Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-15 / 160. szám

1924 •« 18 SZIQBD A francia szenátus Herriot ellenére elnapolta magát. Párls, julius 14. A szenátus julius 31-lg el­napolta magát anélkül, hogy figyelembe vette volna Herriot miniszterelnöknek azt a kifejezett kívánságát, hogy a szenátus a londoni konfe­rencia tartama alatt tárgyalja le az amnesztia­javaslatot. Páris, ju'ius 14. A külügyminisztériumban tegnap konferencia volt Herriot minisz'erelnök elnökletével. A konferencián részt vett a pénz­Francia iró a magyar kisebbségek elnyomásáról. ügyminiszter, a felszabadult vidékek minisz­tere és az újjáépítési interparlamentáris csoport, az ujjápitési bizottságok szenátor- és képviselő­tagjai. Az értekezleten az újjáépítés pénzügyi problémáját beszélték meg és megbízták a pénzügyminisztert, valamint az újjáépítési mi­nisztert, hogy a megkezdett akciót a leh tő­ségekhez képest folytassák. London, julius 14. A Fortigthl Rewiew most megjelent számában a francia Moxwel terjedel­mes cikkben foglalkozik a magyar kisebbségek sorsával. Kijelenti, hogy egész könnyen jó bé­keszerződést állapith ttak volna meg, ha a nagyhatalmak jobban ismerik azokat az államo­kat, amelyeket felosztottak és nem bontották volna meg ai illető államok gazdasági és faji egységét. Rövidesen kiderül a békeszerződés­ről, hogy a bajok sorozata helyibe uj bajok sorozatílt állította. Itt az előzetes megállapodá­sok nyomáca alatt tett egyoldalú intézkedések­ről van szó. A volt osztrák-magyar monarchiát hét áliam között osztották fel, ugy hogy ma cs?k árnyékai a réginek. Ezután az egyes uj 3 államokban levő magyar kisebbségek ügyével 3 foglalkozva megállapítja, hogy a kisebbségek fennmaradásának és az államalkotó néppel való együttműködésének semminemű előfeltétele nincs meg. A Iegsu'yosabb sérelmeknek találja a különböző nyelv- és tanítási törvényeket, to­vábbá a főldbiriokkisajátitdsokat, amelyeknél a régi tulajdonosok nem egyszer ingatlanaiknak századrészét sem kapják meg. Ezzel szemben a jelenleg érvényben lévő régi mogyar kisebbségi törvény a kisebbségeknek a legszélesebb körű jogokat és kívánságokat biztosítja. I MAMMMMMM Dr. Kószó István beszámolója a felsötanyai aratóünnepen. Szeged, julius 14. (Saját tudósítónktól.) Dr. Kószó István belügyi államtitkár tegnap tartotta beszámolóját az ottani aratóünnep keretében Sze­ged* Felsőtanyán. Az államtitkár kíséretében voltak dr. Aigner Károly főispán, dr Somogyi Szilveszter polgármester, dr. Szalay József rendőrkerületi fő­kapitány, dr. Bottka Sándor rendőrtanácsos és szá­mos szegedi közéleti kitűnőség. Az államtitkárt a vonatnál a helyi Mezőgazdasági Egyesület alelnöke, Széli Imre üdvözölte, majd a tiszteletére megjelent választói lovasbandériummal, hosszú kocsisorral kisérték Felsőközpontra, ahol Kardos József, a Gazdasági Egyesület elnöke mondott üdvözlőbeszé­det. Az államtitkár kíséretével először az arató­ünnep alkalmából Niedermayer Antal plébános által celebrált ünnepi misén vett részt, majd dr. Aigner főispán bevezetőszavai után megtartotta be­számolóját. Beszédében foglalkozott az autonom­vámtarifa előnyeivel, amely kivitelünket a közel jövőben meg fogja javítani. Hangoztatta a gazda­ság szabadságát, törvényileg kivánja szabályozni a kisüstök és a gazdálkodók saját céljaira történő dohánytermelés kérdését. Végül biztosította a gazda­közönséget a kormány jóindulatáról. Ezután Niedermayer Antal plébános szép szavak kíséretében megáldotta a négyökrös szekéren levő gabonát és az arató munkásokat. Dr. Aigner Károly főispán, a Szegedi Gazdasági Egyesület elnöke ismertette terveit a Szegeden működő különböző gazdasági egyesületek fúziójára vonatkozólag, amelynek célja, hogy a gazdasági egyesületek a tömörülés révén olcsón és gyorsan juthassanak nemes vetőmaghoz, gazdasági gépek­hez és eszközökhöz. Beszéde végén kiosztotta a gazdasági egyesület ajándékait a kaszások és a marokverő leányok között. A beszámolót a Gazda­sági Egyesület helyiségében díszebéd követte, amelyen az első pohárköszöntőt a főispán mon­dotta Magyarország kormányzójára. tány vezetésével rendőri bizottság aeállott ki a helyszínre, a rendőrorvos pedig azonnal konsta­tálta, hogy itt öngyilkosság történt. Palatinusékat azonnal előállították az őrszobára, majd később pedig a rendőrségen is kihallgatták őket. A tömeg estig azonban egyre nőtt, este nyolc órakor már mintegy ezren állották körül a házat és egyre fenyegetőbben viselkedtek. Nagyobbszámu rendőri készenlét vonult ki ekkor a ház elé és hogy meg­előzzék a nagyobb bajt, föloszlatták a tömeget, amely ekkor már valósággal ostromra készült. Néhányan a rendőrőrszoba előtt gyülekeztek, de itt is közbelépett a rendőrség. Hétfőn reggel azután dr. Wéber Árpád rendőr­kapitány tovább folytatta a kihallgatásokat. A rendőr­orvos véleménye szerint kétségtelen az öngyilkos­ság és igy még délelőtt elbocsátották a rendőr­ségről Palatinusékat. özvegy Hehn Hermannét pedig most már elte­metik, a boncolást is megejtették és árván maradt két apró gyermek, akiknek apjuk a munkában halt meg, anyjukat pedig halálba kergette — a lakás... BMMAMAMMMMMMMMMMMMMMMMMMl­A tanács és a tiszai erkölcsök. Szeged, julius 14. (Saját tudósítónktól.) A sze­gedi államrendőrség ujabban nagy szigorúsággal ellenőrzi a fürdőerkölcsöket. Egyenruhás és civil­ruhás rendőrök cirkálják végig a Tiszát és fél­MMMMMMMMMMMM^^ öngyilkosságot követett el egy özvegyasszony, mert ki akarták lakoltatni. Szeged, julius 14. (Saját tudósítónktól). A háború i a lakást. Ezt a végzést még januárban hozták, kezdete óta tartó mindennapos és rettenetes lakás- j azonban tekintettel a'télre, Hennné két gyerme­kálváriák közül egy pillanatra megállította az em- \ kére és hogy az özvegynek sehol sem találtak bereket két lakás-tragédia. Az első az volt, ami- \ lakást, a végzés végrehajtását felfüggesztették. kor a főváros legelegánsabb és legforgalmasabb ' Palatinusék ezután többször megkísérelték a ki­terén, a Gizella-téren, közvetlenül a Gerbeaud­palota előtt ponyva alatt volt kénytelen meghúzódni egy család, ott az utcán a ponyva alatt zongoráz­tak, tanulták a gyerekek a másnapi leckét és ott imádkoztak a Mária-kép előtt, mielőtt nyugodni tértek volna. És a második, amikor nem is olyan régen a főváros szivében, a Váci-utcában öngyilkos lett egy úriasszony a leányával együtt. És most ehhez hasonló tragédia játszódott le Szegeden is. öngyilkos lett egy özvegyasszony lakásügyi kál­váriája miatt. Erről a megrendítő esetről a Szeged munkatársa a következőket jelentheti: Néhány év óta lakott a Liszt-utca 5. számú ház földszintjén Hehn Hermán hajókormányos özvegye négyéves Kató és hétéves József nevü gyermekei­vel. A Liszt-utcai ház Palatínus János tulajdona, akinek lakásában lakik elvált asszony leányuk is. Hehnné és a házigazdáék között az első években a legjobb viszony volt, minden baj és veszekedés nélkül érintkeztek egymással, mig ez a viszony mintegy évvel ezelőtt hirtelen megszakadt, sőt rövidesen ellenségek lettek. A földszintes kicsiny lakással ugyanis nem volt semmi baj addig, amíg meg nem jelent a játék szin­terén az a Gelelii nevü pénzügyőr, aki nemcsak hogy albérlője volt a házigazdának, hanem szoro­sabb viszony is kezdődött közöttük. Végre is az év elején — mint kitűnt — a pénzügyőr állítólag megvette, vagy kibérelte a házigazda tágasabb lakását. Amikor ez a tranzakció létrejött, a házi­gazda hirtelen kimondta, hogy szüksége van Hehnné földszinti lakására. Természetesen Hehnné hallani sem akart a dologról, kijelentette, hogy ő két kicsi gyermekével nem megy ki a régi lakásából. Igy azután nem csak a viszony hidegült el, ha­nem az ügy a lakáshivatal elé került, a lakás­hivatal pedig helyt adott a házigazda igényének is kijelentette, hogy az özvegynek el keli hagynia lakoltatást, de Hehnné mindig haladékot kapott a lakáshivataltól. Közben az eltelt félév alatt a lehető legrosszabb viszony kezdődött közöttük. Hehnné helyzete lassan-lassan teljesen tűrhetetlen lett. A heves szóváltások egymást követték és nem egy­szer fordult elő, hogy tettlegességre is sor került, amelyekben rendszerint a szerencsétlen özvegy­asszony húzta a rövidebbet. Szombaton délelőtt azután ismét a lakáshivatal elé került a kilakoltatási ügy. Palatinusék bejelen­tették, hogy a Zerge-utcában találtak az özvegy­asszonynak „megfelelő" lakást és igy most már végre kell hajtani a kilakoltatást. A lakáshivatal ki is mondta, hogy hétfő délig Hehnéknek el kell hagyniok a lakást. Vasárnap kora reggel azután éktelen lárma verte fel a környék lakóit. Allitólag Palatinuséknak el­veszett az udvarról két csirkéjük és ezért Palati­nusék az özvegyet elverték. A heves szóváltást verekedés követte — mint a szemtanuk állítják — Hehnnét alaposan elverték. A verekedés hirére a közelből elősietett Hehnné nővére is, aki rendőrt is hozott magával. Amikor benyitottak a földszinti szobába, csak nagynehezen tudtak behatolni, majd borzalmas látvány tárult eléjük. Ott találták öz­vegy Hehnnét felakasztva az ajtókilincsre. És a kiérkezett mentők már csak a beállott halált konstatálhatják. A szobában pedig az asztalon egy cédulát ta­láltak, amelyben a szerencsétlen özvegy kijelenti, hogy nem bírja ezt tovább, öngyilkos lett. Vigyáz­zanak két kicsi gyermekére... A megrendítő tra­gédia hirére azonnal nagy tömeg verődött össze a ház előtt és elkeseredett, fenyegető kiáltások hal­latszottak. Mindenki a házigazdát okolta a tragé­diáért, de voltak olyanok is, akik ezt kiáltották: — Agyonütötték Hehnnét! Nemsokára ezután dr. Wéber Árpád rendőrkapi­meztelenre „öltözött" fürdőzőktől hemzsegő part­jait, félrehajtják a rekettye-bokrok és a füzfasáto­rok ágait, bekémlelnek a rejtekhelyekre és kikém­lelik a női fürdőruhák szabását, megállapítandó, vájjon a forsrift betartatott-e a kivágásokat és rö­vidségeket illetőleg. A rendőri ellenőrzés nem a legkellemesebben érinti azokat, akik a Tiszán ke­resnek hüsülést. A panasz általános: Panaszkod­nak a regattisták, panaszkodnak a szabad-fürdés és evezés hívei, panaszkodnak a nők, panaszkod­nak a férfiak és most hivatalosan panaszkodott a Testnevelési Tanács is. A panaszt dr. Gaál Endre kulturszenátor hall­gatta meg és referált róla a hétfői tanácsülésen. Elmondotta, hogy a panasz szerint a razziázó rendőrök felírták azokat a gyerekeket is, akik nem voltak szabályszerű fürdőkosztümben, akiknek tul mély volt a dekolltázsuk, vagy pedig fürdőru­hájuk nem ért legalább térdig. — Ilyen körülmények között — mondotta Oaát tanácsnok — igaza van a Testnevelési Tanács­nak, mert nincs mindenkinek annvi pénze, hogy régi fürdőruháját ujjal cserélje fel most, amikor egy trikó ára 240.000 korona. Valamit kéne tenni, mert testnevelési szempontból fontos, hogy a fiatal­ság — nemre való tekintet nélkül — lehetőleg szabadon élvezze a tiszaviz áldásait. Ezután ismertette a tiszai fürdést szabályozó városi szabályrendelet idevonatkozó passzusait. A szabályrendelet bizony szigorú. Megérzik rajta a mult század erkölcsi felfogásának illata, amikor az erkölcstelenség csimborasszójának tartották a kávénénikék, hogy férfiak és nők egy vízben és egy időben fürödjenek minden jámbor lélek meg­botránkoztatására. A szabályrendelet szinte centi­méterre megállapítja, hogy milyen hosszú fürdő­ruhában szabad vizreereszkedni. — Mi csináltuk a szabályrendeletet — mondta aztán a polgármester — a rendőrség csak a mi szabályrendeletünket hajtja végre. Ha tehát meg­változtatjuk a szabályrendeletet, megváltozik a hely­zet is. — Én pedig azt javasolom — mondotta Gaál Endre —, hogy a tanács függessze fel ezt az el­avult szabályrendeletet, mert hát amikor az utcán szabad térden fejüli ruhában járni, akkor nem in­dokolt a fürdőruhák meghosszabbítására Irányuló hatósági törekvés. A tanács nagy hirtelen ki is mondta határozati­lag, hogy az ósdi szabályrendeletet felfüggeszti és erről értesiti miheztartás végett a rendőrséget is. — KÜLFÖLDI HÍREK. Prágából jelentik: Colako­witz mellett vasárnap délután 4 órakor repülőszeren­csétlenség történt. Soucsk György ghéli lakos saját eroplánján utasokkal felrepült, miközben a gép egyik szárnya beleütközött egy magas jegenyefába. Ebben a pillanatban a benzintartány felrobbant. A repülőgép, amelyben három férfi és nő ült, teljesen összetört és Soucsk kivételével valamennyien meghaltak. — Párti­ból jelentik: A brazíliai követségről azt a bírt kaptuk, hogy a Sanct-Paulóban kitört lázadást elfojtották. — CailUux és Malvy kegyelmet kap. Pá­risból jelentik: A kamara szombati öléién, amely reggel négy óra 20 percig tartott, foly­tatták az amnesztiáról szóló törvényjavaslat vi­táját. A kamara 310 szavalattal 202 ellen el­fogadta a fejezetet, amely magával hozia Caillaux és Malvy amnesztiáját. Ha nyomtatványra van iifikaéfe, telefonáljon a Délmagyarország Hirlap- és Nyomdavillalat R.-T.-nak, telefon 16—34.

Next

/
Oldalképek
Tartalom