Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-19 / 164. szám

saáiii ára 1800 kOTM. gymenn; ó ponty •i halcsarnok; mi—ttniw*«i^ I«lllskaU*al inalMa.) Ma* lHU.tntK)' rneti**M MMS klrátalérel miaíM i án 1M0 totlöttatttei áraki E0 IMIH h rttékea 45008 kas. V. évfolyam. •anjá^ fköny" íreséseket ,Mer liratalba Wére^ U SzeRedj 'c-gfl rakor dr. LöW ^ l fess vüli ;rint indkiviŰ.^^1^ tkt dec. elért jrrss jj3 dec \ 56-9*0.2** ' ítélt kSipJ^jJj jdik ivében'* ni és ezckjö énre 545.4SS 1 i igy Össze* !, nory a létesitettl -val, a X ,:v * tuok A H Hirdetési árak i Félhasábon 1 mm. 400, egy hasábon 800. másfél hasikon IJftSrfw kőit a százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 síéig 6000 kor. Ssflvegkíxtl Mztemények soronként N00 korona. Családi értesítés 45000 kot. Szeged, 1924 julius 19, SZOMBAT. 164-ik szám. bevonásait fesaM Tót)!^* 3 •„raikintiJ aVnkJ^J 1Ö23. ívr* ,t . k, H«uef iSfS Szeged^ tény* J Halat « rffa festö atsék »J m London. London nagy, komor és szürke város. A Iondoni embernek más fogalma van a nap ragyogásától, mint nekünk. A londoni ember nincs hozzászokva a nyár aranyosan csillogó hevéhez, az fisz ezüstös lágyságához és a tél fehér szikrázásához. A londoni ember csak a tavaszt ismeri, de annak is csak a szeszélyét, április változékonyságát, mikor esfi és szél kergeti egymást és a nap néha-néha bukkan elö a felhőfoszlányok mögül. De ezek a felhőfoszlányok is ólmosan terhesek, mintha magukba szívták volna a koromnak a tömegét, melyei a hétmilliós város kéményei árasztanak a levegőbe. Hiába épitenek Londonban fehér márvánnyal ékes palotákat, néhány esztendő alatt minden megszürkül, nyomát és emlékét mindenen ra]tahagyja a londoni köd. Ex oriente lux, — keléiről lön a világosság. London nyugatra esik tőlünk. Most mégis mintha nyugatról, a komor és szürke városból közelítene felénk a derengő világosság. Londonbm ülésezik két nap óta a nagy konferencia, amely hivatva van megszabni az ántánt két vezető államának, Angliának és Franciaországnak követendő magatartását a német Jóvátétel kérdéséber. A tizenötödik konferencia szok sorában, melyebet a versaillesi szerződés óta tartottak. Tizenötödik kiáltó bizonyiága annak az elhamarkodottságnak, felületességnek és igazságtalanságok, mellyel a nagy békemüvet létrehozták. A lizenötödik kísérlet a jóvátétel jóvátételére és annak rendbehozasara, amit csak ugy lehet rendbehozni, ha mindent elölről kezdenet. Az eddigi tapasztalatok nem adnának sok okot a reménykedésre, hogy ez a konferencia különb tesz a többinél, de ezúttal vtnnak bizonyos momentumok, amelyek a reménykedésnek egy halrSny csíkját lát>aiják a nyugati égen. Ezért Írhatjuk: ex occidente lux. ha egyoldalulag is megállapíthatja Németország rosszhiszeműségét és ez esetben önhatalmúlag is vehet területi garanciákat. Ha elfogadják ezt a formulát, akár semmi se történt volna. Az egyoldalú erőszaknak lett volna a dekretálása és a legyőzöttek minden jogának a kisemmizése. Ugy látszik, ez mégsem fog bekövetkezni. Franciaország a formák fenntartása mellett a lényegben engedni kezd. A tegnapi ülésen elvileg hozzájárult a Ruhr-vidék kiürítéséhez. A jóvátétel dolgában ragaszkodik ugyan a jóvátételi bizottság illetékességéhez, de tudomásul veszi, hogy ebben a bizottságban Amerika is helyet foglaljon, ami a békés megoldás híveinek felülkerekedését jelenti. Amerikában nem bolondították éveken át a közvéleményt azzal, hogy Németország mindent megfizet; ott és Angliában tudják, hogy fize»ni csak ott lehet, ahol van miből és addig lehet, amig van miből. Ha nem elvakult revánspolitikusok és politikai chanteclairek ülnek le a tárgyaló asztalhoz, hanem olyan emberek, akik ceruzával a kezükben számolni akarnak és nem egyoldalulag akarnak ítélkezni, hanem Németországgal akarnak megegyezni, akkor van reménység, hogy a londoni konferencia több eredménnyel fog számolni, mint tizennégy sikertelen előfutára. * MAMWWMMAMaWMMSMMMWMMMM A Jugoszláv belpolitikai válság. Belgrád, julius ia A király ma délelőtt fogadta ivídovicsot és az ellenzék vezéreit. A király az zéreivel tárgyal! ŰŰVÍU„ rtvwv/k vw •«•. uralkodó pártpolitikai szenvedélyek miatt az uj választást veszedelmesnek tartaná és ezért Jovanovicsot, a szkupstina elnökét bizta meg a kormányalakítással. A kormányban a radikálisok, disszi- ! ció lieve nem mfnt* densek, a szlovén párt lesz benne Pasics és Pri- ! végsőbb SinJ,A k.lráIY csak a leg— akadálya a horvátokkai való megegyezésnek. Belgrád, julius 18. A király pénteken délután fogadta Jovanovicsot a munkakormány alakítására vonatkozólag. Jovanovics délután az ellenzék vetít. A legutóbbi 24 óra alatt a koalielfl Pdris, julius 18. A Matin külön londoni tudósítója Jelenti: A delegátusok vezetőinek áltaíános benyomása az, bogy a konferencia nem fog tovább tartani, mint ahogy eddig is hitték. London, julius 18. A londoni konferencia 1

pénteken program szerint megkezdte munkálatait. Az első bizottság, melyben be'ga, angol és francia delegátusok vesznek részt, azt tárH'ÍSSIÍ európai konszolidáció csak akkor kezdődhetik meg, ha a normális állapotok Európának központi iekvéxü, Oroszországot kivéve legnagyobb lélekszámú országában helyreállanak. E normális állapotoknak pedig előfeltétele a német birodalom gazdasági egységének helyreállítása, a Ruhr-vidék kiürítése és a német polgári közigazgatás életbeléptetése még azokon a *S-. • A németeket a jövö hét végén meghívják a londoni konferenciára. A bizottságok ülései. gazdasági - kiürítésire vonatkozó úgynevezett Seydeux-memorandumot kellett volna tárgyalni, mint ismeretes, mára halasztották. A Daily Te'egraph diplomáciii munkatársinak Jelentése szerint a legfontosabb vitás pont az, hogy az angol delegátusok lehetőleg augusztus 15 íkének megállapítását kérik, amikor a Dawes Jelentés éleibe lépjen. De Franciaország fokozatosan akar haladni és nem bizonyos időpontokhoz, hanem meghatározott eseményekhez akarják kölni az életbeléptetést. EiidCszerint a fökéidés az, hogy milyen fogadtatásra talált a német mulssztátokra vonatkozó francia formula és a mulasztás esetén teerdő szankciók, továbbá az, hogy le tudják-e küzdeni az ezzel Járó nehézségeket annyira, hogy a nimeteket a jövö hit végén meghívják a konferencián való részvételre. Franciaország még mindig nem bajlsndó a németeknek többet megengedni, mint az előirás jogát és azt, hogy az ésetleg elkövetkezendő tárgyalások bizonyos részletkérdéseiben megjegyzéseket tehessenek. Ez azonban nem fedi az angolok, még kevésbé az amerikaiak álláspontját. London, julius 18. A II. számú bizottság Németország pénzügyeinek helyreállításáról szóló francia és belga javaslatot vétte vita alá. Valószínű, hogy a francia és belga előterjesztés megstállás és biztosítás gyslj*. hogy Németország rosszhiszeműleg muA német kérdés as eaész békemünek a ge- lasztott valamit, a második bizottság péniek rince. Bennünket legjobban a rajiunk elkövetett délelőttit órára kitűzött ülése elmar dt. A igazságtalanságok égetnek, de világpolitikai szem- harmadik bizottság valószínűleg leghamarább mel nézve a colgokat, el kell ismernünk, hogy készül el az ülések záró jelentésével. Pdris, julius 18. A londoni konferencia első számú bizottságának üléséről a Matin ma reggel a következőket Jelenti: Peretii della Rocca Javaslatot terjesztett elő, amely azt mondj., hogy a jóvátételi bizottság egyhangú szavazással öt esztendei Időtartamra kinevez egy amerikai állampolgári, akt a bizottság minden szavazásában résztvesz, amikor területeken is, amelyek a békekötéstől számított Németország esetleges mulasztását tárgyalják. tizenöt esztendeig francia katonai megssáilás maradnak. íJSSSs a h4kemi zátonyon akadt meg. A nVrvSi,!Seg8zál,ták Németország legfejlettebb S Ste ezzel akarták a teljes jóvá! Erőszakolni. A németek a meg A javaslat szószerint még a következőket mondja: Ha a jóvátételi bizottság mulasztást állapit meg, a kormányok rögtön hatásos szankciókat alkalmaznak. Ezeknek a szankcióknik olyan természetüeknek kell lenniök, hogy véget vessBMonea anyagi -f-g-ffi I M***^1® lett nem rendelkeznek, tőlük fizetést követeim aaiig *mttlaM,áttal szenvedlek, nem lehet. Ezen a ponton lépett közbe Anglia iC*s deR angol kincttári kancellár a Javaslat és Amerika, amely egészen mostanáig vissza u,án kijelentette, hogy nlncs mCdvonult az európai ügyek-ől. A Javaslatuk az, ^ ezzel a szöveggel azonosítania, hogy a francia befolyás alatt áUó ióvátéiclibi- kcü ugyanis tenni a versaiilesi zottságtól független szerv, a hágai választott a mkénői Javaslat ellen elkövebiróság, vagy az Amerika által delegálandó w {{ mulasztások között, biztos állapítsa meg Németország PeTrtU erre azzal válisiott, hogir«iWhni ségét és a fizetés módozatait. Franciaország[pe ! ^ ang0i francia jegyzik fenntartja a jóvádig ennek ellenében adja vissza a rendeiKezc biz0ttság jogait. iogot a német kormánynak a német föld in Snowdcn nyomatékosan kijelentette, hogy ez legráns részei föthtt , .... i n ieovzék nem köielezl a kormányt. A K ^Sy a forradalom ideiét61k«dve a ,ew« flzt as e!len|av.»latot tette, mindig döntő politikai faktor volt Francia- veg^ ^ u tud országban, megöléssel fenyegette .ezt« te 8UVazással amerikai awpogtók; szetü tervet. Herriot, aki az európai béke meg j ntv^nij akkcr a hágai dönlőbliótág elnöke teremtésének jelszavával foglalta el a mini** kinevezést gyako:olnl. terelnöki széket, Poincaré és a jobboldaliak w^indw, juliuí 18. A 11. bizottságnak a légnyomása alaw >-y nyilatkozott, hogy- a wrw» j kitüiöU ülétét amelyben a Ruhr-vidék Francianro- - -tben fogadhatja ei, ..... Matin Jelentése szerint Logan amerikai ezredes a mulasztások kérdésében olyan kompromisszumos formulát terjesztett elö, amelyet a franciák is hajtandók elfogadni. Pdris, Julius 18. A Matin tudósítója beszélt Owen Young amerikai szakemberrel. Owen Young kijelentette, hogy az amerikai pénzemberek a következő feltételekkel vesznek részt a német kölcsön Jegyzésiben: 1. Hogj ha minden résztvevő által elismert megegyezés megtörténik, amelynek érielmében Németországban egyetlen külföldi állam sem gyakorolhat inlervenciót. 2. Hogyha kimondják, hogy a kölcsön kamataintk fedezésére szolgáló Jövedelmeket nem htaet lefoglalni. A további beszélgetés során Young kijelentette, hogy még közös és iogo8 ««nkc0á* alkalmazása esetén sem szabad a kölcsön lopihoz njulni.