Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-04 / 151. szám

SZEGED 1914 jullas 4, donban a felüljegyzés meghaladja a száz szá­zalékot. Sorban álltak Londonban ... London, julius 3. A Financial Times szerint a magyar kölcsön jegyzése végett valóságban megrohanták az Illető tntizeteket, amelyek előtt már kora reggel óta nagy csoportok álltak, hogy a jegyzésről le ne maradjanak. Való­színű, hogy a kölcsönt még a végleges kérdés előtt prémiummal fogják jegyezni a piacon. A Daily Express Magyarország gyógyulása cimen cikket ir, amelyben Magyarországot láboadozó beteghez hasonlitja, aki hosszú idö multán most ad életjelt magáról. Ennek a betegnek orvosa Bethlen István gróf volt, továbbá Sir Villiam Good, aki Ausztriában olyan elsőrangú eredményt ért el. Bethlen István gróf — irja a lap — az európai politika egyik legkiemel­kedőbb alakja. Az ország jövője tőle függ. Ellenségével bátran küzdő és a jövőben bizó Magyarország látványa igaz rokonszenvet ébreszt. A magyar köloaön — a Nomzotek Szövetségének legújabb diadala. London, julius 3. Az angol sajtó egyértel­műen örömét fejezi ki a magyar kölcsön sikere Október l-ig elnapolták a nemzetgyűlést. fölött. A Times ezt irja: A kölcsön megadása azt bizonyítja, hogy a brit tőketulajdonosok készek tevékeny részt venni az elszegényedett országok talpraállitáaában, ha azt egészséges alapon tervezik. A pénzügyek ellenőrzése és bizonyos jövedelem biztosítékul való lekötése rendkívül fontos tényezője a sikernek. A Daily Mail, az egyetlen kifejezetten magyarellenes angol lap, igy ir: A múltban Nigybritsnnianak Magyarországhoz való viszonya barátság03 és úgyszólván szívélyes volt. A háború óta a ma­gyarok helyes és becsületes magatartást tarta­nak és ezzel visszaszerezték Nagybritannia ro­konszenvét. Magyarország, mint agrárállam nem versenytársa a brit iparnak. A Morning Post ugy véli, hogy a kölcsön kivételesen vonzó volta voit oka a sikernek. A Daily News sze­rint a kölcsön sikerét u«y lehet felfogni, mint a nemzetek szövetségének ujabb diadalát. Bebironyosodott, hogy van pinz biztos be­fektetésre. A londoni Exchange távirati ügynökség jelen­tése szerint a magyar kölcsön amerikai jegy­zése légyegesen jó feltételek mellett történhetik. A Newyork Times elismeri, hogy a magyar nemzet veleszületett egészséges voltára köszön­hető a kölcsön eredménye. Budapest, julius 3. A nemzetgyűlés csütörtöki ülését 11 óra után nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Az indemnitásról szóló törvényjavaslat harmad­szori olvasása után az elnök bejelenti, hogy Berky Gyula és több képviselőtársa a tárgyalásra szánt időnek meghosszabbítását kéri. Az indítvány felett a legközelebbi ülésen dönt majd a Ház. Folytatják a fővárosi javaslat tárgyalását. Első felszólaló Hegymegi Kiss Pál. Szemére veti a kormánypártnak, hogy a rendkívül fontos javaslat sorsa iránt részvétlenséggel viseltetik. Azt állitja, hogy a törvényjavaslat megalkotásánál a kormányt elsősorban pártszempontok és osztályér­dekek vezették. Egy törvényt megalkotni csak de­mokratikus szempontokkal lehet. A haladás gon­dolatának, a megértés gondolatának kell áthatnia bennünket és minden pártszempontot és osztály­érdeket ki kell zárni. Felfogása szerint aligha lesz­nek majd ősszel megtarthatók a választások. A törvény egyes rendelkezéseit birálva helyteleníti az államfői kinevezés rendszerét Szerinte együtt kel­lett volna tárgyalni a fővárosi javaslatot és a vi­déki törvényhatóságok újjászervezéséről szóló tör­vényjavaslatot. A két törvényjavaslat között junk­timot kellett volna teremteni. Kifogásolja, hogy a minisztereknek a választási eljárás és a név­jegyzékek kiigazítása tekintetében nagy hatalmat ad a javaslat. Nem tartja helyesnek a bizottsági tagok létszámának leszállítását, továbbá azt, hogy választó csak az lehet, aki hat év óta lakik a fő­városban. Helyteleníti azt, hogy az egyes állami tisztviselők a bizottságban szavazati joggal ruház­tatnak fel. A tagok kinevezésével kapcsolatban ki­jelenti, hogy a munkásságnak ezek között nincs képviselője. A javaslatot nem fogadja el. A mozirendelet. Viczián István személyes kérdésben szólal fel. Kijelenti, hogy ellene minduntalan burkolt gyanú­sítások hangzottak el, noha ő soha sem szemé­lyeskedett A tegnapi nemzetgyűlési vitában ismét a sokat hánytorgatott mozirendeletet vetették a szemére. Furcsának találja, hogy amikor a kor­mány intézkedéselért mindenkor vállalta és vállalja az illető miniszter a felelősséget, akkor olyan tiszt­viselőket támadnak, akik a kérdéses intézkedése­ket végrehajtották. Nem akarja a felelősséget el- 1 hárítani magától, azokért, amiket tett, de azt a mozirendeletet nem ő csinálta, hanem a kormány, ö ebben csak a végrehajtó szerepét játszotta. Tekintettel arra, hogy a mozirendelet miatt mind­untalan indokolatlanul támadják a kormányt, azért részletesen ismerteti a rendelet történetét. Azt a vádat szokták felhozni a kormány ellen, hogy a mozirendelet tulajdonkép a mozik kommunizálása volt. Kijelenti, hogy itt nem az engedélyek meg­vonásáról volt szó, hanem a már lejárt engedélyek meg nem hosszabbításáról. A lejárt engedélyek birtokosai között multi-milliomosok voltak. Vég­eredményben arról volt szó, hogy a kormány va­lamikép gondoskodjék a rokkantak, hadiárvák és hadiözvegyekről, mert az állam ereje kevés volt ezek támogatásához. Felmerült az az eszme, hogy a lejárt moziengedélyeket revideálják és azoknak, akik nagy vagyonnal rendelkeznek, ne újítsák meg az engedélyeket. Rassay Károly: Hány mozi volt összesen ? Viczián István: Nyolcvan. Pikler Emil: Csak a zsidóktól vették el a mo­zikat. Viczián István: Aki ezt mondja, az nincs tisztá­ban azzal, hogy a mozik 95 százaléka zsidó kéz­ben volt. Rassay Károly: Kik az Angol-Magyar Filmvál­lalat igazgatósági tagjai? Viczián István: Azt nem tudja, csak annyit tud, hogy Stead angol ezredes volt az igazgatójuk. (Peyer: Közönséges csirkefogó, angol síber.) Esztergályos János: A Becker Bébi barátja. Viczián István: Mi közöm nekem ahhoz, hogy kinek a barátja! (A szociáldemokraták Vicziánt állandóan zavarják közbeszólásaikkal.) Az elnök a közbeszólók közül többeket rendre­utasít Viczián ezután felsorolja azoknak a neveit, akik mozit kaptak. Esztergályos: Azok nevét olvassák fel, akiktől elvették a mozit. Viczián: Tudja, hogy ezek között vannak be­csületes polgárok, de ezek nem szorultak az ál­lam segítségére, ellentétben azokkal, akik kaptak. (A szocialisták oldaláról valaki azt kiáltja Viczián felé: Biztosan keresett rajta l Óriási zaj. Hogy le­het ilyet mondani ? Alávaló gyanúsítás !) Az elnök a rendet alig tudja helyreállítani. Az elnök kérdezi, hogy ki szólt közbe, mire Peyer Károly jelentkezik. Az elnök Peyert rendreutasítja. Viczián azzal fejezi be beszédét, hogy szeretné tudni, hogy akad-e még ember, aki szemére veti azt, amit ő becsületesen cselekedett. Más személyes ügyek. Csik József keresztényszocialista szólal fel sze­mélyes kérdésben. A tegnapi ülésen ellenzéki ol­dalról egyedül fogadta el Rakovszky belügyminisz­ternek a zalaegerszegi internálási táborralkapcso­latos interpellációra adott válaszát, amire a szo­cialisták azt mondták neki, hogy „ezt nem fo­gadjuk el". A Népszava mai száma ugy állitja be a helyzetet, mintha ez részéi ől, a pap részéről képtelen cselekedet volna. Aki ismeri az ő és pártjának működését, az tudja, hogy mindenben állást foglaltak az internálás ellen, ö tegnap azért szavazott Rakovszky mellett, mert a kommunisták ellen akart állást foglalni. Ezután Ráday Gedeon gróf szólal fel személyes kérdésben. Viczián beszéde alatt Peyer szociálde­mokrata azt kiáltotta közbe, hogy a moziügyből kifolyólag annak idején a belügyminiszter is kere­sett. Minthogy annak idején ő volt a belügymi­niszter, a leghatározottabban visszautasítja Peyer ezen közbeszólását. Rassay Károly személyes kérdésben szólal fel és kijelenti, hogy egyik közbeszólását Viczián félreértette. Kijelenti, hogy ha bevárta volna mon­datának végét, akkor nem találta volna magára sértőnek. *J annak idején maga is kifogásolta a mozirendeletet és különösen azt, hogy egyesektől elveszik a mozit és másoknak adják. A mozi­rendelet kiadásával egyidejűleg azt javasolta, hogy a mozikat az állam vegye saját kezelésbe és a 1 'övedelemből támogassa a rokkantakat. Szerinte a cormány által választott megoldásban nem lehetett ellenőrizni, hogy ki és miért kapta a mozit. Ki­fogásolta továbbá azért is a rendeletet, mert sze­rinte a rendelet egyes rokkantakat előnybe helye­zett több hasonló sorban élö rokkanttal szemben. Ami az Angol-Magyar Filmipari Rt.-nak juttatott moziengedély ügyét illeti, idevonatkozólag felol­vassa a Részvénytársaság egyik igazgatójának je­lentését. Eszerint Stead ezredes a kommün alatt üzletekkel foglalkozott Budapesten. Stead a kom­munizmus bukása után filmrészvénytársaságot ala­pított, tehát szerinte közönséges magánüzletről volt szó. Zeöke Antal kormánypárti képviselő személyes kérdésben szólal fel és a tegnapi Eskütt-üggyel kapcsolatban kijelenti, hogy ő semmiféle protezsáló levelet nem irt alá. Napirendi vita. Ezután Peyer Károly, Esztergályos János és Csik József személyes kérdésben történt felszólalása után az elnök napirendi javaslatot tesz. Javasolja, hogy a legközelebbi ülés holnap délelőtt legyen a mai napirenddel Meskó Zoltán az elnök napirendi indítványával szemben azt indítványozza, hogy napolják el a nemzetgyűlést október l-ig. Ezt azzal indokolja, hogy a képviselőkre a kerületeikben a földreform végrehajtásával kapcsolatban amúgy is sok teendő vár és ezt csak ugy intézhetik el, ha szünetre megy a nemzetgyűlés. A fővárosi törvényjavaslatot ugy se tárgyalhatják le idejekorán, mert még kö­rülbelül 30 szónok van hátra. Kéri indítványa el­fogadását. Rakovszky belügyminiszter kijelenti, hogy a kor­mány és az ellenzéki férfiak között megbeszélések folytak arra vonatkozólag, hogy a fővárosi törvény­javaslatot 6-ig tárgyalhassák, azonban megegyezés nem jött létre. A kormány vállalta ezt a terminust, azonban nincsen kilátás, hogy a fővárosi törvény­javaslat addig letárgyalható lesz. A kormány mégis módot akar nyújtani a nemzetgyűlésnek arra, hogy a törvényjavaslatot letárgyalják. Pakots József ugyancsak a napirendhez kér szót. Mielőtt a napirend felett döntene a nemzetgyű­lés, az elnök az ülést 5 percre felfüggeszti. Szünet után Szakács Andor a házszabályokhoz kér szót. Azt kívánja, hogy az ősszel összeülő nemzetgyűlés elé a fővárosi törvényjavaslattal egy­idejűleg terjesszék be a vidéki törvényhatóságok újjászervezéséről szóló törvényjavaslatot. Majd Berky Gyula a napirendhez szól hozzá. Igazat ad Meskó Zoltánnak. Propper Sándor a napirendhez kér szót és Meskó Zoltán javaslatát és Berky Gyula állás­pontját puccsnak minősiti. Az élnök Proppert ezért a kifejezésért rendre­utasítja. Propper ezután azt kívánja, hogy a Ház holnap is tartson ülést és akkor a munkanélküliek kérdé­sével foglalkozzon. Rakovszky Iván belügyminiszter rámutat arra, hogy mindössze arról van szó, hogy a nyári szünetet holnap, vagy holnapután kezdik-e meg. Pár héttel ezelőtt indult meg a tárgyalás a fővárosi törvény­javaslat érdekében és az ellenzék már akkor tisz­tában volt azzal, hogy julius 1-én a nyári szünetet a Ház meg fogja kezdeni. Leszögezi, hogy az ellenzék és Meskó részéről semmi olyan kijelentés nem hangzott el, amelyek szerint lehetséges volna a fővárosi törvényjavaslat gyors letárgyalása. Amennyiben ilyesmi történt volna, megváltoztatta volna az álláspontját. Ismételten kijelenti, hogy a kormány alárendeli magát a többség akaratának. A szavazásnál a nemzetgyűlés többsége Meskó Zoltán indítványát fogadja el. A nemzetgyűlés tehát a legközelebbi ülését október 1-én délelőtt 10 órakor tartja, amelynek napirendjén a mai napirend szerepel. Az ülés a jegyzőkönyv hitelesítésével ért véget. A teremből távozó képviselők éljenzik és ünneplik az elnököt. •MMWMMWMMMMMMMMMMMMMI Cseh-német lap a kisántánt egységéről. Prága, julius 3. A Prager Presse a kisántánt­konferencláról a következőket irja: A kisántánt­nak azok a szerződések, amelyek Jugoszlávia és Olaszország, Csehország és Franciaország között jöttek létre, csak erősítették az egységét, úgyszintén a cseh-olasz szerződés is csak nö­velte a kisántánt egészének és egyes tagjainak az erejét. Egyesek azt remélték, hogy a bessz­arábiai kérdés a kisántánt tagjai között ütköző­pont lesz. Bizonyos azonban, hogy minden esetben meg fogják tudni menteni a kisántánt államainak egységét és erősen csalatkoznak, akik a kisántánt tagjai közt egyenetlenségre számítanak. tferriot elhalasztotta a Szovjet elismerését. Páris, julius 3. Politikai körökben ugy beszélik, hogy Herriot későbbi időpontra halasz­totta el Szovjetoroszország elismerését, mert Hughes amerikai államtitkár tiltakozott az el­ismerés ellen. Ezzel szemben Washingtonból azt jelentik, hogy amerikai politikusok véle­ménye szerint Hughes államtitkár nem gyakorolt befolyást Frinciaországban ezen kérdésbe»!.

Next

/
Oldalképek
Tartalom