Szeged, 1924. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1924-09-19 / 214. szám

1924 szeptember SZEGED 3 A szegedi felsőipariskola diákjai példátlan botrányt rendeztekjaj kisteleki zsidó temetőnél. Tanárok asszisztálása mellett énekelték az Erger-Bergert. Szeged, szeptember 18. (Saját tudósítónktól.) Az Erger-Berger cimü induló a boldog bélre éveiben tel|esen ismeretlen dal volt egész Nagymagyarországon és csupán az áldásos ellenforradalom vivmányainak köszönhető, hogy egyes társaságok nemcsak hogy atrocitást csata­dalnak használják ezt a dalt, banem keveselik és lekicsinylik Kölcsey Ferenc klasszikus Him­nuszát és uf nemzeti himnusznak lépiették elő a kellemes dtllamu Erger-Bergert. Eddig ezt az ellenforradalmi himnuszt csak az utcai »fele­lőtlen atrocitásoknál" hallottuk, amikor békés és védtelen polgárok koponyáját borpasztották be az ólmosbotok — most, az ellenforradalom ötödik éviben, ugy lá'szik, vallásgyaíázási és kegyeletsértési célra is használják lelkes, felelőt­len ellenforradalmi fiatalok. Kisteleken fordult elő egy nappal ezelőtt az a felháborító és min­denkit megbotránkoztató eset, hogy szegedi fő­iskolai hallgatók tanáraik mellett, tanáraik köz­belépése nélkül az Erger-Bergert ordították különböző gyalázkodó szidalmak kíséretében, amikor egy felekezet halottas sírkertje előtt vo­nultak el Kisteleken, hol a hí« ők legnagyobb ünnepjak elölt éppen legkegyeletesebb és leg­szebb szertartásukat rótták le. A Szeged munka­társa erról a példátlan és fölháboritó esetről a következő részleteket jelentheti: Kedden reggel a szegedi felsőipariskola összes osztályaiból mintegy száz hallgató gyülekezett össze, hogy erős tanári felagyetet és vezetés mellett kiránduljanak Pusztaszerre, megnézzék a vérszerződés hatalmas mezejét és megkoszo­rúzzák az első fejedelem, a honfoglaló Árpád szobrát. A főiskolai hallgatók korán reggel in­dultak el és a felsőipariskola igazgatójának ren­deletére néhány tanár vezette őket. A szeri pusztára Kisteleken vezet át az u(, azon a községen, ameiy furcsa jelenségeket mu° tátott az ellenforradalom negyedik és ötödik esztendejében. Az ellenforradalom második nem­zetgyűlésébe „beválasztotta" Eckhardt Tibor volt sajtófőnököt és a fajvédő gondolat láng­lelkü, de elegáns harcosát. Néhány hónappal ezelőtt pedig zsidó birót választott... A diákok vidáman, de minden különösebb zajongás nél­kül haladtak át a községen, majd amikor a katholikus és református temető efé érkeztek csöndben, illően vonultak el a falak alatt. Az­után következett a zsidó temető. És itt tört ki az a példátlanul fölháboritó botrány, amely szép fényt vet a diákok iskolájának szellemére is. Amint a csapat észrevette a zsidó temetőt, éktelen lármába tört ki, majd néhány vezető indítványára hangos kiáltóénekbe tört ki a zsidó-temető falánál: Erger-Berger, Schoss­berger. \ Tüntetőleg meg is álltak a temetőnél és jó < hangosan énekelték az utcai atrocitások és a bombamerényletek himnuszát. Majd tovább mentek és ekkor látták, hogy a zsidó temető­ben néhány hivő halottainál a közeledő újév alkalmából legszentebb kegyeletét rójja le. A szegedi felsőipariskola hallgatói ekkor ismét rázendítettek az Erger Bergerre, majd minő­síthetetlen, durva, ocsmány, gyalázkodó szava­kat és megjegyzéseket kiáltottak a kegyeletüket leróvó zsidó polgárok felé a temető kertjébe. A diákokat vezető tanároknak egyetlen egy szavuk sem volt, amely elitélte volna viselke­désüket. Egyetlen tanár sem akadt, aki közbe mert volna lépni, hogy megakadályozza a félre­vezetett, félrenevelt diákság példátlan botrányát. Egyetlenegy szegedi felsőiparískolai tanár sem akadt, aki figyelmeztette volna a diákokat, hogy i temető mellett kalaplevéve kellene elhaladni szépen, csöndben, hogy ebben a zsidó temető­ben számos olyan magyar is aluisza örök álmát, aki Gorlicénél, a Piavénél és Sabácnál esett el a nagy öldöklés éveiben. Siomcru megállapítani, hogy ezek a tanáiok, akik nem szóltak ez ellen egy szót sem, igen messze esnek az igaii magyaroktól és az igazi neve­lőktől, akiknek gyűlölet helyett emberszereletre kell nevelniük a magyar ifjúságot. Ezzel a példátlan esettel kapcsolatban, mint a Szegeá munkatársa értesül, jelentés érkezett a kisteleki községházára, ahol a község vala­mennyi funkcionáriusa a legnagyobb felhábo­rodással fogadta ezt az esetet. Értesülésünk szerint a kisteleki községi elöljáróság a csend­őrségnek is jelentette az esetet és felszólította, hogy preventív intézkedéssel akadályozza meg, nehogy a jövőben is előfordulhasson ilyen eset. A Szeged munkatársa ebben az ügyben kér­dést intézett Thierring Oszkárhoz, a felsőipar­iskola igazgatójához, aki kijelentette, bogy a botrányról tudomása nincs, a tanárok neki még semmit sem jelentettek, valamint még nem kapta meg a kisteleki községi elöljáróság hiva­talos átiratát sem. Amennyiben beigazolódna a jelentésből, valamint a megejtendő vizsgálat­ból a botrány, ugy szigorú eljárást fog indí­tani a botrány résztvevői ellen. Meg kell itt jegyeznünk, hogy a botrányról a tanároknak azonnal jelentést kellett volna tenniök az igazgatónak, hogy az eljárást azon­nal le lehessen bonyolítani a botránytokozók ellen. Az igazgatónak azonban nemcsak a bot­ránytokozó diákok ellen kell megindítani az etjárást... A diákok egyébként a zsidó temető után vigan és a legünnepélyesebb hangulatban vo­nultak ünnepelni a szeri pusztára, a honfoglaló Árpád szobrához. A spanyol kormány békét akar kötni Marokkóban. Páris, szeptember 18. A lapok azt az értesü­lést szerezték Tangerből, hogy a spanyol direk­tórium a katonai kudarcok nyomása alatt egyezkedni akar a riff-kabilokkal s ebben már lépéseket is tett. London, szep'ember 18. A Times tangeri levelezője szerint a spanyol direktórium hala­déktalanul tárgyalásokba óhajt bocsátkozni Abd­el-Krimmel, még pedig az 1923. évi juliusi alapon. E feltételek szerint Spanyolország fel­adná Marokkó nagyrészit és elismerné Marokkó­ban a szultán. A riff kabtlok ezzel szemben követelik, hogy a spanyolok ürítsék ki Tetuánt és mindazokat a területeket, amelyeket az 1912. évi szerződés óta megszállottak. Spanyolország csupán Ceutát és Melillát tartaná meg, továbbá Alhucemas és Penan la Gomera szigetét. A második feltétel, hogy a spanyolok ismerjék el a riff-kabilok függetlenségét. A harmadik, hogy fizessenek kártérítést és jóváté'elt a szenvedet' veszteségekért, továbbá váltságdijat a spanyo foglyok után. Negyedik követelésük, hogy joguk­ban álljon száműzni mindazokat a törzsfőnökö­ket, akik Spanyolországgal szövetségre léptek. A Times vezércikkben foglalkozik a kérdéssel és annak a véleményének ad kifejezést, hogy a spanyolok alá fogják magukat vetni a feltételeknek. London, szeptember 18. Az a hir, hogy Spa­nyolország béketárgyalásokba akar bocsátkozni a riff-kabilokkal és esetleg hajlandó Marokkó kiürítésére, rendkívül nagy érdeklődést keltett a diplomáciai körökben. Bár Anglia ebben a kérdésben még nem hozta nyilvánosságra hiva­talosan álláspontját, az a nézet uralkodik, hogy bárminő eltolódás is történnék az eddigi hely­zetben, ezt csak Nagybritannia, Franciaország és Spanyolország közös konferenciája intézheti el véglegesen. MWWMWMMMMMWMt^ Képtelen vádakkal védekeznek a csongrádi merénylők. Szolnok, szeptember 18. A csongrádi bomba­merénylet ügyének ma volt a második főtárgya­lási napja. Fél 10 kor elővezették a vádlottakat, majd dr. Fuchs Gyula elnök megnyitotta a tár­gyalást. Piroska János átmeneti viszonyban lévő főhadnagy kihallgatása következik. Az el­nöknek arra a kérdésére, hogy bűnösnek érzi-e magát, Piroska kijelenti, hogy nem. Elnök: Mondja el a védekezését. Piroska János védekezik. Piroska János: November 9-ike az az idő­eojit, amikor először szóba kerültem a Sági oséknál történt gyülekezés kapcsán. Ezen a gyülekezésen nem vettem részt, nem is vehet­tem, mert azokon a napokon, a hevesmegyei Sírokon tartózkodtam. A második időpont, ami­kor szerepelte tek, december 25-ike. E napnak egész délelőttjét a képkiállitáson töltöttem és a Magyar Király-kávéházban voltam. Másnap, de­cember 26-án délelőtt öcsémmel voltam a ká­véházban, azután lakásomra mentem. Otthon Kiss nevü vendégemet találtam. Hazaérkezésem után azonnal lementem a kisépülelbe és to­vábbra is odahaza voltam. Kijelentem, hogy semmiféle megbeszélésen, sem a bűncselekmény­ben nem vettem részt, amit elejétől fogva hang­súlyoztam. Piroska lovagias ügye ... A december 26-iki eseményeket ugy adja elő, mint a többi vádlottak. Elmondja, hogy a Kőkaiéknál történt összejövetelen nagyon keve­set ivott és teljesen józan volt. Kókaiéknál a társaság legnagyobb része már teljesen részeg volt, közttik csak ő volt józan. Kókaiéktól há­romnegyed 11 óra tájban indultak el. A kávé­ház felé mentek és a társaság egy része betért a kávéházba. Sági János egyenesen hazament, ő pedig öccsével és Bölönyivel együit szintén hazaindult. Bölönyi az ő utcájánál vált el (öle. Ezután György öccsével együtt lefeküdt. Éjjel 1 óra tájban jött haza István öccse, akkor ér­tesültek a merényletről. Tudomásuk van arról, hogy zsidó családok hangoztatták, hogy ők voltak a kezdeményezők. A merénylet utáni napon kértéíc, hogy jelenjen meg a csendőrségen. Mivel tényleges főhadnagy volt, őt csak nálánál magasabbrangu tiszt állíthatja elő, azonban szívesen a csendőrség rendelkezésére állt. Wéber rendőrkapitány kü­lönösen világnézete iránt érdeklődött. Wéber kapitány megkérte, hogy másnap délig tartóz­kodjék odahaza. Otthon is volt délig, félegy óra tájban azonban elment hazulról, hogy ér­deklődjék letartóztatott öccse sorsa iránt. Az utcán találkozott Wéber kapitánnyal, aki dur­ván azt mondta neki, hogy még nem mult el 12 óra. Ezt ő sértésnek vette és másnap Wé­bert provokáltatta is. Wéber a kihívást elutasí­totta. Az ügyet egyoldalú jegyzőkönyvvel intéz­ték el és azt felterjesztették parancsnokságához. Később a parancsnokságtói utasítást kapott, hogy a nyomozás érdekében álljon a csendőr­ség Tender ezésére. December 31-én tartóztaiták le éjfél után három órakor. Nem vette komolyan a dolgot. Mikor bevitték és Fülöppel szembe­sítették, Fülöp olyan kijelentést tett, mintha 25-én már tárgyaltak volna a merényiéiről. Kijelenti, hogy 25-ín nem is találkoztak egy­mással. Az egész vizsgálat folyamán csupán Fülöppel szembesítették, azfán este a ka'onai csendörséggel kisértették fel Budapestre, majd Szegedre vitték, ahol a vizsgálóbíró január 6-án hallgatta ki. Március 26-án, szabadlábra helye­zésem előtti napon a vizsgálóbíró kihallgatott. Közölte, hogy január 6-iki vallomásomban be­ŐSZI IDÉNYRE! Kötött kabi és mellényku lönlegessőgek, harisnyák minden létező dtvatselnekben, fehflrnemüek, csakis elsőrendű minőségben rendelésre le a te$oksé*b ssabot! szakán SSEEET*"№ POLLAK TESTVÉREKNÉL

Next

/
Oldalképek
Tartalom