Szeged, 1924. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1924-09-17 / 212. szám

r* 1924 szeptember 17. SZEGED A katonai ellenőrzés. London, szeptember 16. A Daily Telegraph hosszabb cikkben foglalkozik Ausztria, Magyarország és Bulgária felett gyakorlandó katonai ellenőrzés kérdésével. Ebben a kérdésben Ausztriának az az álláspontja, hogy most már itt az ideje, mikor az állardő katonai ellenőrző bizottságokat meg kell sztlntetni. A bizottságok helyett a Nemzetek Szövetsége^ bizottságának kell a békeszerződések szellemében az ellenőrzést gyakorolnia. Ausztria, Magyarország és Bulgária, noha tagjai voltak a Nemzetek Szövetségének, mégis el voltak zárva attól a jogtól, hogy véleményt nyilvánítsanak a katonai ellenőrző bizottságok össze'élele tekintetében. Az osztrák, magyar és bolgár delegátusok azt kérik, hogy a Nemzetek Szövetségének a közgyűlése vegye le országaikról az ellenőrző bizottságok felesleges terheit. A lap kiemeli, hogy Magyarország hatszázezer aranykoronát kénytelen 1 ölteni az ellenőrző katonai bizottságra évenkint, ennek a bizottságnak pedig ma már nincs semmi létjogosultsága. Az érdekelt országok súlyt helyeznek arra, hogy a Nemzetek Szövetsége által alakítandó bizot ság két-három semleges állambeliből és valamelyik nagyhatalom képviselőjéből álljon, de ne foglaljanak helyet benne szomszédaink képviselői. A bizottság elnöke mindenesetre semleges állambei legyen. Magyarország a trianoni szerződésre hivatkozik akkor is, amikor tiltakozik az ellen, hogy a bizottságba felvegyék a most alakult kisállamok képviselőit. Egy évi börtönre Ítélték a csanyteleki féltékenységi dráma tettesét. Szeged, szeptember 16. (Saját tudósítónktól.) A szegedi törvényszék Pókay-tanácsa kedden délelőtt igen érdekes bűnügyben tartott most már másodszor is főtárgyalást. Egy közeli község féltékenységi drámájáról volt ugyanis szó, amikor is egy egyszerű parasztasszony, akit két hónappal előbb elkergetett a férje, két hónap után zsirszódával leöntötte férje éveken át volt szeretőjét, aki fél szemére meg is vakult. Az eset részletei a következők : Csanytelek község igen jómódú gazdálkodója volt Papp István, aki mintegy tiz évvel ezelőtt feleségű! vette az egyik módos gazda leányát. Nem volt semmi baj a házastársak között az első években, amikor néhány évvel ezelőtt Papp István kívánságára odavették a tanyaházba Kovács Amália fiatal varrónőt. Ettől az időtől kezdve örökös civódás, súrlódás kezdődött a házastársak között Pappné szerelemféltése miatt, aki többször kijelentette férjének, hogy nem fogja tovább tűrni, hogy szeretöt tartson saját házában. Papp azonban továbbra is ott tartotta a házban a csinos, fiatal Kovács Amáliát, akiről el volt terjedve a hir, hogy szeretője a gazdának. A viszony az évek alatt mindjobban elmérgesedett Pappék közölt, mikor is Papp feleségét többször elkergette a háztól. Ez ¿latt az idő alatt a faluban egész nyiltan beszéltek arról, hogy Kovács Amália már egészen Papphoz költözött. Néhányszor azonban a család kérésére még kibékültek a házasfelek, mig 1921 augusztusában ismét nagy jelenetek voltak Pappék között, majd néhány nap múlva Papp formálisan elkergette házától feleségét. Két hónapig Pappné csöndben meghúzódva élt egyik rokonánál. Október 9 én reggel aztán, amikor még Papp aludt, belopódzott a tanyára. A kamrában rejtőzött el, néhány perc múlva Kovács Amália kijött a szobából és valami gyanús neszre lett figyelmes. Benyitott a kamrába, ahol egy női vállat pillantott meg. Többre nem volt ideje, mert Pappné ekkor nekirontott, rákiáltott: — Na itt vagy végre! És ugyanebben a percben egy edény marólúgot öntött Kovács Amália arcába. A varrónő ekkor menekülni próbált, szemeit azonban nem tudta nyitva tartani, az udvaron elesett, mire Pappné rátérdelt és még mielőtt fel tudott volna kelni, fejbevágta hatalmas erővel és a szájába is marólúgot öntött. Kovács Amália fél szemére meg is vakult. Az ügyészség minősített súlyos testi sértés miatt emelt Pappné ellen vádat, a törvényszék pedig ebben az ügyben februárban már tartott is főtárgyalást és egy évi börtönre, valamint tizmillió kártérítésre Ítélte Papp Józsefnét. Felebbezés folytán az ügy a Tábla elé került, amely alaki okokból megsemmisítette az ítéletet és uj főtárgyalást rendelt el. A törvényszék Pókay-tanácsa kedden délelőtt tartotta meg ebben az ügyben az uj főtárgyalást. Papp Istvánné most is, mint az egész eljárás alatt, azzal védekezett, hogy ő ott sem volt a tanyán, nem ő követte el a merényletet. Kovács Amália azonban szemébe is mondta neki, hogy ő volt az, aki miatt elvesztette félszemét. A törvényszék ezután mintegy tiz tanút hallgatott ki. Tóth József azt vallotta, hogy hallotta, amikor Kovács Amália segítségért kiáltozott, Torma Jánosné előtt pedig fenyegetődzött Pappné, hogy majd elteszi láb alól azt az asszonyt. A legfontosabb vallomást Radó Antatné tette, aki előadta, hogy a merénylet előtt való napon Pappné az ő boltjában ! szódát vásárolt és hangoztatta, hogy kivégzi KoJ VŰCS Amáliát. Mindegyik tanút szembesítették a vádlottal, aki azonban álhatatosan megmaradt amellett, hogy nem ő követte el a merényletet. Dr. Papp Sándor ügyész kérte ezután a vádlott megbüntetését, dr. Reich Zoltán, Kovács Amália képviselője pedig előadta, hogy a törvényszék egyszer már megítélt tizmillió kártérítést, azóta azonban a gazdasági viszonyok lényegesen megváltoztak. Ezért most ötvenmillió korona kértérités megítélését kérte. Dr. Márton József tartotta meg ezután védőbeszédét, hangoztatta, hogy megnyugtató bizonyíték egyáltalán nincsen és ezért a törvényszéknek föl kell mentenie védettjét. Rövid tanácskozás után a törvényszék kihirdette ítéletét, amely szerint bűnösnek mondották ki Papp Istvánnét a minősített súlyos testi sértés bűntettében és ezért enyhítő szakaszok alkalmazásával egy évi börtönre ítélte és huszonötmillió kártérítés megfizetésére kötelezte. A csanyteleki féltékenységi dráma azonban még nem ért véget, mert ugy az ügyész, mint a védő a Táblához felebbezett. Hol késik a felszólamlás! bizottság? A sok szép reménységgel megindult, de azóta sokban kiábránditó szanálási ekció érdekében társadalmunk kettős: egy pozitiv és egy negatív áldozatot hozott. Pozitiv áldozat volt a kényszerkölcsön, melynek összegét minden adózó kereskedőnek és iparosnak forgó üzemi tőkéjéből kellett kihisitani. A negatív áldozat, melyet még ma is szenved gazdasági életűnk: a beláthatatlan kimenetelű pangás, amely lassan sorvasztja adóalanyainkat s csak a közeljövőben fog pusztító hatása teljes valóságában kibontakozni. A kormány részéről a társadalom joggal vártatni el, fcogy intézkedéseivel a szanálás érdekében hozott áldozatok terhét a lehetőségig cjökkeníse. A gazdasági . pangást enyhíthetné célszerű kormányintézke- I désekkel, mint a behozatali és kiviteli könnyítések, közmunkák, középitkezések megindítása; a kényszerkölcsönbshajtás terheit könnyithetné a súlyos gazdasági viszonyok figyelembevételével, pótlékmentes halasztási kedvezményekkel. A pénzügyi kormánytól azonban távol áll, hogy az átmenetnek ebben 8 véstes időszakában az adózó közönségnek a le«csekélyebb könnyítésiéi is segítségére siessen. S9t azt kell tapasztalnunk, hogy intézkedéseivel még sulyosbiija ennek terheit. Tudvalevő, hogy a kényszerkölcsön alapját az 1923. évi jövedelmi és vagyonadó összege képezte. Ez az 1923. évi cdó viszont nem szabályszerű kivetés eredménye volt, ami után ily kivetés elkészítésére a pénzügyi kormánynak ideje sem volt, hanem az 1921. évi adó szoroztalott meg és igy állott elő az 1923 évre fizetendő jövedelmi és vagyonadóösszeg. A kényszerkölcsönkivetés alspja tehát már maga is távol állott a reálitás követelményétől, mert valóságos alapja sz 1921. évi jövedelmi és vagyonadó volt, jól iehet, 1921 óta gazdasági életünkben általában — s igy az egyes adóalanyok jövedelmi és vagyoni helyzetében is — nagyon jelentékeny eltolódások állottak elő. Ennek következménye az, hogy a kényszerkölcsön kivetésénél példátlanul kirívó aránytalanságok jelentkeznek és sok adóalany számára a kivetett kényszerkölcsön megfizetése egyet jelentene teljes anyagi romlásának bekövetkeztével. Az adóalanyok igen nagy száma volt kénytelen a kényszerkölcsön kivetés: ellen felebbezéssel élni s az adózó közönség széles rétegeinek egyenes létérdeke jüződtk s kényszerkOlcsönfelebbezések igazságos elbírálásához. Aggódva és sürgetve várta a nyári szünet elmultával az adóió közönség, hogy a kényszerkölcsönkivetés elleni feíebbezések elbírálására a felsiólamlási bizottság mihamarabb összeüljön. A felszólamlási bizottság sürgős döntése nemesik azért fontos, mert a kincstár felebbezésre való tekintet nélkül, a legnagyobb eréllyel folytatja az elsőfokon kivetett Összeg l behajtását, hanem sürgős azért is, mert/zav«/!j ként tiz százalékos pótlékkal szaporodik az adózónak kényszerkölcsöntartozása. Az európai ; adórendszerekben ez a példátlanul nagy adó• kamat feszi a kényszerkölcsönadós helyzetét végleg elviselhetetlenné. S mert létérdeke iz adózó közönségnek, hogy kényszerkölcsön felebbezéseit a felszólamlási bizottság a legsürgősebben elintézze, a közelmúltban leérkezett a pénzügyminiszternek egy leirata, amelyben intézkedik, hogy ,költségkímélés" okából a felszólamlási bizottságok most külön ne ülésezzenek, hanem majd együttesen tárgyalják le a kény szer kölcsönfelebbezéseket az 1924. évi jövedelmi, vagyon• és kereseti adó kivetések elleni telebbezésekkel. Et pedig annyit jelent, hogy 1925. év eleje előtt nem valószínű, hogy a felszólamlási bizottságok munkához láthatnak. A kincstár igy „kíméli" saját kö.tségét, de egyúttal igy „kiméli" az ő adóalanyait isi Az adózó közönség pedig legyen türelemmel és várja be sérelmeinek bölcs orvoslását, miközben az adóvégrehajtók a kényszerkölcsön behajtásánál egymásnak adják nála a kilincset s ne idegeskedjék, miközben lá'ja, hogy az idők végtelenébe lassan pergő hónapokkal a havonkénti tiz százalékos pótlékok folytán tartozása annyira feldagad, hogy a felszólamlási bizottságnak későn érkező, részben kedvező dön'ése sem fog már számára enyhülést jelenteni. Dr. Kertész Béla. Bécs leszállítja az adókat. Bécs, szeptember 16. A bécsi kereskedőket és { iparosokat a minap óriási meglepetés érte. Az osztrák szociáldemokrata párt, amely kezében tartja j a bécsi városházát, elhatározta, hogy a krizis enyhítése és mihamarabb való megszüntetése érdekében nemcsak eltekint a városi adók tervbevett felemelésétől, hanem hajlandók ezek lényeges mérséklésére is. Breitner Hugó, Bécs városának rettegett pénzügyi tanácsnoka, aki tisztán a befolyt adókkal példátlanul rövid idő alatt szanálta Bécs városának pénzügyeit és deficitmentessé tette a költségvetést, most elérkezettnek látja az időt, hogy a házépítési, üzlethelyiség- és szociális városi adókat egyharmadával leszállítsa. Az erre vonatkozó javaslatokat Bécs városának közgyűlése már legközelebb tárgyalni fogja. A tervezett intézkedések az osztrák fővárosban általános megelégedést keltettek. Iskola-cipőket kézigyártmányut legolcsóbban vásárolhat 259 Robitseknél, Feketesas-utca 16. sz. 33fi ruhákat, BLIIU IGNÁC ©, férfi-, nöiés gyermeki£elemen-utca 5. sz. K AngaI uri ssabé^ár felöltöket, átmeneti és téli kabátokat, szörmebundákat raktárról és mérték után is szállít: