Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-01 / 175. szám

SZBOBD rónát kap és azt nyolc hónap alatt vissza kell fizetnie. A tanács örömmel vette tudomásul a belügy­miniszter leiratát és ezzel véget is ért a csütörtöki tanácsülés. Éppen delet harangoztak a toronyban. IMÍMMIMWMWIMMÍIWMMÍ^^ tisztviselők fizetésére való kölcsönelőleget. Sze­gedre három hónapon keresztül, juliusra, augusz­tusra és szeptemberre havi 590 millió korona ju­tott abból a hetvenötmilliárdból, ami erre a célra a Pénzintézeti Központ rendelkezésére áll. Szeged tehát a kért kétmilliárd helyett 1.770,000,000 kö­ti romániai ostromállapot. Kolozsvár, julius 31. Már jelentettok, hogy Románia egyetemi városaiban kihirdették a szi­gorított ostromállapotot. A mult évben annak oka az volt, hogy meg akarták akadályozni az ellenzék szervezkedését, a mostani rendelet ki­adásának azonban sokkal nehezebb és súlyo­sabb okai vannak. A kormány érzi azt a nagy kellemetlenséget, melyet a besszarábiai kérdés arról, hogy Oroszország nagy csapatösszevond­sokat eszközöl a besszarábiai határon. Termé­szetes, hogy Románia sem nézheti tétlenül eze­ket s ezért katonáinak nyári szabadságolását beszüntette, az összes tiszteket visszarendelték, sőt a tartalékosokat fegyvergyakorlatra hívták be. A szabadságolás megszüntetéséi a paraszt­ság forradalmi hangulata tette szükségessé, amely okoz neki. A vezetőkörök állandóan értesülnek miatt az ostromállapotot is ki irdették. Súlyos helyzetbe jutottak a városok, mert a kormány nem folyósította az előlegeket. Kölcsönt kérnek, hogy enyhítsék a munkanélküliséget. Bndapest, julius 31. A magyar városok or­szágos kongresszusának az állandó bizottsága dr. Slpőcz Jenő székesfővárosi polgármester elnöklete alatt ma délután a központi város­házin népes ülést tartott, amelyen az a panasz csendült ki, hogy amiatt, mert a pénzügy­miniszter a városi tisztviselők fizetéséhez a tör­vényben biztositott állami előleget julius 1-én a belügyminiszter pártoló közbenjárása ellenére sem folyósíthatta, a városok súlyos anyagi helyzetbe jutottak. A fenyegető munkanélküliség megelőzése és enyhítése is amellett szól, hogy a városok sür­gős beruházásokról gondoskodjanak. Ezért a városok kongresszusa kéri a kormányi, hogy egyrészt juttassa a városokat azon helyzetbe, hogy a szanálási törvény rendelkezéseinek meg­felelően kellő Időben az előlegeket a városoknak folyósítsa, másrészt legyen segítségére az állam a városoknak esetleg külföldi kölcsön előterem­tésében, hogy legalább a legszükségesebb be­ruházásokat megkezdhessék és ez által a mun­kanélküliség leküzdésében is közreműködhesse­nek. A városi üzemek, villany és vizmüvek rekonstruálására volna a legsürgősebben a vá­rosoknak kölcsönre szükségük. Az ülés határozata alapján körlevélben szó­lilják fel a városokat, hogy jelentsék be sür­gősen a konferenciának, hogy melyek a leg­szükségesebb beruházásai és azokra mennyi kölcsönre volna szükségük. Nagyarányú békegyülést tartanak augusztus 15-én a szegedi szocialisták. sgitációt fejt ki a békegyülés érdekében, amelyet augusztus 15 én délelőtt fognak megtartani. Részt vesznek benne az összes szervezett mun­kások. A szociáldemokrata párt képviselői csü­törtökön már be is jelentetlék a gyűlést a rend­őrségen, ugy hogy minden idejében készen legyen. Értesülésünk szerint a szegedi rendőrség nem fog akadályokat gördi'eni az impozánsnak Ígér­kező békegyülés elé. Most csupán arról van szó, hogy hol tartsák meg az igen népesnek ígérkező gyűlést. Szó van elsősorban a Valéria­térről, azonban ha itt nem lehetséges, akkor a legnagyobb zárt helyiséget fogják a szocialisták kiválasztani, valószínűleg a Korzó Mozi nyári helyiségét, vagy a Vigsiinpadot. Amint a he­lyiség dolgában megtörténik a döntés, a szo­cialisták azonnal beadják kérelmüket a rendőr­séghez. Szeged, julius 31. (Saját tudósítónktól.) Tiz esztendeje indultak meg az első menetszázadok Burópa frontjaira és esztendőkig hullott irtózatos bőséggel az embervér. A tizedik évforduló napján a háború és a háborús vérontás ellen tüntetéseket rendeztek Bécsben, Berlinben, Prágában, Párisban és ezen a tüntető felvonulásokon óriási töme­gek vettek részt. A tömegekben pedig képvi­selve voltak az összes társadalmi osztályok. Ismeretes az is, hogy ebből az agitációból, amelynek jelszava: nNe legyen többé háborúi", külföldön kiveszik részüket a különböző pártok s a sajtó, főképen a szociáldemokraták. A külföldi szocilista pár'ok már mindenütt megtartották a békegyüléseket, most pedig a magyarországi szociáldemokrata párt is csatla­kozott ehhez a mozgalomhoz. Békegyülést fog­nak tartani Magyarország minden városában a háború ellen. A szegedi szociáldemokrata párt is élénk a villamoskarambol ügyében. séggel haladó villamos egy pillanat múlva már fölborította a szivattyút. Rohonyi Gyula mérnök, szakértő kihallgatása következett ezután. Kijelenti, ha a villamosvezető az összeütközés előtt kezdte volna már meg a fékezést, akkor is mehetett volna a kocsi még 6—7 métert az összeütközés után. Csak az úgy­nevezett kézifékkel lehet hamarább befékezni, Schönberger pedig a motorféket használta. A fékezés lassúságához a nedves pálya is rendkívül hozzájátszott, mivel az összeütközés előtt esett az eső. A rendőrtanácsos ezután bejelenti, hogy a tűz­oltók a szivattyúért 130 aranykorona kárigény megtérítését kérik, vagy a szivattyú tökéletes ki­javítását. Tiz perc szünet után kihirdette dr. Petkóczy Lajos rendőrtanácsos a kihágási biróság ítéletét, amely szerint 150.000 korona pénzbün­tetésre itélte Schönberger Béla főmérnököt, a rendkívüli enyhítő körülmények merlegelése után, Kopasz József tűzoltót pedig fölmentette. Az ítélet indokolása kimondja, hogy a biróság a tanuk egybehangzó vallomása alapján beigazolt­Szeged, julius 31. Saját tudósítónktól.) Beszámolt a Szeged arról a kihágási tárgyalásról, amelyet szombaton kezdett meg vitéz dr. Petkóczy Lajos rendőrtanácsos és amely a tiz nap előtti karambol miatt indult meg. Mint még emlékezetes, az alsó­városi szérüskerti tűzhöz robogó tűzoltók utolsó kocsijába, illetőleg annak szivattyújába beleszaladt az üzletvezetőség előtt a 19-es számú villamos­kocsi. Szombaton délelőtt már kihallgatták Schön­berger Béla főmérnököt és Kopasz József tűzoltót, majd mintegy tiz tanút Csütörtökön délelőtt azután tovább folytatta Petkóczy rendőrtanácsos a tanú­kihallgatásokat, mig a szakértői vélemény után Ítélethozatalra került a sor. P Először Priváry Ferenc mérnököt hallgatták ki, aki az első tárgyaláson nem jelent meg. O hallotta a tüzoltókocsi sípolását, de lámpát nem látott. A villamos rendes menetsebességgel haladt, amikor az összeütközés bekövetkezett. Vizváry Ferenc a Korzó Mozi előtt nézte végig a történteket. A tüzoltókocsit látta jönni a sötétben, de sípolást nem hallott. Élesen kanyarodott be a tüzoltókocsi a Tisza Lajos-körutra, mig a rendes menetsebes­nak látta azt a tényt, hogy a főmérnök elmulasz­totta a köteles gondosságot. A főmérnök is vallotta, hogy látta a tűzoltókat elrobogni, sőt még meg is kérdezte, hogy hol van a tüz, ennek ellenére azonban elindította a kocsit. A szemtanuk vallották, hogy éles sípolást és kiáltást hallottak, ezt azonban lehetséges, hogy a villamos zajától a kocsivezető nem hallotta. Enyhítő körülménynek vette a rendőr­bíróság, hogy a tüzoltókocsinak csak egyik lámpája égett. A városi szabályrendelet idevonatkozó pontja különben határozottan előírja, hogy a villamosnak minden körülmények között meg kell állnia, ha tűzoltók jönnek. Az ítélet ellen Schönberger Béla felebbezést jelentett be. Magyar művészek sikere Amerikában. Szeged, julius 31. (Saját tudósítónktól.) Érde­kes vendége volt két napon át Szegednek: Antalffy-Zsiross Dezső, a Nemzeti Zeneakadé­mia hírneves orgonatanára most tért haza negyedféléves amerikai útjáról s mindenekelőtt édesapját, Zsiross Mihály volt toroníálvármegyei főszámvevőt látogatta meg. Az ifjú művész, aki már 23 éves korában katedrához jutott, előbb Kerékgyártó Ducival járt turnén, majd soló-orgonistája lett New­York legnagyobb színházának, a Theatre Capi­tólnak. itt találta a rochesteri egyetem meghívó levele. Az egyetemet évi 40.000 dollár ado­mánnyal támogatja a híres Eastmann Kodak, csak az orgonaszakon öt világhírű tanár mű­ködik s költségvetésére jellemző, hogy 150.000 dollárral szervezték meg a szimfonikus zenekart. Mikor Reinhardt megjelent Newyorkban, hogy előkészítse a Mircelet, nyomban ajánlatot tett „Dezső D'Antalljfy"-nak. — Akar-e nálunk játszani, mert ha igen, olyan orgonát építtetek, amilyent akar. Az épitési terv félig meddig kivihetetlen volt, de Reinhardt, főleg a dollár, nem ismer aka­dályt s 13 nap múlva 40 000 dollár költséggel készen állt a 42 regiszteres orgona. A Ceniury­szinházat éppen előzetesen alakították át a Mircele céljaira, most ugy oldották meg a kér­dést, hogy egyes sipsorokat a páholyokban he­lyeztek el. Itt történt meg, hogy Reinhardt egyszerre uj felvonást állított be s ahhoz a kísérő zenét Zsiross Dezső improvizálta. Ma sincs sem meg­komponálva, sem kottára téve, előadása negy­ven percig tart. Egyébként a Mircele szerep­lője 700, kórusa 200, zenekara 80 tagból áll. A darab heti bevélele 55-56.000 dollár s a mostani nyári szünet után előreláthatólag még vagy két évig marad műsoron. Nagy és értékes művészi munkásságot fejlett ki odakünn Zsiross Dezső, aki érdekesen nyi­latkozott a Szeged munkatársa előtt az ameri­kai viszonyokról. — Az amerikai tömeg ízlése fejlettebb, mint az itthonié, megtalálni ott minden rétegű kö­zönséget. A szimfonikus zene azonban a ki­választottak szórakozása, azt a milliomosok tart­ják fenn, még pedig a nők. 5 -600 000 dollárt összeadni ilyen célra, alig félórai fáradtság. Aki azt hiszi, hogy szinfalhasogatással beveszi az ottani publikumot, alaposan csalódik. Müveit, magasabb kultura van Amerikában és minden­ben specializálódás. A szabó a gyárban élete végéig csak gombot varr, vagy kabátujjat, — máshoz nem is ért. Bennünket magyarokat csak a művészetünk révén ismernek, de aztán nagyra is tartanak. Az imponál nekik, hogy van technikánk, fan­táziánk. invenciónk, azonnal mindent elő tudu ik adni. Előnyünk az általános intelligenciánk az ő speciális tudásukkal szemben. Nincs is jobb magyar propaganda, mint hogy menjen ki minden igazi, — de csakis igazi — művész. Engem sem pártfogolt senki, mégis vagy husz müvemet adta ki a legnagyobb cég. Most Graveux, a leghíresebb baritonisták egyike veite föl műsorába Petőfi és Ady-dalaimat. Beszélgetés közben valaki megpendítette a tisztviselői fizetést, Zsiross pedig megkérdezte, hogy ugyan mit kap ő? (Mondia is a fizetési ! osztályát.) Kiderült, hogy félévi aranyparitásos tanári fizetéséből New Yorkban nem tudná ki­fizetni lakásának egyhavi bérét. NEMZETI HITELINÉZET SZEGEDI FIÓKJA KÁRÁSZ-UTCA • IST 981

Next

/
Oldalképek
Tartalom