Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-29 / 197. szám

2 SZSQBD 1924 augusztus 29. nélküliség Elleni Küzdelem Magyarországi Egyesülete Földes Bála elnökkel az élén elbatároza, hogy szeptember hónap végén, vagy októ ber elején nagyszabású tanácskozást hiv össze. A tanácskozás a munkanélküliség elleni küzdelem egész problémáját felöleli, de nagy figye lemben részesülnek különösen az elbocsátott B listás köztisztviselők és a magántisztviselők. Konkrél j ^vasiatokat fogunk előterjeszteni. Ugy képzeljük, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal utján megoldható a nemzetközi munkaközvetítés kérdése. A londoni egyezmény megakadályozta Németország bilincsbe verését. A német nemzeti párt harca a birodalmi gyűlésen. teljesítőképességét. Diplomáciai tárgyalások utján igyekezzék továbbá a birodalmi kormány nyomatékosan odahatni, hogy Németország valimennyi jövendő teljesítményére nézve pontos határban egyezzenek meg. A német nemzeti párt ezenkívül a londoni értekezlettel kapcsolatos törvényhez módosító javaslaiot nyújtott be, mely szerint a törvény csak akkor lépjen életbe, ha a következő előfeltételek teljesüllek: Népjogilag kötelező formában pontos megegyezés u'ján bizonyosság szerzendő mól, hogy a versaíllesi szerződés 428. cikkében megjelölt határokon túlmenően megszállt területeket legkésőbb 1925 január 10 ig kiürítik. A törvény továbbá mindaddig nem léphet érvénybe, amíg a birodalmi kormány a szövetséges hatalmakhoz intézendő h vatalos nyilatkozatban formálisan vissza nem vonta a versaíllesi békeszerződésben tartalmazott azt a kijelentést, melyet az akkori német biroJalmí kormánytól erőszakkal kényszerítenek ki, hogy Németország elismeri a háború okozásában való b inösségét. Ez a bűnösség ugyanis ellentmond a történelmi tényeknek. Berlin, augusztus 28 A birodalmi gyűlés mai ülésén a politikai foglyok amnesztiájára vonatkozó javaslatokat vita nélkül a bnottsághoz utalták át. A többi közt elfogadták a nemzetközi magánjogra vonatkozó hágai megegyezést és a német spanyol kereskedelmi egyezmény maghosszabbításáról szóló előterjusütésl. Berlin, augusztus 28 A birodalmi gyűlésen csütörtökön Stresemann hosszabb oeszédct mondott. — A londoni konferencia — mondotta — eredménye a Poincaré-féle politikával izemben jelentőa. Angliában nagy a nyugtalanság, hogy Németország és Franciaország kereskedelmi politikai lé en esetleg egyezményt köt. Angliának azonban módjában áll ezen segíteni, hDgyhi gyorsítani fogja a Ruhr-vidék kiürítését. Ebben az esetben nem kötünk szerződést a franciákkal. Hogy a londoni konferencián kereskedelem-politikai téren is tárgyal lünk Francisorszíggsl, az egészen természetes. Annak, aki a jövőt meg akarja menteni, a szakértői javaslat által megkívánt törvényeket fogadja el s a jelen valóság talajára kell helyezkedni. A birodalmi gyüés a Dawes-tervezet keresztülvitelére vonatkozó törvényjavaslat harmadik olvasása folyamán StreBemann beszédében célzott Poincarénak a szenátusban mondott beszédére s kije'entette, hogy a jelen helyzet, amelyet Londonból magukkal hoztak, győzelemmel egyenlő, afelett az irányzat felett, amely Németországot bilincsbe akarta verni. A birodalmi gyűlés német nemzeti pártja a Dawes-féle törvények harmadik olvasása során 4 kerettörvénnyel kapcsolatban azt a javaslatot telis: mondja ki a birodalmi gyűlés, hogy a birodalmi kormány legkésőbb két éven belül Németországnak a versaíllesi békeszerződés 234. cikkében meghatározott jogai alspjin elnie kell azzal, hogy a Dawes-lerv összterheinek leszállítása céljából vizsgálat alá véteti az ország ben a város bő fűzfatermését kizárólag a szegedi kosárfonóiparosok kapták arányos elosztásban. A termés körülbelül elegendő volt egy szezonra az iparosoknak és így árucikkeiket eléggé versenyképes árakon tudták piacra vinni, mert hiszen a nyersanyagot nem kellett idegen vidékről beszerezni, amit alaposan megdrágított volna az egyre emelkedő vasúti szállítás. A város minden iparosnak jutía ott a fűzfatermésből. > Ebben az esztendőben azután meglepő dolog történt. A nyár végével megfelelő időben jelentkeztek a városi gazdasági intéxőségnél a kosárfonóipaiosok és mint máskor, bejelentették igényeiket, az átvételi ár megjelölése nélkül. A jelentkezők között szerepelt a ,Klszomborl Kosárfonó Részvénytársaság" is, amely az utolsó időben ugyancsak szépen fejlődött és versenyképes áraival igen szép piacra tett szert. A város hatósága pedig a város tekintélyes mennyiségű egész füzjatermését ennek a részvénytársaságnak adta oda ebben az esztendőben és a termésből teljesen kizárta az összes többi és nagyszámú kosárfonókisiparosokat. Nem mérlegeljük itt ennél a ténynél, hogy a Kiszombori Kosárfonó rt. mennyi írt vette meg az egész termést, ez itt nem elsősorban fontos, de aiért kijelenthetjük, hogy a város legalább annyit kapott volna a termésért, ha azt a szokásos arányban a szükségletnek megjelelően adta volna ki az összes szegedi kosárfonók között. Ezzel az intézkedéssel szinte egyedülállóvá telte erre a gazdasági évre a Kiszombori Kosárfonói, mivel a többleknek idegen vidékről, jóval drágábban kell beszerezniök a nyersanyagot, amihez hozzájárul még természetesen a magas szállítási tarifa is. Nem tudjuk, mi szüksége volt erre a városnak. Nem tudjuk milyen okból telte lehetetlenné erre az esztendőre a többi kosárfonónak helyzeté'. De tudjuk, hogy ez az intézkedés homlokegyenest ellenkezik a város polgárainak érdekével. És még van itt valami. A Kiszombori Kosárfonónak kétségtelenül nagy piaca van. Megvette a város egész fűzfatermését és ezzel kizárta az összes szegedi kosárfonóiparosokat. De megbizható helyről szerzett információnk szerint — a Kiszombori Kosárfonónak nincs szüksége az egész termésre, nem tudja azt egészen felhasználni és ezért Illetékes helyen lépéseket tett a fölösleges mennyiség kiszállítására az ország halárain tul. íme a város szociális intézkedés?. Külföldre visznek ki egv tekintélyes mennyiségei akkor, amikor a szegedi iparosok versenyen kivül kénytelenek nézni egyetlen cég egyeduralmát. A Szeged munkatá'sa ebben az ügyben fölkereste Bokor Pál helyettes polgármestert, aki a következőket mondotta: — Való, hogy a füzfatermést a Kiszombori Kosárfonó Részvénytársaságnak adtuk el. De ugy vagyok informálva, hogy a dolog még nem egészen perfekt és a kivitele még nem történt meg. Azoknak az Iparosoknak, akiket sérelem ért, talán még módjuk van tisztázni az ügyet. jelentkezzenek a gazdasági intézőségnél és még mielőtt sor kerülne az egész termés átadására, tegyék meg a szükséges lépéseket. Indokolt ez akkor még inkább, ha a Kiszombori tényleg ki akarja szállítani a fölöslegel. A polgármesterhelyettes szavai szerint tehát még mód van az intézkedés kikorrigálására. A városnak magának kellene megsemmisíteni ! ezt az intézkedést, amely mindenre való, csak a város polgárai érdekeinek védésére nem. Szociálisan keli ezt az ügyet elintézni és nem szabad lehetetlenné tenni egy egész fejlődő iparágat. MMMMMAMWMMMMW^^ l «mWWMMMMWMMM«MMWMMMMMMMI Nézeteltérés Jugoszlávia és Olaszország között a határmegállapitás miatt. Belgrád, augusztus 28. Liibachból jellentik: Marinkovics külügyminiszter hosszasan tanácskozott az olasz követtel és a jugoszláv határ megállapító bizottság vezetőjével a határmegállapitás kérdésében. Ugyanis a rapallói szerződés idevágó pontjai értelmében Jugoszlávia szerint a határmepállapitás a szlovén lakosság érdekeit sértik Értesülésünk szerint sz olasz kormány azonban ragaszkodik a rappalói szerződés végrehajtásához, amiből lényeges nézeteltérés keletkezett köztük. A hitelkérdés rendezése. Emelik a bankkamatlábat. Budapest, augusztus 28. L'gutóbb a bankok, a kereskedelem és az ipar képviselői tárgyaltak a hiielkérdés rendezése ügyében. Elterjedt az a hír is, hogy Nemzeti a Bank fölemell a hivatalos bankkamatlábat. Az ügyben azonban ! edd g semmiféle határozat nincsen, mert ebben az irányban csak aj'gybank főtanácsa hivatott dönteni és a főtanács ilyen irányú javaslatot ezideig még nem tárgyalt. A hir szerint 10 százalékról 15 százalékra emelnék a kamatlábat. Ebben az esetben a magyar bankkamatláb azonos lenne az osztrák bankkamatlábbal, amely ezldösze int a legmagasabb Európában. A kamatláb ügyével esetleg a Jegybank legközelebbi főtanácsi ülése foglalkozik majd, az emelés azonban jelenleg még nem befejezett do!og. A hiielkérdés rendezetlensége most is az egyik főoka annak, hjgy az ipar és a kereskedelem válságos helyzetét nem sikerül enyhíteni. A pénzintézetek nrgyrészt megszűntették a hetipénzkiheiyezést is, mert emellett az üzletég mellett legfeljebb egynyo'cad százalékos hasznot tudnak elérni hetenkint. A bankokat különben a nuguk vállalatinak pénzzel való táp- j lálása is nehéz feladat e'é áliítja jelenleg és I idegen vállalatoknak, vagy kereskedőknek alig tudnak hitelt folyósítani. Ezért többféle módszerrel prótá'koztak meg a kereskedő», hogy hitelhez jussanak. Divatba jött például az úgynevezett árulpmbard, ami nem egyéb, mint igen szigorú feltételek mellett folyósított váltóhitel. Az árulombard abban áll, nogy a hitelt igénylő fél váltóhitelt kap, például három hónapi lejáratra, azonban fedezetképen kénytelen elzálogosítani árukészletének egy részét. Ezzel az üzletággal kisebb tözsdebizominyi irodák és zugügynökök foglalkoznak és többnyire csak kisebb tételekel, néhány milliót folyósítanak egy-egy esetben. Divatban van az árufedezetre adott hetipénz is és ilyen esetben jóval többet kérnek a hitelezők, mint a hetipénz hivatalos kamatja. Az árufedezetre adott heii hitelekért 2—2 és fél százalékos kamatot is elkérnek, ami négy-ötszöröse a hetipénz tőzsdei kamatlábának. Ilyen körülmények között a pénzpiac szanálásáról még mindig korai dolog volna beszélni és csak az ipari és kereskedelmi hitelek rendezése, továbbá a várvavárt külföldi tökének az eddiginél nagyobb arányban való beözönlése segíthetne csak a helyzeten. Amikor tönkretesznek egy fejlődő iparágat. . Kiszállítják Szeged egész fűzfatermését Szeged, augusztus 28. (Snját tudósítónktól) | A város gazdálkodásának igen érdekes példáját vagyunk most kénytelenek a nyilvánossággal ismertetni. Még mielőtt a való tényállással és annak részletével foglilkoznánk, má- előre is meg kell állapítanunk, hogy a városnak ilyen intézkedései nemcsak hogy nem szolgálfák a szegedi polgárok érdekelt, de egyenesen azok érdekei ellen vannak. Amelyet', nogy Szeged város hatósága igyekezne iparosainak és kereskedőinek amúgy is nehét helyz-.tét megkönynyilcnie, szinte tudatosan érdekeik ellen cselekszik. Köztudomásu ugyanis, hogy Szeged halárában, de a város belterületén is, különösen az ujszegedi oldalon, igen dus füzfatermés jelentkezik minden évben. Éppen ezért a legutolsó tdőben a már régi koeárfonóipar igen nagy lendülettel fejlődött előre. Most már nem csupán egyes kisiparosok foglalkoznak kosárfonással, hanem külön részvénytársaságok is alakultak kizárólag erre a célra. Az elmúlt esztendők-