Szeged, 1924. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1924-09-19 / 214. szám

1924 szeptember 16. SZEOE D 435 Balkáni romantika. Szeged, szeptember 18 (Saját tudósítónktól.) Szerbiában szokatlan, azt lehet mondani, hogy csodálatos dolog történik: kezd k üldözni a panamákat. A Balkánnak mindig korrupt bire volt s inkább vicc'apoknak adott témát, mert az volt a vélemény, hogy komolyan segiteni rajta ugy sem lehet. Mikszáth Kálmánnak van egy klasszikus novellája, Grisics hitelbe vesz bort, ez még Milos fejedelem idejében játszik, szintén panamatörlénet, de az a legnevezete­sebb benne, hogy ¡e van fordítva szerb nyelvre és odalenn rendkívül népszerű olvasmány. Heltai Jenő két ragyogó regényt is irt, balkáni trónkövetelő svájci hoteléletét, majd otthoni keserves pénzszerzési kalandjait rajzolva, eze­ket a regényeket is lefordították minden nyelvre, nem beszélve Ambrus Zoltán mély szatiráju novelláiról, amelyek ugyancsak ebben a téma­körben mozognak. Most aztán az történik, hojy nyilatkozik az egyik szerb miniszter s leleplezi elődjének min­den panamáját. Nyilatkozik a másik, napvilágra hoz számtalan visszaélést, gazságot, megvesz­tegetést, sikkasztást, födekkel való manipulá­ciót. Egymásu án derül ki, hogy miféle illeték­telen csavargók surrantak be hamis jogcímeken a földreform hatalmas büz-csaornájába, hará­csolva a zavarosban. Megszámoltatnak minden közhivatalnokot, hogy mije volt hivatalbalépése előtt, mije van most, hol szerezte ? Vád alá helyezési eőkészületek folynak, általában olyan tisztogatás, ami píldául szo gá!hat egész Euró­pának, minden nációnak, kivéve, természetesen minket, akik nem panamázunk, ahol a közélet minden félfia önzetlen és szegény s ahol a földbirtokreform kizárólíg az arra legérdeme­sebbeknek, legilletékesebbekne* juttat földet. Kiste ket és középbirtokot egy - ránt. Tátva marad az ember szeme ezen a szerb tisztogatáson. Voltaképpen mit akar a Davido­vics-kormány ? Annyit máris látni, hogy a di­nár a tébolyodottak iramával szalad fölfelé, kezd hitele, megbecsülése lenni az országnak. Hol marad a megszokott alkotmányosság s a régi erény, ha magyar kisebbségi lap támadó cikkére felfüggesztik a szerb rendőrkapitányokat? Korszellemnek nem lehet ezt nevezni, a kor szelleme megsántult, szemegolyója kifolyt, fülébe ólmot öntöttek. A háború elvadította az erköl­csöket, meglazított sok becsület-köteléket, min­denki a dolog könnyebb végét kereste s minél előbb való meggazdagodásra törekedett. — Sose lehet tudni, mi következik holnap, arassunk tehát még ma, mert ez bizlos. A Délvidéken is lábbal taposták a békeszer­ződéseket s hiába mondotta ki becikkelyezett törvény, hogy hány hold földet kell meghagyni, elraboltak mindent, ügynevezett agrárfőnökök megértették ugyan a szót, nem irtózlak holmi megvesztegetésektől, ha valaki a földje tulajdon­jogába akart visszajutni, de néhány hónap múlva uj agrárfőnök jelentkezett s kezdte előlrül a zsarolás'. Az előléptetést a helycsere pótolta náluk, hadd jusson mindenkinek szinte állami­lag szervezett mellékjövedelem. Most mindennek vége, az igazság, a tisztes­ség jelszavával kezdik a kormányzatot Davido­vicsék. Nem söpri el őket vakmerőségükért a másik világhoz szokott közhangulat? — még kétséges. De feledhetetlenné válnak már a puszta kísérletért is. Az oláhok sokkal távolabb állanak minden kulturától, semhogy kövessék ezt a példát. Ott el kell temetni a reménységet. Azt mondja a róluk támadt legújabb törté­net, hogy fia született az oláh miniszternek. Rendes külsejü, egészséges gyerek, csak az a feltűnő, hogy be van szorítva az ökle s az ujjait semmi erőszak nem tudja szétválasztani. — Mulassatok neki ezer leit, javasolja a doktor. A pénz láttára a gyerek kinyújtja a kisujját. A többi mozdulatlan marad. — Próbálkozzatok egy tízezressel. Erre már kinyilik a fíu gyürüsujja és igy haladnak lovább egész százezerig. Az hozza meg az eredményt, immár nyitva van az oláh miniszter fiának az egész keze. Egyutial kiderül az is, hogy miért tartotta összeszorítva. Benne volt a dídája gyűrűje. Azt ellopta már a születése pillanatában. készül a Budapest, szeptember 18. A kultuszminiszter rövid időn belül törvényjavaslatot terjeszt elő a vidéki muzeumok és közgyűjteményekről. Homann Bálint, a nemzeti muzeum főigazgatója a legköze­lebbi napokban a kultuszminiszter megbízásából több napig tartó körutat tesz a nagyobb vidéki városokban és tanulmányozni fogja az egyes gyűj­temények szervezeti viszonyait. Homann Bálint főigazgató útjáról a következőket mondta: — Pénteken indulok a kultuszminiszter megbí­zásából Kecskemétre, majd onnan Szegedre, Hód­mezővásárhelyre és Szentesre, hogy a muzeumok elhelyezését és vezetését a helyszínen vizsgáljam muzeumokról. j meg. Minden vidéki városban egy-két napot lar­| tózkodom és alkalmam lesz megállapodni a vi­déki muzeumok vezetőivel a fővárosi és vidéki muzeumok együttműködése érdekében. A mai ne­héz helyzetben feltétlenül szükségesnek tartom a megfelelő összpontosítást. Meg vagyok győződve arról, hogy teljesen eredményes lesz és semmi akadálya sem lesz annak, hogy a kultuszminisz­ter a vidéki muzeumok ügyét a legközelebbi jövő­ben eredményesen rendezze. Utamnak meglesz , az az eredménye is, hogy a muzeumok hiányai­• ról meggyőződhetek és ebben az irányban ismeg­i felelő javaslatot tehetek a kultuszminiszternek is. A kereskedelmi alkalmazottak nem szabad vasárnap kinyitni az íi Szeged, szeptember 18. (Saját tudósítónktól.) Hetek óta Szeged egész kereskedőtársadalmát egy kérdés tartja izgalomban és ma már arról van szó, hogy az eddig teljesen egységes tábor kény­telen lesz két pártra szakadni. Az a kérdés ugyanis, hogy a hétköznap energikusan dolgozó kereskedők vasárnap a reggeli órákban nyitva tartsák-e üzleteiket. Még mielőtt ismerhetnénk ennek a kérdésnek részleteit, meg kell itt állapi­tanunk azt, hogy az üzletek vasárnapi nyitvatar­tása föltétlenül antiszociális, hiszen itt a keres­kedő egyetlen pihenő napjáról van szó, de első­sorban az áll itt legelső helyen, hogy a hat na­pon át nehéz és kimerítő munkát végző kereske­delmi alkalmazottaknak is kell egyetlen olyan na­pot adni, amikor nem kell robotos munkában töl­teniük idejüket, hanem 24 órán át megpihenhetnek a munka után. Évekkel ezelőtt ugyanis a kereskedelmi minisz­ter rendeletet adott ki a vidéki városok vasárnapi zárórájáról és ebben elrendelte, hogy Szeged abba a kategóriába tartozik, ahol az üzleteket, tekintet­tel a vidékre, vasárnap délelőtt nyitva lehet tar­tani. Szegeden azonban most már mintegy tíz­tizenkét éve nem éltek a miniszter engedélyével, még a béke éveiben sem nyitottak ki a szegedi kereskedők vasárnap, pedig akkor Szeged környé­kével különleges vasárnapi vasúti forgalom volt és akkor még Szegednek mindenfelé igen nagy környéke és vidéke volt, amely mind Szegeden szerezte be szükségletét. Ezt a szokást eddig minden szegedi kereskedő betartotta, szem előtt tartva az alkalmazottak jo­gos vasárnapi pihenőjét. Ezt a pihenőt pedig egyetlen kereskedő sem vonhatja meg munkásától, pláne akkor, amikor a vasárnapi néhány órás nyitvatartás amúgy sem jelent nagyobb forgalmat, még kevésbé számottevő hasznot. Néhány hete azután néhány külsőbb helyen lévő rőfös és rövid­árus kereskedő minden indok és minden előzetes megbeszélés nélkül kinyitja vasárnap az üzletét. Ezt pedig nem teszik jogosan a kereskedők, mert hiszen a miniszter rendelete nyiltan kimondja, hogy Szegeden csak akkor lehet vasárnap reggel kinyitni a boltokat, ha a szegedi kereskedőtársa­dalom kétharmadrésze magáévá teszi ezt az in­tézkedést. Tizenkét év óta minden szegedi kereskedő zárva tartja üzletét vasárnap és most néhány héttel ez­előtt sem kérdezték meg a kereskedői társadalmat a nyitvatartásnál. így nincs is meg a kereskedők kétharmadrészének beleegyezése és igy az üzle­tüket kinyitó kereskedők nem járnak el a minisz­ter rendeletének szellemében. A példa azonban — , a konkurrenseitől tartva — igen gyorsan terjed és egy-két hét óta a Belváros egyes üzleteiben sem mérlegelték az alkalmazottak jogos érdekét és egy­két hét óta egyes kereskedők a Belvárosban is ki­nyitották üzleteiket. Ezzel szemben a szegedi ke­reskedők egy tekintélyes része még mindig szem előtt tartja alkalmazottaiknak egyetlen pihenő nap­ját és szembe fordul ezzel a jogtalan intézkedéssel. A kereskedők körében már mozgalmat indítottak i ennek a kérdésnek végleges elintézése ügyében, mivel a kereskedők jórésze tisztában van azzal, hogy a miniszter rendelete értelmében meg kell hallgatni az egész kereskedői társadalmat. Értesü­lésünk szerint ennek a harccá fejlődött ügynek hangjai eljutottak a kereskedelmi és iparkamarához is, amely ebben az ügyben átirt az iparhatóság­hoz, hogy rövidesen tartsa meg a szavazást a vasákiapi nyitvatartás ügyében. Mint értesülünk, ez a szavazás a közeli napok­ban meg is fog történni és remélhető, hogy a szegedi kereskedők legnagyobb része mérlegelni fogja alkalmazottaiknak érdekét, valamint tisztá­ban lesz azzal is, hogy a vasárnapi három órás nyitvatartás nem jelent számottevő hasznot és for­galmat, mert hiszen a szegedi polgárok hétköznap is beszerezhetik szükségleteiket, Szegednek vidékét pedig sajnos — lekapcsolták. Remélhető igy, hogy a szavazás el fogja vetni a vasárnap délelőtti nyitvatartási és akkor egyetlen szegedi külső ke­reskedő sem tarthatja nyitva vasárnap üzletét. A rendőrségen egyébként a Szeged munkatársá­nak kijelentették, hogy megvárják az iparhatóság 1 által foganatosított „szavazás" eredményét, ennek határozatát azonban a rendőrség a legszigorúbban fogja ellenőrizni és betartatni. VIMMAMMMMMMMMMMMMMMMMB A bécsi üzemek kártérítési pört indítanak a város ellen. Bécs, szeptember 18. A tegnapi nap folya­mán az a terv merült fel, hogy mindazok a kávéházak, vendéglők, szállodák, mulatóhelyek, színházak és morik, amelyeknek elektro.nos kábeleit a sztrájkoló munkások kikapcsolták, közösen indítsanak kártérítési pört Bécs városa ellen. Az érdekeltségek az előzetes tanácskozáson arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a villa­mosvilágitás megszűntetését ebben az esetben nem vis msjor okozta, tehát a város felelős a károkért. Az érdekeltségek szűkebb bizottságot jelöltek ki, amelynek a közös kereset képviselé­sével megfelelő ügyvédet kell megbíznia. SULYEDO HAJON w I PEARL WITHE főszereplésével: I A titokzatos erő. I I Nagy kalandordráma. I • BSR m Í Hétfőn és kedden a Széchenyi Moziban. I •••••••••••••••••Mi ^ '"'•t

Next

/
Oldalképek
Tartalom