Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-19 / 189. szám

SZHOED (ember 20-án átveszi a német vasúti hállózatot, mig a francia-fcclga igazgatás alatt álló vonalak novemker 20-án mennek át a társaság kezelésébe. Szankciókat csak nyilvánvaló mulasztás esetében fognak alkalmazni. London, augusztus 18. A konferencia teljesítményei nagyon kedvezőek. A lapok egyértelműen megállapítják, hogy nagy előrehaladás törjént a népek békéje felé. Azonban nem minden megállapodás ideális. A legnagyobb ered1924 augusztus 19. ménye azonban az, * hogy a szövetségesek között létrejött a harmónia. Berlin, augusztus 18. A német küldöttség ma reggel 3 óra 30 perckor ideérkezett. A küldöttséget a vasúti állomáson a miniszterek és a hatóságok képviselői fogadták. Délelőtt 10 óra 15 perckor a birodalmi elnök fogadta dr. Marx birodalmi kancellárt, valamint Stresemann és Luther birodalmi miniszteri, akik az etnököt tájékoztatták a londoni értekezletről. MfMfWMMWMIMMM^^ Az államvasutakat amerikai tőkével szanálják. Budapest, augusztus 18. A legutóbbi hetekben igen sok szó esett az állam legnagyobb üzemének, a Máv.-nak szaná'ásáről. Itt is, ott is jelentek meg híradások különböző kombinációk alakjában, hogy miképen és hogyan vették tervbe az államvasutak teljes gazdasági rekonstrukcióját. Beavatott helyen a nagyfontosságú kérdésről most a a következőket mondották: — Tudvalevő, hogy a háború s az azt követő forradalmak, valamint a megszállás óriási és a mai értékben szinte fel sem becsülhető kárt okozott a Máv.-nak. A békebeli üzem visszaállításához elsősorban is nagy beruházásra van szükség, amihez viszont az üzem arányaihoz mért rendkívüli nagy tőke szükséges. Noha a Máv. gazdasági rekonstrukciója az ország szempontjából is elsőrendű fontosságú érdek, mégis a 250 millió koronás népszövetáégí kölcsön keretei közé sehogy sem sikerült beilleszteni. Ismeretes, hogy a szanálásról szóló törvény külön foglalkozik a Máv.-val s általában az állami üzemekkel és a jövőben követendő elvként megállapítja ezeknek a közüzemeknek a szó legteljesebb értelmében való kommerciálizálását. Vagyis ez azt jelenti, hogy az eddigi nehézkes, sőt ráfizetéses állami üzleti ügyvitellel szakítanak és csak ugy, mint a magánvállalkozásoknál, szigorúan kereskedelmi alapokra helyezkednek. — Az eddigi üzletvezetés megváltozásának garanciája tehát a Máv. szanálásának első feltétele. Ezek után kerülhet csak szóba az államvasutak számára felvehető külön népszövetségi kölcsön, vagy valamilyen konzorcium bevonásával megindított szanálás. A tavaszon a Máv. iránt angol társaság érdeklődött. Annak idején tárgyaltak is a kormánnyal, hogy bizonyos feltételek mellett hajlandók volnának a Máv. pénzügyi rekonstrukciójában résztvenni. Ezzel egyidejűen egy francia konzorcium is, nem hivatalos uton, érdeklődött az államvasutak iránt, majd velük is tárgyaltak. — A tárgyalás sem az angolokkal, sem pedig a franciákkal nem szakadt meg, hanem szünetel, mert időközben felmerült az a terv is, hogy egy külön népszövetségi kölcsönnel minden idegen érdekeltség bevonása nélkül hozzák rendbe pénzügyileg és emeljék a békebeli nivóra a Máv.-ot. — Most legutóbb az itt járt James Speyerrel és bankártársaival folytatott hivatatos megbeszélés során szó esett a Máv. szanálásáról. Az amerikaiak nem idegenkedtek a gondolattól, sőt amennyiben megegyezésre kerülne a* sor, módjukban van mindenkinél kedvezőbb feltételek mellett a szükséges tökét rendelkezésre bocsátani. Nagyon valószínűnek látszik, hogy a kormány nem foglalkozik tovább a Máv szamára külön megszerzendő nemzetközi kölcsönnel és azon lesz, hogy a Máv. szanálását amerikai tökével hajtsa végre, ami az ország érdekeinek is a legjobban megfelelne. A szegedi munkásság impozáns az őrök béke mellett* „Magyarország népe a köztársaság felé bajlik." Szeged, Kugusslus 18. (Saját tudósítónktól.) Vasárnap délelőtt impozáns keretek közölt tartották meg s szegedi munkások azt a békegyűlési, amelynek jelszava sz egísz világon: Soha többé háborúi 1 A békegyüles alkalmával a hallgatóság teljesen megtöltötte a Vigszinpad helyiségét, sől még az állóhelytkei is. Az egész gyűlés egy nagy demonstráció volt az örök béke gondolata mellett, impozáns erővel nyilatkozóit mpg az egész tömeg, hogy semmi áron sem hajlandó belemenni egy uj öldöklő háborúba. Ez a gyűlés, valamint a többiek is, amelyeket vasárnapon taríoitsk meg az egész országban, nyíltan mutatta, hogy az országban ssilárdan hucoinak a Háborút ellen. A gyűlést Valentini Ágoston üdvözlő szavai vezették be, majd Kabők Lsjos nemzetgyűlési képviselő tartotta meg mélyenjáró beszédét. A szarajevói merényleten kezdte azoknak a dolgoknak ismertetését, amelyek közvetlenül megelőzték a világháborút. Ez a merénylet a kapitalizmus merénylete volt a világbéke ellen. A monarchia vik imperializmusában olyan feltételeket szabott Szerbiának, amelyekről mindenki tudta, hogy elfogadhitatlanok. Csakhogy a monarchia jó üzletnek vélte a háborút. Nagyon jó üzlet volt ez, Románia azokkal a golyókkal lőtte a monarchia csapatait, amelyeket AusztriaMagyarország készített és szállított Romániának ... — Jautcs volt az első martirja a békének, akit nemsokára százaknak és ezreknek kellelt követni megdöbbentő sorsában. A háborúnak borzalmai mind a két oldalon rettenetes keretek között mutatkoznak. A legyőzőiteknél épp ugy ott vannak a rokkantak, a bénák, a vakok, az árvák, az özvegyek, mint a győztesek „boldog" államában. A kettő között csak az a különbség, hogy a győztesek valamivel könnyebben ússzák meg a háború utáni időket. Azokban az országokban, ahol urrd lett a demokrácia, ott sokkal hamarabb jutott rendes kerékvágásba az állam, mint azok, amelyek mig mindig eltiporják a népakaratot. Igy van ez elsősorban nálunk. (Ugy van! Ugy vanl) — Amikor az első csapatok elindultak a frontokra — folytatta Kabók —, a mágnás asszonyok vöröskereszteseknek csaptak fel — unalmukban. Ezzel is azt akarták, hogy a szegény emberek iáinál nagyobb hévvel menjenek az ágyuk torka elé, hiszen főherceg és grófok íogjas őket ápolni I Uj szórakozás volt ez csupán — es csak néhány hónapig. Amikor azután tizezerszámrs ho-tfá* haia a bénákat és a vakokat, akkor nem várta, nem gondozta őket tenkí. Ráuntak etekre a borzalmakra a főhe cegek. Ne n törődtek ekkor már azzal, hogy mii jelent, amikor bénán, sántán, vagy vakon jön tasza az apa éa fiu. A lányoknak és snyáknak be kellett menni a gyárakba muníciót gyártani és az állam nem gondoskodott a bénákról, a vakokról, a gyermekekről. A hsdifegélyekről beszél ezután, azokról a nyomorult koronákról, amelyeket senkisem tud elfelejteni. Mindenki emlékszik még arra is, amikor a németek hatalmas császárja büszkén mondta ki a lirai szókat: „Mire a falevelek lehullanak, minden katona oithon leszi" Sokszor lehullottak ezu*án a falevelek, öt év mult el, mig haza tudtak egyesek jönni, akiket nem temetett el a falevél az árkokban. A borzalmak között azután nem tudták tovább tartani a frontokat. A rettenetes nélkülözés bomlasztotta fel a harctereket. Három-négyszer lett volna alkalom a békére, de nem állt meg a monarchia, győzni akart! De valamiről megfeledkeztek; hogy a háború a királyok „üzemi balesetét" is előidézheti... A német császárságból köztársaság lett a háború után, Ausztria ma a legdemokratikusabb népköztársaság. (Éljen, éljen! — kiáltják közbe.) — És Magyarország népe is a köztársaság Jelé hajlik tagadhatatlanul I — mondta ezután Kabók Lajos. — Ugy vanl —kiáltja az egész hallgatóság. — Éljen a köztársasági Rossz üzlet a háború, állapítja meg ezután. Számokat olvaa fel, hogy mit jelentett a háború. Németországban az elmaradt születések száma 3,600.000, az elesettek száma kétmillió, az összveszteség pedig hat és félmilliói Nálunk másfélmillió az elesettek száma, az összes veszteség pedig 5,800000. A háború alatt tizenkétmillió lélek pusztult el. Az elmaradott születétések száma pedig húszmillió. A háború összes vesztesége harmincötmillió, de ebben a szám* ban nincs benne Amerika és Japán. ÉS hol van a rokkantak száma? — Ezeknek a számoknak kell meggyőzni mindenkit, ha még egyszer háborúról lesz szó. Dörögje oda akkor mindenki: Soha, soha többé háborút t (Lelkes éljenzés és taps.) — Hatszázharmirckét millió aranymárkát költöttek el a háborúban nt ántántállamok, a központi hatalmak pedig 274 millió aranymárkát. összesen egybillió aranymárkára rug a háború költsége. Mit lehetett volna ezért építeni 1 Ezt az összeget csak csillagászati számokban lehet kifejezni magyar koronákban. A kiadásokból 400 évig lehetett volna a magyar államháztartás kiadásait biztosítani. Azért van olyan nyomorúság, mert azt a pénzt, amiből ipiteni lehetett volna, fellőtték a levegőbe és elsilyesztették a tengerekbe és embereket gyilkoltak halomra / Minél erősebben kell szemoeszállani egy esetleges ujabb háborús gondolattBl. Ezután Angliáról beszél, a kontinens egyik leghatalmasabb államáról, ahol Labour Party, a munkások pártja kormányoz. És Franciaországban is. Amit Poincsré és Millerand nem tudott megcsinálni, azt megcsinálta Macdonald és Herriot: a Ruhr-terület kiürítése az igazi béke kezdetét jelenti. — Magyarországon a legnagyobb népellenes uralom folyik, mig nyugaton a demokrácia és a béke jesyében kormányoznak. A népek elnyomásával azonban csak Ideig-óráig lehet kormányozni! (Ugy van!) Mit akarnak az urak? Ujabb háborút! Egyetlen katonát sem fognak kapni! Nem vagyunk egyedül, az egész világon egyetlen jelszó van: Ne legyen többé háború! Emberek vagyunk és nem hagyjuk magunkat barmok módjára vágóhidra vinni! Ha még egyszer háborúra akarnak trombitálni, akkor elő fog jönni a bénák és a vakok hadserege — és meg fognak állani az összes gyárak! — A különbségeket az egyes államok között — fejezte be nagyhatású beszédét Kabók Lajos — nem fegyverrel kell elintézni, hanem a népek szövetségének zöld asztalánál. Ez a mai gyűlés csak az első megmozdulása a nagy küzdelemnek. Kéfzűlni keil mindenkinek a sorozatos munkára. Háborút üzenünk a háborúnak! Soha, soha többet háborút! Lelkes tapssal és éljenzészel köszöntötte a tömeg ekkor Kabók Lijost, majd Valentini Ágoston záróbeszédében kijelentette, hogy nem elég levonni a tanulságot, hanem fontos, hogy megszülessen a népakarat, amely lehetetlenné tesz minden ujabb mészárszéket. Ezt a gondolatot e^y pillanatra sem hagyjuk nyugodni. A munkásság a gyűlés végével lelkesen éltette az örök békét. Cseheket utasítottak ki Jugoszláviából. Prága, augusztus 18. A Cseszko Szlovo megtorló intézkedéseket sürget Jugoszlávia ellen, mert a délszláv államban tömegesen utasítják ki Csehszlovákia állampolgárait. Legutóbb is egyetlenegy nap 20 csehors:ági alattvaló volt kénytelen" vándorbotot ragadni. Valamennyien a Béllyén levő cukorgyár alkalmazottai voltak a kiutasítottak. Jugoszlávia Ígérete Romániának a prágái konferencián. Róma, augusztus 18. A Tribuna nagy feltűnést keltő cikkben vitatkozik a Prager Presse• vei, amely a római lapnak szemrehányást tett azért, hogy a kisántánt jövőjét pesszimisztikusan itéli meg. A Tribuna most a cseh kormány lapjának a következőket feleli: „A kisántánt fennállása semmiféle hasznot sem jelent Romániára nézve, mivel a magyar részről fenyegető veszedelem teljesen ki van küszöbölve, különben is az ilyen veszedelemmel szemben Románia egymaga is helyt tudna állani. A kisántánt tudatában van annak, hogy a legnagyobb fontosságú kérdést csak az orosz probléma jelentheti számára A Tribuna mindezek után igy folytatja: .Hozzátehetjük még, hogy amennyiben Magyarország, vagy Bulgária a maguk javára akarnák fordítani az esetleges kritikus helyzetet, hogy Romániát hátbaláma dják, Jugoszlávia eleget tenne szerződéses kötelezettségének, hogy KözépEurópában a status quo-t garantálja, mert Jugoszláviának is közvetlen érdeke, hogy Magyarország, vagy Bulgária területi megnagyobbodását ellenezze. Tudtunkkal ez volt az egyetlen ígéret, amelyet Jugoszlávia a prágai konferencián Romániának tett."