Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-17 / 162. szám

1924 Utfttt 17. S2B OBT I | Emberfölösleg? Irta: Gál Miksa. Pénzügyi helyzetünk szanálása nyomán közgazdasági életünk normális volta és talpraállitása jár. Miután ez az úgynevezett konjunkturális üzletek leépítését és egyben az államháztartás rendbehozását is jelenti s miután helytelen politikai okok a megszállott területeken működött állami funkcionáriusok nagyrészének ; az éhazbáa való visszaözönlését vonták maguk után, evidens, hogy a leépítés és a szükségszerű takarékosság nagy embertömeg fölöslegessé válását eredményezi. Fokozza ezt a folyamatot, részben a külföldi relációk kiépittetlensége folytán, a belföldi ipar stagnálása, részben a háborús konjunktúrák és a tőzsde hanyatlásának nyomán hiányzó megélhetés pótlása, ami ismét nagy tömeg munkáraszorulókat dob a munka után küzdők frontjára. Hozzájárul ezen processzus rosszabbodásához a háború kitörésé, főleg azonban annak befejezte óta tapasztalható tülekedés a városok felé, ami rontotta a városokban való megélhetés amúgy is nehéz problémáját. Mindezen körülményeket és Amerikának a kivándorlást tiltó intézkedéseit egybevetve, nem lehet csodálkozni azon, hogy az összes háborús államok emberfeleslegről panaszkodnak. Emberfeleslegről akkor, amikor a legvéresebb háború az emneriséget megtizedelte és a megmaradt emberek munkabírását amúgy is aláásta ÉS az erők degenerálódását eredményezte Emberfeleslegről akkor, amikor különösen a háborút vesztett államok lerongyolódott közgazdaságának ujjáépitére a meglevő embertömeg és azok munkaerejének fokozását tenné kívánatossá. Dr. Sdiacht, a német Nemzeli Bank elnöke azt a problémát vetette fel, hogy a volt németafrikai gyarmatok intenzivebb gyarmatosítása érdekében egy német-afrikai társaságot kellene életre hivni, nálunk pedig Földes BMa *z egyetlen helyes útra, gazdaságunk intenzivebbé tételére utal. Kéiségtelen, hogy minden háború nyomán látszólagos emberfelesleg ütötte fel fejét a legyűrt nemzeteknél, amely az ókorban egyes helyek teljes —mily paradoxon — elnéptelenedését eredményezte, a középkor elején pedig a népvándorlást szülte. Mert ne higyje senki, hogy tényleges emberfeleslegről lehet beszélni. Mindaddig, amig e világon teljesen lakatlan, vagy alig lakott területek vannak (Afrika, Ausztrália, Délamerika, Oroszország stb.) józan észszel nem állitható, hogy emberfelesleg van. Ellenkezőleg lerületmáris hozzá kell ipari feleslegünk is legyen, fognunk a dologhoz. .tA.^mu Szerintem a Duna—Tisza-csatorna építésének tervét kell elővennünk, még pedig nem annyira a hajóközlekedés, mint inkább az Alföld beöntözésének kiépítése, tehát a mezőgazdasági többtermelés problémájának megoldása szempontjából. Ma évente több ezer holdas területen vagy a vadvizek, vagy pedig a szárazság pusztítanak és a nemzeti vagyon meg jövedelem óriási része veszefidőbe megy. E tervbe kapcsolódnék bele az Alföld tavainak lecsapolása, illetve a sziksó tartalmú Fehértó hasznosítása is, amely szintén mérhetetlen kincseket rejt magában. Egyik további terv volna a Hortobágy öntözési prob:ém3jának a megoldása, a Hanság kiszárítása, szóval majdnem mind mezőgazdasá gunk termelésének fokozását célzó problémák, S amelyek a munkásság nagy tömegét évekre juttatnák munkához. Ettől független a dunai kikötő kiép tése, valamint a Duna—Tisza-csatorna létesítésével karöltve haladó (ha a Bogdánffy Ödön-féle csongrádi tervet fogadjuk el) és a Félegyháza mellett épitendő nagy vizmüteleppel kapcsolatos energiafejlesztő telep létesítése, stb. stb. Ezen tervek megvalósulásához azonban sok pénz kell. Szerintem állami támogatás nélkül meg sem indulhatnak a létesítendő vállalatok. De ha a tervezetet és annak inditó okait a Népszövetség főbiztosának kellően megmagyarázzák, nem hihető, hogy az elzárkóznék a hozzájárulástól, hiszen ezzel nemcsak a munkanélküliséget és „emberfe'eslegei" küzdjük le, nemcsak az itt maradottakat juttatjuk kenyérhez, hanem javítjuk nemzetünk vígyonát és az állam jövedelmét. Egy szótöbbséggel jelölte ki a közgyűlés a Zsótér-ház vételárának fedezetét. Háromszor Ismételték meg a szavazás'. — Ötven százalékkal emelték a kémény seprődi jakat. Szeged, julius 16. (Saját tudósítónktól.) A Zsótér-báz vételárfedezetének kijelölése ismét elég nagy érdeklődést váltott ki a városatyák körében. Amikor a polgármester négy óra után megnyitotta a rendkívüli közgyűlést, több mint ötven bixottsájji tag volt a terembsn, de állandóan érkeztek a lekésettek, ugy hogy időközben a jelenlévő városatyák száma meghaladta a hetvenet. A Zsótér-ház vételárára szükséges fedezet ügyét Rack Lipót tanácsnok ismertette. Elmondja, hogy a juniusi közgyűlés határozatából a fedezet megjelölése kimaradt. A pénz ügyi bizottság nem fogadta el a tanács javas latát, a tanács psdlg a pénzügyi bizottság jiveslatát mellőzi és azt javasolta, hogy a közgyűlés az alsóközponti háztelkek vételárát jelölje ki a vételár első negyedrészének fedezetére. A tanács azért mellőzte a pénzügyi bizottság javaslatát, mert törzsvagyon árának hovafordításáról van szó. Kéri a tanács Javaslatának elfogadásé'. Dr. Dobay Gyula szólalt fel elsőnek. Kéri, hogy a közgyűlés térjen napirendre a tanács javaslata fölött és ne jelöljön ki fedszetet. (Helyeslés.) Törzsvagyon eladási árát csak abban az esetben szabid törzsvagyon szeriésére fordítani, ha a megvásárlandó törzsvagyon értéke és jövedelmezősége D . nigybb, mint az felesleg, de emberhiány van. Helytelen egyálta- ; elidtgenitendő törzsvagyoné. Ezután részetesen í Ián ugy állítani be a dolgot, mintha ember- , felesleg volna bárhol, tehát akár nálunk is. • Nem, hanem munkahiány van, de még az sincs, hanem pénzhiány, amely egy nagy kon- i cepcióju munka keresztülviteléhez a keretet : megadhatná. Mondhatnók talán, hogy koncepció- i megmarSJ?\ de ,e8inkább az' h°gy a világ 5 ka?ann;?raPP n2ügyi kapacitásai saját dolgaikgyolódmÜLK* f08lalva' h°gy a leronkomoly n Sík gazd^gi lábraállitásával minden leeven»m?Zni nem érnek rá- Hiszen tő én JaHL1?^ J, kapacitásokhoz szTá -ffJ^JMffi osztályozást végeznek és a hí, I t C S Véleményünk szerint a Nemzetek Szövetségének, mint a nemzetek közti jó viszony ápolására hivatott, azt kellene a legfontosabb feladaanak tekintenie, hogy az emberfelesleg látszó'agos tüne'ét megszüntesse és egy oly internacionális pénzcsoportra támaszkodó vállalatot 'fctesitsen, amely mindenütt azon munkálatokat Végezné, melyek a lakatlati területeket az emöenség részére meghódítanák. Itt e tekintetben részletekbe bocsátkozni még korai és felesleges is. s Miu'án azonban mi nem várhatunk addig, jjmig a nemzetek szőve sége esetleg gondoskodik rólunk, magunknak kell erős akarattal vélt emberfeleslegünk megszüntetésén fáradoznunk és pedig nem a kivándorlás megkönnyítse, hanem munkaalmak létesítése által. Munkaalkalom pedig van. S ha nen akarjuk azt, hegy látszólagos emberfeleslegünk meilett gyárfoglalkozik a Zsótér-ház ér ékével. Kinutatja, hogy a város jövedelemre nem számithat a Ztótér- házból, hanem föltétlenül ráfizet évente legalább hatszázmillió koronát. Ha tehát a város ezt az összeget kamMos-kamatra h-lyezi el, huszonhat év múlva háromszor is megveheti ezt a házat. Akkor, amikor ezer más szükséglet van, amikor a középületek, az iskolák, a kórház helyrehozása olyan égető, nem helyeselhető a Ziótérház milliárdokért való megvásárlása. Ott van a Püspök-tér, építsen oda a város uj palotát, ha a központhoz közel akarja hivatalait elhelyezni. Az alsőközponti házhelyek árából a tanács csak a vételár első negyedét akarja fedezni, a további részletek fedezéséről pedig a költségvetés keretében kíván gondoskedni. Ez a közterhek növelését jelenti. Ha már házat akar venni a város, vegye meg a Leszámolóhiva'al Korcsoly -téri palotáját, amely a hivatal megszüntetése következtében jövőre ugy is felszabadul. A tanács javaslatát antiszociálisnak fartja, mert most, amikor magánépitkezés nincs, az alsóközponti házhelyek vételárá', amely megkövüli a hatmilliárdot, két háromemeletes palotát építhetne fel és ezzel kenyeret süna egy sereg iparosnak és munkásnak. Ezek a házak harminc évig adómentesek lennének, jövedelmét tetszés szerint állapithatná meg a lakástörvény értelmében. Kormányés Benő szólal fel ezután. Elfogadja Dobay Gyula érvelését, de kéidi, hogy miért nem mondta el azt a juniusi közgyűlésen? Mert a Zsótér-ház „de iure" ma már a város tulajdona és a közgyűlés nem másíthatja meg három héttel ezelőtt hozolt határozatát, ez e len. kezne Szeged város méltóságával. A szónok beszédét állandó ellentmondásokkal kisérik a bizottsági tagok, ugy hogy a polgármester kénytelen csengőrázás közben többször csendet kérni. - Kormányos végül is *zt ajánlja, hogy a város állja kimondott szavát és szavazza meg a tanács áltat javasolt fedezetet. A polgármester ezután felszólítja a szakértőket, hogy nyilatkozzanak. Molnár József tb. főszámvevő bejelenti, hogy az alsóközponti házhelyek holúankénti átlagjövedelme jelenleg 90—100 kiló buza holdankint és évente. Barabás Jenő mü?zaki tiszt ismerteti a mérnöki becslés eredményét. Dr. Dobay Gyula a zárszó jogán szólal fel. Válaszol Kormányos Benőnek és kijelenti, hogy a kö;gyűlés tekintélyin nem esik csorba, ba megváltoztatja első határozatát. Ezután ismerteti a magánmérnökök becslését, amely sierint az épület értéke ma 320 ezer aranykoiona. A polgármester ezután elrendeli a szavazást. Az első szavazásnál a tanács javaslata mellett 39, ellene 37 városatya szavazott. — Mivel olyan Hc.i a különbség, szükségesnek tartom megismételtetni a szavazást Az első ismétlési kísérlet meghiusult. A máf,°d.í,J"?Qétl6,Í ki,érletnél kide'ölt. hogy Ség L„wk oo ™ayazai" van a tanács javaslatának és 38 Dobay Gyuláénak. Polgármester ezután kihirdeti, hogy a közgyűlés egy szótöbbséggel elfogadta a taé« "ielölie az ahóközponti házfedízetére árát a Z^tér-ház v&elárának Az izgalmas szavazás után dr. Kamocsav iratkozó 8 k6méTepr6diiak fclemélésSTS na kozó tanácsi javaslatot terjeszti elö meclen?gy zaiban- ármányos Benő m&nem lehet értem egy szót se® — Az örök zajongó kér csendet — meg csendesen Taschler Endre. senrí^uJV1? 8z?ial fel a A kémény8E?? kímélésével a háztulajdonosok nem !2I2Í?£/ £ÖIÜ"rni költségeket a közüzemi pótlékokbél. Addig, amig a kormány fel nem emeli a közüzemi pótlékot, nem lehet emelni a háztulBjdonosok terheit. Ottovay Károly kijelenti, hogy a kéménysep 'óktól nem kívánhatja a közgyűlés, ' zajban jegyii gyen dolgozzanak, elfogadását. Kéri a tanács hogy ínjavaslatának Kormányos Benő á mesterek által kért aran*. pantásos dijak megszavazását indí ványoua * Dr. Kovács József, majd dr Sőrlohí *SL ^'lakókra* JSST^^ HSzjakat. tW a kéményseprési diJSft knÍL|a\a80,í' h°gy i'lon fel a közházikezHí«ha i* x é» kérje a kéményseprés házikezelésbe való vételének engedélyezését. gyenge, tiltakozik a javaslat ellen Szabó Sindor kéményst Píőmester. A , JÜi4" a Po'gérmester elrendeli a szavazást. A többség a tanács javaslatát fogadta el. He nyomlatrfrivra ven ufikaéga, tdeionáJJo. •^mag^ország Hírlap, és NyomdaválUü«» K.-1