Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-07 / 180. szám

1924 augusztus 7. IZI6ED 5 Fordulat a Jacopo di Palma-kép ügyében. Budapest, augusztus 6.* [Az illetékes szakköröket néhány hét óta egy rendkívül szokatlan és bonyoluló művészeti s egyben jogi kérdés tartja igazolmban. Az olaszországi Qtero város ósrégi székesegyházának oltára fölött volt facop» dl Palma világhírű festménye. A háború idején magyar katonák mentették meg a bombázott székesegyházat és a hat méter magas és négy méter széles oltárkép Márkusfalvi Sípos Gyula tábornok utján Magyarországra került. Háború után Sipos tábornoktól, mint a kép tulajdonosától dr. Kovács Béla budapesti ügyvéd vásárolta meg a képet, amelyet az ügyvéd már küiföldin akart értékesíteni. Kovács egy külföldi pénzcsoporttól megtudta, hogy a kép Queroból származik és ezért Queroba utazott, hogy ott a képet értékesítse. Jicopo di Palma hires oltárképét azonban az olasz kormány -» a békeszerződésre és tulajdonjogára hivatkozva — visszakövetelte. Ebből diplomáciai bonyodalom támadt. Az olasz kormány ugyanis budapesti követsége utján a magyar államtól követeli vissza a képet. Kovács ügyvíd azonban nem »evezi meg, hogy hol van a Jacopo di Palmo festmény, mert ezért ö mgy összegű pénzt adott és csak ennek ellenében hajlandó" a műkincset vissza« adni. Kovács kijelentette, hogy ha megtérítik neki azt az összeget, amelyet ő a képért adott, s amelyet kiadások elmén számolt el, ugy a mag,ar állam rendelkezésére bocsátja Jaeopo di Palma képét. Ez ügyben tegnap délelőtt a pénzügyminisztériumban is tárgyalás volt, amelyen Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter tárgyalt dr. Kovács Béla ügyvéddel Kovács Béla ragaszkodott ahhoz, hogy mielőtt megnevezné az oltárkép rejtekhelyét, a magyar állam Írásbeli kötelezvényt adjon arról, hogy neki a kép áráért é« kész kiadásai fejében 3000 dollárt, tehít 400 millió magyar koronát fizet. Emiatt atu'án a tárgyalás felborult. Dr. Kovíci Béla flgyvédet azután tegnap a királyi ügyészség indítványéra a soros vizsgálóbíró orgazdaság büntette elmén vizsgálati fogságba helyezte. Detektívek kísírték be dr. Kovácsot sz ügyéstséf Markó-utcai fogházába, ahol a soros ügyész azonnal kihallgatta a Jacopo di Palmakép tulajdonosát. Szerdán délben azutáa a viugáíóbiró a fogbáiből maga elé rendelte dr. Kovács Béla ügyvédet és kihirdette előtte a vizsgálati fogságot elrendelő végzést. Kovácsot izerdáit délelőtt 11 órakor újból felvezették a vizsgálóbíróhoz, aki megengedte, hogy védőjével, dr. Csillag Gyula ügyvéddel érintkezhesten. A beszélgetés során a letar'óztátott ügyvéd kijelentette, hogy nem akar olyan sünben feltűnni, mint aki szembehelyezkedik az állam hstaimávsl és súlyával s ezért bizonyos garanciák ellenében hajlandó most már megnevezni a kép rejtekhelyét. Az ügyvéd azt tanácsolta neki, hogy mielőtt ezt a döntő lépést megteszi, előbb meg akar győződni arról, hogy a kép hollétének megmandása esetén a pénzügyminisztérium visszavonja- e büntető följelentését és ha Igen, az ügyészség megszünteti e az ügyben az eljárást. Amennyiben sz ügyészség döntése dr. Kovácsra kedvező lesz, Koyáci megteszi vallomását és szabadlábra helyezik. Négyszázezer korona parthasználati dij. Lehetővé kell tenni mindenkinek a tiszai fürdőzést Szeged, augusztus 6. (Saját tudósítónktól.) Mintegy tizenkét év óta a Tisza, a szegedi Tiszapart már nem csupán egyesek nyári szórakozása, hanem a legtöbb szegedi polgárnak elengedhetetlen szükséglete. 1912-ben ugyanis -^«jga'.akutt az első szegedi strandfürdő. Végre rájöttek arra, hogy mit jelent ennek a városnak a bársonyos partu, nagyszerű vizű folyó, amelynek nem minden polgára tudja fölváltani a tél és a tavasz fokozott munkáját ostendei, vagy rivierai nyaralással. Tizenkét évvel ezelőtt önzetlen gondolkozású emberek megalapították a Szegedi Partfürdő Részvénytársaságot, amely altruisztikus alapon lehetővé tette mindenkinek a tiszai fürdőzést. Évekig ez volt az egyetlen szegedi Tisza-fürdő Újszeged homokos partján, mig évek múlva szűknek bizonyult a tágas, de egyetlen szegedi strandfürdő. Egymásután alakultak az ujszegedi parton a különböző egyesületek fürdői, hogy lehetővé tegyék tagjaiknak és alkalmazottaiknak az olcsó, sőt ingyenes tiszai fürdőzést. Ma már hét strandfürdő Telefon: 11-85. ICorzó Hozi, Szeged Telefon: 11-85. Augusztus hó 7-én, csütörtökön Mildred Harris Chapli lí-nal a főszerepben: A szerelem bolondjai. Nagy társadalmi dráma 6 felvonásban. Azonkívül: i Macskaképü szeladon. Kalandorfilm 5 felvonásban. Főszereplő: Róbert Warwick. Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor. Péntektől vasárnapig falrengető nevetés a „Kincses sziget" előadásain Ham ham-ham-ok között frenetikus hatású amerikai burleszk 2 felvonásban. van egymás mellett, a vasutasok, a postások, a munkások, a gyermekek, a Szegedi Athlétikai Klub, a Szegedi Torna Egylet és a Partfürdő rt. strandjai. A strandfürdők elszaporodása nem csodálatos, hiszen ma csak igen keveseknek adatik meg, hogy nyarát ha nem is a keleti tenger partjain, de legalább a Balaton mellett töltse. A szegedi tiszai élet szépen fejlődött, elengedhetetlen szüksége ma már Szegednek, de ez a dolog nincs egészen rendjén. A város hatósága ugyanis szép intencióktól vezetve 1912-ben, amikor a Partfürdő rt. megalakult, ingyen bocsátotta rendelkezésére bizonyos hosszú időre az ujszegedi part egy részét, hogy az altruisztikus alakulás munkáját megkönnyítse. A város hatóságának ezt a lépését mindenki honorálta és elismerte, hogy a város helyesen járt el akkor, amikor egy fillért sem kért el azért, hogy a parlagon álló ujszegedi homokon partfürdőt létesítsenek. A város hatósága — igen helyesen — egy fillért sem kért azért, hogy polgárai fürödhessenek a Tisza hullámaiban. Érdekes azonban, hogy a város hatósága ilyen gesztusokat — csak egyszer egy életben tesz meg. Amikor ugyanis a Partfürdő után sorra alakultak a sportegyesületek és más intézmények strandjai, a város hatósága már nem adta ingyen az ujszegedi partot. A hatóság érthetetlenül parthasználati dijakat kért mindegyik egyesülettől, holott a városnak is érdeke talán az, hogy polgárai ingyen fürdőzhessenek a Tiszában akkor, amikor a városnak egyetlen koronájába sem kerül, ha száz számra állítják föl a kabinokat az ujszegedi parton és ha tízezer számra fürdőznek polgárai, akik nem mehetnek el a svájci tavak mellé, vagy a Magas Tátrába. A váró? az egyik szegedi népes és ismert egyesülettől havonta majdnem négyszázer koronát kér el csupán azért, mert az ujszegedi füzesek alatt egyetlen öltöző kabint állított fel, ahová tagjai elhelyezik ruháikat. Parthasználati dijat kér a munkásoktól, pedig örülnie kellene azon, hogy a munkája után fáradt munkás a tikkasztó szegedi nyárban enyhülést talál abban a folyóban, amely egyetlen koronájába sem kerül a városnak. A város hatóságának revízió alá kell vennie ezeket a teljesen indokolatlan parthasználati béreket és éppen ugy, mint a Partfürdő rt.-nál, minden dij nélkül kell az ujszegedi partot mindenkinek rendelkezésére bocsátani, aki nyaralni akar az ujszegedi homokon. Munkásokról, tisztviselőkről van itt szó, akik nem mehetnek el munkájuk után még a Balaton mellé sem, szegedi polgárokról van szó. A város hatóságának el kell törülnie ezeket az indokolatlan parthasználati dijakat, hiszen ezek a dijak úgysem jelentősek egy tízmilliárddal dolgozó városi költségvetésben. A közönség köréből. A Máv. Boldogasazony-augáruti háza. Igen tisztelt Szerkesztő ur I »Konstruktív és destruktív cégek az államvasutak Boldogasszony-sugáruti háza körül" cimü közleményében Rabongh János üzletvezető ur nyilatkozatára méltóztassék felvilágosító soraimnak helyt adni. Az üzletvezető eljárásához, miszerint 20 év óta fennálló cégemet — amely már a békében ugy a Máv. igazgatóságának, mint az összes üzletvezetőségeknek spe| ciális szerelési munkákra vonatkozó megbízásait legpontosabban eszközölte — miért akarta a pályázatra telszólitandók közül kihagyni, kommentárokat nem kell fűznöm. A 109 milliós előlegre vonatkozó nyilatkozata azonban nem fedi a valóságot, amennyiben a pályázati feltételekben biztositott anyagelölegre való jogosultságom dacára azt ajánlottam, hogy általam az építkezés helyszínére szállított s a szegedi Máv. üzletvezetőségének közjegyzőileg átadott anyagok után kérem ; az anyagelőlegnek nevezett 100 milliós összeg folyósítását, megjegyezvén, hogy a szükséges anyag értéke a legutóbbi árlejtésből kitünőleg 100 millión felül van s : Ulrich B. J. cégnél is a megrendeléskor az anyag azonnal fizetendő. A pótmunkára vonatkozó niegjegyzéie légből kapott és nem helytálló, mint mérnöknek a magasépítés elemeivel annyira tisztában kell lenni, hogy a pótmunkát sohasem a vállalkozó ténykedése idézi elő, hanem a költségvetés hiányossága és föiületessége okozza, jelen esetben a .költségszámítást* a szegedi üzletvezetőséünél az építésvezető főmérnök lelkiismeretesen eszközölte. Az üzletvezető urnák még nem volt szerencséje részemre .rengeteg pótmunka" összegeket folyósítani s ennek ellerkezőjéröl meggyőződést szerezhet .Szikra" legutóbbi építkezésénél. Ami a deficittel dolgozó Máv. házimunka és házikezelés papiroson könnyen kimutatható közismert olcsó berkeit illeti, a szóbanforgó építkezés már a mult évben önkezelésben megkezdődött — vállalat utján a szereléssel együtt már rég befejeződött volna -, a hosszura nyúlt építési időtartam alatt, eltekintve az anyagárak emelkedésétől, a munkabérek több mint 300 százalékkal drágultak s ennek folytán cca 100 százalékos túlfizetés állott be csak a munkabérek kifizetésénél. így fest a szegedi üzletvezetőségi gazdálkodás, hol még földmunkát is órabér alapján végeztetnek s ez igazán TAKARÉKBETÉTEK KOSZTBETÉTEK NEMZETI HITELINÉZET SZEGEDI FIÓKJA ^SÉTA-helyiség