Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-13 / 185. szám

SZBQBD 1914 augusztus 13. Régi szegedi színházak. Irta: dr. Czimer Károly. (Negyedik közlemény.) A szinház 1800. évnek őszén készült el és megnyitása november 25-én történt. . . . „Az Szála legjobb Ízléssel volt megvilágítva . . . függő gyertyatartókon (Luster) és falgyertyatartókon (Wandleichter) égő viaszgyertyák és a falakon egymás ellenében függő tíz tükrök visszaverő sugáraik által okozott, nem külömben ezen Szálának végében levő Játékszínnek egész megvilágositása a jelen levők nem kevés bámulását és egyszersmind oly nagy örömöt okozott, hogy az egymást szakadatlanul felváltó két banda muzsikusok alig elégíthették ki a vigadó közönséget . . . mely alkalmatossággal Benyák Bernát piarista kinyomtatott szép verseit osztogatták ki és azoknak nótáját lassúképpen vonták ... A Tántzszála megnyitására gyűlt báli közönség reggeli 4 óra felé kezdett fogyni, amely azonkívül hogy a fölső folyosót (Galleriát) egészen bé töltötte, a tántzoló térséget is annyira elfoglalta, hogy 72 pár személynél egyszerre több nem tánczolhatott." „Az Theatrumnak és Szálának elkészítője (vállalkozója) Linczben, Bétsben, Pesten és Temesváron is hasonló munkája által nevezetes piktor és mechanikus Nessenthallcr volt", az akkori híres osztrák szinházépitő mester. A szinház megnyitásakor Kelemen László váradi színtársulata mar nem volt együtt, pártolás és költség hiánya miatt még a mondott év nyarán feloszlott és csak egymaga jött el Váradról a szinház megnyitására, de nem bírtam kifürkészni, hogy a váradi, vagy a kolozsvári színészek nyitották-e meg, valamint azt sem, hogy melyik darabot mutattak be a megnyitó előadáson? Ez a Jádzó hely (játék szín), vagy theatrum csupán színpadból állott és nézőtérül a bálterem (tántzszála, tántzpalota) szolgált és az uj városháza déli szárnyának emeletén volt elhelyezve és a mai városi bérházra néztek az ablakai. A báli terem végében a szinpad mellett két kis szoba volt, egyik a ruhatartó (ruhatár), a másik az öltöző szoba a színészeknek. Erről a városházai színházról több egykorú érdekes leirás szól. Ernyi Mihály kolozsvári színigazgató társulatával 1806. évi szeptember 6-án Szegedre érkezvén, a tudósítás szerint, még aznap megtartotta az első előadást a városházi szálában és ebből látszik, hogy tulajdonképpen a szinház nézőtere a nagy báli terem volt és ennek hátterében állott a szinpad, de a szinpad felső részének, az úgynevezett zsinórpadlasnak nem volt menyezete és a padlás felől nyitott volt. E színpadról Ernyi Mihály december 5-én idősebb báró Wesselényi Miklósnak, az erdélyi színjátszó társaságok gubernátorának az írja: „ ... az épület kő ugyan, egy kályha is vagyon benne, de a színnek nincs stukaturája ... hanem egyenest a fedél látszik, még csak olyan sincs, mint Nagyságod ló oskolája..." Déryné 1827. év juliusában, majd később ősz végén játszott benne. és még akkor sem volt a színpadnak menyezete. A szél felülről befütyült a színpadra, behordta a havat (?) s a lenge öltözetű színésznőket majd megvette a hideg a farkasorditóban, miután a szél a kályha melegét kifútta a teremből. A szinház tehát fogyatékos volt, páholyok nem voltak benne, csak földszinti és karzati helyek. Ernyi Mihály igazgató zártszékeket készíttetett 123 frt költséggel, de árát hiába kérte a tanácstól. „A tanács híre és tudta nélkül készült székekre a városnak szüksége nem lévén, de különben is efféle költségeknek sorolás" irányt a kir. kamarától nincs fölhatalmazása. Körülbelül félszázadig ilyen állapotban maradt a városháza színháza. 1840-ben azonban több 1

'avitást végeztek rajta: a színpadnak menyezetet íészitettek, uj díszleteket szereztek be 6000 frt költséggel. Ekkor a nézőtér páholyszékekből (1 frt), számozott helyekből (50 kr.), földszinti első helyből (30 kr.) és karzati néző helyből (15 kr.) állott. Még 1860-6l-ig állandóan tartottak benne előadásokat és bálakat. A külső nagy tanács, az úgynevezett választott község (electa communitas) a nagy báli teremben tartotta a városi közgyűléseket. Katonai sorozások alkalmával mellék helyiségeiben vágták le simára a besorozott juhászok, bojtárok, más pusztai legények fazékkarima mentében körülnyírt nagy gubancos haját. Színész, táncmester, viaszbábukat kiállító talián, világcsaló, szemfényvesztő ezermester, bálázó délceg juvátus, sorozó katonatiszt és hadi felcser mind megfordult benne. III. A színházi ügyeket kezdettől fogva a tanács intézte. A szinház bérbeadása és a szini életre való felügyelet mindenkor a tanács hatáskörébe tartozott. Amint a színházat 1800. évi november 25-én megnyitották, már három nap múlva, november 28-án a bérbeadási feltételeket megállapította a tanács és „a város Curialis házában ujonan épült Szálát, vagyis tántzpalotát, theatrumot és Szeglet korcsmát (és kávéházat) a hozzá tartozandó alkalmatosságokkal együtt hét esztendőre a legtöbbet ígérő Kovács György vendéglősnek 1501 drb rhénes (rajnai) forintokéit adta árendába". De már 1801. évi augusztus 27-én a tanács módosította a feltételeket, mert a kir. kamara keveselte a bériwwwwwwwwwwwiwwwwwwew összeget és „a Város Curialis házában épült uj Theatrumot, Kávéházat és Szeglet korcsmát a többet igérő Kovács Györgynek három esztendőre évi 755 írtért* adta ki. Ennek magyarázata az, hogy az 1801. évi farsangon az iparos céhek és városi testületek egymással versenyezve táncvigalmaikat siettek az akkori izlés szerint a városnak sokkal fényesebben feldíszített báltermében tartani s a helyiség a bérlőnek jobban hozott, mint gondolták, minélfogva a város pénzügyeire felügyelő kamarai igazgató sietett ezt a budai kir. kamarának bejelenteni és ez volt az oka annak, hogy a tanács ujabb árverést tartott. (Folytatjuk) MBMAMMAMIMMMMMMMWMWMMMMMM Rágalmazás! pör — egy leégett autó miatt. Szeged, augusztus 12. (Saját tudósítónktól.) A szegedi törvényszék Pókay- tanácsa előtt kedden délelőtt igen érdekes rágalmazási p3r főtárgyalását tartották meg. A pörnek igen komplikált előzményei vannak és az állítólagos rágalmazás egy sok viszontagságot megért és leégett automobil körül fordult meg. A pör szereplői egyébként Iván Mihály téglagyári igazgató és Popp Ferenc tüzoltófőparancsnok. Iván Mihálynak ugyanis már a háború ¿első évében volt egy jól használható autója, amelyet 1916 nyarán rekvirálás miatt kölcsön kellett adnia a Szegeden állomásozó repülőszázadnak. Ősszel azután hirtelen tüz támadt a repülőtéren és a hadseregnek kölcsön adott autó is leégett. A tüz után azonban a jóformán hasznavehetetlen autóvázat még mindig nem adta vissza a hadsereg Ivánnak, hanem az továbbra is a repülőtér garázsjában pihent anélkül, hogy használhatták volna egészen a háború végéig. A forradalmak és a francia megszállás után Iván Mihály azt az értesülést kapta, hogy autója, vagyis annak váza Maróthy István garázsában áll. Iván igazgató ezután ismeretlen tettes ellen lopás miatt följelentést tett a rendőrségei. A nyomozást megkezdték, defektivek mentek ki a garázsba, ahol megállapították, hogy a autóváz Iván tulajdona és igy az autó zár alá került. Tovább folytatták ezután a vizsgálatot, hogy hogyan került az autó Maróthyhoz. Hosszas vizsgálat után megállapították azt, hogy az autó a repülőktől a hadügyminisztériumba került. A forradalmak után a hadügyminisztérium felszámoló hivatala Szegedre a tűzoltóknak motorfecskendők építésére számos autóalkatrészt küldött le. A tűzoltók meg is csináltatták a motorfecskendőket, de a motorokat javító Maróíhyt nem pénzzel, hanem aatóvdzakkal fizették ki. így került azután a Maróthy-garázsba az az autó, amelyben Iván a sajátját ismerte fel és amelyen a szakértők megállapították az égési jeleket. Ilyen körülmények között Maróthy ellen bűncselekmény hiányában megszűntették az eljárást. Ezzel azonban még nem ért véget az figy, hanem ujabb komplikációk jelentkeztek. A rendőrség ezután eljárást indított Papp Ferenc tűzoltófőparancsnok ellen, mert állítólag az első vizsgálatnál Papp Ferenc ugy viselkedett a garázsban, mintha neki is köze volna az Iván-féle autóhoz. Bizonyítékok hiánya miitt azonban ebben az ügyben is megszüntették az eljárást. Es ezek után kezdődött állítólag az a jelenet, amiért a rágalmazási pör megindult. Papp Ferenc szerint ugysnis 1921 nyarán Iván Mihály Skultéti Rezső soffőr előtt olyan kijelentést tett, hogy »autóját a tüz alkalmával Papp vitte el". Papp szerint ilyen és hasonló kifejezéseket Iván más helyen is tett, sőt egyszer állítólag ezt is mondta: — Most az egyszer beletörik Papp Ferenc bicskája! Hivatalból üldözendő rágalmazás miatt készítette el az ügyészség vádiratát Iván Mihály ellen. Iván a keddi főtárgyaláson tagadta, hogy ilyeneket mondott volna. Elmondta ezután az autó megtalálásának egész történetét, öt nem engedték be a garázsba, hogy értesülései után megnézhesse az autót. A detektívek Maróthy p ncéjében azonban a kutatás alkalmából fölismerték az alkatrészeket beleszerelve egy raátik autóba. Hangsúlyozza, hogy ezeket a kifejezéseket nem tette meg. Dr. Balázs Sándor ügyész indítványára fölolvassák a rendőri nyomozás iratait, amelyben megszüntették az eljárást Papp Ferenc ellen. Az elnök ezután megálUpitja, hogy Skultéti Reziő, Barta Dezső és László Andor tanuk nem jelentek meg. Dr. Schwarcz Jenő védő kéri ezután, hogy a legközelebbi tárgyalásra idézzék meg Posztós Mihály detektívet i»f aki a nyomozást lefolytatta. A törvényszék ezután elnapolja a főtárgyalás! és a tanukat megidézi a legközelebbi főtárgyalás». EKSZEREK? órák, ezüst evőkászleiek, müipari áruk és egyéb maradandó értéktárgyak készpénzért, mint kedvező fizetési feltételek mellett HITELRE IS beszerezhetők ELSŐRANGÚ ÓRA ÉS ÉKSZERÜZLETEMBEN I Szeged, Kárász-utca 14. tFischei* József Arts és ikszarésznél Belvárosi Bank mellett. 363 I^ofocolr 'gen magas árakon aranyat, IVCrCoClV ezüstöt, brilliáns ékszereket, arany és ezüst pénzeket. Elsőrangú óra-, ékszerJavító és készítő ntühely. Ssolld Irak I Telefon 15-38. Őröltetők figyelmébe! Az „Alföldi malom" (Szeged-Alsóváros, Hattyassor, utászlaktanya mellett) a vámőriéieket legújabb őrlőgépeivel végzi. Minden őröltető a saját gabonájából készfiit elismert legjobb lisztet kapja azonnal vissza. Állandóan üzemben van. Gabonamalom, paprikamalom £• IQrészgyár. Telefon 10-28. 523 Munkásruhák olcsóbb és jobb szővetruhák, munkásfehérnemük olcsó árban esi részletfizetésre is kaphatók Fodor István most megnyílt áruházában Szeged, Attila-utca 9. (Valéria-tér sarok.) Gépészt keresünk, aki telefonszereléshez is kitűnően ért azonnali belépésre. Pályázatok Tömörkénypéteri bérgazdaság c. küldendők. 677 PRISCILLÄ DEAN káprázatos filmje: AZ OPIUMTUNDER.