Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-23 / 167. szám

I|yg wmém ára 1800 korüi«, jali Daák taoMki L(NV. {«•Utfeaiiral samben.) Tato> m !»-njk,«iegod- awgjels­Ita MM ktv«talém Bindaa SS* ION iria tra in ka­<jHL UMlMttsl tnk i En i Mybra 40000, Bada­I ti rUttn 49000 kW. GID Hirdetési bak i Fahasábon I mm. 400, egy hasábon 800, máslél hasábon 1X0. SxOveg. költ 25 százalékkal drágább. Aprókirdstés 10 (>«1« 0000 kor. SzSvegkfiztt közlemé­nyek soronként M00 korona. Családi értesítés 49000 kW. V. évfolyam. Szeged, 1924 julius 23, SZERDA. 167-ik szám. Kétszerkettő negyven... Ma tiz esztendeje Ischlben nyaralt az osztrák császár és magyar király. Az Öreg ur ezen a napon fogadta Krobatin hadügy minlszer kísé­retében a daliás Bercbtold Lípdt grófot, a mo narchia külügyit iniszU rét. A nemes gióf egy sürgönyt tett az uralkodó elé. A sü göny, mikor elindult, még arról számolt be, hogy: .Szerb határörök a Száva torkolatánál rálőttek egy csónakra, melyben osztrák zsandárok eltek. Négy ember meghalt.' Igy szólt a sürgöny, amikor elkfildötték és amire Ferenc József fel­séget szine elé került, akkorára meg máig is kiderítetlen sredetű hibával Bercbtold gróf ugy teijesztette a császár és király elé a fatális táviratot, hogy a halottak számát jelző 4-es szám mellé egy nullát írtak és igy a sürgöny kerek negyven balettról száméit már be a meg­rémüli és megrendült uralkodónak. Erre Ferenc József katonás rövidséggel kijelentette: mHa negyven halóit van, akkor igazán nincsen más megoldás, mint a háborúi Es azonnal aláirta a morgósitási parancsot, hatalmas birodalmá­nak halálos ítéletét... Ha negyven halott van t... Mint ahogy Pascal fölkiállása mondja: — Hi Kleopatra orra rövidebb lett volna 1... Igy csinálták a nagyok a világ történelmét, meit amit most Berchiold gróf véletlen elírásá­ról, vagy mondjuk, matematikai tévedéséről megirtunk, ait nem mi találtuk ki, lunem hiteles forrásból egy nagy bécsi újság hozza nyilvánosságra a hadüzenet tizedik évfor­dulójára. K>ssé elkésett vele vsgy tizeszten­dőt, mindenesetre jobb lett volna nekünk és az egész szenvedő világnak, ha azt a fatális sür­gönyt azon a tiz év előtti napon jobban meg­vizsgálják, alaposabban megforgatják, lelkiisme­retesebben meghányják-vetik, mielőtt mindent megfontoltak és mindent meggondoltak volna. Akkor talán mégis időt nyert volna a jobb be­látás, az emberibb felfogás, akkor talán mégis megszívlelték volna a BallpUtzon és Ischlben az akkori angol külügyminiszternek intő szavát, amelyet éppen ezen a napon fölemelt, erős nyomatékkal azt a jó tanácsot adva Menssdorf grófnak, londoni nagykövetünknek és a nemes gróf utján Bercbtold urnák, hogy minden Szer­biával való háborús konflíktusiól tekintsen el az osztrák-magyar monarchia! Megint csak ezen a napon azt is megüzente lord Qrey, hogy a két állam ügyében döntőbíróság fölállítását javasolja, amely egészen bizonyosan elégtételt fog szolgáltatni a megsértett monarchiának. De ezt a két nagyon, véresen, vílágraszólóan ko­moly és fontos üzenelet nem lehetett továbbí­tani és átadni Bercbtold urnák, mivel egészen rejtelmes okokból, amelyeket megint csak nem tudtak még máig sem kideríteni, a közvetítő német nagykövetnek minden fáradozása meddő­nek bizonyult, hogy az osztrák külügyminisz­terrel telefonösszeköttetésbe léphessen. Az isc li és ballplatzi telefonnál nem jelentkezett senki, hogy az üzenetet átvegye és meghallgassa. Olt már akkor, ügy látszik, csakugyan mindent meggondollak. Bercbtold grófnak a zsebében volt már a híres kiáltvány Népeimhez, az uj Inferno első éneke, csak a dátum hiányzott még és az aláírás. A mozgósítási parancs már alá volt irva, Putnik vajdát és leányát már le is tartóztatták másnap a kelenföldi pályaudva­ron és Ferenc József napi dolguk és gondjuk után siető .népei" még mindig nem akarták elhinni és még mindig nem tudták, hogy a háború kockáját magas kezek már elvetették és hogy a véres lakzitól, a szörnyű báltól, amelybe bokrélásan és dalosan indultak el a fiatalok és később az öregek, már csak egy hét választja el az emberiséget. Ahogy a tiz év előtti legenda tömjéné és füstje kezd lassan oszlani, egyre rémitöbb és elkeserítőbb arányokban bontakozik ki egye­seknek, a hatalom és uralom polcán ülőknek, milliók sorsát intézőknek, országok és nemze­tek végzetét irányitóknak bűne, könnyelműsége, tudatlansága és értelmetlensége. A nagy sir fölött, hol népek süllyedtek el és országok emelkedtek, a történelem szörnyű szele zug és mindnyájunk fülébe és lelkébe véres ta­nulságokat, borzalmas igazságokat süvöltöz. Más kérdés — ezen fordul meg az embe­riség jövendője •—, hogy csakugyan meg­értik és megérrik-e ezeket az igazságokat és megszívlelik* e, követik e ezeket a tanulságokat a nagyok és a kic*inyek? Az országok vezérei és az istenadta nép ? Mert ha nem, akkor szo­morúan nevetséges ostobaság itt minden kultura és civilizáció, minden haladás és szabadság emlegetése, akkor valóban vanttatam vanltas minden a nap alatt és akkor igazán igaza van a nagy magyar költőnek, aki az emberekről d lolva ezt a vigasztalan refrént csendítette meg: Nincsen remény i Közmunkák kiírása a munkanélküliség ellen. Budapest, julius 22. Vass József, a miniszter­elnök helyettesének einökleévet a kereskedelem­ügyi minisztériumban értekezlet volt a munka­nélküliség kérdéséten, amelyet tudvalevően a szociáldemokrata párt vetett föl. A tanácskozá­son Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter és Korányi báró pénzügyminiszter is résztvettek. Az értekezlet legfőbb tárgya a közmunkák ki­jelölése és annak a sorrendnek megállapítása volt, hogy a közmunkákat milyen sorrendben végzik el. A belső kölcsön. A külföldi kölcsön nagy részét a Nepizövet­•éf kívánságához képest Magyarországon kell lejegyezni. A kölcsöukibocsátási ügyben az elő­készületek megtörténtek és a tegnap tartott tanácskozás során véglegesen megállapodtak a kölcsön kibocsátási Időpontjában. Megállapod­tak a kölcsön jegyzésre vonatkozólag, hogy az augusztus 19-ig történhetik, a kö'csöncimlelek dollárra szólnak 10. 20, 100 és 200 dolláros címletek krrülnek kíbccaátáira, melynek meg­felelő aranykoronaérték — kerek dollárra szá­j mitva át — fizetendő be kölcsönképen, A köl­csönjegyzés helyei a Pénzintézeti Központ tagjai, az OKE tagjai. MMWMMMMMMM^^ Macdonald fölvetette a németek meghívásának kérdését Berlin, julius 22 A német kormány tegnap szűkebb minisztertanácsot tartott, amelyen el­határozta, f ogy abban az esetben, ha Német­országot valóban csak az aláírás formalitása végeit hivnak meg Londonba, ezt a szerepet vtssza fogja utasítani. Általános meggyőződés azonban, hogy az erre irányuló francia törek­vés kudarccal fog járni. London, julius 22. Jólértesült forrásból azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a német delegáció meghivására a közbejött bonyodalmak folytán jövő csütörtök előtt nem kerül sor. Éppen ezért számolni kell azzal, hogy a konferencia tartal­mát tizennégy nappal meghosszabbítják. Az a francia részről elhangzott javaslat, hogy a német delegációt csak a határozatok aláírása végett hívják meg, előreláthatóan kudarcot í g vallani, mert elfogadása lehetetlenné tenné a 800 millió arany­márkára tervezett német kölcsön sikeres kibo­csátását, mimen a visszafizetésnél nemcsak a tárgyi biztositékok, hanem a német nemzet jó­akarata is döntő szerepet játszik. Berlin, julius 22 Feltétlenül megbízható hely­ről kapott értesülés szerint Morgan kijelentette, hogy a 40 millió font sterlingre rugó német kölcsön teltnek elhelyezését magára vállalja. London, julius 22. A konferencia a II. sz. al­bizottsága a német szakértőkkel hosszasan tár­gyal a Ruhr-kérdésről. Hir szerint a tárgyalás folyamán annyira halad ak volna előre, hogy a Dawes-tervezet értelmében küönbözö német szakérjökkel tárgyalnak, annak megállapítása tekintetében, hegy milyen időpontban lehet a gazdatági megszállást fokozatosan megszüntetni. London, julius 22. Macdonald miniszterelnök *a konferencián ma felvetette Németország fel­hívásának kérdését, a konferencia azonban nem határozott. A francia jogi szakértők megvitat­ják azt, hogy Németországgal közvetlenül Lon­donba lárgytlnak-e, vagy pedig a jóvátételi • bizottság elé utasítják. A konferencia holnap j teljes ülést tart. A Dawes-féle terv kivonata. Budapest, julius 22. A Iondoni konferencián a Dawes-féle terv alapulvételével óhajtják megoldani Európa sajgó problémáját, a német jóvátételi kér­dést. Ennek a sokat emlegetett, de a nagyközön­ség előtt kevéssé ismeretes tervnek a lényeges pontjai a kővetkezők: Elsősorban a Reichsbank átszervezésével, eset­leg egy uj alapítással arany jegy kibocsátó intézetet kell szervezni, melynek tőkéje 400 millió arany­márka. Ennek az aranyjegybanknak kizárólagos jog biztosítandó bankjegyek kibocsátására a ba­deni, würtenbergi szász és bajor jegybankok mű­ködésének további fenntartása mellett, a jelenlegi kereteknek megfelelő kautelák között. Az uj jegy­bank 10 év alatt fokozatosan tartozik a járadék­márkát (Rentenmark) átvenni, a papirmárkát pe­dig 1 billió papirmárka egyenlő 1 aranymárka alapon beváltani. „Kis kölcsön* elnevezés alatt 800 millió arany­márka értékű kölcsön veendő fel, amelynek hoza­déka az uj jegybanknál teendő le. Ez a kölcsön fogja lehetővé tenni a győztesek részére eszköz­lendő szállításokat. A külföldön elrejtett német követeléseket a németek előreláthatóan vissza fog­ják hozni, mihelyt a jóvátételi kérdés ily módon nyugvópontra jut. Mindez Németország tőkehiányán lényegesen enyhíteni fog. A német iparnak háború előtti adóssága az infláció során értéktelen papirmárkákkal nyert ki­egyenlítést. Ha tehát ezt az ipart 5 milliárd arany­márka uj adóssággal terhelik meg, (amelynek fel­osztásában az ipar kebelén belül kell megegyezni), az ipar nem lesz rosszabb helyzetben, mint aminő­ben a háború előtt volt. Termelőképessége és rentabilitása nincs veszélyeztetve, mivel módjában volt az inflációs hiteleket értékes befektetésekre felhasználni. Ez az 5 milliárd értékű kötvény 5 százalékos kamat és 1 százalék amortizációs ala­pon kerülne kibocsájtásra oly módon, hogy a 300 millió aranymárka évi összes teher csak 1927-ben következnék be a maga egészében. Addig, 1925-től kezdődőleg, 125 millió aranymárkától fölfelé foko­zatosan emelkedik. Ugyanez áll a vasutakra. Itt is nagy invesztíciók történtek, az adósságokat értéktelen márkával fizették vissza. A vasutakat a terv szerint 26 mil­liárd aranymárka alaptőkéjű részvénytársaság veszi át és az alaptőke megfelelne a vasutak össz­berendezése értékének. A társaság 11 milliárd aranymárka elsőbbségi kötvényt bocsát ki, amely öt százalék kamat és egy százalék tőketörlesztés alapján évenként 660 millió aranymárka kamatot biztositana a jóvátételi bizottságnak, amelynek e kötvények átadandók. A vasúti forgalmat ezenkívül szállítási adóval kell megterhelni, amely a várako­zások szerint évenkint 290 millió aranymárka hozadékot fog hajtani; tehát a vasutakból évenként 950 millió aranymárka fog rendelkezésre állani. Ez az összeg alatta maradna annak a jövedelemnek, amelyet állami, nem magángazdasági kezelés mel­lett a német birodalom a háború előtti években feleslegként kapott. A német költségvetés ezenkívül évenként egy bizonyos összeggel terhelendő meg, amely 1926-ban

Next

/
Oldalképek
Tartalom