Szeged, 1924. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1924-09-25 / 219. szám

a»««» jtli MlhrwHrici L(№ naikMtni iniiBen.) T«i«oo IHU.aimil' •• MM M«ttal«ral •iodcB tM ár« 2000 toH«toMaI íiüi Egy I halyben 40000, tattál h vidikra 45001 fest. SZEGED •irdetéit árak i Fé) hasábon | mm. 400, egy hasábon 800 mái léi hasábon 1200. Sz0ng< közt U százalékkal drágább Apróhirdetés 10 szóig 0001 kor. SzOvegkOzti köziemé, nyék soronként 6000 korona. Családi értesítés 45000 kor. V. évfolyam. Szeged, 1924 szeptember 25, CSÜTÖRTÖK. 219-ik szám. Városfejlesztés. Szeged város (örvényhalósági bizottságának mai közgyűlésén egy adott esetből kifolyólag olyan kérdések kerültek szóba, amelyek belevágnak a város jövendő fejlődésének legfontosabb problémáiba. A tanács — helyesebben a tanácsot teljes egészében képviselő, helyettesitö és abszorbeáló polgármester — téglajárdát, kutat és világitást akar adni a tépéi kapun lul, a földből kinőtt Somogyi-telep lakosságának. A közgyűlés, miután a polgármester nem tartotta elégségesnek az előadó helyettes tanácsnok magyarázatát és maga is felsorakoztatta érveit, a hivatalos javaslatot fogadta el. A döntő körülmény a közgyűlés állásfoglalásában valószínűleg az volt, hogy amit a Somogyitelep kap, ugy se kerül semmibe. Legalább is a polgármester magyarázatának az volt a lényege, hogy azok a lakosok, akik a városi életnek ezeket az első attribútumait kérelmezték, tartoznak mindent az utolsó fillérig megfizetni. Kétségtelennek tartjuk, hogy a bizottsági tagoknak nagy többsége még a polgármesteri magyarázatok után is erős dilemmában volt, hogy helyesen cielekszik-e, mikor a tanácsi javaslat mellett adja le a szavazatát. VolUk, akiket a legkevésbé sem győzött meg a polgármesternek az érvelése, de vele szavaztak, egyszerűen azérl, mert a Somogyi-telep már megvan és a telepnek bárometetötszáz lakosát nem büntethetik meg azért, mert maga a város helytelen városfejlesztési politikát folytat. Háromezerötszáz embert, ha már megtelepedett, embertelenség volna eltiltani, hogy járható utja, vize és világítása legyen. Egy ekkora telepet a vátos közvetlen szomszédaágában nem lehet í meghagyni viz nélkül, mert a tifusztanya képzésének a felelősségét vállalja magára az, aki igy cselekszik. Körülbelül ezek a szempontok eshettek az efljyes bizoltsági tagoknál döntő súllyal a latt r mikor megszavazták a város vadhajtásának a kérését. Ugyanakkor azonban sokaknál felmerülhetett a kérdés, hogy kellett-e tulajdonképen idáig jutnunk és szükséges volt-e a közgyűlést abba a kényszerhelyzetbe hozni, hogy határozatot hozzon Szegednek városi jellege ellen. Sajnos, mi még a polgármester felvilágosításai és a közgyűlés határozata után sem tekinthetjük az ilyen telepeket, családi otthonokat, tisztviselő és altiszti koloniákat egyebeknek a vátosi élet vadhajtásainál és a polgármester érvelése után is fenn kell tartanunk azt a meggyőződésünket, hogy ezek a telepek még sokba, nagyon sokba fognak kerülni a városnak. Lehet, hogy a telepesek azt, amit a város most előlegez nekik, megfizetik. Különben is az egész összeg bagatell, alig másfél milliárdot. Ennél a város már sokkal többet ajándékozott a bérlőinek. De ha megfizetik is ezt a másfél milliárdot, vájjon be van-e akkor fejezve a Somogyi-telepnek a dolga? Nem akkor következnek-e majd az igazi kiadások? Nem akkor jönnek majd ezek a lakók az igazi és jogos igényeikkel, mikor közigazgatási intézményeket, templomot, isko'át, sőt talán kultúrpalotát követelnek maguk és gyermekeik számára ? Vájjon akkor mit fog cselekedni a város? El fogja őket egyszerűen utasítani kívánságaikkal, vagy pedig a majdani Somogyi Szilveszter meg fogja magyarázni a közgyűlésnek: ,Emberek, mi voltunk az okai, hogy ez a telep létrejött, mi nyultunk a hónuk alá azoknak a szegény embereknek, akik a tápéi kapun kivül akartak építkezni. Ha tudjuk, bogy mi a becsület, adjunk nekik templomot, meg iskolát, hogy a gyerekek télvíz idején ne járjanak be olyan istentelen messziről a városba." A városfejlesztési politikának az a titka, hogy nemcsak a mai nappal számol, hanem a jövőbb is tekint. Ennek a jövőnek a perspektívájában ezek a telepek, amelyeknek a dolgán — sajnos, ma már nem igen lehet váttoztatni, igen drága gyermekei lesznek a városnak. Ennek a jövőnek a megvilágításában nem állhat meg a polgármesternek az az érve, hogy van ugyan sok üres felek a városban, de aranyhegyeket kérnek értük a tulajdonosok és azokon szegény ember nem építkezhet. Telke van elég magának a városnak is és ha a város akkor megkezdte volna az építkezési, mikor sz első kísérletek törtértek ezeknek a telepeknek a létesítésére, nem kényszerült volna többéi er ember a körtöltésen kivül megtelepedni, nem volna a maihoz hasonló lakásínség, nem is beszélve arról, hogy kenyere lelt volna egész sereg iparágnak, amely éveken át a legkeservesebb küzdelmet folytatta fennmaradásáéit. A város egész sor értékes objektumnak lett volna a tulajdenosa és végeredményben ezek talán kevesebbe kerültek volna, mint amit a falusi vadvirágok meg fognak emészteni. A rekrimináciéknak azonban nincs sok értelműk. De a jövő szempontjából le kell szögeznünk azt, amit már nagyon sokszor megirtunk, hogy Szeged városi jellegének a legfőbb baja a kiterjedése. Már a királyi biztosság ugy szabta ki a váróinak a méreteit, hogy hossiu évtizedek fejlődéaenek elegendő leret biztosition. Ezeken a kereteken fölöaleger, veszedelmes és káros tágítani. Elég feladata városnak még ma is, ha idebent akarja az utcákat tendben tartani, csatornázni, világítani és közművekkel ellátni. Minden, ami ezen a kereten kivül történik, lefokozása Szeged városi jellegének. Fagyöngy, amely lehet nagyon szép poéták, vagy lírai hajlandóságú közigazgatási tisztviselők számára, de alipjában véve elszívja a városnak az életnedveit. Majd eljön az ideje, hogy tudatos politikával kimeniünk a körtöltésen tui fekvő rétekre, mezőkre és szántóföldekre. De ez az idő akkor következik be, ha idebent a kereteket betöltöttük. Addig azonban még a magánosoknak, aőt a városnak is nrgyon, de nagyon sok házat kell építeni a falakon belül. Hála Istennek, hely az van elég. A körtöltésen belül annyi az üres telek, lebontásra megérett vityilló, sőt kukoricaés ptprikaföld, hogy szükség esetén a helyükön még három Szegedet kényelmesen el lehetne az, hogy lélekszámához képest túlságosan nagy I helyezni, WWWWW^WWWWW» MMMAMAMAMAMAMAMMAMAMAMMAAMMAMMMMMIMMMMMMMMf Herriot menekülése a gyilkos golyótól. Páris, szeptember 24. A rendőrség kihallgatta Penjean asszonyt, aki a tegnapi minisztertanács vége felé a kastély elölt álió őrségnek töltött revolvert adott át azzal, hegy le akarta lőni Herriot miniszterelnököt, de nem volt elég bátorsága a merénylet végrehajtására. A kihallgatás során bebizonyosodott, hegy az asszony nem épelméjű. A merényletre azért szánta rá magát, mert Herriot kormányrajutása „sértette az ö egyéni érdekeit". Az asszony elmondta még, hogy egyszer már Lyonba is leutazott 8 agyon akarta lőni a miniszterelnököt, de amikor Herriot elhaladt mellette, meglepődve látta, milyen csinos ember s milyen jó arca van, amire azután elállt tervétől. Meggyilkolták a Budapest, szeptember 24. A londoni Daily J meggyilkolták. A budapesti bolgár követségnek News teljes fentartással azt a belgrádi hírt közű, I nincs értesülése az állítólagos merényletről, hogy Boris bolgár királyt szófiai palotájában I MMMWMl»'«« n 0 Klebelsberg a népoktatás reformjáról. Budapest, szeptember 24. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter a népoktatás korszerű reformjáról a következőket mondotta: — A kulturpolitikusokat és pedagógusokat most az a demokratikus gondolat foglalkoztatja, hogy mi módon, milyen iskolatipusok felállításával lehetne biztosítani azt, hogy a népiskolákban kiválónak bizonyult gyermekek a hagyományos középisko'ák látogatása nélkül bejuthassanak a főiskolákra. A mindennapos népiskoláinkat nekünk is fel kell emelni hatról nyolc osztályra, mert a jelenlegi hat évfolyam alatt nem lehet a gyermekeknek azokat az ismereteket elsajátítani, amelyekre az életben, már csak a gazdasági érvényesülés szempontjából is, okvetlenül szükségük van. MMMMMMMWMMÍ^^ A közgyűlés kilencmilliárd koronát szavazott meg az uj bérházak épitésére. Csütörtökön folytatják a szeptemberi közgyűlést. Szegeá, szeptember 24. (Saját tudósítónktól.) Nyolcvanhat pont szerepelt a szeptemberi közgyűlés tárgysorozatán, a kéthónapi nyári szünet alatt alaposan összegyűltek az elintézésre váró ügyek. A tárgysorozat temérdek pontja között az egyik-másik súlyosabb jelentőség!), de azért az érdeklődét, tekintettel a kései kánikulára, közel sem volt oly nagy, mint amilyent várni lehetett volna. Pedig az indítványok között szerepelt az általános kereseti adó kivetésének ügye is, ami közvetlenül érint minden adóköteles polgárt. A város közönségének képviselőtestülete ismét tanúbizonyságot tett ősi közömbösségéről és arról, hogy mar régen nem képviseli a város polgárságát. Igaz ugyan, bogy a hosszú tárgysorozatból & közgyűlés elnyulására leheléit következtetni és igy nagy volt a valószínűség, hogy a kereseti adó ügye csak csütörtökön kerülhet sorra, de ez, ha igy is történt, mégis csak feltevés volt és könnyen megeshetett volna, hogy már szerdán sor kerül rá. A polgármester félőt felé nyitotta meg a közgyűlést. Dr. Pávó Ferenc a polgármesteri jelentést olvassa fel. A jelentést hozzászólás nélkül tudomásul vette. Következtek a tanácsi előterjesztések. Dr. Ördögh Lajos tb. tanácsnok a két uj bérház ügyét terjeszti a közgyűlés elé azzal, hogy a kilencmilliárdos építési költség fedezetére a tanyai báztelkek eladási árát és a költségvetésben előírandó 300 ezer aranykoronát jelölje meg fedezetűi. A tanács javaslatát a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. fk Somogyi-telep játdával és vízzel való ellátásának ügye következett. Ördögh tanácsnok ismerteti a telep lakosságának beadványát, majd javasolja, hogy a város készítsen gyalogjárdát és megfelelő árI

i tézi kutat — kifolyókkal. Hajlandók minden költséget megfizetni, csak a város előlegezze. A járdaépítésre szavazzon meg egymilliárd ko-