Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-03 / 150. szám

4 SZBOBD 1V24 jülim 3. meg'enni a szükséges intézkedéseket aziránt, hogy a v.) -utasok gyermekei nevelése érdekében az államvasutak költségén továbbra is tartsák fenn az internátust. Az interpellációt kiadják a keres­kedelmi miniszternek. Dénes István interpellációját a földigénylőknek a bankok által történő megsarcolása tárgyában terjeszti elő a földmivelésügyi miniszterhez és tőle intézkedéseket kér. Az interpellációt kiadják a földmivelésügyi miniszternek. Dénes István második interpellációjának el­halasztását kéri. Esztergályos János a zalaegerszegi internálási tábor ügyét teszi szóvá, amelyet a belügyminiszter még mindig nem oszlatott fel. Hajmeresztő állapo­tokat fest az ottani viszonyokról. Különösen Komlós | Béláné ügyét teszi szóvá, akit nem akarnak ki­engedni, pedig semmisem indokolja az ott tartását. (Beszéde közben az elnök két ízben is rendre­utasítja interparlamentáris kifejezéseiért.) Esztergályos interpellációjában a tábor felosz­latását és a politikai internálás és a rendőri fel­ügyelet alá helyezés megszüntetésére kéri a belügy­minisztert. Rakovszky belügyminiszter azonnal válaszol: Mindazon vádakat, amelyet Esztergályos felhozott, módjában áll megcáfolni. Sokkal inkább hitelre méltó a felelősségteljes állásban lévő tisztviselők jelentése, mint olyan férfiaké, amelyek minden fe­lelősség nélkül, kerülő utakon jutnak a birtokába. Komlósi Béláné már régen kiszabadult volna, de minden ilyen alkalommal, amikor arról volt szó, hogy kibocsássák, kijelentette, hogy kommunista agitációt fog folytatni. A választ az interpelláló képviselő nem fogadja el, a nemzetgyűlés többsége azonban tudomásul veszi. Pikler Emil csupán interpellációjának a szöve­gét olrassa fel, mivel ugyanazt Fábián Béla is elő fogja adni. Következő szónok Haller István, aki interpellá­ciójának elhalasztását kéri. Fábián a középiskolai felvételi vizsgák ellen. Ezután Fábián Béla interpellálja meg a kultusz­minisztert, hogy van-e tudomása arról, hogy a középiskolai felvételi vizsgálatok kulturbotránnyá növekedtek és a legtöbb elemi iskolai tanulót el­buktatják azokon. Van-e tudomása arról, hogy az elemi iskolai tanítóság sértőnek találja magára < nézve a középiskolai felvételi vizsgálatokat, amennyi- i ben az általuk kiállított bizonyítványokat egyálta- | Ián tekintetbe sem veszik. Hajlandó-e a miniszter j intézkedni olyan irányban, hogy a felvételi vizs- ( gálatokot eltöröljék és az elemi iskolából jó vég- : bizonyítvánnyal elbocsátott tanulókat a gimná- \ ziumba felvegyék. Az interpellációt kiadják a kul- 1 tuszminis/ternek. % Peyer Károly a házszabályokhoz kérve szót, indítványozza a kultuszminiszternek még a mai nap folyamán a Ház elé való idézését. Nagyatádi Szabó földmivelésügyi miniszter tu­domására hozza a Háznak, hogy a kultuszminisz­ter maga is foglalkozik a fölvételi vizsgák visszá­ságával és arra kéri a Házat, hogy az idézéstől tekintsen el. Zsitvay Tibor szabálytalanság miatt az indít­ványt nem terjeszti szavazás alá, mire Peyer Ká­roly interpeljációjának elhalasztását kéri. Propper interpellációját távollétében törlik. Zsirkay János a kunszentmiklósi ev. ref. gim­názium további fennf&rtása tárgyában interpellál. Kunszentmiklósnak és környékének szüksége van a gimnáziumra, amely ott kulturhivatást teljesít Az interpellációt kiadják a kultuszminiszternek. Csik József interpellációjában a földreformnovella végrehajtási utasításának kiadását sürgeti. Nagyatádi Szabó István válaszában kijelenti, hogy rajta kivüli okok miatt késlekedik az utasítás megjelenése és intézkedni fog, hogy az minél előbb megjelenjék. A miniszter válaszát az inter­pelláló képviselő és a Ház tudomásul veszi. Csik József második interpellációjában a kántor­tanítók ügyét teszi szóvá. A kántori javadalmazás­nak a tanítói javadalmazástól való elválasztását kéri. Kiadják a kultuszminiszternek. Haller József interpellációjában a brükki és nagycenki cukorgyár földmegváltási ügyének mi­előbbi elintézését kéri. A miniszter válaszában ki­jelenti, hogy a nagycenki és brükki cukorgyár megváltása ügyében érintkezésbe fog lépni a föld­birtokrendező bírósággal, hogy az intézkedések minél előbb megtörténjenek. A választ az inter­pelláló képviselő és a Ház tudomásul veszi. Reisinger Ferenc interpellál a budapest—miskolci és sátoraljaújhelyi vasárnap reggeli vonatok helyre­állítása érdekében. Homonnay interpellációjában arra kéri a kul­tuszminisztert, hogy az állami tanítókat részesítse a többi állami tisztviselőkkel egyenlő elbánásban. Több interpelláló nem lévén, az ülés a jegyző­könyv hitelesítésével 7 órakor véget ért. Ha nyomtatványra vao axflkaégc, telefonáljon a Délma^yarorpzág Hírlap- és Nyomdavállalat R.-T.-nak, A szegedi hadseregszállítók ügyében ujrafölvételi eljárást indítottak. Szeged, julius 2. (Saját tudósítónktól.) Em­lékezetes még az a nagyarányú és országos érdeklődéssel kisért bünügy, amely nagyon szomorúan jellemzi az elmúlt báborutidök han­gulatát és amelynek központjában bizonyos hidieregszállitásokkal kapcsolatban néhány olyin szegedi ismert kereskedő áll, akik már régeb­ben kivívták pályatársaik és egy széles gazda­sági világ nagyrabecsülését. Most ebben a szinte már elfelejtett és részben lezárt monstre bűnügyben jelentős fordulat állott be. Emlékezetes ugyanis, hogy közvetlenül a háború kitörése után, még 1914 nyarán több szegedi nagykereskedőből alkalmi részvény­társaság alakul', amely szerződést kötött a kincstárral, hogy a hadseregnek igen nagy­mennyiségben szállít különböző közszükségleti cikkeket. A htdseregszálliió részvénytársasig élén Beregi Lajos és Gruber Zsigmond, ismert szegedi n»gykereskedők állottak, mig mellettük résztvett a szállításban még több ismert sze­gedi kereskedő. A hadseregszállitások még 1914 őszén meg­kezdődtek és majdnem egy esztendeig az egyes szállítmányok a legpontosabban értek rendeltetési helyükre és így nem volt semmi baj. Körülbelül abban az idftben, amikor a kárpáti téli-hadjárat idején kipattant a p»pir­talpu bakkancs-szállilás, a temesvári élelme­zési hivatalnál, itt is különböző súlyos dolgok­nak jöttek a nyomára. Beregiék a hadseregnek elsősorban nagy vagontételekben lisztet, szénái, cukrot, szalon­nát szállítottak. 1915 őszén azután közvetlenül a front mögé a nagy élelmezési szerelvények között olyan leplombázott vagonok is érkeztek, amelyek teljesen üresek voltak. Máskor pedig egy egész szalonnaszállitmánynak nem tudták hasznát venni, mivel a szalonna romlott, avas volt és tgy teljesen ehetetetlen. Más szállít­mányoknál, ahol szénát szállítottak a szerződés értelmében a déli hidsereg lóállományának. egyes vagonok nem érkeztek neg rendeltetési helyükre, mivet állítólag útközben meggyullladt és teljesen elégett a széna. A rettenetes fölfedezések után a temesvári élelmezési állomás megtette jelentését, majd megindult a bűnügyi eljárás mindazon keres­kedők ellen, akik részt vettek a szállításban. A hadseregföpatancsnokaág minden bizonyítékot az ügvészseg rendelkezésére adott át és így a szegedi ügyészség azonnal vizsgálati fogságba helyezte a kereskedőket. Nemsokára ezután meg is tartották a monstre bünügy fótárgya­lasát, amely felé az egész ország érdeklődéssel figyelt. A főtárgyaláson a kereskedők szinte egybe­hangzót a azzal védekeztek, hogy ők az egész csalási ügyről nem tudnak semmit, ők mindig a legpontosabban küldték el a szállítmányokat a legjobb áruval, a szállítmányokat Temesvá­ron Meiux Valta főhadnagy, az élelmezési állo­más egyik vezetője vette át, a főhadnagy to­vábbította azután a szállítmányokat a frontra és szerintük ekkor történhettek a csalások, a kocsik kiüritése, az áruk kicserélése. A vád­lottak a főiárgyalás egész tartama alatt meg­maradtak tagadásuk mellett. Ezután a tör­vényszék bűnösnek mondottá ki a kereskedő­ket és több évi súlyos fegyházbüntetésre ítélte, a főhadnagyot pedig fölmentette. Beregi Lajos és társai ezután meg is kezdték büntetésüket, néhány évet ki is töltöttek, majd 1918 végén amnesztiát kaptak és így ismét szabadlábra kerüllek. Most annak ellenére, hogy már majdnem a feledés homályába borúit az ügy és az egyes terheltek már majdnem ki is töltötték egész büntetésüket, a vádlottak közösen ujrafölvételi kérvényt adtak be a szegedi törvényszékhez, alaposan megindokolva, hogy ők teljesen ár a­Unok és továbbra is fentartják a főtárgyaláson tett állításaikat. Az ujrafölvételi kérvény a leg­teljesebb részletességed felsorolja a kereskedők nagyszámú bizonyítékait, amelyek mind azt bizonyítják, hogy a csalásokat nem ők követték el. Az ujrafölvételi kérvény öt évi munkának eredménye, mert az elitéltek ez alatt az idő alatt nagy energiával gyűjtötték össze bizonyí­tékaikat, mig most olyan dolgok merültek fel, amelynek mérlegelése után a kereskedők telje­sen tisztázhatják magukat a súlyos vádak alól, dacára annsr, hogy mér büntetésük javarészét kitöltötték. A szegedi törvényjTéken BZ egyik büntető tanács most tanulmányozza * hetalmae kérvényt és értesülésünk szerint az ujrafölvétel sorsáról a közeli hetekben már döntenek is. Dorozsmán megjelent a marokkói sáska Szeged, julius 2. (Saját tudósítónktól.) Nemrégen adtunk hírt arról, hogy a város alatt elterülő hattyas­ballagitói földeken megjelent az olasz sáska. Az ottani gazdasági kör elnöke, Kiss Mátyás gazdálkodó mintát is hozott belőle a polgármesteri hivatalba. A polgár­mester a mintasáskáka! átküldte az egyetem rovartani intézetébe, ahol dr. Györffy István egyetemi tanár, az intézet vezetője megállapította, hogy a bemutatott ro­varok valóban az olasz sáskák veszedelmes fajtájához tartoznak, de közel sem olyan veszedelmesek, mint rokonuk a marokkói sáska. Oyőrffy professzor a pol­gármesterhez küldött jelentésében megjelölte az olasz sáska elleni védekezés leghatásosabb módjait is. A jelntés beérkezését követő napon dr. Ördögh Lajos tb. tanácsnok és Várkonyi Jenő gazdasági intéző helyszíni szemlét tartott a saskajarta területeken és megállapí­totta, hogy «z olasz sáska csak szórványosan lépett fel, nagyobb veszedelemmel egyelőre nem fenyegeti a veté seket, de azért a környékbeli lakosságot mégis ki kell oktatni a védekezésre. Azóta ujabb hír nem jött a hattyas baltagitói sáskaveszedelem növekedéséről é3 igy valószínű, hogy a veszedelem már el is mult. Ujabban azonban annál komolyabb veszedelem lépett fel. Dr. Győiffy István szerdán délelőtt egy rovarmintát küldött fel a polgármesteri hivatalba: két preparált sáskát egy kis kartonlapon. Felírása : ,Fiatal, valódi marokkói sáska Kiskundorozsma—Nagyszék, 1924 ju­nius 28. Gyűjtötte Györffy". Ez a szabályszerűen el­készített rovarminta érthető nagy izgalmat keltett a városházán, pedig a rajta levé felíráson kívül más magyarázatot nem mellékelt hozzá Győrffy professzor. Abból a felírásból azonban megállapította a polgár­mester, hogy a dorozsmai földeken megjelent a vetések rettegett réme, a marokkói sáska. Azonnal érdeklődölt a tanyai kapitányságoknál, hogy nem észlelték-e a város körüli földeken is a marokkói sáska megjele­nését és szigorú utasítást adott a városi hatóság tanyai exponenseinek, hogy kisérjék figyelemmel a vetéseket és ha felbukkan a veszedelem, azonnal tegyenek róla jelentést, mert a védekezésnek csak akkor lehet ered­ménye, ha idejekorán hozzálátnak. Elrende te a polgármester azonkívül azt is, hogy az illetékes ügyosztály készítse el a marokkói sáska elleni védekezés programját is, amiről azután tájékoztatják majd a gazdaközönséget. •MMMMMAMMMMMAAMMMMMMAMMAAV Lázadás a Berlin, julius 2. kovnói fogházban. A Germania jelenti: Kov­nóban .fellázadtak az ottani fogház lakói és az őröket lefegyverezve elsáncolták magukat. A lázongó foglyok néhány perc alatt a fogház tisztviselőit is lefogták, az egyik tisztviselőnek azonban szerencsére sikerült a fogház előtt fel­és lejárkáló őrnek jelt adni, aki azonnal érte­sítette a rendőrséget és a katonaságot, akik rövidesen a lázadók ellen vonultak. A közeledő katonaságra a lázadik revolverekkel és fegyve­rekkel támadtak. A fogházudvaron maradt foglyok olyan ellenállást fejtettek ki, hogy a katonaságnak csak 3 órás harc után sikerült a lázadókat lefegyverezni. A harcban egy fogoly elesett és egy katona megsebesült. Julius Korzó Mozi nagy attrakciója! Magyarországon először! Budapestet megelőzőleg!

Next

/
Oldalképek
Tartalom