Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-14 / 186. szám

Igyga mxám ára 1800 karowi ;gli Ml irmki L (T6II* WKUHral isanben.) Veto«II-».* JlMI«]' Md^ tik h«M kivMalévil mlndM ?W,Bfi7«lx*Bír» 180« kf iuimm traki la «•kelrbn 40000,1 I ta ildtkn 4S0H Wrtetífl Int i Pélhitáboa I mm. 400, tgy hasábon N0 •altiéi haiábon 1300. SzSve* kOzt ZS százalékkal drágább Apróhirdetés 10 szóig 0008 hoc. SzOvegkOztl kOzlem«nyék soronként 0100 korona. CuUdi értesítés 45000 kot. V. évfolyam. •• •• Szeged, 1924 augusztus 14, CSÜTÖRTÖK. 186-ik szám. A prágai zsemlye. A prágai zsemlye szimbólum. A prágai zsemlye magyar lisztből készül, mert a cseheknek nem terem elég buzijuk a sűrűn lakott ország számára. A prágai zsemlye fehér, mert igazán Hullás lisztből készül és jóval nagyobb annál a szürkésbéla kisded alkotmánynál, amelyet Szegeden árulnak. Csak az ára kisebb. Péknél tizenhat cseh fillér, vagyis háromszázhatvan magyar korona, továbbetadóknál huszonöt cseh fillér, vagyis Ötszázhatvanhárom magyar korona. Ennyiért adják a zsemlyét még Karlsbadban is, KOzépeurópának egyik állítólag legdrágább fürdőhelyén. A prágai csemege- és élelmiszerüzletek kirakataiban kifogramonkint negyven koronás árral jelzik a magyar szalámit. Ez megfelel majdnem pontosan kilencvenezer magyar koronának. A szegedi magyar, ha véletlenül cseh fővárosba visz az utji, okosabban teszi, ha nem hoz magával utravalónak szegedi szalámit, hanem Prigában vásárolja meg, ahol az árut vám, vasúti fuvar és kereskedői haszon is terheli. Közgazdasági műnyelven a gyárak olyan eljárásának, hogy külföldre, ahol idegen vállalatokkal kell versenyezniök, olcsóbban adják el az árujukat, mint a belföldön, ahol behozatali engedély és vám védi őket, dumping a neve. Karlsbadban a legszebb üzletekben nagyon szép férficípöket le et kapni százhatvanöt cseh koronáért. A kélszázhuszonöt csen koronát cipő már olyan, hogy szinte énekelni is tud. Átszámítva az ehőnek az ára valamivel több háromszázhetvenegyezer magyar koronánál, a másiké pedig megfelel négyszázötvenezer magyar koronának. Próbáljon valaki ezen az áron cipőt vásárolni vagy rendelni Szegeden vagy Budapesten, szóba se állnak vele. Ezek csak példák, amelyeket nagyon könnyű volna szaporítani, de felesleges. Akárki néhány napos külföldi tartózkodás alatt meggyőződhetik róla, amit már nagyon sokan tudnak, hogy a cikkek egész soránál árak tekintetében jöval felül vagyunk a világpiaci paritáson. Magyarországon jóval drágább az élet, mint a jóvalutáju országokban. Ma már megszűnt az a boldog állapot, mikor Kassnál és Schermannál csodálkoztak az angolok és franciák, hogy Magyarországon milyen olcsón lehet megélni. Karlsbadban ma a legjobb helyeken a reggelinek az ára, amely áll kávéból, vajból, tojásból és kenyérből, Ot cseh korona, vagyis tizenegyezerkétszázötven magyar korona. Hozzá még lehet kapni Európa minden nációjának napilapjait és képes újságait. A tiz százalék borravaló, amelyet mindenhez hozzácsapnak, ebbe az árba már bele van számítva. Mindezekkel a jelenségekkel szemben nemcsak Csehországban, hanem KOzépeurópának más országaiban is a fizetések és egyéb javadalmazások a mi viszonyainkkal összehasonlítva, nem sokkal magasabbak, ha átszámitjuk őket magyar koronára. A drágaság szüntelen emlegetésének, az örOkös panaszkodásnak az okozója igy nem az, mintha a keretetek nem volnának megfelelők. A kereset mindig megfelelő, ha msg lehet élni belőle. Nálunk az árakban van a hiba. Ettől beteg az egész közgazdasági életűnk. Orvosolni pedig ezt a betegséget pusztán fizetés- es munkabéremelésekkel nem lehet, mert se az állam, se magánmunkaadó nem fizetheti az alkalmazottait ugy, hogy javadalmazásukból a világpiaci szinvonalnál drágább élet költségeit viselhessék. A magyar piac áralakulása ma már olyan hegyhez hasonlítható, amelynek kibányászták az egész belsejét. A hegynek méhe már csupa üreg. Ha még jobban kiaknázzák, vagy valamit raknak a tetejére, beomlik az egész. A prágai zsemlye, amelyet cinnek választottunk és amelyet a példák sorának élére illesztettünk, azért szimbolikus jelentőségű, mert azt mutatja, hogy a kereskedelmi elzárkózás politikája és az a financiális rendszer, amely a behozatali és kiviteli engedélyeknél csak a fiskalitás szempontjaiból indul ki, állandóan fenn nem fartható. Ez a rendszer az, amely megpoihasztja a levegőt, de egyúttal — felhajtja az árakil. Az ilyen rendszer mellett rothadnak meg nemcsak a gazdasígi viszonyok, de a gazdasági erkölcsik is. Mindenki panaszkodik a drágaság miatt: a nagybirtokos és kisgazda, gyáros és kisiparos, nagykereskedő és szatócs, vasút és utas, állam és tisztviselő egyaránt, de ugyanakkor mindenki másokban keresi a drágaság okozóját és el se tudja képzelni, hogy ő is hozzájárulhatna valamivel a lefaragásához. A prágai zsemlyének igy az alapja gazdasági természetű, de a teteje lélektani és erkölcsi _ jellegű. A békeviszonyokat igazán akkor érjük meg újból, ha visszatérnek a békeidőknek terI

" melési, forgalmi, pénzügyi viszonyai és ha megérjük még egyszer a rég elfelejtett idők gazdasági erkölcsének a visszatérését is. Verekedés után nyári vakációt kezd a szkupstina. Belgrád, augusztus 13. Ot napig tarló élénk vita után a szkupstina elfogadta a kormánynyilatkozatot. A szkupstina szerdán délelőtt 169 szavazattal 114 szavazat ellenében bizalmat szavazott az uj kormánynak. Megkezdődik a parlamenti nyári szünet, amely valószínűleg augusztus hó végéig fog tartani. Belgrád, augusztus 13. A szavazás után Jovanovlcs elnOk felhatalmazást kért a szkupstinától, hegy a legközelebbi ü'és időpontját írásban közöihesae a képviselőkkel. Budlszavlyevlcs a tárgyalás folytatása érdekében szólalt fel, majd szóváltásba keveredett Milykovics képviselővel. A két képviselő összeverekedett. A dulakodás láttára az elnök az ülést felfüggesztette. Szünet után Budíszavlyevlcs megkövette a Házat, mire az elnOk javaslatát elfogadták és az ülés véget ért. Belgrád, augusztus 13. A szkupstina éjjeli ülésén történt verekedés résztvevői Budiszavlyevics és Miiykovics az ügyet lovagias útra terelték. A párbaj színhelye Svájcban lesz. A szkupstinában az a hír terjedt el, hogy a két fél Magyarországon fog egymással szembeállani. A konferencia tárgyalásai e hét végéig tartanak. London, augusztus 13. Mint hírlik, a konferencia munkálatai annyira előrehaladtak, hogy a tegnap délutáni határozat után a harmadik bizottságba tartozó kérdések közül már csak a dologi szállítások kétdése van hátra, amelyeket a teljes értekezlet vitat meg. A Dawes-bizottság négy tagjának a jelentése ugy látszik nem felel meg a rémet kiküldöttek felfogásának. A német kiküldöttek ugyanis azt kérik, hogy a határozatok magyarázatára nézve az értekezlet tegyen egy nyilatkozatot a német küldöttségnek. Ma délelőtt erről két és fél órán át keresztül tartó vita folyik. Dr. Luther birodalmi pénzügyminiszternek a német álláspont hangoztatásával sikerült elérnie, hogy tegnap délután az érdekelt nemzetek két-két kiküldöttéből egy külön bizottság ült össze annak a megállapítására, hogy a szakértői vélemény értelmében mennyire mentek az átutaló bizottság tárgyalásai. Mint hírlik, a német szakértők azen helyzetben voltak, hogy ennek az albizottságnak határozataihoz hozzájárulhattak. A kiküldöttek fenntartották azt, hogy a német ipar bizonyos százalékát minden idegen befektetésből vegyék ki. A dologi számítások kérdésében a német kiküldöttek, hir szerint, készeknek nyilatkoztak arra, hogy szenet, kokszot, barna szenet és nitrogént Németország 1930-on tul is szállít. Az engedményeikben azonban tovább menni nem hajlandók. A döntés e felett valószinüleg az értekezlet utolsó szakában történik meg. KOzben Franciaország részéről a kereskedelempolitikai kérdéseket is tárgyalni kezdték. Ami az értekezlet eltolását illeti, azt tartják, hogyha a Ruhr-vidék kiürítésének a kérdésében hamar megegyezés Is jön létre, még a kérdések egész sorozata van hátra. A 14 ek fanácsa csak az államoknak egy részét fogklta magában és a tCbbi államok tegnap délután terjesztették elő az eddigi határozatokat. Angol körökben azt hiszik, hogy a tárgyalások e hét végéig tartanak. A Ruhr-kiürítés és a dologi szállítások. Páris, augusztus 13. Herriot, De la Roda, Theunys, Hymsns, Stresemann és Luther szerdán délelőtt több mint 3 órán át tartó tanácskozás után megvitatták a Ruhr-vidék kiürítését, a passzív ellenállás miatt kiutasított német tisztviselők visszavételét és a dologi szolgáltatások cimén Németország részéről szállítandó gyártmányok jegyzékét. A szövetségesek azt kívánják, hogy a német kormány vállaljon a dologi szállításokért kezességet, azon esetben, ha a német nagyipar megtagadná a szállítást. A ma délelőtt tárgyalt kérdéseken kívül meg kell még állapítani azon feltételeket, amelyekkel a szövetségesközi adósságnak, a francia-német kereskedelmi kapcsolatnak és Németország leszerelésének problémáját meg lehet oldani. Franciaország végleges terve a Ruhr-vidék kiürítéséről. Pdrls, augusztus 13. A Matin londoni külön tudósítója ma reggel azt írja, hogy módjában van a Ruhr-vidék kiürítésére vonatkozó végleges francia tervezetet ismertetni. E terv szerint a kiürités nem történik meg egy év leforgása előtt. Rövidebb idő ugyanis nem elegendő annak megállapítására, vájjon teljesülnek-e a szakértői javaslat követeiélei. Ha eljön a kiürités ideje, a kiüriiést egyhuzamban hajtják végre. Franciaország feladta a fokozatos kiürités tervét, n jelenlegi végleges terv javarészt Nettet tábornok javaslatai. A Havas ügynökség jelentése szerint Franciaország és Belgium tegnap megegyezett abban, hogy a csapatokat a szakértői javaslat által elCirt első évi fizetség után egy év múlva vonják vissza. Ez a terv szóba kerül a francia és német miniszterek ma délben kezdődő tanácskozásán. Minden jel arra vall, hogy ez az ülés döntő jelentőségű lesz. A Ruhr-vidék megszállási költségei. Pdrls, augusztus 13. Mint a lapok jelentik, a szövetséges hatalmak pénzügyminisztereinek a londoni értekezlet után tartandó tanácskozásán mindenekelőtt azzal a kérdéssel foglalkoznak, hogy a jóváté'eli bizottságnak átadott összegeiből a Ruhrvidék megszállási költségeit levonják-e, amint ezt Franciaország és Belgium kormánya kívánja. Az értekezleten az ameiikai kormány is képviseltetni óhajtja magát, hogy az amerikai megszálló csapatok költségei fejé« ben biztosított egymillió arany márkáról szóló elsőbbségi jogát érvényesítse. Herriot és Snowdén összeszólalkozása. London, augusztus 13. A tizennégyek tanácsának ülésén tegnap kellemetlen incidens történt, amelyről a következő részlet került nyil-