Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)
1924-07-04 / 151. szám
SZEGED 1914 jullas 4, donban a felüljegyzés meghaladja a száz százalékot. Sorban álltak Londonban ... London, julius 3. A Financial Times szerint a magyar kölcsön jegyzése végett valóságban megrohanták az Illető tntizeteket, amelyek előtt már kora reggel óta nagy csoportok álltak, hogy a jegyzésről le ne maradjanak. Valószínű, hogy a kölcsönt még a végleges kérdés előtt prémiummal fogják jegyezni a piacon. A Daily Express Magyarország gyógyulása cimen cikket ir, amelyben Magyarországot láboadozó beteghez hasonlitja, aki hosszú idö multán most ad életjelt magáról. Ennek a betegnek orvosa Bethlen István gróf volt, továbbá Sir Villiam Good, aki Ausztriában olyan elsőrangú eredményt ért el. Bethlen István gróf — irja a lap — az európai politika egyik legkiemelkedőbb alakja. Az ország jövője tőle függ. Ellenségével bátran küzdő és a jövőben bizó Magyarország látványa igaz rokonszenvet ébreszt. A magyar köloaön — a Nomzotek Szövetségének legújabb diadala. London, julius 3. Az angol sajtó egyértelműen örömét fejezi ki a magyar kölcsön sikere Október l-ig elnapolták a nemzetgyűlést. fölött. A Times ezt irja: A kölcsön megadása azt bizonyítja, hogy a brit tőketulajdonosok készek tevékeny részt venni az elszegényedett országok talpraállitáaában, ha azt egészséges alapon tervezik. A pénzügyek ellenőrzése és bizonyos jövedelem biztosítékul való lekötése rendkívül fontos tényezője a sikernek. A Daily Mail, az egyetlen kifejezetten magyarellenes angol lap, igy ir: A múltban Nigybritsnnianak Magyarországhoz való viszonya barátság03 és úgyszólván szívélyes volt. A háború óta a magyarok helyes és becsületes magatartást tartanak és ezzel visszaszerezték Nagybritannia rokonszenvét. Magyarország, mint agrárállam nem versenytársa a brit iparnak. A Morning Post ugy véli, hogy a kölcsön kivételesen vonzó volta voit oka a sikernek. A Daily News szerint a kölcsön sikerét u«y lehet felfogni, mint a nemzetek szövetségének ujabb diadalát. Bebironyosodott, hogy van pinz biztos befektetésre. A londoni Exchange távirati ügynökség jelentése szerint a magyar kölcsön amerikai jegyzése légyegesen jó feltételek mellett történhetik. A Newyork Times elismeri, hogy a magyar nemzet veleszületett egészséges voltára köszönhető a kölcsön eredménye. Budapest, julius 3. A nemzetgyűlés csütörtöki ülését 11 óra után nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Az indemnitásról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása után az elnök bejelenti, hogy Berky Gyula és több képviselőtársa a tárgyalásra szánt időnek meghosszabbítását kéri. Az indítvány felett a legközelebbi ülésen dönt majd a Ház. Folytatják a fővárosi javaslat tárgyalását. Első felszólaló Hegymegi Kiss Pál. Szemére veti a kormánypártnak, hogy a rendkívül fontos javaslat sorsa iránt részvétlenséggel viseltetik. Azt állitja, hogy a törvényjavaslat megalkotásánál a kormányt elsősorban pártszempontok és osztályérdekek vezették. Egy törvényt megalkotni csak demokratikus szempontokkal lehet. A haladás gondolatának, a megértés gondolatának kell áthatnia bennünket és minden pártszempontot és osztályérdeket ki kell zárni. Felfogása szerint aligha lesznek majd ősszel megtarthatók a választások. A törvény egyes rendelkezéseit birálva helyteleníti az államfői kinevezés rendszerét Szerinte együtt kellett volna tárgyalni a fővárosi javaslatot és a vidéki törvényhatóságok újjászervezéséről szóló törvényjavaslatot. A két törvényjavaslat között junktimot kellett volna teremteni. Kifogásolja, hogy a minisztereknek a választási eljárás és a névjegyzékek kiigazítása tekintetében nagy hatalmat ad a javaslat. Nem tartja helyesnek a bizottsági tagok létszámának leszállítását, továbbá azt, hogy választó csak az lehet, aki hat év óta lakik a fővárosban. Helyteleníti azt, hogy az egyes állami tisztviselők a bizottságban szavazati joggal ruháztatnak fel. A tagok kinevezésével kapcsolatban kijelenti, hogy a munkásságnak ezek között nincs képviselője. A javaslatot nem fogadja el. A mozirendelet. Viczián István személyes kérdésben szólal fel. Kijelenti, hogy ellene minduntalan burkolt gyanúsítások hangzottak el, noha ő soha sem személyeskedett A tegnapi nemzetgyűlési vitában ismét a sokat hánytorgatott mozirendeletet vetették a szemére. Furcsának találja, hogy amikor a kormány intézkedéselért mindenkor vállalta és vállalja az illető miniszter a felelősséget, akkor olyan tisztviselőket támadnak, akik a kérdéses intézkedéseket végrehajtották. Nem akarja a felelősséget el- 1 hárítani magától, azokért, amiket tett, de azt a mozirendeletet nem ő csinálta, hanem a kormány, ö ebben csak a végrehajtó szerepét játszotta. Tekintettel arra, hogy a mozirendelet miatt minduntalan indokolatlanul támadják a kormányt, azért részletesen ismerteti a rendelet történetét. Azt a vádat szokták felhozni a kormány ellen, hogy a mozirendelet tulajdonkép a mozik kommunizálása volt. Kijelenti, hogy itt nem az engedélyek megvonásáról volt szó, hanem a már lejárt engedélyek meg nem hosszabbításáról. A lejárt engedélyek birtokosai között multi-milliomosok voltak. Végeredményben arról volt szó, hogy a kormány valamikép gondoskodjék a rokkantak, hadiárvák és hadiözvegyekről, mert az állam ereje kevés volt ezek támogatásához. Felmerült az az eszme, hogy a lejárt moziengedélyeket revideálják és azoknak, akik nagy vagyonnal rendelkeznek, ne újítsák meg az engedélyeket. Rassay Károly: Hány mozi volt összesen ? Viczián István: Nyolcvan. Pikler Emil: Csak a zsidóktól vették el a mozikat. Viczián István: Aki ezt mondja, az nincs tisztában azzal, hogy a mozik 95 százaléka zsidó kézben volt. Rassay Károly: Kik az Angol-Magyar Filmvállalat igazgatósági tagjai? Viczián István: Azt nem tudja, csak annyit tud, hogy Stead angol ezredes volt az igazgatójuk. (Peyer: Közönséges csirkefogó, angol síber.) Esztergályos János: A Becker Bébi barátja. Viczián István: Mi közöm nekem ahhoz, hogy kinek a barátja! (A szociáldemokraták Vicziánt állandóan zavarják közbeszólásaikkal.) Az elnök a közbeszólók közül többeket rendreutasít Viczián ezután felsorolja azoknak a neveit, akik mozit kaptak. Esztergályos: Azok nevét olvassák fel, akiktől elvették a mozit. Viczián: Tudja, hogy ezek között vannak becsületes polgárok, de ezek nem szorultak az állam segítségére, ellentétben azokkal, akik kaptak. (A szocialisták oldaláról valaki azt kiáltja Viczián felé: Biztosan keresett rajta l Óriási zaj. Hogy lehet ilyet mondani ? Alávaló gyanúsítás !) Az elnök a rendet alig tudja helyreállítani. Az elnök kérdezi, hogy ki szólt közbe, mire Peyer Károly jelentkezik. Az elnök Peyert rendreutasítja. Viczián azzal fejezi be beszédét, hogy szeretné tudni, hogy akad-e még ember, aki szemére veti azt, amit ő becsületesen cselekedett. Más személyes ügyek. Csik József keresztényszocialista szólal fel személyes kérdésben. A tegnapi ülésen ellenzéki oldalról egyedül fogadta el Rakovszky belügyminiszternek a zalaegerszegi internálási táborralkapcsolatos interpellációra adott válaszát, amire a szocialisták azt mondták neki, hogy „ezt nem fogadjuk el". A Népszava mai száma ugy állitja be a helyzetet, mintha ez részéi ől, a pap részéről képtelen cselekedet volna. Aki ismeri az ő és pártjának működését, az tudja, hogy mindenben állást foglaltak az internálás ellen, ö tegnap azért szavazott Rakovszky mellett, mert a kommunisták ellen akart állást foglalni. Ezután Ráday Gedeon gróf szólal fel személyes kérdésben. Viczián beszéde alatt Peyer szociáldemokrata azt kiáltotta közbe, hogy a moziügyből kifolyólag annak idején a belügyminiszter is keresett. Minthogy annak idején ő volt a belügyminiszter, a leghatározottabban visszautasítja Peyer ezen közbeszólását. Rassay Károly személyes kérdésben szólal fel és kijelenti, hogy egyik közbeszólását Viczián félreértette. Kijelenti, hogy ha bevárta volna mondatának végét, akkor nem találta volna magára sértőnek. *J annak idején maga is kifogásolta a mozirendeletet és különösen azt, hogy egyesektől elveszik a mozit és másoknak adják. A mozirendelet kiadásával egyidejűleg azt javasolta, hogy a mozikat az állam vegye saját kezelésbe és a 1 'övedelemből támogassa a rokkantakat. Szerinte a cormány által választott megoldásban nem lehetett ellenőrizni, hogy ki és miért kapta a mozit. Kifogásolta továbbá azért is a rendeletet, mert szerinte a rendelet egyes rokkantakat előnybe helyezett több hasonló sorban élö rokkanttal szemben. Ami az Angol-Magyar Filmipari Rt.-nak juttatott moziengedély ügyét illeti, idevonatkozólag felolvassa a Részvénytársaság egyik igazgatójának jelentését. Eszerint Stead ezredes a kommün alatt üzletekkel foglalkozott Budapesten. Stead a kommunizmus bukása után filmrészvénytársaságot alapított, tehát szerinte közönséges magánüzletről volt szó. Zeöke Antal kormánypárti képviselő személyes kérdésben szólal fel és a tegnapi Eskütt-üggyel kapcsolatban kijelenti, hogy ő semmiféle protezsáló levelet nem irt alá. Napirendi vita. Ezután Peyer Károly, Esztergályos János és Csik József személyes kérdésben történt felszólalása után az elnök napirendi javaslatot tesz. Javasolja, hogy a legközelebbi ülés holnap délelőtt legyen a mai napirenddel Meskó Zoltán az elnök napirendi indítványával szemben azt indítványozza, hogy napolják el a nemzetgyűlést október l-ig. Ezt azzal indokolja, hogy a képviselőkre a kerületeikben a földreform végrehajtásával kapcsolatban amúgy is sok teendő vár és ezt csak ugy intézhetik el, ha szünetre megy a nemzetgyűlés. A fővárosi törvényjavaslatot ugy se tárgyalhatják le idejekorán, mert még körülbelül 30 szónok van hátra. Kéri indítványa elfogadását. Rakovszky belügyminiszter kijelenti, hogy a kormány és az ellenzéki férfiak között megbeszélések folytak arra vonatkozólag, hogy a fővárosi törvényjavaslatot 6-ig tárgyalhassák, azonban megegyezés nem jött létre. A kormány vállalta ezt a terminust, azonban nincsen kilátás, hogy a fővárosi törvényjavaslat addig letárgyalható lesz. A kormány mégis módot akar nyújtani a nemzetgyűlésnek arra, hogy a törvényjavaslatot letárgyalják. Pakots József ugyancsak a napirendhez kér szót. Mielőtt a napirend felett döntene a nemzetgyűlés, az elnök az ülést 5 percre felfüggeszti. Szünet után Szakács Andor a házszabályokhoz kér szót. Azt kívánja, hogy az ősszel összeülő nemzetgyűlés elé a fővárosi törvényjavaslattal egyidejűleg terjesszék be a vidéki törvényhatóságok újjászervezéséről szóló törvényjavaslatot. Majd Berky Gyula a napirendhez szól hozzá. Igazat ad Meskó Zoltánnak. Propper Sándor a napirendhez kér szót és Meskó Zoltán javaslatát és Berky Gyula álláspontját puccsnak minősiti. Az élnök Proppert ezért a kifejezésért rendreutasítja. Propper ezután azt kívánja, hogy a Ház holnap is tartson ülést és akkor a munkanélküliek kérdésével foglalkozzon. Rakovszky Iván belügyminiszter rámutat arra, hogy mindössze arról van szó, hogy a nyári szünetet holnap, vagy holnapután kezdik-e meg. Pár héttel ezelőtt indult meg a tárgyalás a fővárosi törvényjavaslat érdekében és az ellenzék már akkor tisztában volt azzal, hogy julius 1-én a nyári szünetet a Ház meg fogja kezdeni. Leszögezi, hogy az ellenzék és Meskó részéről semmi olyan kijelentés nem hangzott el, amelyek szerint lehetséges volna a fővárosi törvényjavaslat gyors letárgyalása. Amennyiben ilyesmi történt volna, megváltoztatta volna az álláspontját. Ismételten kijelenti, hogy a kormány alárendeli magát a többség akaratának. A szavazásnál a nemzetgyűlés többsége Meskó Zoltán indítványát fogadja el. A nemzetgyűlés tehát a legközelebbi ülését október 1-én délelőtt 10 órakor tartja, amelynek napirendjén a mai napirend szerepel. Az ülés a jegyzőkönyv hitelesítésével ért véget. A teremből távozó képviselők éljenzik és ünneplik az elnököt. •MMWMMWMMMMMMMMMMMMMI Cseh-német lap a kisántánt egységéről. Prága, julius 3. A Prager Presse a kisántántkonferencláról a következőket irja: A kisántántnak azok a szerződések, amelyek Jugoszlávia és Olaszország, Csehország és Franciaország között jöttek létre, csak erősítették az egységét, úgyszintén a cseh-olasz szerződés is csak növelte a kisántánt egészének és egyes tagjainak az erejét. Egyesek azt remélték, hogy a besszarábiai kérdés a kisántánt tagjai között ütközőpont lesz. Bizonyos azonban, hogy minden esetben meg fogják tudni menteni a kisántánt államainak egységét és erősen csalatkoznak, akik a kisántánt tagjai közt egyenetlenségre számítanak. tferriot elhalasztotta a Szovjet elismerését. Páris, julius 3. Politikai körökben ugy beszélik, hogy Herriot későbbi időpontra halasztotta el Szovjetoroszország elismerését, mert Hughes amerikai államtitkár tiltakozott az elismerés ellen. Ezzel szemben Washingtonból azt jelentik, hogy amerikai politikusok véleménye szerint Hughes államtitkár nem gyakorolt befolyást Frinciaországban ezen kérdésbe»!.