Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-01 / 148. szám

SZBQBD 6i4 méter volt a maximális vízállás, 1879-ben, az árvízkatasztrófát 8 22 méter magasságú vízállás okozta, 1895-ben 8 84, 1919-ben pedig 9i6 méterre szökött fel a víz. A földmivelésügyi minisztérium vízrajzi osztályának véleménye szerint még az 1919. évi árvíznél is 50 centiméterrel magasabb vízre számithat a város, tehát a város árviz elleni biztosítása és ezzel kapcsolatban a Tisza-meder szabályozása Szeged egyik legfontosabb problémája maradt. Köszönetet mondott előadásában Berzenczey Domokos Móra Ferencnek, aki szombaton a Kultúrpalotában szép és érdekes előadást tartott Szeged rekonstrukciójáról. Ezután külön-külön foglalkozott a város nevezetesebb műszaki létesítményeivel. „Az árvíztől a világháború kitöréséig eltelt 35 esztendő szorgos építő és alkotó munkában telt el — mondotta Berzenczey Domokos — a királyi biztosság által megszabott keretek kitöltésére azonban kevésnek bizonyult ez az idő. Számos, szép alkotás terve maradt félben és vált egy szebb és boldogabb kor feladatává. A második városháza, a vásárcsarnok, a zenepalota, az uj közkórház, az egyesitett személypályaudvar, a téli kikötő, a tanyai vasút és sok egyéb terve, amely tiz év előtt mind a közeli megvalósulás elölt állt, azóta azonban a messze jövő bizonytalanságába tolódott el." Majd áttért a város jelenlegi fontosabb intézményeinek vázlatos ismertetésére. Berzenczey Domonkos a következőképen fejezte be általános, nagy tetszéssel honorált előadását: — Meg fognak győződni kedves vendégeink arról, hogy ez a város, amelyről a negyvenöt év előtti krónikák azt írták, hogy „Szeged nincs többé és nem is lesz többé " Amint a szigetet képző töltésiveken hajlék nélkül, öltöny nélkül, kenyér nélkül siratta a nép apáinak elpusztult örökét s nyomasztó csüggedés vett erőt mindeneken, az volt a hangulat, hogy a tengerré vált város lakóinak nincs más utjuk7 mint a földönfutás. Szeged akkor egy tenger volt, amelynek partjain a . Í

iusztulás tanyázott, egy pont, melyet a végzet kiőrölt könyvéből, egy sivatag, hajléktalan lakók- I Í914 jnlini 1. kai, hogy ez a város szebben, virágzóbban támadt fel romjaiból, mint amilyen valaha volt, ez a város él, élni akar és élni fog. Ez a példa nyújtson reményt és erősítse meg meggyőződésünket, hogy hazánk, amelyet a világháború árvize pusztított el, mint egykor Szegedet a Tisza árja, fel fog támadni, szebb, erősebb, hatalmasabb és boldogabb lesz, mint bármikor volt. Btrzenczey Domokos után Lovas Zsigmond, Győr város műszaki főtanácsosa tartott előadást a lakásépítő program megoldásáról. A lakáskérdést csak építkezéssel lehet megoldani. Nagy hiba volt, hogy az ország lakossága élsz alasztotta azt az időt, amikor legjobb alkalom kínálkozott a lakásépítésre, az 1018—1921. éveket. A lakások 1926-ra tervezett felszabadítása nem hozhat enyhülést, mert a bekövetkező felfordulásban nem gondol majd senki építkezésre. Az előadó véleménye szerint 1926-ban nem érkezik még el a felszabadítás ideje. Indítványozza, hogy a szövetség írjon fel a kormányhoz az építkezés lehetőségének megteremtése érdekében. Az előadás után hosszú vita következett. Elhatározta a vándorgyűlés, hogy Lovas Zsigmond előadását kinyomatja és kiosztja tanulmányozás céljából tagjainak. Szeptemberben vitaülést tart fölötte és akkor határoz afölött, hogy milyen lépéseket tegyen. A vándorgyűlés ezután egyhangú lelkesedéssel Fock Ede fővárosi tanácsnokot választotta meg az elnöki tisztségre. A nívós és tanulsáS

03 vándorgyűlés az elnök zárószavaival két rakor ért véget. U ina bankett volt a Tiszában. Délután a vendégek folytatták a városi intézmények megtekintését, este résztvettek a kaszinó vacsoráján. Hétfőn délelőtt ismét a várost tanulmányozták, délután megkoszorúzták Vásárhelyi Pál szobrát. Este búcsúvacsora volt az ujszegedi Vigadóban. aMMMMMMMMIM^^ „A kormány hálátlan Szegeddel szemben." Szeged s«ha nem kapott semmit. — A közgyűlés megszavazta az egyetemi támogatást. Szeged, június 30.(Stjdt tudósítónktól.) Tizenöt városatya jelent meg a hétfői közgyűlésen, ame'y a szombati fllés végén bejelentett pó tárgyat, az egyetemi építkezések városi támogatásúnak ügyét tárgyalta le. Pedig ez a kérdés is van olyan fontos — ha ugyan nem fontosabb —, mint a Zsótér-hiz megvételének flgye, amely még azokat is becsalta a fülledt levegőjű közgyűlési terembe, akik különben a távolmaradó városatyák névsorán szerepelnek legszívesebben. Az érdeklődés mértékét azonban nem mindig a tárgy fontossága szabja meg és megesik néha, hogy az érdekeltség az irányadó. A szombati ülés — amelyen Bokor Pál polgármesterhelyettes elnökölt — jegyzőkönyvének felolvasása után dr. Gadl Endre kulturtanácsnok ismertette a kérdést. Részletesen elmondotta, hogy a közgyűlés az egyetem végleges intézeteinek építési költségeire egyizer már megszavazott bizonyos városi hozzájárulást, még pedig ölszáz hald bérföld huszonöt évi jövedelmét. Ezt az elég tekintélyes hozzájárulást azonban a kultuszminiszter kevésnek találta. Junius huszonhetedikére értekezletet hívott össze a szegedi egyetem végleges elhelyezése ügyében. Ezen az értekezleten a város közönségét a polgármester képviselte, aki a tanács hitározata alapján megnégyszerezte a közgyűlés által felajánlott eredeti hozzájárulást, ezer hold föld ötven évi jövedelmét ajánlva fel. A kultuszminiszter azonban ezt is keveselte és a négyszeres hozzájárulás megduplázását kívánta, ami évi huszonnégy vagon búza értékének felel meg Ötven éven keresztül. A polgármester teljesítette a kultuszminiszter kívánságát, közölte vele, hogy ilyen értelmű javaslatot terjeszt a város közgyűlése elé, de kikötötte, hogy a város csak abban az esetben hozhatja meg azt a jelentékeny áldozatot, hl az egyetem véglegesítésének költségeihez az állam is ugyanennyivel járul hozsá A miniszter ezt meg is igérte. — írásba adta ezt az Ígéretet a miniszter ? — kérdezte Taschler Endre főjegyző. — Nem adta irásba — válaszolt a polgár* mester —, de tanuk előtt mondta. — Az nem sokat ér — jegyezte meg Taschler Endre —, addig másik Kunó jöhet. Oadl Endre a kis intermezzó után folytatta előterjesztését. Ajánlja fel a közgyűlés a kívánt hozzájárulást, amely az állami hozzájárulással együtt annunitása lenne az építkezési költségek fedezésére felveendő huszmilliárdos kölcsönnek, de kösse ki, hogy legalább két uj klinikát építsenek belőle az egyetem számára és hogy azonnal kezdjék meg a munkát, amelynek irányítását egy megalakítandó épitőbizottság intézné. Kösse ki a közgyűlés azt is, hogy a szegedi egyetem elsősorban szegedi illetőségű hallgatókat vegyen fel és azoknak a felvételét, akik a feltételeknek megfelelnek, ne tagadja meg. Mivel az utóbbi időben megtörtént, hogy a kormány a szegedi egyetem rovására a többi vidéki egyetemet nagyobb mértékben támogatta, kérje a közgyűlés, hogy a vidéki egyetemek ezentúl egyenlő elbánásban részesüljenek. A tanácsi előterjesztés ismertetése után két szónok foglalkozott a kérdéssel. Kormányos Benő elfogadja a javaslatot, de azt kívánja, hogy az építkezéseket szegedi iparosoknak adják ki. Balogh Lajos pedig annak a kimondását kéri, hogy a felajánlott hozzájáruláson kivül mást nem id a város. Hofjer Jenő szólalt még fel röviden. A kérdést nem tartja még megérettnek a döntésre, éppen ezért indítványozza, hogy a közgyűlés adja ki azt egy szükebbkörü bizottságnak, mert olyan momentumok is vannak ebben a kényes természetű ügyben, amelyeknek a nyilvánosság előtt való pertraktálása nem ajánlatos sem a város, sem az egyetem szempontjából. Ha sürgős a döntés, állapítson meg a közgyűlés rövid terminust a kiküldendő bizottság számára. Az elhangzott felszólalásokra a polgármester I igen érdekes beszéddel válaszolt. Először Hoffer J Jenő indítványára refikktált. A kormánynak a szegedi egyetem Ugye nem sürgős, hiszen a kultuszminiszter minden sürgetés ellenére — pedig maga a miniszterelnök is sürgette —, hónapokig halogatta az elintézést. A város és az egyetem szempontjából azonban annál sürgősebb a döntés. A kultuszminisztériumban tartott értekezleten meggyőződött ugyanis arról, hogy Szeged még mindig mostoha gyermek ebben az országban. - A kormány, ugy látszik, elfelejti azt mondta emeikedstt hangon a polgármester —, hogy létezését éppen nekünk, Szegednek köszönheti az ország, hogy itt ma polgári irányzat van és hogy nem valami nemzetközi kormány van uralmon. A kormány nagyon hálátlan velünk szemben! (Általános helyeslés, taps, Ugy van t kiáltják minden oldalon,) Más kisebb városok mindent megkaptak és mindent megkapnak, amit kérnek. Szeged soha nem kapott és soha nem kap semmit. Az értekezleten megmondtam a kultuszminiszternek, hogy a háború előtt, amikor az uj egyetem elhelyezéséről volt szó, akkor sem Szeged kapta, amelynek legtöbb jogcíme lett volna rá, mint az ország második városának, hanem Debrecen, mert a kálvinisták összefogtak, ami egyébként helyes. A miniszter erre azt mondta, hogy Debrecen azért kapta meg az egyetemet, mert hatmillió aranykoronát adott neki. Mi tízmilliót kínáltunk, még sem kaptuk meg — mondtam. Most Pécset támogatják, mert Pécs a grófok és a hercegek városa. Nekünk nincsenek protektoraink, nincsenek arisztokratáink, akikben bízhatnánk, igy csak önmagunkban bizhatunk. — Az értekezleten közölte a miniszter, hogy kevesli a város felkínált hozzájárulását. Erre bejelentettem, hogy az eredeti hozzájárulást megnégyszerezzük, felajánlunk ezer hold föld bérjövedelmének megfelelő évi hozzájárulást ötven éven keresztül. .Az is kevés — mondta a miniszter —, legalább kétszer annyi kell." Nagyon felháborított a megjegyzés. Indulatosan válaszoltam rá. Megmondtam, hogy előre tudtam, hogy a kétszeresét kéri annak, amit felajánlok, akármennyit ajánlottam volna is fel. De azért teljesítsük kívánságát, nehogy az a vád érjen bennünket, hogy nem tettünk meg minden lehetőt az egyetemért. Ezután elmondotta a polgármester, hogy abban az esetben, ha a közgyűlés megszavazza az évi 24 vagon buza értékének megfelelő hozzájárulást, kösse ki, hogy legalább négy klinikát épitsenek fel az egyetem számára, még pedig a belgyógyászati, a sebészeti, a gyermek és az elmekórtani klinikát. — A felső ipariskola felszabadul e ? — szólt közbe Kirmetrdy Mátyás. — Nem szabadul fel — mondta a polgármester. — Kérem a közgyűlést, hogy az indítványt lehetőleg egyhangúlag szavazza meg és a kormányhoz intézendő felterjésztésében mondja ki, hogy ezek után joggal elvárja a város közönsége, hogy a kultuszminiszter most már haladéktalanul vigye minisztertanács elé a szegedi egyetem ügyét. Kösse ki a közgyűlés, hogy a szegedi egyetem, amelyért olyan nagy áldozatot hozunk, de szívesen áldozunk. tartozik minden szegedi polgár gyermekét felvenni. — Szeretném — fejezfe be beszédét a polgármester —, ha az egész országban elterjedne az a hír, hogy a kormány pénteken közölte kívánságát a várossal és a közgyűlés hétfőn már egyhangú harározattal megszavazta a kívánság teljesítését. (Helyeslés, taps minden oldalon) Hoffer Jenő rövid felszólalásában bejelentette, hogy indítványát visszavonja, mire az elnöklő Bokor Pál helyettes polgármester kihirdette a közgyűlés egyhangúlag hozott határozatát, amellyel megszavazta a huszonnégy vagon buza értékének megfelelő évi hozzájárulást. Ezzel a kétszer meghosszabbított juniusi közgyűlés véget is ért. •MMMWWMMMMMMMMÍMMMMa X. Pius boldoggá avatását kérték. Róma, junius 30. A flamand-vidék bíborosai, érsekei és püspökei ma kérvényt nyújtottak át a pipának, amelyben a néhai X. Pius pápa boldoggá avatását kérték. X.Pius pápa ugyanis arról a vidékről származott. A pápa a kérvényt barátságosan elfogadta. A forgószél pusztítása egy amerikai államban. Newyork, junius 30. Ohlo államban óriási forgószél dühöngött, amelynek pusztításáról eddig az a jelentés érkezeit, hogy 400 ember meghalt, 2000 ember pedig megsebesült. A forgószél 50 ménfőidet távon dühöngött. Loratn Városában a forgószél következtében Összeomlott egy mozgóképszínház, amelyben 800 ember került a romok alá. Washingtonból több segítővonat ment a szerencsétlenség színhelyére. m -növényzsir kapható kilónkint 51.000 koronáért DUÓT ÉS C I C TI D E R Szeged, KOlcsey-utca 3. Telefon 12-22.