Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-27 / 171. szám

1914 |»Ha* 27. SXIQKD Eladó házak, földek, üzletek. Modem 6 szobás űri magánház a belvárosban 25 v. búzáért, emeletes sarokbérház a Tisza Lajos-köruton 800 millió, modern 5 szobás uri ház 610 millió, 18 holdas szőlőbirtok 4 szobás házzal, alku szerint, 4 holdas kis tanya szőlővel 140 millió, belvárosi füszeriizlet 3 szobás lakással 70 millió, belvárosi vendéglő 40 millió, 100 holdas prima tanyásbirtok CMS Á w a m orsz. Int. 5 évre kiadó. ifi C * c r for|. Irodüfa Szejsd, Bástya utca 19(Bohn-sörcsarnok mellett.) 478 Telefon 16-72. Olcsó félcipők: Előrehaladott idény miatt női és fírficipők egy sorozatát a legmodernebb formákban, mélyen leszállítóit áron árusítjuk: Nöi félcipő, fekete 240.000 K Női félcipő, barna 290.000 K Női antilopcipő, minden szinben 350.000 K Férfi félcipő, fekete 280.000 K Férfi félcipő, barna 340.000 K Vászonclpők gumitalppal: 32—27-1H 28—54-ig S5-41-ip 42—46-ty 45.000 55.000 75.000 85 OOO J esco Salatnander VII., Erzsábet-kCrut 36. sz. ív., Kecskeméti-utca 19. sz. IV., Kossuth Lajos-utcs 2. VI., Andrássy-ut 37. szára. Szeged, Kárász-utca 6, sz. Debrecen, Piac-utca 22. sz. [Szeged határában LT.a'iFS! f . Itnill. Szatymazon 8í)0 n-öl szőlő 4 ) mill. Újszegeden 2 holdas bérföld épülettel 80 mill. Feketeszélen 4 hold kis tanyásbirtok 180 mill. öthalomnál 1 és fél hold 50 mill. Felsővárosi feketéken 2 hold 50 null. Bérlet a város alatt, 14 hold 5 évre. Magán- és bérházak, telkek, villák stb. Dairilr Aftttal nyug. állpt. tanácsos, O. F. B. rCUm milai által engedélyezett ingatlanforgalmi irodája, törv. bej. cég, Siegedeu. Iroda: Attila-ntca 7. Telefon: 5—69 — Lakás: StAciőntca 8/b. Telefon 13—36. 392 TELEFON 11-62 TELEFON 13-4 3 ET. ULLENS & Co. felsősziléziai szénbányák vezérképviselete a TISZA BANK RT.-NÁL SZEGED, KISYÓ-U. L 54S Kazánés kályhafűtésre, főzésre kiválóan alkalmas különféle waggontételben és detailban a legelőnyösebb árban megrendeléseket elfogad. •I^tvitelta részére fizetési kedvezmény! A jugoszláv kormányválság. Belgrád, julius 25. A radikális párt főbizottsága ma délelőtt folytatta ülését. Több órai tárgyalás után a bizottság egyhangúlag elfogadta a Pasics, Jovanovics, Pincslcs és Markovics által egyhangúlag kidolgozott javaslatot. A javaslat Pasics eddigi politikája utján halad, bár olyan irányelveket is tartalmaz, amelyek Jovanovicshoz állanak közel. Belgrád, julius 26. A király ma délután újra megkezdte a politikusok kihallgatását. Első nap Jovanovics jelent meg a királynál, aki kijelentette, hogy a főbizottság határozata után misszióját nem folytatja. Ezután Nincsics, majd Pasics jelent meg a királynál, aki kifejtette régi nézetét, hogy uj választásokra van szükség. Este Davidovics volt kihallgatáson, aki kifejhette, hogy Jovanoviciot alkalmasnak találja arra, hogy az ellenzék vezetőivel folytatott tanácskozásokat eredményesen fejezze be. Ez esetben ellenzéki pártokból alaku'n* a kormány. Milyen változásokat jelent az államvasutak uj aranytarifája. Szeged, Julius 26. (Saját tudósítónktól) Kőx(udomásu, hogy Julius 1-én az államvasutaknál életbelépett az úgynevezett aranyárudíjszabás az aranyszemélytarifákkal egyidejűleg. Az uj díjszabás olytn nagymérvű változást jelent, hogy a díjszabás labírínturaibsn még a szakavatott ember is — aki eddig a régihez szokott hozzá — csak ragynehezen találja meg a helyes uiet. A vssuti mindenkori díjszabások nemcsak a kereskedőket és iparosokit érintik közelebbről, hanem jóformán minden laikus, másfoglaikozásu polgár is érdekelve van ebben az ügyben, ha nem ís közvetlenül, de közvetve feltétlenül, mert hiszen, hogy egyebet ne említsünk, a kenyér árának alakulása is függ a vasúti szállítási díjtételektől. A Szeged munkatársa helyénvalónak tslálts, bogy ebben a mindenkit érdeklő kérdésben végre tisztán lásson a közvélemény is. Ezárt egy olyan szakembert kerestünk föl, aki évek éta figyelemmel kiséri Európa összes vssutjsi díjszabásának alakulását és aki szikíudásánái fogva alaposan otthon van a legújabb tarifa útvesztőiben is. A szakember a következőkben volt szi?e3 ismertetni ezt a kérdést: — Az uj Isrifa változása nemcsak abban áll, hogy a díjtételeket az eddigi papírkorona helyett aranykoronában állapították meg, hanem az uj áruosztályozás a régit teljesen sutba dobta, más keretekben ugyani?, egészen uj áruosztályozást állapítván meg. Ezenkívül as egyes árucikkeket részletezőbben, más szempontok szerint osztotta be az uj keretű áruosztályokba. Az uj dijszahisnik pedig a gaidasáoj életben való újszerűsége éppen ezekben az uj osztályozásokban iüniís ki legjobban. Meg kell itt mindjárt áilfpiisni, hopy általában nem lehet fuvardijemelésről beszélni, mert vannak o'yan esetek, ahol egyáltalán nem történt enelés, éppen az újszerű, igazságosabb osztályozás következtében. Az aranykoronás díjszabás egyébként nagy átlagban tizenkét százalékkal haladja meg a béketartfát. Ausztria túlsúlya a régi díjszabásban. Az egyes áruknak az osztályokba való sorozásánál elsősorban az áruknak a kereskedelmi értéke volt az irányadó. Emellett természetesen figyelembe vélték a hazai közgazdasági szempontokat, amelyek az eddigi tarifáknál csak kis mértékben érvényesülhetlek, miután eddig az osztrákokkal közösen használt tarifák voltak érvényben. Ezek pedig a volt monarchiában, Ausztria politikai túlsúlyánál fogva főként osztrák érdekeket szolgált, sokszor egyenesen a magyar érdekek rovására. M*g a mi mezőgazdasági terményeink tekintetében ís hátrányaink voltak, mert az osztrákok mindig keresztül tudták vinni, hogy az ipari Ausztria minél olcsóbban juthasson a magyar terményekhez. Ezzel természetesen most módunkban volt teljesen szakilani. Azonkívül az áruosztályozás eddigi szűk, merev, elavult kerete egyszerűen megakadályozta az áruknak a sz;5liitóközönség érdekeinek figyelembe vételével való igazságos beosztását. A közönséges és nem mindig igazságos tarifákon kivül voít azonban tebb kivételes díjszabás és hirdetés utján bizonyos' meghatározott idóre és leginkább egyes viszonylatokra engedélyezeit díjmérséklések. Ezek voltak hivatva a közgaidasági érdekeket istápolni. Ezek okozták azonban a legtöbb számítási és egyéb nehézségei ugy a vasutintézeteknél, mint a s?állitóközönségnél. Ilyen hirdetett díjmérséklések íehát főleg vasúttechnikai szempontból lehetőleg elkerülendők, mivel ezek a díjszabási helyzete' minél bonyolódottabbá teszik. De kényte nek voliak a vasulak ezekkel a dijkedvézrrénvkkel a hazai termelést támogatni, mivel amint már emiitettük, az osztrákok hatalmi tu'yánál fogva ezek a magyar érdekek a közösség alatta rendes díjszabás keretében keresztülvihelők nem voltak. Ausztriától való elválásunk ó a sem tehettük ezt, nem lévén meg hozzá eddig az alap: az uj reformdijszabás. Jellemzésül: 1913 ban kénytelenek voltak a magyar államvasutak a hazat közgazdaság díjszabási szükségletelnek kielégítése végett 28 klvéleles díjszabást és 216 hirdetett díjkedvezményt fenntartani. Az uj díjszabás szer nt a kocsisállományu teheráruk most 54 rendes osztályba vannak sorozva, az eddigi öt osztállyal szembe 1. Ezeknél a kocsirakományu teheráruknál a szállító felekre előnyös ujitás még az is, hogy legalább 15000 kg. áru feladásán 11 megvan a szállitófélnek az az előnye, hogy a vasút erre a minimális súlyra megállapított legolcsóbb díjtételt kell hogy alkalmazza. Milyen különbségek vannak a régi és az uj tarifa között. Az alíbbi kis kimutatás világosan mulatja néhány árucikknél a jelenlegi uj és a régi díjszabások közötti különbségeket: Szegedről Budapestre, vagy v'szont (dij'élelek 100 kg.-kint). Darabáruk: Bor legutóbb 35.760, most aranykoronáról átszámítva : 32.SSS Gabona, liszt . 33.050, „ „ 47.700 Cukor, zsír „ 44.700, „ „ „ 68.830 Gyapjú, szövet „ 44 700, „ „ v 91.700 Paprika „ 44.70}, „ „ ,, 54.91S Kocsirakomdnyonkint: Bor legutóbb 14.490, most aranykoronáról átszámítva: 22.0CS Gabona „ 11.950, „ „ „ 24.2W Cukor " „ „ „ 3?.490 Gyapjú „ ?4.390, „ „ „ 50.890 Paprika „ 34.Í8S, „ „ „ 33.40, A bor kocsiállományu uj díjtételei a régiekhez képest azért mulatnak olyan nagy emelkedést, mivel eddig hirdetés utján ilyen nagy mérséklést engedilyezelt az államvasút a torra. A táblázatba szándékosan nem vettünk fel a kivitelhez szükséges határállomásokra szóló díjtételeket, mivel as export támogatására csak ezután fognak a szóbajöhelő árukra és terményekre export-tarifát kiadni. Nem kell, azt hisszük, részletezni ennek a tarifának azt a jövőben való jótékony hatását, hogy az egész tarifa egy értékálló alapra van fektetve. Az eddigi folyton és sűrűn változó díjemelésük lehetetlenné telték a szálütőfelek — ugy a Kereskedelemben, mint az iparban, vagy a mezőgazdaságban — reális kalkulációit. A hibák. Amikor a fentiedben készréggel megállapítjuk, In?y ez m uj díjszabás és annak uj rendszere általánosságban milyen hasznos munkát jelent, nem hallgathatjuk el nagy általánosságban a pzembeötlő hibákat sem. A legnagyobb hibája, hogy az árucikkeket igen részletesen úgyszólván aggályoskodó mérlegeléssel osztja Is a . különféle osztályokba. Amennyire helyei léhát a rendes áruosztályozás többfélesége, annyira rehézkessí, bizonytalanná teszi az ugyanazon árucikkeknek a legkisebb szerkezeti, vagy csomagolási különbözőségek | folytán való más-más osztályba való besorozásaHogy a sok szembeötlő példák közül csak evet említsünk: Az u] fából való bútor a szerint, bogy puhafából, keményfából, v , y hajlított pól, v'gy Jfurnlroxott fából vsió, más-más ^áruosztályba van besorozva. Ha mos» már as asztalos egy lakásberendezésre szolgáló köíönfélekép slkészilett bútordarabokat egy küldeményként fö'ad, akkor vagy mindenfajta bútor súlyát külön kölön kell k:tűn'3tnie (smi ilyen ss&Uitmánynál r. a szokásos), vagy pedig — ami a "yi^drlatbsn legtöbbször előfog fordulói