Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-28 / 196. szám

£¿fiy#«s m&t&m ára 1800 Iibihih« ¿»flwnMrtt te snadMuv«. .Mt UstS ItraM-alca L (P0> isaltttsiával nemben.) Tal* on IHIJ» JlJtgfü" meajeJ»Bife Mi» kitételével alndea "W. Ur» HáM ára 1800 toI3ML KOtintési »rail Es? ikelyben 40000, talal te vtdékea 45000 l№> SZEGED •trdetésl árak i Péltasábon I BU 400, egy basíbon 800 miuté! hasábon 1200. Sz(We|> közt 23 százalékkal drágább Apróhirdetés 10 szóig 6000 kor. SzOvegközti közlemények toronként 6000 korona. Családi értesítés 45000 kor. V. évfolyam. Szeged, 1924 augusztus 28, CSÜTÖRTÖK. 196-ik szám. Lemondás előtt. Egy zsakette?, elegáns fiatalember ott állott a független magyar biróság előtt és clyan panamavádakat vágott volt gazdája, a földmivelésűgyi miniszter arcába, amelyeknek ba csak lizedrésze igaz, hát akkor is éppen elegendők arra, hogy az a miniszter örökre eltűnjék a magyar közélet színteréről. De a zsakettes, elegáns fiatalember vádjait olyan lehetetleneknek tartotta a független magyar biróság, hogy kénytelen volt elrendelni a vádlott vádaskodó elmeállapo ának alapos megvizfgálását. Ezzel szemben a miniszter, aki egyúttal a legegységesebb polgári osztály vezére és aki hat esztendő óta mindig szilárdan ült a hatalom nyergében, lemondását helyezi kilátásba és bejelenti, hogy mint egyszerű polgár fog állani a törvény elé és hozzáteszi, hogy nem ijed meg semmitől és senkitől. Egyben pártjával ellenzékbe vonul, miután öt éven át ették a hatalom keserű kenyerét. Az Eskütt-ügy lavinája ezzel megindult és ki tudja, hol áll meg ? Nagyatádi, mint lemondó és a kisgazdapárt, mint ellenzék: valóban érdekes látvány és érdemes egy kicsit megállani előtte és gondolkozni róla. Bizonyos, hogy a kurzus nagyjai és aprószentjei között Nagyatádj, volt a legkitartóbb és a legszívósabb. Ő állt rendületlenül és állandóan, mint a Sión hegye, mig körülötte folytonosan rengett a talaj, recsegtek a bársonyszékek, jöttek és mentek az emberek, a jelszavak, a kormányok. Nagyatádi volt a jegecesedési pont az egyre forrongó és hüledező magyar politikában. Vele szóba kellett állania, meg kellett békülnie mindenféle akciónak és frakciónak. Ö volt e szerencsétlen korszak Figarója, aki ilt, ott, mindenütt „ jelen volt, számított, határozott és döntött. O volt az a tényező, aki nélkül Friedrichtől egészen Bethlenig egyetlen kormány sem ludott se szorozni, se osztani. Annak az áldemokrdciának, amely az ellenforradalomnak egyetlen és mindvégig megmaradt vívmánya volt, nagyatádi Szabó István volt a cégére, a hívogató és csalogató címe. Ha valami baj volt, panasz, sérelem, ditznóság, vagy veszedelem, akkor fölmutatták Nagyatádit, akkor Nagyatádival takaróztak és ideig-óráig minden rendbejöt. Nagyatádi volt a hallgatagon elismert reakció és a hangosan hirdeted áldemokrácia Poseidonja, aki az ő októberi forradalomból megmaradt Quos egojávai lecsillapította az egyre nagyobb elégedetlenség és elkeseredés háborgó hullámait és zavaros vizeit. A hálás utókor történetírója, aki ennek a zagyva és felemás időnek hileles históriáját megörökíti — bár az örökkévalóság számára semmit se csináltak, annál többet és kiadósabban saját maguknak —, majd „vera effigiest" fog rajzó ni Eskütt Lajos gazdájáról, aki most elleseredeit hangon kilelenti, hogy nem riad vissza semmitől és senkitől. Ez a dodonai nyilatkozat bizonyosan mes fagyaszt ja a vért azokban, akikre vonatkozik ? Mi, %kik a mai hazai politika útvesztőiben és irgoványaiban tájékozatlanok és idegenek vagyunk, nem is sejtjük, hogy kik lehetnek azok, akiktől a lemondás előtt álló vezér nem riad vissza. Egy fővárosi kurzusujság már többet tud. Ez az orgánum azt írja első oldalán: .Politikai körökben régóta számítottak arra, hogy amint Bethlen István gróf akármilyen okból nem tudja visszatartani Eaküttet a törvényszéki terem küszöbétől, Szabó István megemlékezvén lelkes fogadalmáról, hogy mindig és mindenkor rgyütt lesz vezérével, Bethlennel, igyekezni Jog ide is magával vinni szeretett vezérét" és bejtlenli, hogy adolt jelre .olyan vihanás indul meg a magyar politika lápos vizeiken, amely valóban nem ludni, kiket és miket fog magával sodorni ?" Egy már is bizonyos és ehhez nem kell próféta-lélek és nem kell benfentesnek lenni a mai magysr közélet tapétás ajtai körött: az áldemokrácia kurzusának kezd recsegni-ropogni az egész alkotmánya és a kislstenek alkonya megkezdődött. Tiszta levegőt, őszinte hitet, jobb erkölcsöket, becsületes közszellemet, szóval valódi demokráciát kell itt végre teremteni, de persze ezt a magyar közvélemény, a dolgozók Magyarországa nem azoktól várja és azoktól hiába is várná, akik öt év óta elpanamdztak ilt majdnem minden szabadságot és jogot t MWM ' WWMMWMWMiMAMMMMMMMMM Román vádak az interparlamentáris konferencián. elleni panaszokhoz. Megjegyzendő, hogy a vitában egyetlen jugoszláv delegátus sem szólalt fel. Berzeviczy Albert erre erélyes beszédében visszautasította a román tátradást és kijelentette, hogy a vádaskodás politikája nem vezet semmképen a népek szolidaritására. Szterényi József báró az álltólegos román frzonyitékokat ártalmatlan magánokményoltnak minősüette. A magyar kormány kész atra, hogy korrekt magatartását a NemzeUk Szövetsége előtt is igazolja. A román, jugoszláv és a cseh kiküldöttek terjesszék a kérdést a Nemzetek Szövetsége elé. Bern, augmzfus 27. Az Interpsrlamentáris Unió tagjai között a magyar kiküldöttek igen nagy tiszteletnek örvendenek. A konferencia elnökségében helyet foglal Berzeviczy Albert, a magyar csoport elnöke, akit a kongresszus alelnökévé választoltak meg. Az amerikai interparlamentáris csoport elnöke Dearing Call vacsorát adott, amelyen élénk eszmecsere tárgya volt a jövő évben Amerikában tartandó kongresszus és az odautazás megszervezése. Ezen vacsorán magyar részről Póka-Pivny Béla, a külügyi társaság igazgatója vett részt. A Dawes-törvény vitája a német parlamentben. Bern, augusztus 27. Az Interparlamentáris Unió tagjai körében kellemetlen feltűnést kellett, hegy a kisántánt államaimk kiküldöttei az idegen uralom alá került nemzeliségi kisebbségek nyilvánvaló elégedetlerségét az állítólagos magyar irredenta müvének tüntetik fel. Annál kellemesebb benyomást keltett a magyar kiküldött fölényes, öntudatos és tárgyilagos magatartása. Gjavara román kiküldött volt az, aki a népek gazdasági szolidaritásának tárgyalása közben váratlanul politikai kérdéseket kevert a vitába és panaszt emelt az erdélyi magyar irredenta állítólagos üzelmei ellen, amelyeknek bi.onyitására fényképfelvételeket és okmányokat szedett elö. Az elnök félbeszakította a szónokot és figyelmeztette, hogy maradjon a tárgynál. Az elnök 82igoruan pártatlan magatartásának volt következmérye, hogy Hrusowszki cseh kiküldölt a cseh politikának általánosságban való vázolására szorítkozott. A román kikfildötleknek azonban nem volt békességek és Dragumirescu ismét a „történelmi kérdésről" kezdett beszélni és kijelentette, hogy Jugoszlávia csatlakozik a Magyarország Berlin, augusztus 27. Mint a lapok jelentik, mindazon kit érietek, amelyek a birodalmi gyűlésen kűlörböző lészről történlek, hegy a német nemzetiebet olyan magatartásra bírják, amely a Dawes-törvények elintézését nem veszélyeztetik, eredménytelenek maradlak. A német néppártnak a korábbi kiürítésre és a rajnai megegyezés szakszerű alkalmazására és magyarázatára vonatkozó előterjesztések — mint a német nemzeti párt kijelentette —, nem ismerheti el kielégítőknek. Mindent összevéve, a kormány már nem lát más lehetőséget, mint a birodalmi gyűlés feloszlatását. Berliv, augusztus 27. A német közvélemény leírhatatlan izgalommal tekint a birodalmi gyűlés vitájának eredménye elé, ami könnyen érthető, mert a német töivénytiozás állásfoglalása nem kisebb jelentőségű Európa és elsősorban a Németbircdalom sorsára, mint maga a londoni konferencia. A birodalmi gyűlés folyosóin a tegnapi nap folyamán erősen optimisztikus hangulat uralkodott, mára azonban a német nemzeti párt képviselőinek beszéde után erősen khült a bizalodá?, mert félő, hegy az eddig benyújtott itódosiió javaslatok sím tudják megnyerni » nemzeti párt csatlakozását a DLwes-tervezetben előirt törvényekhez. Tekintve azt, hogy a parlament hangulata igen könnyen bejolyásolható, Verekedés a német Berlin, augusztus 27. A birodalmi gyűlés mai ülésén annak a kommunista javaslatnak tárgyalása alkalmával, amely a kizárt és letartóztatásban lévő képviselőknek a parlament ülésére való bebocsátását kívánta kieszközölni, viharos botrány tört ki, amelynek során Brodauf demokrata képviselő és a kommunisták közt tett tegességre is került sor. Höliein és Köhnen ökölcsapásokkal iujtoiták azokat a demokrata képviselőkei, akik BrodauJ védelmére siettek. Rettentő kavaiodds tdmedt, amelyben nogy verekedés folyt. A karzaton pfuj-kiáltások hangzottak el. Az elnök kénytelen volt az ülést berekeszteni, amelyet azután 12 óta 10 petekor az általános meggyőződés mégis az, hogy a válságot sikerül megoldani. Igen feltűnő, hogy amíg a nemzeti párt lapjai mereven tartózkodnak minden határozott állásfoglalástól, a baloldali lapok, amelyek eddig a német nemzeti párt küszöbön álló belső összeomlásáról írtak, ma reggel már számolnak a tárgyalások meghiúsulásával s a birodalmi gyűlés rövides feloszlatásával. A jobboldali saj ó továbbra is ilyen cinekkel foglalkozik a helyzetlel: „Útban a megegyezés fele." A Deutsche Allgemeine Zeitung hangsúlyozza, hogy a nemzeti párt képviselőinek beszédei korántsem a párt hivatalos megnyilvánulásának tekintendők, hanem csupán a párt hangulatának fokmérői, mert hiszen a párt még mindig nem mondta ki az utolsó szót. Mindent összevéve, kétségtelen, bogy az események épp olyan rendszertelenül es áttekinthetetlenül következnek, mint amilyen kaotikus az rgész politikai helyzet. Pdris, augusztus 27. A német birodalmi gyűlés vitíjíra voris: kozóan a Matin leszögezi, hogy Németország szemmel láthatóan nem változtatott káros politikáján s még ma is rosszakaratról tesz tanúbizonyságot. A lap kijelenti, bogy abban az esetben, ba Németország ismét megcsúfolja a becsületet, Franciaország türelme egyszersmindenkorra véget ér. birodalmi gyűlésen. újra roegryifott. A birodalmi gyűlést délutáni háromnegyed négy órakor Vaire elnök újból megnvitotla. A délelőtti ülésen történt eseményekre vonatkozólag bejelentette, hogy Qruber, Epstein és Madermeyer képviselőket, akik a verekedést kezdték, a mai napra kizárta. Miután a bárom képviselő a birodalmi gyűlésből nem maradt el, az elnök az ülést öt percre ismét felfüggeszti. A gyűlést szünet után Valre elnök újra megnyitva megállapítja, hogy a kizárt kommuiista képviselők nem higyták el a termet s ezzel a renda?abályok automatice detbelépnek. Kiürítteti a páholyokat. A kommunista képviselők a teremben maradnak és az