Szeged, 1924. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1924-09-27 / 222. szám

ggygi iiáw én 2000 IwiHina JUll HU hnH Uca L (M­n|MMJUH«d* UtM kivtteltvel MiadW *gr»» iiAa ára 2000 l liMisattsi ánfti lo Mybea 40000, Bada­KIM U IkWll W. S •lrűetttl tnk i Ptlluutbaal mm. 400, egy hasábon' 800 másté) haiábon 1200. SzOve* kOiI 15 uizalékkal drágábB Apróhirdetés 10 uOig 0001 kot, SxOvegkOztI köziem*, nyék toronként 6000 kotooa. Csalid! értesítés 45000 kor V, évfolyam. Szeged, 1924 szeptember 27, SZOMBAT. 222-ik szám. Jog, igazság. A csongrádi bombamerénylet vádlottjait fal­mentetlék. Még nem tudjuk pontosan milyen, minden partokon zuhatagosan túláradó lelke­sedéssel vették tudomásul az Ítéletet a faj­védők, de már az itélet előtt voltak régi prófé­ciáknál jóval bizonyosabb birlaptudósitások arról, hogy fajvédő sziveknek virágos hajnaluk fakad. Ezekből a tudósításokból tudjuk, hogy az iiélet kihirdetésekor versenyuszás lesz az Örömmámorban s hogy a fölmentett vádlottakra ugy záporoz majd a virágeső, mint ahogy mese­beli hCsökre mindig illett, ha diadaltól sugá­rozva jöttek haza a veszedelmekből. Ntgy diadallal tértek vissza a hősök a zsi­dóknak a kereszténység elleni hadjáratából, ahogy védőik a csongrádi bombapört oly ha­tásosan nevezték. Jogilag diadalmasan. Mert mint a fajvédő sajtó legsúlyosabbnak elismert újságja irja, Ulain védő szóval sem mondta ár­tatlanoknak a vádlottakat, de szinte páratlan jogászi tudással fente élesre azt a jogi érvet, hogy „az elmondott vallomások alapján a biró, ha nyugodtan akar hazatérni családja körébe, nem hozhat marasztaló Ítéletet". A jelen volt fajvédő hallgatóság — amely mint elnöki lendre­utasitásból megállapítható — színházban érezte inagát, kitörő tetszéssel fogadta a védő beszé­dét es ugy tapsolt és tüntetett a védő mellett, mint ahogy a szive szerint való színművész mellett tűmet a szinház közönsége, amely lélek­ben, érzésben szinte együtt játszik azzal a művésszel. Minden iga*i, tisztelni való biró az öt kon­tinensen — nyugodtan akar hazatérni családja körébe. £> az elhangzott vallorráiok alapján, ha a hivatalos tanuk vallomásától eltekintünk, csakugyan az derül ki, hogy a vádlottakat bántalmazták, kínozták, gyötörték a nyomozás alatt, tehát kényszerből vallhaltak. A szolnoki birák törvény alapján, legtisztább meggyőződé­sük szerint ítéltek, ahhoz a legkisebb kétség sem fér. S a szolnoki törvényszék elnöke, ha az egyik fajvédő lap igazat ir, melegen gratu­lált Ulain védőnek kiváló Jogászi érveléséhez, bizonyára szintén szive szerint. S Ulain védőnek az a jogi érve sem utolsó, sőt megnyugtató voltában szinte tullojálls, hogy a bombamerényletet, — habár a vádlottak ár­tatlanok — a valóságban valakik mégis elkö­vették és „bizonyos, hogy a bombát nem zsi­dók dobták S nem kevésbé kitűnő jogi érv lehet az a védői állítás, hogy a csongrádi merénylet pöre „a zsidóság támadása a kereszténység ellen". Ez azért kitűnő jogi érv, mert cáfolhatatlan igazság, hogy agyonbombázott csongrádi zsidók hozzátartozói vádlók több „keresztény érzület­ből" bombázó „keresztény fajvédő" ellen, sőt mert az egész faj kifogásolni valónak meri tartani, vádat, szót mer emelni az ellen, hogy az akaratuk, megkérdeztetésük nélkül fajbéliek­nek született fajbelieket szabadon bombáz­hassák. Jogilag, lehet, igazuk van a védőknek, mi Bem vitatjuk. Jogilag, kétségtelenül az volna a legjogosabb, ha az igazsag kitapogatása, a rendőri, csendőri vallatás, nyomozás közben nem bunkóval, nem a vádlott testén tapogatnák a* igazságot. Jogilag — mondjuk —, mi mond­juk s például nem a szolnoki ügyéiz, nem a vallomásukra esküt tett hivatali tekintélyek mondják — minden, minden rendben van. £íbány csongrádi zsidót is lebombáztak más­nol lebombázott zsidók után, de az ébredöileg »o*at gúnyolt jogrend teljes. Hanem bál mi *an ax igazsággal s mi van az emberséggel ? , A fajvédők a csongrádi pörben diadalmas­*°dtak és tombolnak a diadaltól. Hiszen nem cr'e utói az igazságszolgáltatás keze azt az •oyan valakit", aki Ulain szerint azért dob­a bombát, mert „a szent estén mu!alo­— • _ ? • 0 m mm bizonyítékok miatt mentettek fel a csongrádi vádlottakat tU]?í? «ya"uokokat és egyben alibiigazolásokat állapított me* * hir^L Értéktelenek a rendőrségi és vizsgálóbírói vallomásoké kíügyéfz f.lebbez,"' ünneplik a vádlottakat (A Szeged tudósiiójátöl.) A Szeged rend­kívüli kiadása pénteken délután még öt óra előtt rendkivüli kiadásban jelentette, hogy a uolnoki törvényszék fölmentette a? összes vád­lottakat a csongrádi bombamerénylet bünpöré­ben. Félnégy óra után hirdette ki Fuchs elnök Szolnokon az ítéletet és Sieged egész közön­ségét a Szeged rendkivüli kiadása értesítette először erről az Ítéletről még öt óra e|őtt. Az utcán csoportokba verődve olvasták és tárgyal­ták a legnagyobb meglepetés hangján ezt az Ítéletet, amely szerint Simkót, Bölönyjt, a két Piroskát, Fülöpöt és a két Ságit a Btk. 326-ik § 2-ik szakasza alapján fölmentették. A Szeged most az Ítélethirdetésről és az indokolásról a következő részleteket jelenti: Mikor az elnök a felmentést kihirdette, valaki a teremben éljent kiáltott, mire az illetőt a teremből kivezették. Az elnök ezután az incidens után foly­tatta az ité'et kihirdetését. A bíróság elrendeli a letartóztatásban lévő Simkó, Bölönyi és Fülöp azonnali szabadlábra helyezését. A perköltséget az állam terhére rója. Dr. Széchenyi István véaődiját 70 millió koroná­ban állapítja meg. Értéktelen vallomások. Ezután az itélet indokolását ismertette az elnök. | A kapszli és a büzbomba megtalálását a vád • terhelő bizonyítéknak mondotta. A bíróság ezt ! bizonyítéknak nem fogadhatta el. | Ami a nyomozást iljeti, az egész nyomozati anyagot a bünper elbírálása szempontjából, mint bizonyítékot és a nyomozás alatt történt beismerő vallomásokat a biróság értéktelennek tekinti. A nyomozás alatt olyan dolgok történtek, melyek nyugtalanítók. Megállapittatott, hogy Sági János, aki a nyomozás szerint az első adatot szolgál­tatta arra, hogy erélyesen folytassák a nyomo­zást, testi bántalmazásban részesült. Mégnagyobb mértékben nyert bptyzonyitást, hogy Bölönyi 3 nyomozás rendjén súlyos bántalmazásokban ré­szesült. Tanuk bizonyítják, hogy mikor a vádlot­takat átszállították Szegedre, rajtuk verés nyomai voltak láthatók. Ezután az indokolás Diószeghy miniszteri taná­csos vallomására utal, amelyben kifejezetten mondta, hogy utasítást adott, hogy minden esz­közzel érjenek el eredményt. A megdöbbentően perrendellenes nyomozás nem lehet marasztaló itélet alapja. A biróság bizonyítottnak látja, hogy a vádlotta­kat 2—3 napi nyomozás után egész éjjel hallgat­ták ki és csak akkor tették beismerő vallomásai­kat. Kétségtelen, hogy a vádlottak súlyosan ki vol­tak fáradva. A vizsgálóbíró indokolása nem helytálló. Az indokolás kitér a szegedi vizsgálóbíró előtt tett vallomásokra is. Ezeket a vallomásokat a vád­lottak visszavonták és azzal védekeztek, hogy a vizsgálóbíró előtt elóször azért tettek beismerő vallomást, mert a detektívek megfenyegették őket Ujabb bántalmazással. A vádlottak feitolyamodá­saikban állandóan ártatlanságukat hangoztatták és a vizsgálóbíró is elismpri, hogy több ízben jelent­keztek vallomásaik visszavonására. A vizsgálóbíró azon a cimen odázta el ennek jegyzőkönyvbe vé­telét, hogy részint mással volt elfoglalva, részint az iratok a Táblán voltak. A vizsgálóbírónak ez az indokolása nem helytálló. Mindezek azt mutatják, hogy a vádlottak nem voltak abban a helyzetben, nogy szabad vallo­mást tehessenek. Súlyos gyanuokok merültek fel a vádlottak ellen ... , , , „ • — minden Bölönyire vonatkozólag, akire nézve érdek­telen tanuk bizonyították, hogy már 11 órakor a lakásán volt. Fülöp ellen sem merült fel semmi adat, hogy a bomba átadásának jeleneténél közreműködött volna. Piroska Györgyre vonatkozólag Barna Henrik és Barna Piroska tett valtomást. Az ő vallomásukat a biróság nem találta szavahihetőnek. Piroska János egyáltalán nem tett beismerő vallomást. Ó volt az, aki testi bántalmazásban nem részesült és ő volt az egyetlen, aki nem is­merte be a bünrészességet. Ebből következik, hogy a többi vádlott azért tett beismerő vallomást, mert megverték. Ságy János és Ságy Rókus ellen nincs bizo­nyíték. Súlyos gyanuokok — még egyszer. A kir. törvényszék — ezzel végződik az indoko­lás — nem látta megnyugtatóan bizonyítottnak, hogy a vádlottak voltak a tettesek, ezért felmentő ítéletnek volt helye. Kétségtelen, hogy súlyos gyanuokok merültek fel ellenük, de a bíróság csak bizonyítékok alapján ítél. A biróság a vizsgálati anyagot sem tartotta meg­bízható bizonyítéknak a vádlottak bűnösségére. A büzbombát nem tették vád tárgyává, tehát ha iga­zolva volna is, hogy a büzbombát elkészítették és be akarták hajítani a december 1-i bálra, ebből nem lehet következtetni arra, hogy a december 26-iki gránátot is ők dobták be. Kétségtelen, hogy súlyos gyanuokok merültek fel a vádlottak ellen, azonban ezeket a vád nem bi­zonyította be. Bírói gyakorlat az, hogy a vádlottak beismerése is csak akkor szolgálhat alapul a bűnösség meg­állapítása mellett, ha ezt egyéb adatok is bizonyít­ják. A vádlottak bűnösségét akkor sem találta volna a biróság megállapíthatónak, ha a vádlottak mit sem bizonyíthattak volna. Alibik. Simkóra vonatkozólag beigazolást nyert, hogy 12 óra előtt a szállodától 2 km.-re levő tanyán telje­sen ittas állapotban volt. Ez esetben kizárt dolog, hogy 12 órakor bedobhatta volna a bombát. Két­ségtelen beigazolást nyert, hogy Simkó a bombát nem is tudta volna bedobni. Ugyancsak megdől Az ügyész Borsos József kir. ügyész a felmentő itélet ellen t a BPT. 383. §. 1. bekezdése alapján felebbezést jelent be. Egyben kéri az ügy fontosságára való tekintettel, hogy a biróság tartsa fenn a három letartóztatásban lévő vádlottnak vizsgálati fogságát j a Tábla Ítéletének meghozataláig. Dr. Szécsenyi István védő megnyugvással tudo­másul veszi a biróság ítéletét. De tiltakozik az ellen, hogy a felmentett vádlottak vizsgálati fog- I ságát meghosszabbítsák. Dr. Ulain Ferenc védő ugyancsak teljes tiszte- ' felebbez. lettel veszi tudomásul az ítéletet. Elnök ezután a vádlottakhoz fordul, akik fel­emelkednek helyükről és kijelentik, hogy az ítéle­tet tudomásul veszik. Az elnök ezután kihirdeti, hogy a biróság a vádlottak szabadlábra helyezéséről szóló végzést fenntartja. Az ügyész ez ellen feliolyamodást jelent be. Elnök végül kijelentette, hogy az iratokat a Táblához terjeszti fel. Ezzel a tárgyalást bezárták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom