Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-26 / 170. szám

viselők _ m£r ugy is aranyparitásos tize A gázárakra vonatkozólag ugyanaz Kérelme. Pongrácz Albert ezután egy pótkérelmet terjesz­nyét, mert a közalkalma­tett elö. Azt kéri, hogy a döntőbizottság arany­értékben állapitsa meg az egységárakat. A kérelmet végleges formában csak augusztus tizedike után terjeszti elő, mivel jelenleg a papírkorona és az aranykorona értékviszonya nem alakult még ki véglegesen. Dr. Kovács József kijelenti, hogy az aranyvalutás egységárak megállapításánál a békebeli egység­10i4 jolias 26. SZBOBD _ A gázgyár aranyparitásos egységárakat kér Szeged, julius 25. (Saját tudósítónkból.) Isme­retes, hogy a gázgár igazgatósága nem régen fel­irt a kereskedelmi miniszterhez és kérte a döntő­bizottság kiküldését az uj világítási egységárak megállapítására. A kereskedelmi miniszter az uj bizottságot már ki is nevezte. Az ötös bizottság csütörtökön Szegedre érkezett, hogy itt a helyszínen szerezze meg az adatokat az egységárak megállapításához. Átvizsgálta a gáz­gyár üzleti könyveit és péntek délutánra értekez­letre hívta meg az érdekeltségeket. Pénteken délután tartották meg a városháza ta­nácstermében az értekezletet, amelyen részt vett dr. Ladányi Jenő miniszteri tanácsos, a bizottság elnöke, Mezey Bertalan műszaki főtanácsos, Nagy Tibor főmérnök, Hoffmann Károly miniszteri taná­csos és Barcsay Oszkár, a bizottság tagjai. A vá­ros hatóságát Taschler Endre, Turóczy Mihály, Berzencey Domokos, Rack Lipót és Buocz Károly képviselték. A törvényhatósági bizottság tagjai kö­zül egyedül Kovács József jelent meg, a gázgyár részéről pedig Pongrácz Albert igazgató és dr. Pistor Egon ügyész. Ladányi Jenő először ismertette a gázgyár ké­relmét. Elmondotta, hogy a gázgyár, utalva az ál­talános drágulásra és a termelési értékviszonyok Megváltozására, uj egységárkulcs megállapítását kéri. Mivel ez hosszadalmas eljárást kiván, azt is kéri, hogy a bizottság közbeszóló határozattal emelje fel az egységárakat ideiglenesen husz szá­^kkal. Azt is kéri, hogy szüntessék meg a tiszt­nér A másik hasonló esetet néhány héttel ezelőtt a Liszt-utcai tragédiával kapcsolatban játszódott le. Amikor ugyanis a szerencsétlen körülmények kö­zött öngyilkossá lett özv. Hehn Hermannét elte­mették, a tömeg szinte megostromolta özvegy Hehnné háztulajdonosának házát, ugy hogy azok kénytelenek voltak otthonukból elmenekülni. A tömeg ugyancsak tüntetést rendezett annál a ma­lomnál, ahol a háztulajdonos Palatínus János munkáját végezte. Ezeknél az eseteknél erős rendőri készenlét kétszer is közbe lépett és az árdkdt kell alítDul venni I Turóczy Mihály főügyész nem kifogásolja az ! ut°lsó percben oszlatta fel az ezrekre rugó töme­aranyparitásos egységárakat, de ragaszkodik ahhoz, 1 Set> amikor már súlyos és előre be nem látható hogy abban az esetben kötelezzék a gázgyárat a következményű dolgokra akarták elragadtatni ma­szerződés minden pontjának betartására. Á husz százalékos átmeneti egységárenlelést sokalja, tizenöt százalék is elég. Ellenzi a tisztviselők kedvezmé­nyének megszüntetését, mert nyomorúságos hely­zetükön az aranyparitás nem javított, hiszen bé­kebeli fizetésüknek alig negyven százalékát kapják. Berzenczey Domokos a városi közvilágás fejlesz gukat a tüntetők. A folyton megismétlődő tüntetések ezután a két eset után sem szűntek meg egyes öngyilkosok temetéseinél, ugy hogy a tüntetésekkel szemben az összes plébániahivatalok védelmet kértek a rendőrségtől, mert itt már nem kegyeletsértésről van szó, hanem még a temetési szertartást végző papok életét is veszélyezteti. Értesülésünk szerint teljesen Hogy a készdését a közterek világításánál, Az elnök javaslatára ezt a kérdést nem tárgyalta a bizottság, mert nem tartozott a döntőbizottság őngyi készenlétet fognak kivezényelni. Rendőrök fognak megjelenni a közkórháznál, ahonnan az öngyilko­sokat eltemetik, valamint a temetőknél is. Igy az­tán remélhetőleg lassan-lassan le fog csillapodni a fölzaklatott tömeg lelkiállapota és ez a bűneset ismét eltűnik a rendőri krónikákból. A városi aranykőltségvetés. Szeged, juliui 25. (Saját tudösitónktőL) Meg­irta a Szeged, hogy Scultéty Sándor városi fő­számvevő csütörtökön Budapestre utazott a vá­rosok aranyköltségvetésére vonatkozó kormány­rendelet kiadásának megsflrgetése végett. A helyzet ugyanis az, hogy a városi számvevőség a mult évi zárszámadás elkészítése után már megkezdhetné a jövö évi költségvetés előmun­kálatait, de a beigért kormányrendeld nélkül nem tudja, hogy milyen '.kulcs alapján állitsa be a kiadási és bevételi tételeket. Scultéty Sán­dor azért utazott tulajdonképen Budapestre, íogy a pénzügyminisztériumban információkat szerezzen és megismerje az aranyköltségvetés összeállításának irányelvét. A főszámvevő pénteken már vissza is érke­zett a fővárosból. Utjának eredményéről érdek­lődésünkre a köve'kezöket mondotta : — Semmiféle kézzelfogható eredményt nem értem el Budapesten. A pénzügyminisztérium számvevősége éppen olyan tájékozatlan as arany­költségvetéit illetőleg, mint mi vagyunk, itt Szegeden.?* betgért és a szanálási törvények­ben jelzett kormányrendeletnek még hire sincs, igérik ugyan, hogy majd, valamikor kiadják, de mi ezt nem várhatjuk meg, mert a rendelet megjelenésének ideje még mindig teljesen bi­zonytalan. Mivel a végtelenségig nem halogat­hatjuk a városháztartás Jövö évi költségvetésé­nek elkészítését, a rendelet bevárása nélkül már most hozzákezdünk, még pedig teljes aranypiri­tásos alapon. A tételeket aranykoronákban irjuk elő, még pedig ugy, hogy először papirkoro­nákban állapítjuk meg a kiadásokat és i be­vételeket is és azután az aranykorona hivatalos szorzószáma alapján átszámitjuk aranykoronába. Qondoltunk arra is, hogy két költségvetést csi­nálunk, egy arany- és egy papirkoronásat, az u óbbit házi használatra. Ezt a tervet azonban elejtettük, mert as aranykorona szorzószáma ugy is állandóan változik éi igy a pipirkovo­nás költségvetésnek most sem lenne meg a kí­vánatos reálitása. Aranykoronákban irjuk elö a földhaszonbéreket is, anélkül azonban, hogy a buzavalutás földbérrendszert egyelőre megszün­tetné a város hatósága. Az idei psplrkoronás költségvetés összeállítása és Wgreha|lása sem ütközött nehézségekbe a buzavalutás földbbér­rerdszer következtében és igy mfnden bizony­nyal a Jövö évi aranykoronás költségvetésnél okoz zavarokat i kétféle számítási kulcs. Megkérdeztük még a főuámvevőt, hogy as [de aranyköltségvetés eléri-e a legutolsó béke­beli költségvetés méreteit. A főszámvevő kér­désünkre ugy nyilatkozott, hogy egyelőre még hozzávetőleges összeget sem mondhat, mert a hír *i öré8e óta n88yon tok kiadási és be­vételi tétel szűnt meg és nagyon sok uj tétel keletkezett, azonban valószínűnek tartja, hon iz idei aranykoronás költségvetés végösszege nem less akkor*, mini az 1914. évi kölségve­tésé volt. Hiszen a városi tisztviselők sem kap­ják meg békebeli fizetésüket, mindössze ötven százalékát. aritásos fizetést kapnak. a gázgyár hatáskörébe. K&ács József felszólalása után az értekezlet abban állapodott meg, hogy a gázgyárnak aug. tizenötödikéig be kell terjeszteni részletes javasla­tát és a város hatóságának augusztus huszonötö­dikéig be kell terjesztenie észrevételeit a gázgyár javaslatára. A döntőbizottság tehát csak augusztus 25. után hozhatja meg határozatát. Ankétot hivtak össze a villamos magaslteherszállitási tarifája ügyében. Szeged, julius 25. (Saját tudósítónktól.) A szegedi kereskedelmi és iparkamara kedden délelőttre a szegedi villamos ügyében igen ér­dekes és előreláthatólag nagy érdeklődéssel fisért értekezletet hívott össze. Köztudomásu üiyanis, hogy igen sok nagyobb és kisebb Szegedi vállalat áruját a városban levő raktárai • bói a vasútállomásra, hajóállomásra, vagy más cégek raktáraiba a villamostársaság vasúti kocsijaiban, annak mozdonyával — a Futárral és a Kállayvaí — szokta fuvarozni. Rendszerint igen frekventált ez a fuvarozási mód, mert Szegeden részint nincs más alkalmas, részint pedig bizonyos áruknál más módon lehetetlen * szállítás. Különösen azok a rétegek használ­iák a villamostársaság vagonjait, amelyek na­p»bb tételekben szállítanak fát, szenet, de használják a nagyobb terménycégek is. Ezek az őszes cégek pedig már hosszabb 'lő óta hangoztatják illetékes körök előtt, hogy ® villa vostársaság fuvarozása aránytalanul J4ga, azonban a társaság nem volt hajlandó Mérsékelni a tarifákat. A szállító cégeknél ez­"tán az a vélemény alakult ki, hogy a vlllamos­Wsaság azért szabja meg magasan a teher­JgÖÖdsf tarifákat, mert a személyszállításra £psan ráfizet és igy akarja kiegyenlíteni a jWcitet. Az össz 8 cégek szerint azonban ez indok arra, hogy aránytalanul megterhel­J* a vállalatokat, ha a személyszállítás deficittel t'gzödik, akkor valami más módon kell ezt i'fgyenliteni, de nem lehet megnehezíteni a •ereskedelmi és ipari vállalatok amúgy is ne­helyzetéi.| Az elégedetlenség a legutóbbi napokban elementáris erővel tört ki, ugy hogy Igen sok vállalat azzal a kéréssel kereste fel a kamarát, hogy a közeli napokban a tehertariják ügyében kivjon össze egy ankétot. Az ankéton szóba kerülnének a tarifakérdéssn kívül azok a más nehézségek is, amelyek a villamos körül a legutolsó hetekben egyre-másra fölmerültek. A kamara a kérésre a kamara nagytermébe ked­den, 29 én délelőtt 11 órára Sssze is htvja az értekezletet. Az értekezletre az érdekelt cégeken kívül meghívják természetesen a villamostársa­ság képviselőjét is, de jelen lesz a váios kép­viseletiben dr. Szendrey Jenő tanácsnok Is, mi­vel a villamostársaság szerződése értelmiben a villamostársaság összes tarifáira ingeren­clája van a városnak. Ké ségtelen, hogy a U­rifa vitájánál hevesen fognak összecsapni a cégek és a villamostársaság képviselői. Érdekes bajokról is beszélnek egyes válla­latok köreiben a tarifák drágaságán kívül is. A szállító-cégek ugyanis azt hangoztatják, hogy a fekbérekkel Is megterhelik a vállalatokat, tudniillik a vagonokba csak az esti órákban rakhatják be az árukat, mivel csak akkor kül­dik a kocsikat. Mivel pedig esle már nem tel­jesit teherszállításokat a villamos, reggelig be­vagonirozva kell állnia az áruknak és igy még a szállítás előtt magas fekbérekkel is megterhelik a szállító vállalatokat. Az érdekes ankéton mindezeket a kérdésekel alaposan megvitatják. Remélhető, hogy az anomálikat meg fogják szűntetni, a tarifákat pedig meg­felelő színire szállitji le a villamostársaság. Rendőröket vezényelnek ki ezentúl az öngyilkosok temetésére. b^fd. julius 25. (Saját tudósítónktól) A boldog aí*}dfk rendőri krónikáibólteljesen hiányzottak azok uotranyos tüntetni fis rai/aroíci pco»oU amelyek és néha 'egutóbbi _ elő. A Keaen i* id SS? "gyanis Igen elszaporodott Sze­beteusAo háboru utáni idők rettenetes és szomorú Wsein w,az öngyilkosság. Az öngyilkosok teme­*QvariTri?„lg- ^rányos jelenetek, tüntetések és e*ek f „, /°:dultaíc dö sz/n/e esetről-esetre és hatott t4~82s?k élénken rávilágítanak a mai írekkel «adaJorn lelkiállapotáraizekkel a tün­dék voit»i? ben .elein,e sz^te teljesen tehetet­?ertartá3tv^Sf a haíó**Rok, mint a temetési paPok- Most azután erélves lépésre S?P?5í ez.elött "agyobb tömi « meg az egyes temetéseken, amikor a szerencsétleneket kisérték el utolsó utjukra, akik önkezükkel vetettek véget életüknek. Junius óta azonban két nagyon is kirívó eset fordult elő. Az első volt junius 27-én, amikor a szerencsétlen Sóos Veronikát, a 20 éves varrólányt temették el. A tüntetés már a temetés előtt kezdődött, amikor a temetőben Sóos Veronika anyja a sírhelyet kereste ki. Egy ismeretlen nő ugyanis már ez alkalommal éístveszedelmesen megfenyegette Sóos Veronika édesanyját és nyíltan őt okolta a kis varrólány öngyilkosságáért. A temetésen azután délután mintegy 400 főnyi tömeg jelent meg, leg­nagyobbrészt asszonyok, akik először csak szit­kokkal Illették Sóos Veronika anyját, később pedig, amikor a pap már elment, göröngyökkel és kövekkel dobálták meg. A tömeg egyébként a temetési szertartás lezajlása után sem oszlott széjjel, hanem a lakásáig kisérte az anyát, amikor is állandóan szidalmazta. A tüntetésnek azután a rendőrség vetett véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom