Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-22 / 191. szám

Ijfii mmém ára 1800 kswiii. *s kiíáftíif»­>)f Mi »mn-«lci 1. <Pö­>**Utk«IATil wtaihea.; ?«!o­oa lt-TM.Ssc*«!' •egjel«­•1« Mi» Wv*Mta«I ciindaa "8«, ion Ria tra 1800 tr I •*. MXMtti iraki Bgj af s«f«» kclrbM 40000, Saá»­9N!H H ftdik«« 43000 EGED • rdettsl trák i réihasábon 1 mm. 400, egy hasahon 800 máslél hasábon 1200. Szöveg­kOxt 29 százalékkal drágább Apróhirdetés 10 szóig 6000 kor. SzövegkOxti közlemé­nyek soronként 6000 korona. Családi értesités 45000 kor. V. évfolyam. Szeged, 1924 augusztus 22, PENTEK. 191-ik szám. Uj honfoglalás. Szent István napjával körülbelül vége van a nyárnak, ami egészen problematikus volt az idén. Az eső akkor jölt, amikor már ártott, a panaszok megsokasodtak s már keserűséget okoz a bő termés is, márminthogy amiben van bő termés. A paradicsomot, meg az uborkát valósággal hajigálják az ember után, az export meghal', mert a vasúti politika főszempontjait még mindig csak a kisajíóból irányítják kurzus­rajongó amatőrök, az ipart kívülről, a keres­kedelmet belülről fojtják meg s Szent István birodalma soha olyan fájdalmasan nem tekint­hetett a titokzatosságokat rejtő végtelenbe, mint az idén: Ah, hol vagy ? .. Hol vagy erős kar, amely rendet akar és t*d teremteni, akár zsarnokság árán, de mélységes magyar akarattal, becsületes tisztasággal irtva ki mindent, ami konkoly és előre igyekvő lábakat körülfogó iszalag, moszat? Gyermek­korunkban, amikor a meg nem értett és föl nem becsülhető béke kényelmes tespedését éltük, azt tanitották régi nehéz időktől, hogy a magyar őserő emelt ki bennünket mindig a bajból. Nagy idők megteremte ték a nagy embereket s a bennük rejlő született erények diadalmaskodtak az igákon is. Hol vagytok magyar őserő, hol született erények, hol vannak vészekben az árvizi hajósok? Egy kissé mulatságosak az uj törvények és az u( tanítások, amelyek a tekintélytiszteletet akarják belesajtolni a lelkekbe, mindössze arról feledkeznek meg, hogy ennek magától kell érkeznie, nem parancsszóra. Emlékszünk magunk is tekintélyekre, akik ezt a megfoghatatün és elemezhetetlen valamit ai eletükkel, cselekede­tükkel szerezték meg, nem felhívás utján csak azért, mert a vak »életlen felhajította őket valami hivatal puha pamlagára. Emberek éltek és dolgoztak a közért önzetlenül, kedvezményes részvények, jutalékok nélkül s nem osztottak nekik koncot, hogy csalétek legyen a nevük; a közgazdasági tevékenység nem abból állt, hogy nagybankok igazgatósági tantiemekkel közeledtek hozzájuk s legkevésbé tűrték a gyalázatos hizel­kedés*, amely a közélet, a talpraállitás pillérei­nek, Herosainak csúfolta őket. Egész nemzedék pusztul el a nincsetlenség útvesztőiben, olyan altalános lett a leromlás, mintha uj Mohács előtt állanánk s tiszteletet követel mégis az, akinek a legkisebb jussa sincs hozzá. Miből szerez vagyont a politikus, aki önze lentéget igért abban a pillanatban, amikor az emberiség úgynevezett jóvoltának szentelte az éléét, miért hasonlaíosak sokan ahhoz a kis színésznőhöz, aki a létminimumom fizetése mellett öt szobás lakást tart, világ­helyeken nyaral, drága cselédséget fizet és naponta uj ruhát vesz fel? Nem a papi élet szüzességi és szegénységi fogadalmát kellene letennie minden úgynevezett nagyfejünek, meg­méretteinie jö.tekor és távoztakor, hogy mit hozott magával és mennyit visz el? Tisztel­hetek-e valakit — nem szólva tudásának gyér­ségéről, egyénisége parlagiasságáról —, ha \ folyton görbe szemmel vagyok kényte en tekin- j teni rá, mert tollasodik munka nélkül s a fára­dozása gyanús, ké'es illatú? Uj honfoglalásról beszélnek itt már esztendők óta, de látnivaló csak az az igyekezet belőle, hogy az isi földért folyik most is az egetvivó tüiekedés. A vérszerződések régi formája elmúlt, ma leheiőleg másból kell vért ereszteni. A törökök kitakarodása után mindent lefoglalt a kincstár s önmagát jelentette ki gazdának a pogányok által elvett földeken Hasztalan volt ott az igénybejelentés, a pör, a régi tulajdonjog megszűnt és uj érdemszerzők, kincsekkei köze­ledők — rengetegen idegenek — ültek a bir­tokokba, amiknek jogos tulajdonosa harmad­negyedágon még élt. Ma a földbirtokreform az a jelzó, amelyről a későbbi történetírás egész könyvtárra való anyagot fog produkálni. Katonáinknak, akiket a háborúba kergettünk, földet Ígértünk. Ez helyes, senkinek szava nem lehet ellene. Meg­szenvedtek érte, mindent megérdemelnek resz­ketésükért, verejtékükéri, vérük hullajtásáért. Onnan kell elvenni a hozzávaló*, ahol fölösleg van, — bárha furcsán elfanyalodik a szájunk ize, a magántulajdon szentségére gondolva. De nagy időket élünk, ma természetesnek kell találni a nagy elhatározásokat is. Ám rendben meiy-e minden? A jogoi igény találja e meg kielégülését, a földet évtizedeken, emberéleteken át dúró családok, leszármazottjaik, ax igazi szegények, érdemesek jufnak-e mindig a tulaj­donhoz, vagy besurrannak arra érdemtelenek, élelmesek, erőszakosak, közéleti selyemfiuk is, aminthogy Árpád idejében is voltak-e vájjon tolakodó martalócok? Sorba állotiak, avagy átvágtak a korlátokon, mikor a könyökre került a dolog? Van-e, vagy lesz-e kimutatás azokról, akik az uj honfoglalásban „kifognak* maguknak kisebb-nagyobb területeket s Készen van-e a megindokolás, hogy miért éppen ők voltak a legérdemesebbek? Látjuk-e majd a teljes listát, hogy ki volt még kérelmező, mit tett, hogy élt, mivel szolgált volna rá s milyen indokolással utaiitották el? Figyelő szemmel nézzük az idők éB az em­berek kavarodását, tele vagyunk nyomasztó, nehéz érzéssel és félünk a jövőtől, amely nem mulaszthatja el a számadásravonást, a nagy revíziót. Vagy talán az is ugy végződik, ahogy a múltban végződött minden, amikor áruló labancok üllek be a magyar dominiumokba s csak az első generáció előtt restelkedtek? Szó sincs róla, a föld kérge s az emberi bőr egyre jobban vastagodik, de valamit nem szabad el­felejteni. Az Alföldről Bécsig abbsn a régi időben eltartott három hétig is az utazás, ennek megfelelő lassú és kényelmes, elzárt, kőfilak közé szorított volt az élet. Ma valamivel gyor­sabban utazunk és gyorsabban cselekszünk s a fizikai és lelki sivatagok átszelése csak rövid idő kérdése lehet. Ma be kell mindenről szá­molni s ha épp ma nem, akkor holnap ok­vetlenül. A nemzetgyűlés őszi programja. 16.000 les* a szeptemberi szorzószám? pénzügyminiszter. A közélelmezési minisztérium megszüntetésével kapcsolatban újra felvetődött a kérdés és most már a minisztertanács ugy határozott, hogy Bud János mint tárcanélküli miniszter vezesse a pénzügyminisztérium ad­minisztratív ügyeit. Korányi pedig intézze a szanálást. Most, hogy a pénzügyminiszter nagy­jában befejezte munkáját és a külföldi kölcsön ügye elintéződött, éppen a genfi tárgyalásokkal kapcsolatban újra aktuális a pénzügyminiszteri állás betöltése. Ugyanis a leghitelesebb helyen szerzett értesülésem szerint állíthatom, hogy Korányi visszamegy Párisba követnek és szeptember elején Bud János véglegesen át­veszi a pénzügyminisztérium vezetését. Állam­titkárja dr. Szabóky Alajos marad. Korányi pedig visszamegy a világpolitika legkényesebb állomására, hogy harcoljon a msgyar igaz­ságokért. Az állam banktartozásának törlesztése. A közel kétbillió koronára felnövekedett állami tartó;ás törlesztési módjára nézve tárgya­lások indultak meg a Nemzeti Bank és a pénz­ügyi kormány között. Megállapodtak abban, hogy a kormány havonkint törlesztéseket tesz erre az adósságára, de még sem az összeg nagyságára, sem a kamatokra né ¡ve megegye­zés nem történt. Az állam azonban a Nem­zett Bank kívánságára az első részletet, pontosan 1,017.500 koronát augusztus hó fo­lyamán, mint a juliusi részletet visszafizeti és ez az ös'zeg szerepel a Nemzeti Bank kimu­tatásában. Ripka Ferenc elfogadta « főváros kormánybiztosi állását. Ripka Ferenc dr. nyilatkozata szerint elfo­gadta a főváros kormánybiztosi állását. A vég­leges kinevezés csak a jövő héten történik meg. Az uj tanterv caak az első osztályokban láp életbe. A legújabb miniszteri intézkedés ugy szól, hogy az uj tanterv csak a középiskolák I. osz­tályában lép szep'ember 1-én életbe, a többi osztályokban egyelőre még a régi tanterv ma­rad meg, hasonlóképen mindszókban az inté­zetekben, amelyek reálgimnáziumokká alakulnak át, csakis a, első osztályban kezdiJ meg a reálgimnázit »i tantervet, n ig r többi osztályok­ban a régi tanterv szerint folyik tovább a gim­náziumi tanítás. Budapest, augusztus 21. A pénteki rendes heti minisztertanácsot még Vass József minisz­terelnökhelyettes elnöklésével tartják meg, a jövő heti minisztertanácson azonban már alkal­masint Daruváry Oéza külügyminiszter elnököl majd miniszterelnökhelyettesi minőségben, mert Vass József időközben rövidebb szabadságra megy. A szeptemberi szorzószám megállapítá­sát a jövő heti 29 i minisztertanács napirend­jére tűzik majd, mig a holnapi minisztertanács a folyó ügyekkel és a közmunkák megindítá­sával foglalkozik. A szorzószám megállapítását máris nagy érdeklődéssel várják, mert a tény­leges állapotnak a mult hónapinál jóval alacso­nyabb szorzószám, körülbelül a tizenhatezer­szeres átszámítási ku'cs felelne meg. Ebben az esetben azonban csökkentenie kellene a kor­mánynak a köztisztviselők fizetését és ennek igen káros következései lennének, hiszen az arany árfolyamának a csökkenése nem vonta maga után a megélhetés olcsóbbodását is. Szeptemberben különben előkészítik a ház­szabályrevízióra vonatkozó javaslatot, amelyet a fővárosi javaslat tárgyalása közben október­ben terjesztenek elő a nemzetgyűlésnek. Ha­sonlóképen ősszel kerül a nemzetgyűlés elé a rokkantügy szabályozásáról szóló javaslat, ame­lyet most készit elő a népjóléti minisztérium. Bud miniszter szeptember elején átveszi a pénzügyminiszteri tárcát. Az utóbbi napodban, különösen a genfi tár­gyalásokkal kapcsolatban sokat foglalkoznak politikai körökben is azzal, hogy Korányi pénz­ügyminiszter megtartja-e továbbra is állását, vagy visszamegy párisi követnek. Legilleté­kesebb helyen az ügyre vonatkozólag a kivet­kezőket mondották: — Kállay pénzügyminiszter távozása után Bethlen István gróf háromszor tárgyalt a pénz­ügyminiszteri tároa betöltése ügyében Bud J/mossa!. Bud azonban hivatkozással arrs, hogy a szanálási kérdések megvitatásával nem "olt jelen és így, legalább is egyelőre, semmi kö­rülmények között sem váliaihatja a felelősséget a szanálási törvény elkészítéséért ¿s a külföldi kölcsön rendezéséért. Így lett azuíJn K"**riyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom