Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-09 / 155. szám

Egye aiáw ára 1800 korona llirdeMtl árak i reihasSkoa 1 mm. 400, eu baaáboa M0, maié] hasábon ISO. Srfvaf. kOzt IS 1 zúzalékkal 4rtf ÍM), Apróhirdetés IS lattg 00R kor. Szö»egkOzti kGzJea«nyék loronként SBO hvrau, CaaLádi értealté* 4SM0 kor. V. évfolyam. Szeged, 1924 julius 9, SZERDA. 155-ik szám. A vadapa. Az elnevezés, megengedjük, szokatlan egy kicsit és kellemetlen hangzású. Ha vadanyát irtunk volm, első olvasásra megértené mindenki és azt mondaná rá: ugy van. A lelketlen némber, aki elöli az ártatlan gyermekét, vadállat. Annál is rosszabb: vadanya. Van belőlük tok. A pesti lapok mai száma négyről is tud egyszerre. Az egyik megfojtotta a fittyát, a másik a tűzbe dobta, a harmadik a Dunába, a negyedik csak a csatornába. Az igazság ennek a bűnét találta a legsúlyosabbnak. Nyilván mert társadalmi rang szerint ez állott a legmagasabban : szobalány volt. A többi csak aféfe talpas, lompos mosogató cseléd. Hát ez rendben volna, de mi az a vadapa? Van olyan is, holott annak a hirét sohse hallani? Lenni kell neki, mert vadapa nélkül nincs vadanya se. S hogy arról sohase hallani, az komiszság. Az a férfinem komiszsága, amely kezében tartván a jog hatalmát, olyan rendet szab, amely az ö érdekeit védi meg. A rend az, hogy a nő feleljen mcgáért, mert tudja, hogy mit cselekszik s ismeri a következményeket. Az igazság pedig az, a f:rfi az, akinek helyén van az esze, noha a nőét elveszi. Arról is lehetne beszélni s nem éppen igazság nélkül, hogy a vadanyák gyártásában naiy része van a társadalmi pressziónak is. Az a szegény pária, akinek a szemében egy finom kezű emter amúgy is tünemény, gazdátlan prédája az ifiurnak, vagy a nagyságos urnák, akinek a bér fejében engedelmességgel tartozik. Ne menjünk azokban ennyue at igazságkeretésben, maradjunk meg annál a nagy hazugságnál, amivel a rend megtorlást követtl. Ezek a némberek ezer meg ezer emberpalántát pusz • titanak el, az emberélet pedg nagy értik, azt meg kell védeni. Ez nagyon helyes álláspont, bár tíz esztendővel ezelőtt is érvényesült volna a pos'sdami és bécsi koron»tanácsban —, de kérdés, hogy csakugyan megvédik-e hát a gyermeket, mikor a gyilkos anyán megtorlást vesznek? A statisztika bünögyi kimutatásaiban a gyermekülések száma egyre szaporodik. És szaporodni is fog mindaddig, mig a törvény csak az anyán áll bosszút és elnéz a vadapa ur feje fölött. Mihelyest azonban ő rá is kiváncsi lesz a törvény s nemcsak a vadanyát itéli el, aki elkövette a gyilkosságot (majd mindig a nyomorúság és a szégyen miatt, majd mindig kétségbeesve, sikoltozó szivvel, könnyek és csókok közt), hanem a vadapát is, aki a bűnbe kergető volt: mindjárt apadó számokat mutat a statisztika. S a gyermekéletnek c<akugyan lesz védelme s ez ér annyit, mint a jogrendszerbeli okoskodó. Egyelőrs azonban nyuga'onmal nézzük a gyermekpusztulásokat és anyabüntetéieket. Azonban nem korlátoltságból — ezt javunkra kell Írni —, hanem a jó erkölcsök védelmében. Boldog Isten, mi lenne az erkölcsből, ha ezek a hitvány teremtések nsgyobb jogvédelemben részesülnének? Ezek az elvetemedett teremtések a védelem árnyékában örült mohósággal csábitanák bűnre és döntenék kárhozatba a szegény, gyönge férfinemet I Ezt komoly tudósok mondtak komoly könyvekben és revükben. Az erkölcsben nem esik kár, ha a férfi csábítja el a nőt, de mindjárt megsántul, mihelyst a nő csábítja el a férfit. Megható dolog ez a férfiúi tapasztalatlanság, amely cstk a ballépés elkövetése után ocsúdik fel arra, hogy ő apa és havi husz békekoronával tartozik vadapai kötelességeinek eleget tenni. Szánalomra méltó tönkretéve láfni az ilyen szebb jövőre született férfivirágot, akit a Márik és Sárik elciábitottak. De van ennél még szomorúbb dolog is. Az a hlpokrizis, amely akkor emlegeti a nőnél a cselekvés szabadságát, mikor ezzel a férfit ereszti ki a felelősségből. Minden egyéb irányban kiskorú teremtés a nő, csak a férfival közös bűnért tesszük nagykorúvá. A biró előtt jogokat kap, amelyek megfojtják és szabadságot, — amely rabbá teszi. Az álhumanizmus utálatos dolog és látszatába se szeretnénk keveredni. Nem sokaljuk ezekben a sorokban a büntetést, hanem keveseljük. Nem a vadanyát védjük, hanem a vsdapát vádoljuk. Aki vidáman fütyül valahol, talán az Íróasztal, talán a gyalupad mellett, talán a búzaföldön és idegresiketés nélkül vesz tudomást róla, hogy J most lett fegyencnő valakiből azért, mert ő száI jon csókolta valaha. MMMMMAMMI^^ A kisebbségi kérdés a Népszövetségi Ligák Uniója előtt. Budapest, julius 8. A Nemietek Szövetségét támogató ligák uniójának lyoni konferenciáján résztvevő delegátusok legnagyobb figyelmet a kisebbségi kérdés tárgyalására fordítanak. A bizottsági és teljes ülési tárgyalásokon Lukács álláspont képviseletét, amely álláspont a kisebségi kérdésnek a népszövetség által való hatékonyabb tekintetbe vételét óhajtja és különösen arra törekseik, hogy a kiscbos;gi panaszokat lehetőleg pártatlan nemzetközi döntőbíróság elé György és Ludwlg Ernő válUlták a magyar ! vigyék és igy a politikai elbírálástól mentesítsék. A kisántánt prágai konferenciája. Prága, julius 8. Itteni lapok a kisánfánt konferenciáról a következőket írják: A kisánfánt ellenségei azon vannak, hogy a kisántánt konizolidáló munkáját megnehezítsék, azért fogsdták legnagyobb örömmel a besszarábiai kérdés aktuálissá válását, amelytől a kisántánt szétválását várják. Prága és Belgrád egyedüli óhajtása az, hogy a probléma megoldása Bukarest javára üssön ki és a kérdésben barátságos megegyezés jöjjön létre. A kisántánt államainak Nyugat-Európára való tekintet nélkül kellene előkészítenie Orosiország elismerését; annál is inkább, mert a bolsevizmus bukására nincs remény, mivel az terrorral tartjs fenn magát, de ezt a terrort«a nemzetközi érintkezés gyengíthetné. Nem törődve Macdonald kudarcával és azzal a kudarccal, amit Herriot valószínűleg szenvedni fog, a kisántánt külön venné fel az érintkezést Oroszországgal és akkor a besszarábiai kérdétt valószínűleg sikerülne konkrét alcpokra fektetni. Belgrád, julius 8. A Novisty nek jelentik Bukarestből: A kisántánt prágai konferenciája előtt az utolsó pillanatbin lépéseket tett a román kormány, hogy a konferencia időpontját későbbre halasszák. A román kormány e lépés indokául azt hozta fel, hogy a konferencián a kisántánt tagjainak álláspontja az orosz kérdést illetőleg teljesen eltérő lesz s ezért azt ajánlotta, hogy a konferenciát mindaddig halassiák el, amíg ki tinik, hogy Franciaország milyen álláspontot foglal el a szovjetkormánnyal szemben. MMMMMMMMMfl^^ Az aranyköltségvetés. Budapest, Juliul 8. (Tudósitónk telefonjelentése ) A külföldi kölcsön belföldi részletének fel tételeiről Korányt pénzügyminiszter nem a hétfői nap folyamán fog tárgyalni az érdekeltségekkel, mint azt a lapok jelentetnék, hanem csütörtökön. Ezt a halasztást axzal indokolják, hogy ez a külföldi kölcsönnek Angiiéban és Amerikában történt sikeres jegyzése után nem annyira sürgős. Ezt a kérdést mindenekelőtt precizirozni kell az érdekeltségekkel való Ietárgyalás előtt. A bankvezérek egymásután folytattak tárgyalásokat a kérdésben és tárgyalásaik eredményét csütörtökön terjesztik elé a pénzügyminiszternek. Korányi Frigyes pénzügyminiszter az aranyköltségvetéssel foglalkozik, amely költségvetés tizenketted részét teszi ki az egész évi költségvetésnek. Értesülésünk izerint Korányi Frigyes pénzügyminiszter az aranyköltségvetésről szóló törvényt a nemze1 gyűlés ószi ülésszakának az elején terjeszti a Ház elé. Ez a költségvetés természetesen a szanálás keretein belül mozog. Most arról folynak a tanácskozások, hogy miként lehet összhangba hozni ezt a kdtségvetést a szanálási törvényben meghatározott intenciókkal. Az egyes minisztériumokban már hónapok óta folynak az aranyköltségvetés előkészítő munkálatai, sőt az utóbbi hetekben az aranyköltségvetés kérdése több ízben foglalkoz atta a minisztertanácsot is. A kormány azonban ezideig véglegesen állást nem foglalhatott el ebben az ügyben és így további minisztériumközi tanácskozás válik szükségessé. A munkálatok kedden befejeződtek és ezzel döntő stádiumba jutott az aranyköltségvetés ügye. A kultuszminiszter a középiskolai fölvételi vizsgáról és a B-listás egyetemi tanárokról. Klebelsberg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter az aktuális középiskolai kérdésekről a következőkép «»ihtko-'o't: — A felvételi vizsgák ügyében, amint már korábban is tájékoztattam a nyilvánosságot, felhívást intéztem a főigazgatókhoz, hogy tegyenek véleményes jelentést arról, hogy szükségesnek tartják-e a felvételi vúsgilatok további fenntartását, vagy pedig eltöröiheíőknek tartják-e azokat. Ezen véleményes jelentések már rövid idő múlva beérkeznek a kultuszminisztériumba is nagyen természetes, hogy a magam véleményének megalkotása előtt ezen véleményes jelentéseket a kezeimhez kell kfpni. Ugy tudom, hogy a főigazgatók többsége nem igen lelkesedik a felvételi vizsgálatok irán». Azon kérdésre, hogy rövidesen várható-e • felvételi vizsgák eltörlése, a kultuszminiszter válaszában kijelentetie, hogy a főigazgatók véleményes jelentéseinek beérkezése után azok figyelembe vételével mindeneseire a saját legjobb belátása szerint fog dönteni. Ugy értesül* ünk, hogy a kultuszminiszter felhívta ÍZ egyetem tanácsát, hogy Kövesligethf Rsdót szólítsa fel előadások megtartására. Maraali Heinrik és Schmldt József egyetem! tanároknak a B- listára való helyezésével kapcsolatban kijelentette a kultuszminiszter, hogy a két professzor valóban távozik az egyetemről. Olyan hosszú közszolgálat áll mögöttük — mondotta a miniszter —, hogy már teljesen elérkezett az ideje annak, hogy a nyugdijukat élvezhessék; különben is olyan éles ellentét volt a két professzor és az egyetem többi tanárai között, hogy ezt mindeddig nem lehetett sikeresen kiegyenlíteni. A szociáldemokrata szakszervezeti tanács a munkanélküliség ellen. A szociáldemokrata szakszervezeti tanács küldöttsége ma délután megjelent Viass népjóléti miniszternél és előterjesztette a munkanélküliség megszüntetésére vonatkozó javaslatot. A küldöttség bemutalta a munkanélküliség mérvét feltüntető statisztikai adatokat, amelyek