Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-30 / 173. szám

2 SZBOBD 1924 Mm 30 ságot sok helyen egyenesen sztrájkra izgatják. Rupert Rezső ugy látja, hogy nemcsak a munkásság, hanem a polgárság köriben Is terjed a munkanélküliség, ugy hogy ezzel mint szociáiis problémával is foglalkozni kell. Walkó miniszter: Minden munkanélküliség jóformán a töke hiányára vezethető vissza. A hitelélet egészségessé tétele mindenekelőtt biz tositandó. Az elnök ezután kijelen i, hogy a bizottság tudomásul veszi a helycties miniszterelnök válaszát és az ellenzéknek a munkanélküliségre vonatkozó indítványát elvei. Az ülés 10 óra után ért véget. Szeged nem képviselteti magát a városok kongresszusának ülésén. Az elmaradt állami előlegek, a munkanélküliség és a beruházási kölcsön. Szeged, julius 29. (Saját tudósítónktól.) A városok országos kongresszusának állandó bizottsága julius 31-én, csütörtökön délután öt órakor a budapesti központi városháza tanácstermében rendkívüli ülést tart, amelynek tárgysorozatán három igen fontos kérdés szerepel. Az elmaradt állami előleg ügye, a fenyegető munkanélküliség ellen való védekézés és a városi beruházásokra szükséges kölcsön felvételének megbeszélése. A kongresszus elnöksége az állandó bizottság rendkívüli ülésére szóló meghívót dr. Somogyi Szilveszter polgármester címére is elküldte, mivel azonban a polgármester ezidőszerint Cseh-Szlovákiában tölti szabadságát, a meghivó legjobb esetben a papírkosárba kerül, de az is iehet, hogy — mint „további intézkedést nem igénylő" írás — a levéltárba tétetik. Az ülésen Szeged városát igy nem képviseli majd senki, pedig jó lenne, ha a tanács egyik ráérő tagja felutazna erre az alkalomra a fővárosba, mert mindhárom kérdés, amely itt szóba kerül, közvetlenül érinti Szeged városát is. Az állami előleg elmaradása Szegeden is elég nehéz helyzetet teremtett. A mult hónapban hétszázötvenmillió koronát kapott ezen a cimen a város az államtól, a szorosan vett városi alkalmazottak illetményeinek hetvenöt százalékát. Juliusban nem kapott semmit, csupán egy Ígéretet, hogy az előleg helyett majd a Pénzintézeti Központ nagyobb kölcsönt folyósít a városoknak kedvezményes visszafizetési feltételek mellett. A város tanácsa táviratilag közölte a pénzügyminisz- * terrel, hogy ebből a kölcsönből kétmilliárdra van ! sürgős szüksége, hogy augusztus elsején zavarta- i lanul megkaphassák a városi alkalmazottak fizetésüket. Ezt a táviratot julius 22-én adták fel, de válasz rá mindmáig nem érkezett, pedig augusztus elsejéig már csak negyvennyolc óra van hátra. Néhány nap előtt kapott ugyan a tanács egy értesítést, amely szerint a Pénzintézeti Központ 35 milliárdról 70 milliárd koronára emelte fel azt az összeget, amelyet a városok között kölcsönképen szét óhajt osztani és hogy az eredetileg tervezett tizenyolc százalékról tiz százalékra szállította le a nyolc hónap alatt visszafizetendő kölcsön kamatát, de ez az értesítés nem tekinthető válasznak a táviratra, mivel a városnak pénzre van szüksége, nem pedig értesítésre. A tanács igy az értesítés fölött is napirendre tért azzal, hogy örülne már, ha a kért kétmilliárd koronát megkapná. A fenyegető munkanélküliség szintén nem elszigetelt jelensége a fővárosnak. Szegedet! is probléma, sőt egyre súlyosbodó probléma az ellene való védekezés, mert a munkanélküliek száma állandóan növekszik és van már több olyan szakma, amelyben a munkanélküliek száma meghaladta az ötven százalékot. A kongresszus állandó bizottságának rendkívüli ülésén bizonyára szó kerül majd j azokról a módokról és lehetőségekről, amelyekkel I ugy ahogy, orvosolható ez a baj és így nem ár- : tott volna, ha Szeged város hatósága is meg- .. hallgatja ezeket a módokat és lehetőségeket. Az ülés harmadik tárgya talán a legfontosabb, a városi beruházásokra szükséges kölcsön ügye. A | meghivó nem árulja el, hogy milyen kölcsönre gondol a kongresszus, külföldire-e, vagy pedig \ belföldire, ami végeredményben egyre megy. Sze- \ ged város hatósága csak következetes marad önmagához, ha nem vesz részt ennek a kérdésnek : a tárgyalásán sem, rnintahogy minden tárgyalás nélkül elhárította azokat az ajánlatokat, amelyek külföldi kölcsönök folyósitására vonatkoztak. Annak- 5 idején beszámoltunk arról, hogy egy külföldi pénzcsoport egymillió dollár dölcsönt kinált fel a polgármesternek. A polgármester az ajánlatra egészen ' rideg „nem kell"-el felelt. Ujabban egy másik ér- l dekeltség ötmillió francia frankot ajánlott fel a városnak. Ennek az ajánlatnak is hasonló volt a I sorsa. Mégcsak a kölcsön feltételeire sem volt a 4 tanács kíváncsi. Pedig beruházni való volna itt éppen elég és éppen elég helye lenne a külföldi | kölcsönnek. Az is bizonyos, hogy a város sem szanálhatja kölcsön nélkül saját gazdasági hely- | zetét és a városra sem jelent nagyobb veszedelmet a külföldi valutában felveendő kölcsön, mint j az államra. A város jövedelmeit is rugalmas ala- | pókra fektették már és ezek az alapok érzékenyen reagálnak minden értékváltozásra, tehát a külföldi kölcsönvaluta kamata és annuitása mindig reálisan < illeszthető be a költségvetésbe. Arról sem szabad ennek a kérdésnek a tárgya- ; lásánál megfeledkezni, hogy a város a korona- . romlás következtében előállott konjunkturális helyzet kihasználásával hihetetlenül könnyen szabadult meg aranykoronákban fölvett adósságaitól, tehát . hatalmas összeggel tehermentesítette a jövő évek költségvetéseit A papirkoronákban kifizetett régi aranykoronás adósságok nagyon kis hányadát jelenti csak a városnak fölkínált egymillió dolláros ) kölcsön, hiszen ez alig ötezer aranykoronának felel j meg. Ebből a kölcsönből — csupán példaképen i mondjuk — tizenhat olyan háromemeletes palotát ' lehetne építeni, mint amilyen most épül a Táborutcában. Ezzel pedig hosszú időre megoldódna a lakáskérdés Szegeden. A város hatósága azonban nem tárgyal, nem vesz részt azokon az üléseken, amelyeken ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak és amelyeken más városok a mai krízisből való kivezető utat keresik. Szeged város hatósága ugy tesz, mintha már mindent megfontolt,' mindent meggondolt volna. Azt azonban senki sem tudja, hogy mikor történt ez a mindent megfontolás. Zerkovitz Rudolf rendezni fogja a villamos teherszállításait. Értekezlet a kamarában. Szeged, julius 29. Saját tudósítónktól.) Napokkal ezelőtt beszámolt a Szeged arról az értekezletről, amelyet szegedi vállalatok kérelmére a kereskedelmi és iparkamara hívott össze és amelynek egyetlen tárgya azoknak az anomáliáknak megvitatása volt, amelyek már régóta egyre-másra fordulnak elő a szegedi villamos teherfuvarozásainál. Az értekezletet kedden délelőtt tartották meg a kamara nagytermében, amelyen szép számban jelentek meg a szegedi vállalatok képviselői. A város hatóságát Rack Lipót és Szendrey Jenő tanácsnokok képviselték, mig a villamostársaság képviseletében maga Zerkovitz Rudolf vezérigazgató jelent meg. Az értekezletet dr. Tonelli Sándor kamarai főtitkár nyitotta meg. Elmondta, hogy az értekezletet hat szegedi nagyvállalat többszöri kérésére hivta össze. A szegedi vállalatoknak ugyanis a tulmagas vontatási költségekkel szemben az az álláspontjuk, hogy ha azok továbbra is megmaradnak, akkor a vállalatok egy szállítócéggel lépnek összeköttetésbe és a szállításokat tengelyen fogják ezentúl lebonyolítani, mert a magas tarifa miatt máskép nem lehetnek rentábilisak. Elsőnek a Kertész-féle téglagyár képviseletében Beck igazgató szólalt fel, aki részletesen foglalkozott a kérdéssel. Egy vagonba 2500 tégla megy be, a vontatási költség erre 450.000 korona, ugy hogy egy téglának az állomásra való kivitele 160 koronába kerül. Eey tégla előállítása 600 korona, igy könnyen láthatói hogy az állomásra való kiszállítás ennek 22 százalékát teszi ki. A szegedi téglagyárak ilyen dolgok miatt nem lehettek versenyképesek a környék gyáraival szemben, mert azoknak a Máv. aránytalanul olcsóbban tolatja a kocsikat. Ezt elviselni nem lehet, ez válságba hozza a szegedi ipart. Amikor a magas tarifa miatt felszólaltak a vállalatok, a villamosnál kijelentették, hogy julius 1-én az aranytarifa fog életbe lépni és akkor rendezni lehet a kérdést. Ezzel szemben az történt, hogy julius 1-én a villamos 25 százalékkal fölemelte a tarifát. Beck igazgató ezután a horribilis kocsiálláspénz kérdését ismertette. A kocsik kiés beállítása a leghanyagabbul történik. A vagonokat az államvasút azonnal kiállítja, azonban a villamos óriási késedelmekkel rengeteg kocsiálláspénzt szerez a vállalatoknak. Ez a költség májusban egy vállalatnál több mint két és félmillió koronát tett ki. Ezt sem lehet elviselni. Erélyes közbeszólások hangzottak ekkor el: — Nincs olyan vagon, ahol ne lenne kocsiálláspénz! Ezen változtatni kell! Az anomáliák megszüntetésére egy könyvet kell felfektetni a kiállított kocsik számára. Beck igazgató itt még megjegyzi, hogy amig a Máv. a téglát nyolc kilométeren 153.000 koronáért számítja, ] addig a villamos öt kilométeres távon 235.000 koronáért szállit. Ezenkívül a villamos vezetőségénél a szállító felek a legnagyobb ridegséget tapasztalják. Ezután Fischof Samu a tűrhetetlenül magas kocsiálláspénzekről beszél. Amikor egy vagon szén julius 19-én érkezett a szegedi állomásra, a villamos csak 29-én hozta azt ki a gyárhoz s igy tetemes költséget okozott. Borravalórendszer dühöng itt — jelentette ki ezután. A villamosnál nyiltan jelentik ki, hogy annak a vagonját szállítják el előbb, aki magasabb borravalót ád az alkalmazottaknak. — Ugy van, ugy van, kiáltják többen is. A városi téglagyár képviselője megismétli ezeket a dolgokat. A személyzetnél a legnagyobb hanyagság uralkodik. Megemlíti még, hogy egy négymilliós vontatási számlában egymilliókétszázezer korona volt a kocsiálláspénz. A felszólalások után Zerkovitz Rudolf vezérigazgató emelkedett szólásra és beszédében teljesen megnyugtatta a megjelent vállalatok képviselőit. Először is köszönetét fejezi ki a megjelenteknek, hogy lehetővé tették, hogy a sérelmeket személyesen és közvetlenül beszélhetik meg. Száz százalékban honorálja az előadottakat. A borravalórendszert azonban nem a villamostársaság honosította meg. A vállalatoknak kell először beszüntetni a borravaló adást. Ha a borravaló elfogudást beigazolják, a társaság nemcsak hogy elbocsátja az alkalmazottat, hanem bűnvádi eljárást is indii ellene. A vállalatoknak azonban ki kell jelenteniük, hogy mától kezdve nincs többé borravaló. Azzal a kéréssel fordul a megjelentekhez, hogy az egyes sérelmekkel közvetlenül a központi vezetőséghez forduljanak és akkor ő garantálja, hogy telefonon huszonnégy óra alatt intézkedik. Nem kell ilyen esetekben a szegedi üzemvezetőséghez fordulni, amely ha bár a vállalat érdekeit tekinti szem eiőtt, mégis vannak bizonyos felfogásbeli különbségek köztük. Egyébként utasítást fog adni, hogy a felekkel előzékenyen bánjanak. A sérelmeket azonban csak ugy lehet orvosolni, hangsúlyozza még egyszer, ha közvetlenül hozzá fordulnak. Ezután a kocsiálláspénz kérdéséről beszél. Minden lehetőt el fog követni, hogy ezek a technikai nehézségek megszűnjenek. Már most intézkedett különben, hogy a szállítást az inkasszótól külön kezeljék. Jó lenne, ha egyébként az egyik szegedi banknál nyitott folyószámlára fizetnének a vállalatok, mert igy nem kellene a pénzt Rókusra kiküldeni. Kijelenti ezután még, hogy a villamos szállítási tarifái nincsen aranyparitáson, önköltségi áron alul -szállítanak. — Ez egy kicsit hihetetlen, kiáltják közbe. A szénkérdésről beszélve, igen érdekes kijelentést tett a vezérigazgató, amennyiben a magyar szén drágasága miatt ma már egyes vasutaknál egyetlen deka magyar szenet sem használnak. A porosz szén ugyanis sokkal olcsóbb, kijelenti még egyszer, hogy amennyiben hozzá fordulnak, azonnal orvosolni fog mindent. A megjelentek köszönettel vették tudomásul a vezérigazgató felvilágosításait, majd elhatározták, hogy a kamara átir az államvasutak igazgatóságához, amelyben kérni fogja a Máv.-ot, hog/ a 24 órás rakodási időt állítsák vissza. Ha békealapon kell fizetni, akkor békeszolgáltatásokat is adjon a vasút. Dr. Tonelli Sándor zárószavai után elhatározták, hogy amikor a vezérigazgató ismét Szegedre jön, ismét összehívják az értekezletet. • HMMM M MAMtVMMViftMMMWMMMMM — Sérelmes a vasúti nyugdíjasok illetményeit szabályozó rendelet. Budapestről jelentik : Végre elkészült a rendelet, amely a vesutasok illetményeit szabályozta. A endeletet ugyan még nem tették közzé, de a vasutasok illetékes tényezői már megkapták. Illetékes helyről a rendeletre vonatkozóan a következő felvilágosítást adták: „A rendelet nagy csalódást okozott. Előre tudtuk, hogy nem fog az általános várakozásnak megfelelni, de azt még sem hittük, hogy a vasutasoknak szerzett jogait megnyirbálja. Ez, sajnos, megtörtént. A rendelet ugjanis hatályon kívül helyezi a vasutasoknak eddig érvényben volt nyugdíj szabályzatát. Egyes rendelkezései ezenkívül, hogy a 15 évnél kisebb szolgálati idővel bírók eddigi nyugdijuknak csak 60 százalékát kapják, !5 évtől 3 -ig bezáróan eddigi nyugdijuknak 85 és a 3--ik évtől 35-ig bezáróan y5 százaiékát kapják. Csak azok kapják teljes nyugdijukat, akiknek 36 évnél több szolgálatuk van. Ha a rendeletben megállapított nyugdijat fizetésünkkel arányba hozzuk, a következő adatokat kapjuk: Akinek 15 évt szolgálata vol', tényleges szolgálatban élvezett fizetésének 50 százalékát kapta nyugdíjul, ezzel szemben az uj rendelkezés csak 30 százalékot engedélyez. Aki 3'J évig szolgált, az eddig tnetésének 85.20 százalékát kapta, most azonban csak 74.4 százalékot kap. Ak. 10 évet szolgált, az mostanáig fizetésének 40 százalékát kapta, az uj rendelkezés szerint csak 24 százalék illeti őt meg.* A Vasutasok Országos Gazdasági Egyesületa elnöki tanács» ülésen foglalkozik ezekkel a sérelmekkel. Borprés, szölözuzó, borszivattyuj bortömlö, hollandi, SZÍVÓCSŐ, kutyafej, hordócsap. l| RftráQ-7Uti PÍlflrolf' Szüröasbest, eponit, DUldOlall UftftCIV. tanin (csersav), savtalanitó mész, kénlap stb. jutányos áron kapható Pufi Vtlmne műszaki és gazdasági gépek rvllll VlimUb raktárában Szeged, Töiökutca 11 (Valéria-tér sarok. 517 Telefon 9—05.