amely egy tábornokokból, tengernagyokból és tudósokból álló legfelsőbb vezérkar létesítéséről szól. Ez a vezérkar parancsnokolna a nemzetek szövetségének szolgálatában lévő haderők felett és az eshetőségeket számbavéve, hadműveleti terveket dolgoznak ki. A haderőkhöz tartoznának a tagállamok egyesített csapatai. Háború esetén elsősorban azoknak az államoknak kellene fellépni a békét megbontó ország ellen, amelyek legközelebb esnek hozzá. A tervezet értelmében a tagállamoknak nem szabad I külön szövetségeket kötniök, miután ez a há! borút megelőző idők veszedelmes szövetség I rendszerére vezetne. A tisztviselői szorzószám állandó marad. Budapest, szeptember 13. Korányi Frigyes pémügymmiszfer az ország gazdasági problémájáról Genfben legutóbb tett nyilatkozatában rámutatott arr?, hogy az összes függőkérdések közölt a békekortna szorzószámának megállapítása a legnehezebb. A Népszövetségben elhangzott nyilatkozat természetesen élénk visszhangot kellett a lisztviselőtársedalomban. A KANSz vezetőségénél ezzel kapcsolatban a köi vetkezőket mondották munkatársunknak: — A pénzügyi kormányzat nem járult hozzá sem az index emeléséhez, sem leszállításához. Hivatalos helyen azzal érvelnek, hogy az index felemelése, vagy leszállítása csak akkor lesz aktuális, ha a korona a font békebeli paritását eléri, vagyis, amikor az osztrák koronával egyenlő értékű lesz. Ez azt jelenti, hogy a 17.000-es szorzószám még sokáig változatlanul érvényben marad, de 1925 január l-ig semmiesetre sem jog megváltozni.