Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-03 / 177. szám

SZEQRU 1924 augusztus 3. Mussolini visszatért radikális barátaihoz. Ujabb résiletek Matteotti meggyilkolásáról. Róma, augutz'us 2. Az olasz kabinet átala­kítása nem elégítette ki tökéletesen a várako­zást. A válság első nipjiiban, junius közepe táján, amikor Matteotti meggyilkolása még tragikus Rzcn-áciCként izgittn a közvéleményt, Mussolini a legnagyobb népsz-rüségnek örven­dett. Mindenki meg volt gv ötöd ve az ö min­der.hitó erejéről és arról, hogy villámgyors és drámai módon fog a megsértett jogrendnek elégtételt szolgáltatni Kétségtelen, hogy Musso­lini szivesen meg is tette volna, ha módja lett volna rá. De amikor látták az emberek, hogy milyen óvalos és tipogatózó a rendőrség a vizsgálat első fázisában, milyen habozva nyul a bűnösök u'át, mindenki tisztában volt azzal, hogy a rendőrség vezetői pontosan ismerik a borzalmas büncsnlekmény minden részletét, de nincs meg az erejük ahhoz, hogy ezt nyilvá­nosságra is hozzák. Mindenki meg van győ­ződve arról, hogy Matteotli hoMestét igenis megtalálták s vagy titokban elégették, vagy idegen név alatt temették el, hogy igy útját álljlk annak, hogy a közvélemény hiragja és felháborodása víhiros tüntetésekben törjön ki. Mussolini népszerűsége erősen lecsökkent s az ellenzéki lapok azt irják, hogy Mussolini kép­telen az országot a súlyos válságból kivezetni. Mussolini politikája állandóan ide-oda inga­dozott az erőszak és a kiengesztelödés politi­kája közölt. Még a kormányhoz közelálló lapok is, mint a Messjgero és a Trlbuna is kiemelik, hogy abban az időben, amikor Mussolini egyetértésre és megbékaiésre hivta fel az orszá­got hires szenátusi beszédében, Sforza gróf, a volt külügyminiszter, sőt Caviglia generális is, az olasz nemzet ünnepelt győztes hadvezére, komoly életveszedelemben forogtak s ennek tu­lajdonithaló az, hogy egyikük sem szólalt fel á szenátusban és azóta is mind a ketten fel­tűnő tartózkodással tartják magukat távol a napi politikától. Tartózkodás jellemzi általában az egész közvéleményt Mussolinival szemben, mert mindenki meg van győződve, hogy a Duce boldogan hozna békességet az országnak, de mindenki kétségbe vonja azt, hogy a békét meg is tudja belátható időn belül teremteni, az első napok erőteljes politikája után beállott pá fordulása viszont régi barátaihoz való vissza­térését jelenti, a túlzók fiatal vezéreinek állam­titkárokká történt kinevezése pedig szerencsit­len helyzetet teremtett az országban. Póma, augusztus 2. Zamboni képviselő ki­hallgatáson volt az olasz királynál, akivel poli­tikai kérdéseken kivül a Matteotti-ügy részle­teiről is tárgyalt. Kihallgatása után a képviselő nyilatkozatot adott töbo újságírónak, melyben elmondotta, hogy legújabb érteiülései szerint Matleotti meggyilkolása ugy folyt le, hogy a tettesek először ökölcsapásokkal akarták a kép­viselőt elhallgattatni. Mikor Matteot i az ököl­csapásokra nem hallgatott el, sőt támadói közül többeket maga is erősen visszaütött, kést rán­tottak rá és miután összeszurkálták, dulakodás közben valaki elmetszette a torkát. — Az est tragikus színét még növeli az — folytatta Zamboni —, hogy amikor Matteottit el akarták temetni, a küzdelem és az agónia közben megmerevedett balkarja nem fért be a koporsóba. A tettesek kénytelenek voltak Matteotli balkarját eltörni, hogy a holttestet be tudják szorítani a koporsóba és hogy a fedelet rá lehessen szögezni. A rendőrség ujabban ezeket az adatokat is figyelembe veszi nyo­mozásánál. Szomorú szemle a szombati Szeged, augusztus 2. (Saját tudósítónktól.) A gazdasszonyok bizonyítgatják, ho^y soha nem volt olyan nagy piac Szegeden, mint most, szom­baton. Lehet, hogy van némi túlzás ebben a határozott hangú megállapításban, annyi azon­ban bizonyos, hogy az utóbbi időben ennyire nem sokszor telt meg a város piaccal. Mintha a népvándorlás kora elevenedett volna meg. A városból szertesugárzó országutakon már szürkület előtt megindult a szekérözön. Almos tanyai lovak rúgták fel az utak izörke porát, amelyen meg sem látszott az a párnapos eső. A városkörüli tanyák kifogyhatatlanul ontották a városba a jó és kevésbé jó homoki földek istenadta, kincseket érő termését. A piactereken már a kora hajnali órákban szekértábort ütöttek a tanyák. A Szenitstván-tér hepehupás „burkolata" (ezt is rendbehozathatná már egyszer a nemes város) ki sem látszol! a poros kocsik alól, amelyeken ünneplőruhás asszonyok és nem ünneplőruhás embörök árul­ták a búzát mázsánként négyszázhuszonötezer koronától fölfelé. Nagyon büszke hangulat uralkodott itt, a víztorony tövében. De volt is ok a büszke­ségre, mert a buia igen nagy ur manapság, különösen a magyar földön termelt buza, amely régen megcsúfolta már a világparilással együtt az aranyparitást is, csak lóhátról áll szóba a szomszédos országok olcsóbb búzájával és szörnyen lenézi, mivel hogy az még csak vizumot sem kap a magytr kormánytól a be­jövetelre. Azt mondják, hogy a kormány szigo­rúsága tulajdonképen reváns a szomszédok védővámos elzárkózása miatt. A migyar buza nagyon örvendezik ezen a revánson és örömé­ben égig nő az ára. Holmi rémhírterjesztők már azt sugdosták a víztorony tövében, hogy az uj búzára egymillió koronás kötések is történtek. Szerencsére nem sokan ültek fel ennek a rém­hírnek, de azért, a nagy behozatal ellenére mfgis mutatkozott bizonyos tartózkodás a szombati buzaplscon. A gazdik nem szívesen álltak szóba a vevővel, csak ugy tessék-lássék árulták el, hogy mire tartják portékájukat. A csirkepiacon is szokatUnuI nagy volt a forgalom. A görögdinnye uralkodik a toepen. Hatalmas dinnyepiramisok büszkélkedtek min­denfelé, a szemetes aszfalton ¿3 az árnyékba bújó kocsikon egyaránt. Itt, minden köz- és piacrendészeli szabályrendelet ellenére, nem kilóra megy a vásár, hanem darabszámra, eset­leg kocsiszámra. Csak a kofák kezében hamis­kodik néha a golyós mérleg, amelyen «min­dent le lehet mérni". Még a dinnyét is ezer koronától ezerötszázig kilónként. A termelők különböző árakat szabtak a földhomoki bom- , bák darabjáért, egyikért háromezret kértek, a másikért tízezret. Kocsiszámra is vehetett akárki, ha megadta érte a háromszáz-hatszázezer ko­ronát. Ha valaki drágátta az árakat, a Tisza-kávé­házra hivatkoztak a kofák, mondván: — Ha sokalja, próbálja ki a Tisza-kávéházba? Ott nyolcezerért adnak egy fertálydinnyét. Dinnyén kivül más mindenféle is volt a piacon, amelynek képén meglátszott, hogy augusztust mutat a kalendárium. Mosolygó­piros almák, haragos kék szilvák, rózsaszínbe játszó körték csábítgatták a kiéhezett városiakat, akik az aranyparitáson moifondirozva járkáltak a kincsrengeteg között. A csirkepiac szinte beleveszett a gyümölcs­tengerbe. Itt volt aránylag a legkisebb forgalom. A gyümölcs mindent kiszorít. Azt árulják hihe­tetlenül borsos áron mindenfelé, a Széchsnyi­téren, a Klauzál-téren, a Tisza Lajos-köruton éppen ugy, mint a híd alatt. Annyi gyümölcsöt hoztak a városba, hogy ki lehetne vele kö­vezni a külterületi utcákat, de még akkor is maradna annyi, hogy minden szegedi gyerek egy hétig nyomná tőls az ágya*. Es mégis drága. Szegény ember számára s:intc megfizet­hetlek Az almáért, a szegény ember nyári ke­nyeréért, ha valamire való, négy-ötezer koronát is kérnek. Délben elcsendesedik a vásár. A gazdasszo­nyok izzadva cipelik haza a telerakott gyékény­szatyrokat (a bőrázatyrok divatját régen elpusz­tította a háborús nyomorúság), a tanyai kocsik pedig ismét ellepik a városból szertesugárzó országutakat. Azután megjelenik a beszemetelt utcákon a köztisztasági ármádia és vadul söpri le az aszfaltról a tanyai lovak elszórt emléktárgyait. Az emberek pedig a fölvert porlól és illattól menten elvesztik étvágyukat. ' (m. I ) A Tehetségek védőegyesületének felhívása. Szeged, augusztus 2. A most alakult „Matov* a kő­vetkező felhívást teszi közzé : Nagyeszű szegény gyer­mekeket keresünk, mert a Magyar Tehetségek Orszá­gos Védőegyesületének alapszabályait (Matov a bel­ügyminiszter 142.509/VIII. 1924. szám alatt lát­tamozta és igy megkezdhettük célunk munká­lását. A magyar társadalomnak legalsóbb művelődési fokon álló rétegeiből, munkájuk után élő (földmivelési napszámos, gazdasági cseléd, törpebirtokos, iparos­segéd, segéd nélkül dolgozó kisiparos, bármely foglal­kozású munkás, stb.) szülőknek gyermekeiből eredetre, nemre, nemzetiségre, vallásra és felekeietre való tekin­tet nélkül olyanokat vesz gondjaiba egyesületünk, akik bár kiválóan eszesek megfelelően eleven vérmérsékle­tüek, pzüleik vagyontalansága és elhagyatottsága foly­tán közbelépésünk nélkül semmiféle szakfoglalkozásra kiképzést nem remélhetnek. A gondba vett gyermeke­ket a hajlamuknak megfelelő elméleti, vagy gyakorlati életpályára neveljük ki nyilvános iskolákban, ugy hogy szakfoglalkozásukat a lehető legjobban tudják, egy-egy zenét, egy-egy nyugati nyelvet megtanuljanak, elsajá­títsák a társadalmi jószokásokat is, szorgalmas, becsü­letes, emberszerető, önzetlen, gerinces polgárokká vál­janak. Minden anyagi támogatást megkapnak a gyer­mekek, tehát élelmet és ruhát is, azonkívül szellemileg és erkölcsileg is mellettük leszünk, meit minden gyer­mek mellé egy-egy védőt állítunk, hogy a gyermekeket szeretetteljes, müveit jó családapa gondoskodása őrizze fejlődésének utján. Minden embert kérünk, aki a ne­mes és jó iránt érdeklődik, akinek fáj a nagy szellemi tőkék eUallódása, hogy szóbajöhető gyermekekről ki­merítően értesítsen bennünket. Elsősorban 10—12 éve» olyan gyermekekkel foglalkozunk, akik az elemi isko­lák legalább négy osztályát végezték. Az értesítéseket dr. Mezei Pál szegedi ügyvéd, egyesületi titkár cimére a lehető legsürgősebben, legkésőbb 15 nap alatt kér­jük. Az értesítések alapján nyomozást indítunk a gyer­mek tulajdonságai és körülményei iránt és az egyesü­let választmánya fogja még augusztusban elhatározni, hogy hány gyermeket vesz gondjába és kik lesznek azok. A pártfogást egyesületünk nem vonja meg a gyermektől, amíg a ra magát kiválóan érdemesnek mutatja. Szeged, 1924 augusztus 3. A Matov elnöksége. EKSZEREK, ó^ák, ezüst evőkészle'ek, müipari áruk és egyéb maradandó értéktárgyak kész­pénzért, mint kedvező fizetési feltételek mellett HITELRE IS beszerezhetők ELSŐRANGÚ ÓRA ÉS ÉKSZERÜZLETEMBEN Szeged, Kárász-utca 14. Fischer József őrái és ékszerésznél Belvárosi Bank mellett. I^Pfacob igen magas árakon aranyat, IVClCaClV ezüstöt, brilliáns ékszereket, arany és ezüst pénzeket. Elsőrangú óra-, ékszer­Javító és készítő műhely. Szolid árak I Ttlefon 15-38. „HA-HA" CIPÓÁRUHÁZ SZEGED, Kelemen-utca 12. Mielőtt dpSazükséf letét be­•zerzl kérjük árai kiraka. tainkat megtekinteni. 543 Női fekete félcipő, rámás wr icr. AAr. varrott 35—37 szám . . IV ÍOU.UUU Női fekete félcipő, lack kapli és lack dísszel . . » íyU.UUU Női barna félcipő, egyes OAn í\í\í\ párok ¿IKJ.UUÜ Női antilop cipők mindín oon kivitelben ¿oU.UUU Férfi fehér vá- ICC nflft < szon félcipő K Férfi fekete fűzős cipő erős kivitelben K ..... Nagy harisnyavásár, olcsó árusítás, mig a készlet tart.

Next

/
Oldalképek
Tartalom