Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-17 / 188. szám

SZEGFD 1924 MKwtes 17. Ahol egymás mellett táncolnak az ellenségek. Szeged, augusztus 16. (Saját tudósítónktól.) Lapunk egy jó, sőt szépszemű barátia, nő léttére is kitűnő megfigyelő, mesélte el a Szeged tudósítójának az alábbi érdekes dolgokat, amikben mintha tobb volna az ethnografiánál. — A nyárnak egy nagyon kis részét a régi határokon tul töltöttük el. Láttam az ottani élet biztosabb gyökerét, az állam nagyobb gondoskodását, könnyebb megélhetését az alsóbb néprétegeknek. A természet gazdagon helyezte el szépségeit, órákon át kisérik a turistákat a legszebb fenyves, tölgy és más susogó nagy erdők. A gyalogolás könnyűnek látszik, — észre sem vesszük, hogy több kilométeres utakat megtettünk. Egy ilyen alkalommal a mi kis városkánktól hét kilométerre fekvő másik kis városkához — vagy inkább faluhoz — értünk. Mindössze kétezerötszáz lakosa van. De ha az idegen idetéved, ugy képzeli, hogy városban van. Kitűnő járda, csinos emeletes házak, gondozott kertek, nagy iskolák, magasabb képesítésre is, különféle más közintézmények, szép kórház, — a miénk szégyenkezve tagadná meg magát, — nagy vendéglők és amit elsőnek kellett volna megemlitenem : művészi építkezésű templom, pompázó szobrokkal, mennyezetén freskókkal és hatalmas orgonával. Talán azért is olyan csodálatosan és kivételesen szép, mert itt van Lichtenstein fejedelem egyik pompázó kastélya világhírű nagy parkjával. Amikor vasárnap délelőtt kényelmes két órás gyalogolás után idejutottunk, a faluban épp nagy sürgés volt látható. Érdeklődésünkre az volt a válasz: itt ma német és tót bucsu vaa Szükséges megemlitenem, hogy a trianoni osztozkodás előtt a helységet és környékét teljesen németajkú lakosság lakta, tartozván ez Alsóausztriához. Csupán távolabb éltek az úgynevezett szlovákok, mert közel volt a morva határ. Az osztozkodás óta a csehek lettek a gazdái s minden elképzelhető igyekezettel csehesitik a vidéket De egyelőre az állami alkalmazottakon kivül még < minden német. A németek makacsul ragaszkodnak nyelvükhöz, hivatalos nyelvül is a németet használják, külön német iskolákat tartanak fenn és nem akarják tudomásai venni községeik nevének elcsehesitesét. így bizonyos csendes ellenségeskedés érezhető a két nemzetiség között. Tizenegy órakor zenés mise volt. Ottani női és férfi énekkari kísérettel. Ez eltartott délig. Félegykor végigvonult először a német zenekar. Elől két rendezővel, felpántlikázva, mindegyikének kezében nagy boros üveg, az üveg nyakán félméteres nemzeti szinü szalaggal. Gomblyuk, kalap felvirágozva. Utánuk a zenekar, végül egy csapat fiatalság. Először a polgármesterhez látogattak el, aztán a plébánoshoz s a többi vezetőemberhez. Valamennyit zeneszóval köszöntötték. A két, borral felszerelt rendező felment a lakásba, borral kinálta meg a felköszöntötteket, ami azzal a kötelezettséggel jár, hogy a bucsu rendezéséhez illik hozzájárulni. Félóra múlva ugyanígy vonultak fel a csehek, azzal szinesitve a menetet, hogy a rendezők népviseletben, piros, feszes nadrág, gazdagon kékkel zsinórozva, bő himzett ing, tarka fényes himzésü kis mellényke, parányi kalap, a tarkaságok sokaságával. Volt azon fényes golyó, szines bársony, — azt hiszem, karácsonyiad;szek lehettek. Legalább is ugy nézett ki. Némelyiken 10—20 centiméter magasan tornyosodott a sok ragyogás. Ezek is sorba jártak és köszöntötték a vezetőséget, kibővítve a programot az ablakok alatt eljárt nemzeti tánccal, ami a földön guggolva, epvik lábát kirúgva, közben nagy ugrásokkal megy végle, mint az orosz balalájka. Én bizony hiába próbáltam, de ne tessék hinni, hogy ott a nelyszinén, — olyan fárasztó, hogy egy másodpercig sem birtam, viszont ezek egy fél óráig egyfolytában járták. Mire mindenkit sorra látogattak, a főtéren, ahol a tánc számára jobbra a németek, balra a tótok állítottak fel lombos tribünt, két oldalt toronymagas majusfákkal, a zene számára, — már gyülekezett a nagy néptömeg. Többségben, természetesen, a lányok voltak. Nemcsak helybeli, de az összes környékbeli falvakból is. A német táncolók körét a németek, a csehekét pedig a környék tót leányai állták körül. Szines látvány volt, különösen az utóbbi a nemzeti viselettel. Rövid szoknya, de annál több belőle, ráncos csizma magas sarokkal. Fejükön vízszintes süvegforma, szines selymekből diszekkel és derékig lógó szalagokkal. Mindegyik tribün előtt nagy kör homokkal felszórva, amit tánc közben állandóan locsoltak. Három óra tájban megérkezett zeneszóval a német rendezőség. Elfoglalta helyét Néhány perc múlva a csehek ugyanígy. Egy kis körültekintés után megfújták az indulót. Erős izgi'cm szállta meg a táncolni vágyó lányokat, valamennyiük tekintete a rendezőkre szegeződött S ahogy később megfigyeltem, megértettem a sok sóvárgó szemet. A rendezőknek itt legalább is olyan súlyos feladatuk van, mint nálunk a legexkluzivabb bálon. Szigorúan gondoskodniok kell, hogy a lányok mind táncoljanak. Ez ugy történik, hogy a rendezők párokat választanak, ezekkel körbe sétálnak és séta közben minden táncos három-négy lányt hiv ki a nézők közül. Ha már minden rendező felszerelte magát, az egész menet átvonul a téren lévő vendéglőbe, ott táncosokat szerez a lányoknak s mikor valamennyinek megvan a párja, kezével int a zenének s a nagy menet az induló ütemeire visszavonul a körbe. Egyszeri körbesétálás után megkezdődik a tánc. Leginkább keringő. Az ilyen táncosszerzés ismétlődik addig, mig valamennyi lány táncoshoz jut. A költségek megtérítéséről szintén a rendezők gondoskodnak. Amikor javában táncolnak a párok, két rendező a boros üvegekkel sorba járja a táncosokat, meghajtják magukat, átnyújtják az üveget borral a táncosnak, ez viszont a táncosnőt kinálja meg, aki egy kortyot iszik, mialatt a táncos lefizeti a belépődijat. Ekkor gomblyukába tűzik a kis jelvényt s ezzel aztán táncolhat reggelig. Az ujabban érkező táncost könnyen felismerik, hiszen nincs még jelvénye s hamarosan ugyanilyen módon beszedik tőle is a dijat. Ilyen tisztességes hangon és józan formában szórakozik egy téren a német a tóttal. — Hát verekedés van-e? — kérdeztük meg informátorunkat. — Ugyan, mit gondol, felelte méltatlankodva. Eltart a bucsu három napig is, de a legnagyobb ritkaság, hoc/ csak szóváltásba is keveredjenek. Nem magj-c jk azok. IfflBI /17 Vasárnap. Róm. kai. is protestáns "<«/<•• E 10 Jácint. Qör. kat. E 10 Miron. Nap kel 4 óra 59 perckor, nyugszik 7 óra 8 perckor. Somogyi-könyvtár és muzeum nyitva d. e. 10—l-ig. Egyetemi könyvtár vasár- és ünnepnapokon zárva van. A mozielőadások 3, 5, 7 és 9 órakor kezdődnek, j Szegeden a gyógyszertárak közül szolgálatot tartanak: | Gerle Jenő Klauzál-tér 3 (telefon 359), Gergely Jenő ! Kossuth Lajos-sugárut 31 (telefon 62), dr. Löbl Imre Gizella-tér 5 (telefon 819), Moldvány Lajos Újszeged (telefon 846), Nindl János Petőfi Sándor-sugárut 41 (telefon 777), Nyilassy Ágoston Szilléri-sugárut 11. Coolidge beszéde a Dawes-terv Jelentőségéről. Washington, augusztus 16. Coolidge elnök abban a beszédben, amelyben bejelentette, hogy elfogadja az elnökjelöltséget, Kellog és Logan amerikai megbízottaknak a londoni konferencián való részvételére u'aiva azt hangoztatta, hojjy Amerika az egész idő alatt mindenütt segítőkezet nyújtott. Hl az európai hatalmak elfogadják a Dawes-tervet, az amerikai polgárok magánkölciönt nyújtanak a német birodalomnak. Az érdekelt kormányok tehát ne vonakodjanak megadni a kölcaön biztosítására szükséges engedményeket, mert ez az intézkedés Európa stabilizálása révén hozzájárul az Egyesült Államok gazdasági helyzetének megjavításához is. Ha a jóvátételi terv hatályba lépett, eljön annak az ideje, hogy a nagyhatalmaknak uj konferencia egybehivását lehessen Javasolni, amely a fegyverkezések további korlátozásának kérdésével és a nemzetközi jog kodifikálásának kidolgozásával foglalkoznék. I I Telefon 11-85. Kopió Mozi, Szeged Telefon 11-85. Augusztus is—20-ig, hétfőtői szerdáig. Budapestet megelőzőleg! Priscilla Dean káprázatos filmje Az ópiumtr" dér. Dráma 7 felvonásban. — Azonkívül: Peggy, a rosszcsont. Amerikai burleszk 2 felvonásban. | Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor, vasár- és ünnepnapokon 3, 5, 7 és 9 órakor. | RÉSZLETFIZETÉSRE kaphatja az első magyar festőművészek értékes képeit — Katolikus nap Békésgyulán. Békésgyulá• ról jelentik: A kommunizmus óta az Alföld egyik nagyobb városában évről-évre katolikus napra hívják össze a vidék katolikus híveit. Az első ilyen katolikus nap a csanádi egyházmegyében, Szegeden, a második a váci egyházmegyéhez tartozó Kecskeméten, mig a harmadik most a tiszántúli nagyváradi egyházmegyéhez tartozó Gyulán volt Az ünnepség Nagyboldogasszony napján magas egyházi méltóságok és a környékről zászlók alatt felvonult hívek nagy érdeklődése mellett kezdődött. Reggel félkilenc órakor az anyatemplomban nagymise és Veni Sancte volt, amelyet Glattfelder Gyula csanádi püspök celebrált fényes segédlettel. Ugyanekkor a józsefvárosi templomban dr. Lindenberger János prelátus, apostoli kormányzói elnök mondott nagymisét. Délután az egybegyűlt hivők a gyulai anyatemplom százéves felszentelési jubileumát ünnepelték meg. Délután öt órakor a Sziv-gárda tartott ünnepélyt. Hét órakor megkezdődött a szentségimádás, éjféli tizenkét órakor pedig a Jézus szive ájtatosság, melyet Schwarz Gusztáv rákospalotai plébános celebrált — Hétfőn munkába állnak az építőmunkások — és megindulnak a tárgyalások a bérek reviziója ügyében. Részletesen beszámolt pénteki számában a Szeged, hogy a szegedi építőmunkások 8770 koronás órabéiekből nem tudják fedezni mindenni pi szükségleteiket és ezért csütörtökön reggel annyira fokozódott az elégedetlenség, hogy a városi bérpalota, a sep őgyár és a sebészeti klinikánál dolgozó munkátok beizüntették a munkát. A sztrájkoló munkísok órabéreiket 10.000 koronára kérték fölemeni. Szombaton délben tárgyaltak a sztrájk ügyében a munkaadók és a munkások képviselői, amikor Is a munkaadók ragaszkodtak ahhoz, hogy álljanak munkába a munkátok és csak azután tárgyalnak a bérkérdésről. Álláspo ltjukat azzal indokolták, hogy a munkások nem 'ártották be a kollekiv szerződést. A munkások erre kijelentették, hogy hétfőn reggel megkezdik a munkát, azonban még hétfőn délelőtt kezdjék meg a béremelésre vonatkozólag a tárgyalásokat. így hétfőn délelőtt 10 órakor tárgyalnak az uj bérekről és remélhető, hogy a munkások és a munkaadók között megegyezés fog létrejönni. — Vitézek összejövetele. A [csongrádvármegyei vitézi szék szombaton tartotta legénységi bajtársi összejövetelét a Stefánia-téri kioszkban. Az ertekezletet vitéz Horváth Gyula ezredes, székkapitány a vitézek főkapi. tányának, Horthy Miklós kormányzónak éltetésével nyitotta meg és üdvözölte az újonnan felavatott vitézeket Örömének adott kifejezést atölött, hogy a vitézek olyan szép számban jelentek meg az összejövetelen, amin nem is csodálkozik, mert az egész országban egy megv nek sincs annyi vitéze, mint Csongrádmegyének. Ernán Kengyel János polgári iskolai tanár intézett a vitézekhez hazafias be,-"M.t majd a tíz éves ifjú, * Krasznai Ferenc vitéz f- • • <>' ti«7tiK»ivpnea RIA» . i-Jor tiszthelyettes Előre 5i«í«d,Takartkt4r-u.8T«l»fcn 11-30 . cimU költeményét es mcf másik két hazafias költej ményt szavalt el nagv haia sal. Végül a vármegyei szekkapitdnyság edminisztraúv ügyét beszélték meg.