Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-29 / 172. szám

En^gs^ mném 1800 feepawa» j< fa»««*«« m audomva5) i ttaák FmH-BIci t (FO"*(i»lMlsr»l «««nbenj Telean «•«.A.Suüad'HwcJetoSii k«t№ klvMeléve) mindé« <mt. ism »!• ári 1800 tlötinttsi trák I EST Mm fii kelyben 40000, Itada•°Mt*a át 'Idíken 450C0 trr flirdetíst lm* . Félhasábon 1 mm. 400, egy hasá&on 800, mas (él hasábon 12B0. SzSvegközi 25 százalékkal drágább. AprOIIrdetés 10 széig 0008 kor. SzOvegkOztl közlemények soronként 6*00 korona. Családi értesítés trW» kor. V. évfolyam. Szeged, 1924 julius 29, KEDD. 172-ik szám. Hányféle arany van a világon ? Az iskolában ugy tanultuk, ho/y tz mny sz elemek közé tartozik és c>«k egyfde lehet. Akár Erdélyben bányásszák a föld mé'yéből, akár Alaszkában mossák ki a Yukon mellékfolyóinak borda ék-horm kjából, akár kémiti eljírással vonják el a tengernek a viíéből, rz aranynak a vegyi minő.ége nem válttzik. Az srsny magának az ős természetnek a méhében fogant és csak egyféle minőségben jutóit a vilagra, a hal ndó emberek leiébe, ho^y bo doggá, avagy talán boldog'alatmá tegye őket. Ámbáior talán az a tétel, hogy ez arany magában az ős természetben f >g«nt, már nem egfSien biíonyoi. Mióta feltalál ák az ármányos rádiumot, halomra d!W a megdöntheietle ¡nek bi't kémiai és f z kai itfasságoknsk egész serege. Vsnn?fc elemek, amelyek idővet önmaguktól átalakulnak. Esetleg »x Átalakulásukat meg azembír is elösegtthe'i. Altitól^ éppen musianában egy osztrák tudósnak sikerűn, hegy a higanyt arannyá alakiUa át. Feléledt a középkori aichemistak tudománya és » modern tudó ok különböző ut kon keresik az arsn^csinálísnik a titkát. Talá i idővel még a bölcsek kö*ét is meg fogják talátni. DJ még ez a vegyi utón előállított arany se kűlönbözhetik sz igazitól. Hiszen a középkori artsnycsinálóknst: az voit a legfőbb vágyuk, bopy éppen olyan aranyat állitssn ><k elő, mint az igazi es az osztrák tüdős is azt állítja, hogy ez az, ami neki sikerölt. Ugy lá szik, ho^y az arany cnak akkor változik meg ha ¿11 m férfiak és poittkusok veszik » kezükbe. Mély ér elem van a kedös najdanéor ktrá'yának amesíjéasw, akirek az érintésére minde t srénnyá változott. A királyok az évszázaduk soráa át nagyon jól megtanuitáx, hogy n iridenböl tehet aranyat sajtolni.* l«az, hogy viszont az aranyuk nagyon sokszor rézzé vagy vérré változott. A huszadik ssszad harmadik édizedét, a világháborúnak szereticséstcn bef jezéttéi és a magyar szanalási p ht kánas a kivirágzását kellett megérnünk, hogy ká elkedni kezdjünk az arany mtnémüségének egyfontasagéban és állandóságában. Mert eki kesébe veszi a szanálási törvénnyel kapcsolatos adóegji rendeleteket, snna t. bele fce'l szédülni,. hogy hsnjféle arany van a viiágon. Julius elsejéől kezdje átmentünk az aranypantasre, iranyköltségvetése van n államnak, ürányköitsrgvetést fognak készíteni a városok és aranya «pon kapiák már elsején a tisztviselők a fizetésüket. Azért történt ez az aranyalapra való fctmendtl, I ogy egyszerűbb ÉS áttekinthetőbb legyen a pénzügyi szolgáiét, az állam tudjr, hogy hányadán van és mindenki tudja, hogy mivei tartozik é>- mire van igénye. Da hogy fett ez az aranyparitás a gyakorlatban? Mikor a pénzügyi hatóság a jövedelemadónak és az általános kereseti adónak az altp ját kiszámija, akkor 3500 papírkorona egyenlő egy aranykoronával, a vagyonadónál már 6500 popirkorona. Ha ellenben valaki fizetni tkarja ezeket az adókat, akkor az ¿Ham tudatára ébred, hogy nagyon lement a papírnak, vaey nagyon felment az aranynak az ára és 18.000 popirkoronál követel egy aranykorona fejében. Julius elsején hosszú számitátok uLn kisütötték, fiogy a titzívíselfi fizetéseknél és a vesuti pénztáraknál 17.600 papírkorona ér egy aranykoronát. A tisztviselőket igen bö!cs e* jól megalapozott kormánynyilatkozatok nyugtatták meg, hogy a szorzószám megfelel a drágulás mérvének és lesz hegyen-völgyön lakodalom, fenékig tejföl lesz a népjólét, ha az igazi sranypsritáson kapják a fizetésekei. Azóía eltelt egy hónap, a buza ára 295.000 koronáról 395.000 koronára emelkedett, nincs róla tudomásunk, hogy más cikkekben olyan olcsóbbodás állott volna elő, amely ezt a drágulást ellensúlyozná, arról se tudunk, hogy a piacon oly sok volna az arany, hogy olcsóbban i kínálnák, mint julius el'éjén, mégis a kormány azt mondja, hogy az aranykorona nem ér többet 17000 popirkoronár.ál. Akinek 120 aranykorona a fizetése, julius elsején papírban kapott 2 112000 koronát, most pedig kapni fjg 2,040 000 aranykoronát. Vagy a számításban van hiba vagy csakugyan fel kell tételeznük, hogy különbö.ő fajtájú és különböző kémiai minő égü aranyak vannak a világon. Leheisíges egyébként RZ is, hogy az államnaR van egy olyan lombikokkal, retortákkal, csavarokkal és presekkel felszerelt laporatóriums, vagy konyhája, amely tudósok közreműködése nélkül is kereszti 1 tudja vinni az aranynak minőségben és értékben vtló átafeki'ását. Ezzel azonban az állami sranyproblémának még ninc ei vége. A vasútnál, a postánál, az adóhivataloknál, vámhatóságoknál a té elek aranyban vannak megállapítva és az esetről- < esetre kiszámított szorzószám adja meg az j arany helyett fiz.tendö papirértéket, vagy papír- | mennyiséget. Logi a szerint az következnék j ebből, hogy az arany az alap és az állam csak 1 azért fogad el az arany helyett papiit is. mert nincs elég arany forgalomban. Szó sincs róla. Akinek van egy buszkoronás sra^ya, tegyen vele kisérietet. Menjen el éí próbája vele az aranyban megállapított vatuti jegyet megvárani, vámiát, vagy adó|át kifizetni, az aranyparitásos állam hivatalai nem fogadják el a valóságos aranyal. A valorizációnak kétségtelenül az a legk»lönö;ebb faj ája, amelynél még a valorizációnak a mérőeszköze is elveszti a hitelességét. Számtalanszor kifej'eítük már azt a meggyőződésünké;, hogy csak az aranypari ájra valő teljes átmenetel lehet gazdaiági bajainknak az orvosság«. Normális gazdasági élet csak ugy képzeihető el, ha az emberek aranyban keresnek, armyban kö tenek és aranyparitáson teljesitik az állammal s emben fennálló köíeiezettségeitet. De káosszal aranyparitást és normális g?zdasági életet teremteni nem lehet. Ha van aranykorona, az legyen is aranykorona, akír a tartozik, akár psdig a követel oldalán szerepel. Uj zürichi kurzusokra en ek az ország <ak a belföldi forgalomban már nincsen szüksége. Davidovics elnökletével megalakult a szerb koncentrációs kormány. Belgrád, julius 28. Jovanovics javalltjának mégfetelően a kt'áiy tegnap reggel Davidovics Ljubát, az ellerzíkí blokií ve»étéi koncentrációs kormány alakitásávcl bizta meg. Davidcvics mér ma este & király elé ¡erjesztette az uj kormány listáját, amelyben helyet foglal öt demokrata, négy szlovén katolikus, három bosnyák mohamdán és Nasks Petrovics rgdikáüs d sszid:M, aki v, fce fi fi lárcát vállalja. A külügy: minisztériumot Marinkovics Vcja veszi át, aki a hábotu alatt pénzügyminiszter vol», a hadügyminisztériumot Hadjic tábornok, a király szárny segédje, a.d 1919-ben ti. első Dsvidovicíkormánynak is tagja volt. Korosec szlovén katolikus mint vallás- és közoktúfáí ügyi miniszter at uj tormány alelnöke lesz, dr. Spaho, a boinyák mohamedánok vezére pénzügyminiszter. A király tegnsp este aláírta a kinevrzéüí okmányokat. A kormány tagjai ma letesíTk n esküt. Belgrád, juliuz 28 A kormány t a .íjai ma délelőtt letették a miniszteri enküt. A királyi palotából jövet a tömeg a minit z'ereket lelkes ünneps^ben részesítette. Mint a hírlapok jehzték, Pasics eddigi miniszterelnök hosszabb szabadságra utazik Aix les Baire-be. A szkupstina előreláthatóan tugusztus 6-án ül össze. A parlament elnökévé a kormány Pasics középitési minisztert jelölte meg. A magyar-francia kereskedelmi szerződlés. Budapest, julius 28. (Tudósítónk telefonjelentése.) A gazdasági érdekképvise eiek már évek óta sürgetik a magyar-francia kereskedelmi szerződés megkötésé', mert mindaddig, emig Franciaországgal nem s keiül megfelelő kereskedelmi megállapodásra jutnunk, a magyar árucikkek csak minimális vámokkal megterhelve számíthatók Franciaországba, amely egyértelmű a magyar export terményekre, továbbá a mezőgazdasági gépekre a leljes piacképtelenséggel. A budapesti francia követség is látja ennek a helyzetnek a tarthatatlanságán aminek többek közt az a következménye, hogy a m8gyar francia külkereskedelmi viszonylatban francia részről sem tud megfelelő cseteforgalom kifejlődni. »'¿ételi bizottságot meghívják Londonba. Megegyezés az angolok és a franciák között. Értesülésünk szerint a budapesti francia követség befejezte a maga részéről a jövőben megkötendő magyar-francia kereskedelmi szerződés előkíszitesi munkálatait és a követség megbízásából Raul Chelard kereskedelmi attasé a napokban Parisba utazott, hogy az előkészítő anyagot a kormánynak átszolgáltassa. Miután értesülésünk szerint az anyag ek"ikészitése a magyar kereskedelmi és pénzügyminisztérium részéről is megtörtént már, kilátás van arra, hogy a két kormánynak az ősz folyamán rikerül teljes megegyezésre jutni és igy el fog múlni a magyar-francia áruforgalom útjából a maximális vámok háborús akadálya. London, julius 28. A jóvátételi bizottságot Londonba fogják meghívni, hogy a bizottság a Dcwes-tervezet életbeléptetése ügyében tárgyalásokat folytasson. A jóvátételi bizottságot összehívtak és valószínű, hogy e hét szerdáján a tagok már teljes számban meg fognak jelenni. A konferencia öeszehivásw,n&k tulajdonképi tárgya a Ruhr-vidék katonai kiürítése. Macdonald azt ajánlja Herríotnak, hogy a Ruhrvidék katonai kiürítése legkésőbb a Dcwes tervezet életbeléptetése után hat hónapon belül bejejeztesiék. London, juüus 28. Spithead hatalmas ágyú naszádon, távol a konferencia színhelyétől és a delegátusoktól, egy meglehetősen szük kabinban az angolok és franciák között megegyezés jött létre. Ezzel a paktummal, amelyet Amerika ny orrásár a kötöttek, vége lett a szankciók és megtorlás időszakának. A paktum a következőket tartalmazza: 1. A konferencia mai tel,es ülésén mindkét fél egyenrangú tárgyaió félként szerepel s Németország meghívást kap a konferenciára, hogy ott kifejthesse véleményét és a szövetségesek, valamint Németország között egy olyan jegyzőkönyvi megegyezés jöhessen létre, amely a németbirodülorn gazdasági és pénzügyi egységét helyreálli ja. 2 A konferencián jegyzőkönyvi megegyezés jöjjön létre, me yben a szövetségesfk és Némewsrág irányelvei ¡eszögeztesíenek a Ruhr-vidék kiiritésére vonatkozótag. 3. Anglia elvállalja, hogy ráveszi a bankárokat arra, hogy a belga uj javaslat és az I. bizottság javaslatai értelmében a m-gkötendő kölcsönt garantálják. London, juüus 28. A konferencia elhatározta, hogy Németore»* • v .i" a kérdését