Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-02 / 176. szám

S Z F O E D 1924 augusztus 2. miniszterelnök a mii minisztertanácsot tájékoztatja a nemzetgyűlés összehívásával kapcsoltban. A kormány álláspontja változatlanul az, hogy nem tartja szükségesnek a Ház összehívását, mert ez szernte nem viszi közelebb a munkanélküliség problémáját a megoldáshoz. A minisztertanács döntött az augusztus havi költségvetés fölött. Vass jóisef népjóléti miniszter szerint előterjesztette határozathozatalra az egyes szakminiszterek által előkészített és előterjesztett kiadásokat. Az átmeneti kiadálókra szóló tizenkétmillió aranykerendn felül a rendes kiadásokra 15-20 millió aranykerendra van szükség, melyre vonatkozólag kérni kell a főbiztos kiutaló engedélyét. Ezen utóbbi összeg a közmunkák megindításához f:ltétienQl szükséges. a minisztertanács legutóbbi döntése Megkezdődött a külföldi kölcsön belföldi részének jegyzése. Budapest, sugusitus 1. Ma kezdődött meg a külföldi kölcsön belföldi részletének a jegyzése. A kölcsön kibocsátási árfolyama 88 százalék. A kötvények dollárra és aranykoronára szólnak. A kamatozás a befektetett összeg után több mint nettó 8 és fél szizalék. A kamatokat és a kisorsolt címleteket effektív dollárban fizetik. A befizetés dollárban, svájci frankban, olasz lírában, hollandi forintban, svéd koronában és osztrák koronában történik, de lehet magyar koronában is jegyezni. Kölcsön biztositékául a legfontosabb államjövedelmek vannak lekötve. A kötvények budapesti tőzsdén is jegyeztetni fognak és azokra a magyar nemzeti bank 75 százilékos lombordkölcsönöket folyósít. Ma már a jegyzés iránt nemcsak a fővárosi, de a vidéki lakosság és pénzintézetek részérő! is igen nagy érdeklődés mutatkozott. Értesülésünk szerint egy-két nagy banknál, amelynek külföldi összeköttetései vannak, már is érdeklődésekkel fordultak a külföldi ügyfelek a magyar népszövetségi kölcsön után. Az érdeklődő levelekben mindenekelőtt arra kérnek felvilágosítást, hogy vájjon a kölcsön magyar tranche a éppúgy biztosítva van-e, mint a külföldi placirozott rész. A bankok természetesen a válaszukban rámutattak arra, hogy a magyar tranche a népszövetségi kölcsön integráns része, tehát itt is ugyanazok a biztosítékok szolgálnak a kö csönmissziónak fedezetre, mint a külföldön jegyzett része. A nagyszámú érdeklődő levelek mellett idáig szórványosan bár, de máris érkeztek vételi megbízások kölcsönjegyzésre, főkép Olaszországból, ahol köztudomás szerint ötszörösen túljegyezték a kölcsönt és igy nagyon sokan elkéstek a magyar kölcsön római és milanói jegyzésével. Budapest, augusztus 1. A magyar népszövetségi kölcsön nagas kamatozását csak ugy tudjuk kellőleg miltitni, ha összehasonlítjuk a külföldi kölcsönkötvények és záloglevelek kamatlábaival. A magyar kölcsön 7 és fél százalékot kamatozik 88-as kibocsátási árfolyam mellett. Ezzel szemben pl. az osztrák népszövetségi kölcsön 80 aranykoronás jegyzési kurzus mellett csak 6 százalék jövedelmet hoz. A magyar kölcsön tehát lényegesen kedvezőbb az osztrák kölcsönnel szemren, amelyet pedig annak idején nagyon előnyös befek'etésnek ítéltek meg. Ez magyarázz* meg azt a nagy sikert, amely a többszörös tuljegyzésbin nyilvánult meg. Megemlítjük még, hogy az angol és holland záloglevelek 4—4 és fél százalékkal kamatoznak. Budapest, augusztus 1. A népszövetségi kölcsön svájci részét, amelyet egy svájci bankcsoport teljesen átveti, ma a nagyközönség számára jegyzésre bocsátották ki. Már a jegyzés első napján sokan jelentkeztek, ugy hogy a svájci rész kétharmad részét lejegyezték. **************************************** la A kéményseprőmesterek ragaszkodnak az aranykoronás dijakhoz. Iési határodat jóváhagyását kéri. „A kéményseprődíjak a közüzemi dijak közé számitandók, tehát azok megáliapi ásánál elsősorban azt kell figyelembe venni, hogy a háztulajdonosok a részükre juttalott közütetni pótlékból fedezni tudják-e ezeket a dijakat vagy nem. Szegeden a közüzemi dijak szempontjából a háztulajdonosok kél csoportra oszlanak: Azok a háztulajdonosok, akiknek öt százalék, és azok, akiknek egy százalék közüzemi dij jár. Az előbbiek háza a magasnyomású vízvezeték körzetébe tartozik, az utóbbiakéban vizvezüték nincs. Ezt a közüzemi póiiíkot azonban a másik két közüzemi sxolgáttat&s, a vizdij és a szemétkihordás diji már annyira igénybe veszi, hogy a fennmaradó összeg még szoknál a háztulajdonosoknál is alig elegendő a kéményseprési dijek fedezésére, akik a lakóktól őt százalék közüzem pótlékot kapnak. Azok a háztulajdonosok, akiknek csak egy százalék jár, a kéményseprési dijakat már a sajátjukból fedezi«. Figyelembe veendő körülmény még AZ is, hogy a háztulajdonosokat a legközelebbi Jövőben valószínűleg hizaik tatacozátára kötelezik, ami ujabb súlyos megterheléssel fog lírai." A felebbezést a tanács néhány napon belül faiterjeszti a kereskedelmi miniszterhez. Itt említjük meg, hogy a tanács még nem kérte a kormánytól a közüzemi dijtk kulcsának felemelését, pedig a kéményseprőmesterek kérelmiének tárgyalása alkalmával szó került erről is. Szeged, augusztus 1. (Saját tudósítónktól.) A júliust rendkívüli közgyűlés — miit ismeretes — foglalkozott a szegedi kéményseprőmestereknek azzal a beadványával, amelyben a kéményseprődíj tk aranykoronákban való megállapítását kérték. A közgyűlés a tanács javasUtára szenvedélyes vita után ugy határozott, hogy a kéménysepíő.nesterek kérelmének teljesítése helyett csupán a kéményseprődíjak ötvenszázalékos emelését engedélyezi. Et a határozat általános elégedetlenségei keltett minden vonalon. Elégedetlenkednek a háztulajdonosok éi kimu a'Jik, hogy a fölemelt kéményseprődijakst már nem fedezhslik a lakók ól beszedhető közüzemi pótlekokból, tehát ráfizetnek az üzletre. Azt követelik, hogy a kormány haladéktalanul módositsi a lakásrendeletet és vagy szabadítsa fel teljesen a lakásokat, vagy pedig emelje fel a közüzemi pótlék kulcsát, mert nsm hajlandók tovább rálizetni biztulajdonosi foglalkozásukra. A kémény seprőmesterek szintén elégedetlenkednek, sőt elégedetlenségüknek már Írásos dokumentumát is adták. A közgyűlés — szerintük — sérelmes határozatát megfelebbeztdk a kereskedelmi miniszterhez — a város tanácsa utján. A tanács természetesen véleményezve terjeszti fel a felebbezést. A kísérő vélemény megszövegezésével a kérdés közgyűlési előadóját, dr. Kamocsay György köz:égi birőt bízták meg, aki már el is késiitette a feliratot. A felirat a tanícsi, h:lyesebben a közgyükereskedelmi minisztériumba. Értesülésünk szerint a fölterjesztés elsősorban megemlíti azt, hogy az államvasút az egyes szállítmányok után tíz aranykorona vámkezelési dijat szed. Ez a dij igen sok árucikket súlyosan terhel meg, de eközben majdnem lehetetlenné teszi a fának szállítását. A kamara ennek az indokolatlan vámkezelési díjnak megszüntetését kéri a kereskedelmi minisztertől. A felirat második pontja azzal a visszás állapottal faglalkozik, amelyet a julius elsején életbelépett uj díjszabás okozott különböző árucikkeknél. Az uj tarifa szerint — mint már arról is részletesen beszámolt a Szeged — egyes cikkeket olyan osztályokba sorozták be, amely szerint a magas díjtételeket egyes cikkek nem bírják el. Az uj osztályozás legérzékenyebben sújtja a bútoripart, amely az utolsó években igen szépen fejlődött nemcsak Szegeden, hanem a szegedi kamara körzetébe tartozó más városokban is. Ha az uj tarifa a mai osztályozással maradna érvényben, akkor ez az ipar a szó szoros értelmében halálra van ítélve. Tudniillik a szegedi és a környéki bútorgyárak legnagyobbrészt a fővárosnak és a külföldnek dolgozik és így nagyon igénybe veszi a vasutat. Az uj tarifa igen érzekenyen sújtja a Szegeden nem rég szép fejlődést mutató csónakipart is. Hogy csak egyetlen példát említsünk, egy közepesminöségü csónak elkészítése mindennel együtt egymillióötszázezer koronába kerül és ezt a csónakot Bajára, a megrendelőhöz kétmilliónégyszázezer koronáért szállította volna el az államvasút. így természetesen a csónak itthon maradt, sztornírozni kellett az üzletet. A kamara fölterjesztése számos hasonló példát sorol fel és kéri a minisztert [az egyes cikkek deklasszifikálására. Ezulán a kocsiálláspénz kérdésével foglalkozik a kamara felterjesztése. A nagy összeget kitevő kocsiálláspénzek rendszerint a vasút eljárásából erednek. Gyakran történik meg az az eset, hogy a vasút értesiti a felet, hogy reggel 7 órára vagont kap. A vasút pénztárát azonban csak reggel 8 órakor nyitják ki és igy legalább 10 óráig tart el, amig a cég kiválthatja a már kiállított vagonját, Így azután a 9 órában megállapított rakodási idő majdnem felére csökken ezek miatt a technikai nehézségek miatt. A kamara kéri a minisztert, hogy engedje meg a cégeknek, hogy olyan bank garancia leveleket helyezhessenek letétbe, amely a legdrágább díjtételek alapján a legmesszibb pontra szól. Ennek ellenében azután, utólagos elszámolásra kiadhatnák azonnal, reggel 7 órakar a vagonokat, A fölterjesztés utolsó pontja pedig fölemlíti azt, hogy akkor, amikor az államvasút aranytarifát léptetett életbe, nem állította vissza a teherszállítások területén a békeállapotokat. Az eddig megállapított 9 órás rakodási idő helyett ismét enged, fék meg a 24 órás rakodási időt. Ezt az időt azonban természetesen — amint a békében is szokásban volt — egyes időszaki kampányoknál (cukor, gabona stb.) a Máv rendelettel leredukálhatja a szükséghez mérten. A kamara egyébként fontos felterjesztéséről értesítette az ország összes kamaráit, valamint a hasonló érdekképviseleteket és igy valószínű, hogy ez a mozgalom országos jellegű lesz. Az ir határkérdés. London, augusztus 1. A lapok szerint Cosgravet, ui ir szabadállam elnökét és Sir J«mes Gralget, Utser elnökét Londonba hívták, hogy ott ez angol miniszterekkel az Írországi határkérdéseiről tárgyaljaik. Cosgrave tegnap este elutazott. Graig betegsége miatt nem tehetett eleget a meghívásnak, d-2 remélik, hogy elküldi Londonba képviselőjét. Amikor egy csónak másfélmillióba kerül, pedig — két és félmillióba. helyzetét nagyon megneheziti az államvasút igen j sok sérelmes intézkedése. Elsősorban fölmerült az a tény, hogy annak ellenére, hogy az államvasút Szeged, augusztus 1. (Saját tudósítónktól.) Napokkal ezelőtt beszámolt a Szeged arról a népes értekezletről, amelyet a Szegedi Kereskedelmi és .. w, I Iparkamara helyiségében tartottak meg és ame- j béketarifákat szed, nem ad rendes békeszolgálta- ; lyet a szegedi villamostársaság teherfuvarozásai tásokat és igy a vállalatok sok, de föltétlenül le- ' körül fölmerült nehézségek miatt hívtak össze. Az Belvérosi Mozi, Szeged Teleion: Pénztér 562. Telefon: Iqozq. 258. Vasárnap, augusztus 3-án az „Atlantis" főszereplőjével: Kísértet az erdőben. Dráma 6 felvonásban. — Ezt megelőzi: „ö", a kocavadász. Burleszk 4 felvonásban. Eléadások kezdete: 3, 5, 7 és 9 órakor. értekezleten nem csak a villamos teherfuvarozási tarifiáinak magassága és a kocsiálláspénzek kerültek szóba, hanem az egyes vállalatok képviselőinek és Zerkovitz Rudolf, a villamostársaság vezérigazgatójának felszólalása után fölmerült konkrét formában az is, hogy a szegedi vállalatok küzdhető nehézségekkel találkoznak. Az értekezlet ezért fölkérte a kamarát, hogy ezeknek a sérel- \ meknek az orvoslását és megszüntetését fölter- j jesztésében eszközölje ki. j A kamara most alapos indokok és tények alap- { ján terjedelmes fölterjesztésben dolgozta ki ezeket j a kérdéseket és a felterjesztést már fel is küldötte a ' Kerékpárok, varrógépek, gyermekkocsik (Neuschloss-Lichtig lerakat) gyári árban. Gumik, alkatréfcek óriási választékban. Nagy javítóműhely. DCRT M9 gépáráház, »iss-utca, Keleti-palota. „Taurus" tennl-labda tucatja míg a készlet tart 295.000 kor. Komlósindl, Kárász-u. 14.539