Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-06 / 153. szám

SZEGED 1914 ÍMBU« 6. Szegedi konferanszok. Hát az valóban lélekemelő történelmi jelenet volt, amikor a szegedi nemzet gyűlése egy szivvel, egy lélekkel és egyhangúlag (mert én a karzaton csak Kormányos Benő bombardonját hallottam) megajánlotta az egyetemnek azt a bizonyos nagy áldozatot a mi "szeretett polgármesterünk vitézkötéses és aranysujtásos beszédének hatása alatt. Szép volt, lélekemelő volt, csak az a kár, hogy nagyon kevés lélek volt jelen, a padok csak ugy kongottak az ürességtől, akár egy fajvédő szónoklat a frázisoktól. Igaz, hogy még Balogh Lajos bátyánk is a helyzet magaslatára emelkedett, mert nem szólt egy kukkot sem bele, de azt azután annál szélesebb és hosszasabb gesztusokkal cselekedte. Maga Kormányos Benő is, aki a kisgazdákkal egy padról eszik cseresznyét, olyan lojálisán helyeselt, mintha legalább is a sóhajok hidja és a toronyalja kormányfotanácsosa volna, de hát hiába, egy nagy történeti pillanathoz megfelelő számú statisztéria is kellene és ez igen hiányzott ebben a pillanatban. Ugylátszik, hogy itt csak egyetlen kulturkérdés van, amely még a szélesebb kisgazdarétegeket is megmozgatja, mint Galilei a földet és ez a szinház ügye. Bár a szinház is csak akkor érdekes nálunk, ha cirkuszt csinálnak belőle és ezt minden esztendőben egyszer-kétszer sikerül is megcsinálni. Hanem a hét nagy napjának szenzációja mégis csak a podeszta kijelentése volt, amellyel beszédét megkoronázta, hogy a szegedi egyetemre pedig tessék fölvenni minden jelentkező szegedi gyermekét, amit megint csak egyhangú helyesléssel fogadott a jelenlévők gyér sokadalma. Persze hogy a szegediek számára van elsősorban a szegedi egyetem, mint ahogy Amerika az amerikaiaké és extra Hungáriám non est vita! Azaz hogy mégsem olyan egyszerű ez a dolog, mint ahogy a következmények megmutatták. Mert csakhamar kiderült, hogy Haller István nem hiába volt kultuszminiszter és hogy Zsirkay János meg Vasek Ernő sem hiába hirdették ám az igét és vetették el a magot és a szegedi podeszta másnap megrémülve látta a pesti liberális újságok tükrében, hogy milyen liberális ábrázata lett neki egyszerre. Hát hiszen, ami igaz, az igaz, ő se főzte mindig kisüstön a liberálizmusát, mert mint a nemes város érdekeinek hü sáfára és mint annak a szép elvnek követője, hogy mentsük meg, ami menthető, kénytelen-kelletlen volt ő már egyszer az októberi forradalom gyász-asztalánál is helyet foglalni, de ami sok, az sok, annyi liberalizmus mégis csak ártalmas lehet egyelőre, amennyit azok a destruktív pesti orgánumok most neki tulajdonítottak. Bizony nehéz helyzetbe került, amelyből azonban kivágta magát huszárosán, ugy, hogy a liberális kecske is jóllakjék és a kurzus tegnapi káposztája is megmaradjon. Mert azért nem árt egy kis érdemet szerezni a közel jövőre sem, amikor az átkos liberalizmus megint csak olyan keresett portéka lehet, mint amilyen már mostan például Londonországban meg a franciáknál. Nem hiába hasonlít ugy Ramsay Macdonald arcképe a szegedi podesztánoz, idővel ez a hasonlatosság még nőni fog. * Egy másik dicsősége is van még városunknak és ez is a pedagógia terén: a fölvételi vizsgálatokon, amelyeket a negyedik elemiből a középiskolák első osztályába induló kilencéves állampolgárok kénytelenek tenni, nem igen marasztalták el Szegeden a jelentkezőket. Szóval ez a korszakos reform itt egész szépen bevált, de nehogy a szegedi pedagógia legfőbb vezére ebből arra a gondolatra jusson, hogy akkor talán meg lehetne csinálni nálunk azt is, hogy már az elemi iskolákba is fölvételi alapján engedjék be a kisdedeket! Mert ez így tanügyi észszel egészen logikus valami volna és na a negyedik elemistáktól meg lehet követelni azon a bizonyos fölvételin, hogy a konstrukciót és a konszolidációt az akadémiai helyesírás szabályai szerint irják, akkor az első elemibe föllépő mezítlábastól is elvárhatnak legalább annyit, hogy irni-olvasni tudjon az ebugatta himpellérje. Mert vagy van demokrácia és haladás, vagy nincsen és ha már nincsen, hát miért ne lenne ? Gyalu. •MAMMMMMMMMMMMMMMMMMMt A kisántánt prágai konferenciája. Prága, julius 5. A Narodni Listy értesülése szerint a kisántánt prágai konferenciájának a munkaprogramja a következő: 1. A nemzetközi helyzet megbeszélése. 2 Magyarország és Ausztria pénzügyi szanálása. 3. A kisántánt álláspontja a jóvátételi kérdés és Oroszország tekintetében, 4. Népszövetségi ügyek, főleg Németországnak a Népszövetségbe való belépése. 5. Németország lefegyverzése és ellenőrzése. 6. A garanciák kérdése. A besszarábiai kérdés első pont keretében kerül megvitatásra. I Kedvező összeköttetések és a magyar papírkorona megszilárdulása folytán abban a helyzetben vagyunk, hogy hitelképes egyéneknek mindenféle arany, ezüst árukat árfelemelés nélkül vagyis készpénz árban HITELRE a legkedvezőbb fizetési módozatok mellett, ugy helyben, mint vidéken. Tehát hitelre is vásárolhat: komplett ezüst evőeszközöket 6—12 és 24 személyre, ezüst tálcákat, arany, ezüst Schaffhauseni, Omega, Doxa, Eterna zsebórákat, női és férfi arany karkötő órákat, ezüst, arany cigaretta tárcát, ezüst nöi retikült, brilliáns és platina ékszereket, arany láncot, karika jegygyűrűt, pecsétgyűrűt. Készpénzért veszünk igen magas árban mindenféle arany, ezüst, brilliáns ékszereket, arany, ezüst pénzeket. Saját műhelyünkben készül mindenféle r Orajavitás, ékszermunka művészi kivitelben 422 jótállás mellett. Fischer Testvérek órás, ékszerészek Szeged, Kárász-utca IU. Telefon 10-65. ¡tt Vasárnap. Róm. hat. és protestáns E 4 «711/Oa haiás Qör kat E4N Szizo Nap ktl 4 óra 10 perckor, nyugszik 7 óra 57 perckor. Somogyi-könyvtár és muzeum nyitva d. e. 10—l-ig. Egyetemi könyvtár vasár- és iinnepnanokon zárva van. A mozielőadások 3, 5, 7 és 9 órakor kezdődnek. Szegeden a gyógyszertárak közül szolgálatot tartanak: Apró Jenő Kossuth Lajos-sugárut 61 (telefon 996), Barcsay Károly Széchenyi-tér (telefon 27o), Borbély József Takaréktár-utca (telefon 1268), Nagy György Boldogasszony-sugárut (telefon 1125), Moldvány Lajos Újszeged (telefon 846). Nótafa. — Boldizsár Kálmánnak. — Tisza partján, a szögedi parkban Nyári éjjel ébred két szobor, Szép királyné, habfehér királyné S barna cigány, bánatos, komoly. Sóhaja zúg a fekete fáknak, Könnyharmatot sírnak az egek, Barna cigány, szomorú királyné Nyári parkban fájón elmereng. Lehullott a fejünk koronája Birodalmunk volt és elveszett, Mulandóság a világ királya, Jönnek, tűnnek trónok, nemzetek! Szép királyné csillagokba bámul, Fülemüle zeng a lomb alól, Nyári éjben, késő ragyogásban Barna cigány muzsikája szól. Banda húzza és szivek dalolják, Átveszi a csillag és a lomb, Szól a múltból és száll a jövőbe, Éneklik minden magyarok. Határon túl árad ez a nóta, Félve hallja rabló és zsivány. Mereng rajta hattyú szép királyné S húzza Dankó, az örök cigány! juhász Gyula. Magyar politikusok előadásai a népszövetségi ligák konferenciáin. Lyon, julius 5. A népszövetségi ligák uniójának a konferenciája széles keretekben tárgyalja le a különböző vonatkozású kérdésekben összeállított napirendjét. Ezzel kapcsolatban nagygyűléseket rendeznek a francia városokban. Az első ilyen gyüiés szónokául az unió Pékár Gyulát kérte fel nyomban, aki ismertette a magyar nemzet álláspontját a nemzetek szövetségével szemben, amely programjába vette Magyarország szanálását A bizottság ülésein a magyar delegátusok beosztása a következő: A lefegyverzésről Pékár Gyula, a kisebbségi védelemről Lukács György és Ludvigh Ernő, a jogi kérdésekről Eöttevényi Olivér beszél. A politikai tárgyakról Póka-Pivay Béla fog előadásokat tartani. — Kedden lesz a tanKók országos nagygyűlése. Budapestről jelentik: A Magyar Tanítóegyesület Országos Szövetsége junius 8 án tartja meg évi nagygyűlését. A gyűlés szónokai és előadói Rákos István, Simon Lajos, Székely Árpád, Rónai Antal és Csorba Ödön lesznek. — ötven katasztrális holdat kap a debreceni polgármester reprezentációs célokra. Debrecenből jelentik, hogy a város közgyűlése még a mult év folyamán kimondotta, hogy az újonnan megválasztott polgármester: Magoss György részére reprezentációs kiadások fedezése cimén mindenkori fizetésének száz százalékát, valamint 30 katasztiális hold ingyenes kasználatát biztosítja. A közgyűlés ezt a határozatot jórészben azzal okolta meg, hogy Magoss György, aki azelőtt Debrecen főügyésze volt, a polgármesterré választás által elesett nagy jövedelmeitől s igy méltányos kárpótlást kell kapnia. A belügyminiszter azonban, akihez a határozatot fel kellett terjeszteni, nem hagyta jóvá a fizetés száz százalékának megadását s értesítette a várost, hogy nézete szerint teljesen elég a 30 hold jövedelme. A város jogi és pénzügyi bizottsága most foglalkozott a belügyminiszter leiratával s elhatározta, hogy miután a miniszter szűkkeblűnek mutatkozott, 30 hold helyett 50 katasztrális hold ingyenes használatának megadását javasolja a polgármester részére. A bizottság egyhangúan hozta meg döntését, ugy hogy a közgyűlés kétségkívül magáévá fogja azt tenni.