Szeged, 1924. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1924-09-19 / 214. szám

1924 szeptember SZEGED 3 A szegedi felsőipariskola diákjai példátlan botrányt rendeztekjaj kisteleki zsidó temetőnél. Tanárok asszisztálása mellett énekelték az Erger-Bergert. Szeged, szeptember 18. (Saját tudósítónktól.) Az Erger-Berger cimü induló a boldog bélre éveiben tel|esen ismeretlen dal volt egész Nagymagyarországon és csupán az áldásos ellenforradalom vivmányainak köszönhető, hogy egyes társaságok nemcsak hogy atrocitást csatadalnak használják ezt a dalt, banem keveselik és lekicsinylik Kölcsey Ferenc klasszikus Himnuszát és uf nemzeti himnusznak lépiették elő a kellemes dtllamu Erger-Bergert. Eddig ezt az ellenforradalmi himnuszt csak az utcai »felelőtlen atrocitásoknál" hallottuk, amikor békés és védtelen polgárok koponyáját borpasztották be az ólmosbotok — most, az ellenforradalom ötödik éviben, ugy lá'szik, vallásgyaíázási és kegyeletsértési célra is használják lelkes, felelőtlen ellenforradalmi fiatalok. Kisteleken fordult elő egy nappal ezelőtt az a felháborító és mindenkit megbotránkoztató eset, hogy szegedi főiskolai hallgatók tanáraik mellett, tanáraik közbelépése nélkül az Erger-Bergert ordították különböző gyalázkodó szidalmak kíséretében, amikor egy felekezet halottas sírkertje előtt vonultak el Kisteleken, hol a hí« ők legnagyobb ünnepjak elölt éppen legkegyeletesebb és legszebb szertartásukat rótták le. A Szeged munkatársa erról a példátlan és fölháboritó esetről a következő részleteket jelentheti: Kedden reggel a szegedi felsőipariskola összes osztályaiból mintegy száz hallgató gyülekezett össze, hogy erős tanári felagyetet és vezetés mellett kiránduljanak Pusztaszerre, megnézzék a vérszerződés hatalmas mezejét és megkoszorúzzák az első fejedelem, a honfoglaló Árpád szobrát. A főiskolai hallgatók korán reggel indultak el és a felsőipariskola igazgatójának rendeletére néhány tanár vezette őket. A szeri pusztára Kisteleken vezet át az u(, azon a községen, ameiy furcsa jelenségeket mu° tátott az ellenforradalom negyedik és ötödik esztendejében. Az ellenforradalom második nemzetgyűlésébe „beválasztotta" Eckhardt Tibor volt sajtófőnököt és a fajvédő gondolat lánglelkü, de elegáns harcosát. Néhány hónappal ezelőtt pedig zsidó birót választott... A diákok vidáman, de minden különösebb zajongás nélkül haladtak át a községen, majd amikor a katholikus és református temető efé érkeztek csöndben, illően vonultak el a falak alatt. Azután következett a zsidó temető. És itt tört ki az a példátlanul fölháboritó botrány, amely szép fényt vet a diákok iskolájának szellemére is. Amint a csapat észrevette a zsidó temetőt, éktelen lármába tört ki, majd néhány vezető indítványára hangos kiáltóénekbe tört ki a zsidó-temető falánál: Erger-Berger, Schossberger. \ Tüntetőleg meg is álltak a temetőnél és jó < hangosan énekelték az utcai atrocitások és a bombamerényletek himnuszát. Majd tovább mentek és ekkor látták, hogy a zsidó temetőben néhány hivő halottainál a közeledő újév alkalmából legszentebb kegyeletét rójja le. A szegedi felsőipariskola hallgatói ekkor ismét rázendítettek az Erger Bergerre, majd minősíthetetlen, durva, ocsmány, gyalázkodó szavakat és megjegyzéseket kiáltottak a kegyeletüket leróvó zsidó polgárok felé a temető kertjébe. A diákokat vezető tanároknak egyetlen egy szavuk sem volt, amely elitélte volna viselkedésüket. Egyetlen tanár sem akadt, aki közbe mert volna lépni, hogy megakadályozza a félrevezetett, félrenevelt diákság példátlan botrányát. Egyetlenegy szegedi felsőiparískolai tanár sem akadt, aki figyelmeztette volna a diákokat, hogy i temető mellett kalaplevéve kellene elhaladni szépen, csöndben, hogy ebben a zsidó temetőben számos olyan magyar is aluisza örök álmát, aki Gorlicénél, a Piavénél és Sabácnál esett el a nagy öldöklés éveiben. Siomcru megállapítani, hogy ezek a tanáiok, akik nem szóltak ez ellen egy szót sem, igen messze esnek az igaii magyaroktól és az igazi nevelőktől, akiknek gyűlölet helyett emberszereletre kell nevelniük a magyar ifjúságot. Ezzel a példátlan esettel kapcsolatban, mint a Szegeá munkatársa értesül, jelentés érkezett a kisteleki községházára, ahol a község valamennyi funkcionáriusa a legnagyobb felháborodással fogadta ezt az esetet. Értesülésünk szerint a kisteleki községi elöljáróság a csendőrségnek is jelentette az esetet és felszólította, hogy preventív intézkedéssel akadályozza meg, nehogy a jövőben is előfordulhasson ilyen eset. A Szeged munkatársa ebben az ügyben kérdést intézett Thierring Oszkárhoz, a felsőipariskola igazgatójához, aki kijelentette, bogy a botrányról tudomása nincs, a tanárok neki még semmit sem jelentettek, valamint még nem kapta meg a kisteleki községi elöljáróság hivatalos átiratát sem. Amennyiben beigazolódna a jelentésből, valamint a megejtendő vizsgálatból a botrány, ugy szigorú eljárást fog indítani a botrány résztvevői ellen. Meg kell itt jegyeznünk, hogy a botrányról a tanároknak azonnal jelentést kellett volna tenniök az igazgatónak, hogy az eljárást azonnal le lehessen bonyolítani a botránytokozók ellen. Az igazgatónak azonban nemcsak a botránytokozó diákok ellen kell megindítani az etjárást... A diákok egyébként a zsidó temető után vigan és a legünnepélyesebb hangulatban vonultak ünnepelni a szeri pusztára, a honfoglaló Árpád szobrához. A spanyol kormány békét akar kötni Marokkóban. Páris, szeptember 18. A lapok azt az értesülést szerezték Tangerből, hogy a spanyol direktórium a katonai kudarcok nyomása alatt egyezkedni akar a riff-kabilokkal s ebben már lépéseket is tett. London, szep'ember 18. A Times tangeri levelezője szerint a spanyol direktórium haladéktalanul tárgyalásokba óhajt bocsátkozni Abdel-Krimmel, még pedig az 1923. évi juliusi alapon. E feltételek szerint Spanyolország feladná Marokkó nagyrészit és elismerné Marokkóban a szultán. A riff kabtlok ezzel szemben követelik, hogy a spanyolok ürítsék ki Tetuánt és mindazokat a területeket, amelyeket az 1912. évi szerződés óta megszállottak. Spanyolország csupán Ceutát és Melillát tartaná meg, továbbá Alhucemas és Penan la Gomera szigetét. A második feltétel, hogy a spanyolok ismerjék el a riff-kabilok függetlenségét. A harmadik, hogy fizessenek kártérítést és jóváté'elt a szenvedet' veszteségekért, továbbá váltságdijat a spanyo foglyok után. Negyedik követelésük, hogy jogukban álljon száműzni mindazokat a törzsfőnököket, akik Spanyolországgal szövetségre léptek. A Times vezércikkben foglalkozik a kérdéssel és annak a véleményének ad kifejezést, hogy a spanyolok alá fogják magukat vetni a feltételeknek. London, szeptember 18. Az a hir, hogy Spanyolország béketárgyalásokba akar bocsátkozni a riff-kabilokkal és esetleg hajlandó Marokkó kiürítésére, rendkívül nagy érdeklődést keltett a diplomáciai körökben. Bár Anglia ebben a kérdésben még nem hozta nyilvánosságra hivatalosan álláspontját, az a nézet uralkodik, hogy bárminő eltolódás is történnék az eddigi helyzetben, ezt csak Nagybritannia, Franciaország és Spanyolország közös konferenciája intézheti el véglegesen. MWWMWMMMMMWMt^ Képtelen vádakkal védekeznek a csongrádi merénylők. Szolnok, szeptember 18. A csongrádi bombamerénylet ügyének ma volt a második főtárgyalási napja. Fél 10 kor elővezették a vádlottakat, majd dr. Fuchs Gyula elnök megnyitotta a tárgyalást. Piroska János átmeneti viszonyban lévő főhadnagy kihallgatása következik. Az elnöknek arra a kérdésére, hogy bűnösnek érzi-e magát, Piroska kijelenti, hogy nem. Elnök: Mondja el a védekezését. Piroska János védekezik. Piroska János: November 9-ike az az időeojit, amikor először szóba kerültem a Sági oséknál történt gyülekezés kapcsán. Ezen a gyülekezésen nem vettem részt, nem is vehettem, mert azokon a napokon, a hevesmegyei Sírokon tartózkodtam. A második időpont, amikor szerepelte tek, december 25-ike. E napnak egész délelőttjét a képkiállitáson töltöttem és a Magyar Király-kávéházban voltam. Másnap, december 26-án délelőtt öcsémmel voltam a kávéházban, azután lakásomra mentem. Otthon Kiss nevü vendégemet találtam. Hazaérkezésem után azonnal lementem a kisépülelbe és továbbra is odahaza voltam. Kijelentem, hogy semmiféle megbeszélésen, sem a bűncselekményben nem vettem részt, amit elejétől fogva hangsúlyoztam. Piroska lovagias ügye ... A december 26-iki eseményeket ugy adja elő, mint a többi vádlottak. Elmondja, hogy a Kőkaiéknál történt összejövetelen nagyon keveset ivott és teljesen józan volt. Kókaiéknál a társaság legnagyobb része már teljesen részeg volt, közttik csak ő volt józan. Kókaiéktól háromnegyed 11 óra tájban indultak el. A kávéház felé mentek és a társaság egy része betért a kávéházba. Sági János egyenesen hazament, ő pedig öccsével és Bölönyivel együit szintén hazaindult. Bölönyi az ő utcájánál vált el (öle. Ezután György öccsével együtt lefeküdt. Éjjel 1 óra tájban jött haza István öccse, akkor értesültek a merényletről. Tudomásuk van arról, hogy zsidó családok hangoztatták, hogy ők voltak a kezdeményezők. A merénylet utáni napon kértéíc, hogy jelenjen meg a csendőrségen. Mivel tényleges főhadnagy volt, őt csak nálánál magasabbrangu tiszt állíthatja elő, azonban szívesen a csendőrség rendelkezésére állt. Wéber rendőrkapitány különösen világnézete iránt érdeklődött. Wéber kapitány megkérte, hogy másnap délig tartózkodjék odahaza. Otthon is volt délig, félegy óra tájban azonban elment hazulról, hogy érdeklődjék letartóztatott öccse sorsa iránt. Az utcán találkozott Wéber kapitánnyal, aki durván azt mondta neki, hogy még nem mult el 12 óra. Ezt ő sértésnek vette és másnap Wébert provokáltatta is. Wéber a kihívást elutasította. Az ügyet egyoldalú jegyzőkönyvvel intézték el és azt felterjesztették parancsnokságához. Később a parancsnokságtói utasítást kapott, hogy a nyomozás érdekében álljon a csendőrség Tender ezésére. December 31-én tartóztaiták le éjfél után három órakor. Nem vette komolyan a dolgot. Mikor bevitték és Fülöppel szembesítették, Fülöp olyan kijelentést tett, mintha 25-én már tárgyaltak volna a merényiéiről. Kijelenti, hogy 25-ín nem is találkoztak egymással. Az egész vizsgálat folyamán csupán Fülöppel szembesítették, azfán este a ka'onai csendörséggel kisértették fel Budapestre, majd Szegedre vitték, ahol a vizsgálóbíró január 6-án hallgatta ki. Március 26-án, szabadlábra helyezésem előtti napon a vizsgálóbíró kihallgatott. Közölte, hogy január 6-iki vallomásomban beŐSZI IDÉNYRE! Kötött kabi és mellényku lönlegessőgek, harisnyák minden létező dtvatselnekben, fehflrnemüek, csakis elsőrendű minőségben rendelésre le a te$oksé*b ssabot! szakán SSEEET*"№ POLLAK TESTVÉREKNÉL