Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-26 / 194. szám

2 _ SZBOBD ben való közléséről gondoskodik és olyan hogy az illető minisztériumoktól felvilágosítást szervet állit fel, amely fel lesz jogosítva arra, ' kémessen. A londoni konferencia sikere. Pdris, augusztus 26. A kamara utolsó éjjeli üléséről irt tudósításában a Matin részletesen ismerteti azt a vitát, amely Franciaország háborús felelősségéről iámadt. Faúré kommunista képviselő ugyanis ezeket a szavakat kiáltotta: — Azt hisszük — s ezt nyomatékosan szeretném leszögezni —, hogy a háborús felelősség mind a két old*it terheli. Faúré szavaira a baloldal, a közép- és a jobboldal egyaránt élénk tiltakozásban (ött ki s Painlevé elnök is közbeszólt: — Nem engedhetem meg, hegy ezen a helyen ilyen kijelentések hangozzanak el. Az ilyen kijelentések ellentétben állnak a versaillesi békeszerződéssel. Lafont kommunista képviselő: — Amit az imént mondtunk, bebizonyított történelmi igazság. Herriot indulatosan vetett véget a szóharcnak: — Nem tűrhetem, hogy a háború kirobbantásában Franciaországot felelősséggel vádolják, amikor a háborúnak legszerencsétlenebb áldozata éppen a mi Imánk. A kommunisták kivételével az egész ház élénk helyesléssel fogid'a a miniszterelnök fellépését, utána az ülés zavartalanul folyt tovább. Pdris, augusztus 25. A francia kamarának a londoni megállapodásokról folytatott vitája Herriot meglepően nagy sikerével fejeződött be vasárnap reggel öt órakor. Herriot az utolsó Illésen igen tartózkodóan viselkedett, ami hatásos ellentétben állt párthiveinek lelkesedésével, akik szóhoz sem engedték jutni az ellenzéket. A miniszterelnök kedden áll ki a szenátus porondjára. A szenátusban már előreláthatóan aligha fog olyan sikert aratni, amely olyan megsemmisitően hatna az ellenzékre, mint a kamara ülésein. Különösen nagy várakozással tekintenek Poincaré beszéde elé. Kétségtelen, hogy a MMVWMMAMVMMWMMMMMMMAMMMMMMMMAAM Két nyaláb furkósbot és egy fél zsák bicska a csengelei földárverésen. szenátus is a londoni határozatok elfogadása mellett fog dönteni. Az ülés délelőtt tiz órakor fog kezdődni s még a délelőtt folyamán három interpelláció hangzik el. Poincaré délután kerül sorra. Minden jel arra mutat, hogy a vitát a szenátus még kedden este befejezi. Pdris, augusztus 25. A londoni megegyezés ügyében elrendelt kamarai szavazás során a bizalmi indítvány ellen szavazott 26 kommunista, 14 derokrata, beleértve a baloldali radikálisokat, 30 baloldali köztársasági demokrata, 14 konzervatív, a demokrata köztársasági unió 99 tagja és 20 pártonkívüli képviselő, Harminckét képviselő tartózkodott a szavazástól, amig a többi valamennyi a bizalmi Indítvány mellett adta le a szavazatát. London, augusztus 25. A Daily Telegraph diplomáciai tudósítójának értesülése szerint Franciaország bízva a Dawes-terveiet életbeléptetésének sikerében, valamint abban, hogy ezzel összefüggésben helyreáll Amerika bizalma Európa iránt, amerikai pénzügyi körökben tájékozódott, vájjon volna-e kilátása Franciaországnak az Egyesűit Államokban kölcsönre, vagy hitelre; mintegy ISO millió dollárnyi hitelről beszélnek. A Iondoni értekezlet alatt Clementel francia pénzügyminiszter bizonyos angol bankároknál hasonló ajánlatot telt. Pdris, augusztus 25. A kamara hétfő délutáni ülésén 333 szavazattal 166 ellenében elhatározta, hogy Herriotnak a múlt szombaton megtartott beszédét kiplakatirozza. Berlin, suguaztus 25. A birodalmi kormány sok kereskedelmi kimarától, valamint más gazdasági szervezetektől, továbbá a különböző politikai irányokhoz tartozó egyesületektől kap táviratokat, amelyek mind fdszólitják a kormányt, hogy a londoni egyezményt írja alá. Jói lehet, hogy rendkívül aggodalmat keltő az a kérdés, hogy Németország el tudja-e viselni a rendkivül nehéz terheket. 1924 augusztus 26. Szeged, augusztus 25. (Saját tudósítónktól.) Ot nappal ezelőtt kezdték meg a csengelei bérföldek árverésé*, amely a város legsilányabb bérföldjei közül való, kinn, a helyszínén, Csengelén. A legutolsó árverés most, huszonöt esztendeje zajlott le — nagyon szegényes eredménnyel. Az az ezerkétszáz katasztrális holdnyi terolet, amelyen jelenleg egymást érik a fehérfalu, cserépfedelü fehérházak, huszonöt év elött futóhomok volt, a szegényes rozs is csak kényszeredetten termett meg benne. Szegény, pénznélküli zsellércsaládolt, akiknek nem volt mit kockáztatniok, vettek ctak részt az árveréseken és könnyűszerrel, úgyszólván konkurrencia nélkül fogták ki a tetszésszerinti nagyságú pat cellákat néhány koronás holdanként! bér ellenében. Harminc-negyven holdas bérietek is voltak a csengelei homokon, mert abban az időben még löbb volt a föld, mint a földéhei ember. ' Most már megfordult a helyzet: A föld nagyon, de nagyon megfogyatkozott és a földre éhes emberek száma igen-igen megnövekedeü. A csengelei homok, ha futását meg is akadályozzák már a szőlőtelepítések és a fölbecsülhetetien értékű, kedves ákácfák, még mindig a legsilányabb városi löldek közül való. A bérlők rengeteg koplalás és mérhetetlen, verejtékes raunka árán mégis kicsikariák a meddő hoaok.L^TOan a termőképességet, hosszú EK? . , u'án ^fürkészték « áldatlan fö d Ü ra|zát éj berekedték belőle minden " ff"*®*- Ltssan felépültek a meszed HfS^ munkával, kitartással a harcot .homokellen a földért, az meggyarapodott. A háboru és á háború utáni páratlanul szerencsés konjunktúrák amikor aranyat ért minden, ami föld volt, kincsesbányává varázsolták a csengelei homokot is A csengelei bérlők, akik huszonöt év óta harcolnak ugyanazzal a homokkal, huszonöt év alatt annyira odanőttek hozzá, hogy szinte elvitathatatlan sajátluknak tekistik a város földjét. Az árverés kitűzése éppen ezért sérelemkent halott, pedig a szerződés világosan kimondja, hogy a bérlet az 1923—1924. gazdasági esztendő végével lejár. A város hatóságát a szabályrendeletek is megkötik, mert kimondják, hogy a lejárt ingatlanbérleteket uj árverésen kell hasznosítani. Kivétel van ugyan a szabály alól, de az szokás szerint csak erősíti a szaj bályt I yen kivétel például az olyan bérföld, j amelyen értékesebb gazdasági beruházás, tanye, J szőlő, vagy gyümölcsös van. A közgyűlés egyik ujabb keletű határozata értelmében ezek a beruházott bérletek árverés nélkül meghagyhatók a régi bérlő kezén, ba a régi bérlő megadja érte a dülöjebeli löldek tiz százalékkal megtoldott átlagbérét. Mivel azonban ez a kivétel is szabály, ez alól is vannak kivételek, még pedig olyanok, amelyeket a józan belátás és a méltányosság parancsol rá a város hatóságára. A föld ugyanis erősen megfogyatkozott az utóbbi időben a földre éhes népek megszaporodása miatt. A földéhséget valahogyan ki kell elégíteni. Mivel pedig a városi fö!dek határa nem szélesíthető ki, nem maradt más hátra, mint az, hogy a város hatósága évről-évre kisebb parcellákra osztja a meglévő bérföldeket. A csengelei homokon a letelt huszonöt esztendős bérleli idő alatt harminc-negyven, sőt ötven holdas bérletek is voltak. Huszonöt év előtt örült a város, ha bérlöt fogott a homokra és nem bánta, akármennyi földet vett árendába egy-egy árverező zsellér, vagy gazda. Most kénytelen volt kimondani, hogy a csengelei ezerhétszáz holdas homokból egy ember tiz holdnál nagyobb darabot nem bérelhet ki, mert igy is csak százhetven család juthat földhöz belőle. Az a bérlő tehát, aki eddig harmincnegyven holdon gazdálkodott és tanyát épített bérletén, a közgyűlés kivételes rendelkezése alapján sem tarthatja meg az egész bérletét, hanem csupán fiz holdat bérelhet ki belőle, még pedig azt a tiz holdat, amelyen tanyaháza áll. A többit tizhotda8 parcellákban árverés alá bocsátja az árverező bizottság és annak adja oda, aki több búzabért kínál érte. Tehát, ha a helyzet ugy kívánja, még a kivétel alól is vannak kivételek. Ilyen körülmények között egyáltalában nem keltelt meglepetést az a hatalmas érdeklődés, amely a csengelei homok árverésén megnyilvánult. Közel ezer ember vett részt a százhetven parcella árverésén, pedig még ebből a százhetven parcellából is nagyon sok beruházott parcella nem került árverés alá. A nagy érdeklődésnek természetesen hatalmas verseny és vetélkedés volt a következménye. A főidre éhes árverezők gyorsütemben és kétségbeesett erőlködéssel licitálták tut egymást és olyan eredményt produkáltak, amilyenre senkisem mert volna számítani s városházán. A silány homokföldek holdjáért a legkisebb évi bér a most következő huszonöt esztendőre százharmincöt kiló buza, a legnagyobb pedig négyszáznyolcvan kiló. Az átlagbér még nem állapitható meg, mert az árverést csak szerdán fejezik be. Akik jeienvoltik az árverésen, határozottan állítják, hogy ilyen izgalmas árverés még nem volt a város határában. Az árverező tömeg hingulata állandó feszültséget teremtett és minden egyes parcella árverésénél joggal lehetett a verekedés kitörésétől tartani. Állandóan botok, öklök emelkedtek a levegőbe, durva káromkodások röpködtek a túllicitálok felé és a kivonult rendőri készültség ellenére több ízben komoly tettlegességre került a sor. Pénteken két sógor akaszkodott össze. Ugyanarra a parcellára árvereztek és dühösebb ellenfelek voltak holmi idegeneknél. A bér gyors ütemben emelkedett az öt mázsa felé. Az após a fiatalabbat, támogatta és ő is az idősebb veje ellen dolgozott. A szemek szikráztak, a számok vadul pattogtak, végre az idősebb elhallgatott. Amikor az árverező bizottság a fiatalabb ajánlatára kimondta a .senki többet harmadszori", az idö:ebb kezében meglendült ék ólmosvégü bot és a fiatalabb bezúzott koponyával, ájultan dőlt el a meghódított homokon. Erre az após a támadónak rontott és formális bunkó-párbaj fejlődött ki közöttük. A tömeg sűrű gyűrűvé tágult a dulakodók körül, nem szólt bele a harcba senki —• privát-ügy, másra nem tartozik, majd elintézik ők — és el is intézték volna alaposan, ha a rendörök nem lépnek közbe és le nem szerelik a nekidühödött rokonokat. Aztán tovább folyt az árverés. Később egy asszonyról szedték le a konytyot, még később idegen vetélytársak verekedtek össze. Már bicska is került elö a csizmaszár mellől, de a rendörök akkor erélyesebben léptek föl. Az összes botokat és bicskákat elszedték az árverezőktől, Másnap két hatalmas nyalábra való furkósbotot és egy fél zsáknyi bicskát szállítottak be a központba. Komoly harc ez, ami kinn folyik a csengelei homokon, mert hát az a tiz hold homok mégis csak biztosítja egy-egy család exisztenciáját huszonöt esztendőre. Pedig a harc nehezebb fele csak azután kezdődik. A csengelei homok nehezen adja vissza az érte megajánlott ötmázsás béreket... A csengelei földárverés történetéhez tartozik az a beadvány is, amelyet negyvenkét csengelei lakó adott be most a város tanácsához. A csengeleiek azt kérik, hogy egyik bérlőtársukat, Hegedűs Istvánt bázanépével együtt tiltsa el a tanács az árveréstől, mert azok »* környék lakosságának vagyonbiztonságát veszélyeztetik, kisebb-nagyobb lopásokkal folytonos rettegésben tartják, a közbiztonságot nem respektálják", állandó izgalom van Csengetés miattuk. Hivatkoznak Mabari János rendőr esetére, akit Hegedűs István félig agyonvert. A beadványt a tanács hétfőn tárgyalta és ugy határozott, hogy Balassa József felsőtanyai biroi sürgős jelentéstételre szólítja fel ebben az ügyben. Hegedűs István bérletének árverését pedig addig felfüggeszti. (m- L>. Varga Mihály ^ Szeged Telefen 469. Hndl-iIM Mindennemű kötéláru, zsineg, zsák, ponyg' szőlőkötöző fonalak és háló